Veszprémi Szemle, 2017/44-47. (19. évfolyam, 1-4. szám)
2017-09-01 / 3. szám
VESZPRÉMI SZEMLE KÖNYVSZEMLE Véghely Dezső: Egy kis körültekintés Veszprémben. / Összeáll. és jegyzetekkel ellátta dr. Földesi Ferenc. Veszprém, dr. Földesi Ferenc, 2017. 132 p. (Sziklay Könyvek 2.) A leletmentés kissé szokatlan, de annál eredetibb módját választotta dr. Földesi Ferenc hadtörténész, helytörténeti kutató, amikor papírsírjukból kiásta Véghely Dezső (1840-1897) jogász, alispán, történész rég elfeledett írásait. És ezeket az opusokat gondosan leporolván, bőséges jegyzetanyaggal ellátva küldte sajtó alá, majd tíz (!) példányban megjelentette. Véghely Dezső pápai diák korában kiváló professzoroktól sajátíthatta el a történettudomány mesterfogásait: Tarczy Lajostól (1807-1881) és Bocsor Istvántól (1807-1885), a pesti egyetemen joghallgatójaként pedig Horvát Árpád diplomatikai előadásait hallgatta. Mint fiatal veszprémi ügyvéd a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet, s hamar megbízást kapott Veszprém vármegye monográfiájának megírására, de viszonylag rövidre szabott életében csak az előmunkálatokat tudta elvégezni. Legjelentősebb műve, az Emléklapok rendezett tanácsa Veszprém város közigazgatási életéből (Veszprém, 1886) című kötete a Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány jóvoltából 2012-ben hasonmás kiadásban is napvilágot látott. Ám a jeles „történetbúvár”-tól további, nagy mennyiségű forrásanyag maradt az utókorra, és tudományos folyóiratokban is számos cikke, értekezése jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában úgyszintén részt vett, hiszen életében nagy lelkesedéssel másolta a tovatűnt századok okleveleit. Ma közterületen, a balatonalmádi öregparkban egy kőből készült pad őrzi emlékezetét. Veszprém város közgyűlése 2000 októberében pedig - a kiemelkedő érdemeket szerzett köztisztviselők munkájának elismerésére - Véghely-díjat alapított. A jelen válogatás elsőként Ferdinánd király kiváltságlevelét ismerteti, melyet Veszprém lakosai 1563-ban kaptak az uralkodótól. Ehhez a szerkesztő bevezetőértékelő tanulmányt is fűzött. A kiváltságlevél ugyanis jelenleg nem található a megyei levéltárban, de Véghely másoló szenvedélyének köszönhetően szövege fennmaradt az utókor számára. A kiadvány ennek eredeti latin szövegét és annak magyar átiratát is közli. Veszprém nevének eredete nagyon foglalkoztatta Véghelyit. Erről a Balatonvidéki naptár 1862. évi kötetében értekezett. E fiatalkori műve így végződik: „Hogy ha földünk tere egy gyűrűvé alakulna, Veszprém képezné e gyűrű drágakövét. ” 120 2017/3