Veszprémi Szemle, 2023/68-71. (25. évfolyam, 1-4. szám)

2023-12-01 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Veszprém 1593. évi eleste

VESZPRÉMI SZEMLE 2023/4 Veszprém 1593. évi eleste BAGI ZOLTÁN PÉTER Az Oszmán Birodalom a XVI. század utolsó harmadában egymással is szo­rosan összefüggő, komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdött. Az 1580-as évek második felében a sorozatos pénzleértékelések és a növekvő inflá­ció következtében ugyanis az akció értéke - az aranyhoz viszonyítva - a felére zuhant. A kiadások egyharmaddal haladták meg a bevételeket. Ez pedig a bi­rodalom tartóoszlopát jelentő hadsereg válságát is előidézte. Egyrészt a perzsa háború (1578-1590) alatt 25 000 főre duzzadt portai zsoldosok fizetése egyre nehezebbé vált. A nagyvezír hovatovább csak az lehetett, aki zsoldosztásnál sa­ját vagyonából képes volt kisegíteni az államkincstárat. Másrészt a tímár-bir­tokosok reáljövedelmei az akció elértéktelenedésével párhuzamosan rendkívüli módon csökkentek. A határvidéken mindig fellelhető nagyszámú önkéntesek és egyéb zsoldra vagy birtokra vágyók seregének helyzete szintén kilátástalanná vált. E több tízezer elkeseredett fegyverforgató élére - a szó hagyományos és átvitt értelmében is - a Porta által 1591 tavaszán kinevezett boszniai beglerbég, Telli Haszán pasa állt. Sikeres határmenti akcióival igyekezett meggyőzni a dön­téshozókat a Habsburg Birodalom elleni háború szükségszerűségéről és elkerül­hetetlenségéről. Bár az 1590 és 1593 között egymást váltó nagyvezírek (Szinán, Ferhát és Sziávus) ugyan elítélték ezeket a hadjáratokat, ám a beglerbég élvezte III. Murád szultán és a hárem támogatását. Oly­annyira, hogy III. Murád 1592. március 13-án kelt rendelete értelmében Haszán érdemeinek elismeréseként kardot és díszköpönyeget is adományozott a számára.1 1 TÓTH 2000. 66-82. o.; FODOR 2001. 399-406. o. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a perzsákkal megkötött békét követően nem a magyarországi hadszíntér volt az egyetlen Európában, amelyen a Porta háború indítását fontolgatta. Az oszmán politika irányí­tóinak ugyanis a XVI. század utolsó évtizedében súlyos külpolitikai helyzettel kellett szembenézniük: fennállt a veszélye annak, hogy III. (Wasa) Zsigmond Rzeczpospolitá­­ja az osztrák, míg a Francia Királyság a spanyol Habsburgok befolyás alá kerül, és ez által az európai hatalmi viszonyok a Birodalom számára kedvezőtlen irányba fordul­hatnak. Isztambulban a keresztény hatalmak diplomatái 1590 táján úgy vélték, hogy a szultán - eleget téve I. Erzsébet angol és IV. (Bourbon) Henrik francia király sürgető kérésének - II. Fülöp király állama ellen kezdeményez háborút. E várakozást látszott alátámasztani, hogy 1591 elején az Oszmán Birodalom mintegy 300 gályából álló új ha- 42

Next