Viharsarok Népe, 1951. január-június (7. évfolyam, 1-148. szám)
1951-06-16 / 136. szám
193t jánhis 14., wfüWJrliik Hárítsák el az Orosházi Vasöntödében a munkaverseny fejlődését gátló akadályokat Az Orosházi Vasöntöde dolgozói a pártkongresszusra vállalták, hogy behozzák az elmúlt évi lemaradást. Április 4-re már ilyen vállalás született a röpgyűlésen: havi tervünket 107 százalékra teljesítjük. Akkor 117 százalékot értek el. Eleget tettek május 1-i vállalásuknak is: 131 százalékra teljesítették havi tervelőirányzatukat. Hosszú, szívós felvilágosító munka eredményeként javult meg ennyire a termelés az üzemben. Ott kezdődött ez a javulási folyamat, mikor az egyik termelési értekezleten az üb. ismertette a dolgozókkal a debreceni Vasöntöde felhívását. Még azon a termelési értekezleten az Acélbrigád nevében Ruman elvtárs, az üzem egyik ifjúmunkása versenyre hívta ki a többi brigádot. Igy erősödik a versenymozgalom A versenykihívás elfogadása után másnap munkához láttak. Az üzemi bizottság tagjai és a szakszervezeti aktívák minden dolgozót felkerestek. Megmagyarázták újból, hogy csak úgy tehetnek eleget a versenyben vállalt kötelezettségeknek, ha egymással versenyezve, igyekeznek fokozni teljestményeiket. De nemcsak beszéltek erről, hanem maguk is példát mutattak. Kertai Ferenc önző a verseny megindítása óta már 134 százalékra emelte teljesítményét. A brigádverseny eredményeként a brigádok teljesítménye is fokozódott. Az »Acél«-brigád 135 százaléknál tart, Búza Nándor brigádja meg máj a másfélszeres normát — 150 százalékot teljesít. A magkészítők is elérték a 110 százalékot. Van még akadály De menne itt még jobban is a munka — magyarázza Ruman elvtárs —, ha ismernénk az eredményeket. Ezen a téren komoly hiba van az üb. munkájában. A dolgozókkal csak havonta egyszer a termelési értekezleten ismertetik a versenyeredményeket. Az üb. arra hivatkozik, hogy az irodában nem tudják kiértékelni gyakrabban a teljesítményeket, pedig a kongresszusi hét —, amikor naponta kiértékelték a teljesítményeket — megmutatta, hogy igenis meg lehet ezt csinálni. »Akkor — magyarázzák — minden nap láttuk, ki, hogyan halad. De így egész hónapon át nem tudjuk, lemaradtunk, vagy előre vagyunk? Nálunk senki sem ismeri tervét De más is gátolja az üzemben a verseny fejlődését. — Nálunk senki sem ismeri a tervet — mondja Tarapcsik elvtárs. — Nem tudjuk, egy-egy munkadarabból mennyit kell megcsinálni ahhoz, hogy a napi tervet teljesítsük, de azt sem hogy ha egy-egy munkával készen vagyunk, mit fogunk a következő napokban készíteni. Az üzem terve valóban nincs felbontva. Pedig nincs olyan értekezlet, amikor a dolgozók ne követelnék ezt. A vázlatvezetőség Paksi Sándort, mag Horváth Károlyt bízta meg a tervfelbontással. Ők meg a »sürgős« munkákra való hivatkozással még máig sem bontották fel egyénekre a tervet. Ezért a hiányosságért komoly felelősség terheli a vállalatvezetőséget is, meg az vb-t is, akik nem nézték meg, várjon, nincs-e tudatos kártevés a »sürgős« munkákra való hivatkozásban. A vállalatvezetőségnek sürgősen gondoskodna kell arról, hogy a tervet felbontsák, a dolgozók a legrövidebb időn belül megismerjék, milyen feladat vár rájuk a terv teljesítésében. Az übnek pedig gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók naponta megtudják, ki az, aki az üzemben