Veszprémi Szemle, 2023/68-71. (25. évfolyam, 1-4. szám)
2023-12-01 / 4. szám melléklete: Időszeletek Veszprém történetéből - III. FEJEZET: Veszprém az újkor hajnalán - Hudi József: A veszprémi polgárság könyvkultúrája a XVIII-XIX. században
VESZPRÉMI SZEMLE 2023/4 A műveltség magasabb fokára lépett polgárság körében a reformkorban már megtaláljuk a naplóíró iparosokat is. A vasi eredetű pápai katolikus kisnemesi családba született Francsics Károly (1804-1880) borbélylegény dunántúli és felvidéki vándorévei után, 1827-ben Veszprémben telepedett le, s az 1830-as évektől kezdve szabad idejében kertészkedéssel, kirándulással, olvasással és oktatással foglalkozott. Szerelme, Jákói Zsófia magán leányiskolájában (varróiskolájában) érzelmes „románokat" és verseket olvasott fel a serdülő 12-15 éves lánykáknak. Kölcsönkért könyvekből ismerte meg a korabeli magyar irodalmat: Kisfaludy Sándor, Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Vörösmarty Mihály költeményeit, Alexander Dumas, Sue és Jókai Mór regényeit. 1846-ban belső kényszerből kezdett naplót írni. A következő évben összeállította daloskönyvét. Évtizedeken át (1870-ig) vezetett naplót, s a segítségükkel készített, irodalmi igényű visszaemlékezései avatták őt az első magyar munkásíróvá.73 Mivel csak 1853-ban vált mesterré, korábbi életéről nem lévén önálló egzisztencia, semmi adatot sem találunk a városi levéltárban. Francsics kivételes pályája arra is rávilágít, hogy a hivatalos iratokban fellelhető könyvek alapján a korabeli olvasó társadalomnak csak egy részét ismerhetjük meg. Az írásbeli hagyaték nélkül távozó, vagy a saját könyvvel nem bíró olvasók többsége örökre rejtve marad az utókor számára. 73 Francsics Károly: Kis kamerámban gyergyát gyújtok. (Összeáll. Vörös Károly.) Bp., 1973. 396