Veszprémi Szemle, 2017/44-47. (19. évfolyam, 1-4. szám)

2017-09-01 / 3. szám

VESZPRÉMI SZEMLE KÖNYVSZEMLE Véghely Dezső: Egy kis körültekintés Veszprémben. / Összeáll. és jegyzetekkel ellátta dr. Földesi Ferenc. Veszprém, dr. Földesi Ferenc, 2017.­­ 132 p. (Sziklay Könyvek 2.) A leletmentés kissé szokatlan, de annál eredetibb módját választotta dr. Földesi Ferenc hadtörténész, helytörténeti kutató, amikor papírsírjukból kiásta Véghely Dezső (1840-1897) jogász, alispán, történész rég elfeledett írásait. És ezeket az opu­sokat gondosan leporolván, bőséges jegyzetanyaggal ellátva küldte sajtó alá, majd tíz (!) példányban megjelentette. Véghely Dezső pápai diák korában kiváló professzoroktól sajátíthatta el a törté­nettudomány mesterfogásait: Tarczy Lajostól (1807-1881) és Bocsor Istvántól (1807-1885), a pesti egyetemen joghallgatójaként pedig Horvát Árpád diplomatikai előadásait hallgatta. Mint fiatal veszprémi ügyvéd a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben meg­jelent írásaival hívta fel magára a figyelmet, s hamar megbízást kapott Veszprém vármegye monográfiájának megírására, de viszonylag rövidre szabott életében csak az előmunkálatokat tudta elvégezni. Legjelentősebb műve, az Emléklapok rendezett­ tanácsa Veszprém város közigaz­gatási életéből (Veszprém, 1886) című kötete a Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány jóvoltából 2012-ben hasonmás kiadásban is napvilágot látott. Ám a jeles „történetbúvár”-tól további, nagy mennyiségű forrásanyag maradt az utókorra, és tudományos folyóiratokban is számos cikke, értekezése jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában úgyszintén részt vett, hiszen életében nagy lel­kesedéssel másolta a tovatűnt századok okleveleit. Ma közterületen, a balatonalmádi öregparkban egy kőből készült pad őrzi emlé­kezetét. Veszprém város közgyűlése 2000 októberében pedig - a kiemelkedő érde­meket szerzett köztisztviselők munkájának elismerésére - Véghely-díjat alapított. A jelen válogatás elsőként Ferdinánd király kiváltságlevelét ismerteti, melyet Veszprém lakosai 1563-ban kaptak az uralkodótól. Ehhez a szerkesztő bevezető­értékelő tanulmányt is fűzött. A kiváltságlevél ugyanis jelenleg nem található a megyei levéltárban, de Véghely másoló szenvedélyének köszönhetően szövege fennmaradt az utókor számára. A kiadvány ennek eredeti latin szövegét és annak magyar átiratát is közli. Veszprém nevének eredete nagyon foglalkoztatta Véghelyit. Erről a Balaton­­vidéki naptár 1862. évi kötetében értekezett. E fiatalkori műve így végződik: „Hogy ha földünk tere egy gyűrűvé alakulna, Veszprém képezné e gyűrű drága­kövét. ” 120 2017/3

Next