élenjár, ki az, aki lemarad s így hátráltatja az egész üzem termelését. Ennek érdekében minden akadályt el kell hárítani! Ha mindezt végrehajtják, a Vasöntödében még tovább javulnak majd a teljesítmények, erőteljesebben kifejlődik a versenymozgalom. — d — így dolgoznak az orosházi MNDSZ nőnevelők, hogy enyhítsék a koreai gyermekek fájdalmát A vé Uten izzó felkelő napot még nem látni a látóhatár szélén, de már a Tél u. 13 számú házban Sülték talpon vannak, trülóné ennivalót készít a férjének, aki az orosházi »Új Élet« tsz-ben dolgozik. Azután megeteti a disznókat, tyúkokat, rendbe teszi a szobát és még nem jár magasan a nap, amikor már ő is úton van. Az MNDSZ sajtófelelőse résztvesz a koeni gyermekek részére folyó gyűjtésben. Most a Sámsoni- és Hold-utcát járja. Mindenhol le-, ül, kedve en elbeszélget... ahol gyermekek vannak, azok felől érdeklőik, aztán elmenési, milyen kéden sorba taszítják az amerikai imperialisták a koreai gyermekeket. bök helyes, meg is siratták elbeszélését. Még egyetlen házból sem utasították el azzal, hogy nem adnak... hogy is utasították volna, amikor olyan szívhez szólóan, a saját megváltozott életükről, a gyermekeink boldog jövőjéről beszél... összehasonlítja a múlttal, a felnőttek mostoha gyermekkorával, a koreai gyermekek sorsával. így volt ez a Hold-utcán Csembel Józsefné négygyermekes családanyánál, aki fillérig beosztott pénzéből 6 forintos bélyeget vett, hogy a koreai édesanyák fájdalmát enyhítse, de ugyanakkor saját gyermekének jövőjét védje Ezzel a nemes szándékkal adott Tompa Sándorné Sámsoni utcai parasztasszony is, aki maga vitte be az MNDSZ-be megtakarított 10 forintját, mert nem volt odahaza, amikor Süléné náluk járt. Mint mondta , "neem akar kimaradni a segítésből, mellyel a koreai édesanyák könnyeit letöröljük és gyermekeik fájó sebeit hegesztjük be. fibre bealkonyodik, már ismét otthon van Sülé Józsefné... megeteti jószágait, megfőzi férjének a vacsorát, azután összeszámolja napi eredményt: 130 forint árubéyeget adott el, ezzel együtt összesen 730 forintot gyűjtött a koreai gyermekek megsegítésére. Vacsora után, örömtől sugárzó arccal indul el a központi MNDSZ-székház felé, hogy beszámoljon, ma ismét jó munkát végzett. A nap már rég elhagyta a látóhatár peremét... sötétedni kezd, az utcai lámpák már égnek, amikor Kovács Istvánné, az sAudios Erzsébet« MNDSZ-csoport tagja hazatér. Boldogan újságolja fiának és édesanyjának: — Ma 140 forint áru bélyeget adtam el.« ezzel együtt a 740 forintnál tartok... mindenütt nagyon kedvesen fogadtak. Volt ugyan a Töhötöm utcán olyan középparaszt, aki először vonakodott, de Kovácsaié nem hagyta abba, érvekkel hozakodott elő: — Szereti-e szomszéd a gyermekeit? — Hát már hogyne szeretném. — Akkor biztos át tudja érezni az amerikai imperialisták barbár kegyetlenkedései által árvává lett és nyomorba taszított gyermekek, fájó szívű édesanyáit, sorsát. A mi gyermekeinkre pedig boldog jövő vár... Az én Gézám 13 építőipari iskolát végzett Mohácson, kiváló szakember válhat a belőle... és sorolhatnám azt a sok egyetemistát, katonatisztet, akik a magunkfajta dolgozók gyermekeiből lettek... vana szíve?... akarja-e hát fájdalmukat enyhíteni? — Hát már hogyne akarnám1..., nem is azért vonakodtam, de tudja, meg kell gondolni, hova adja az ember a pénzeit... És a Töhötöm-utcai középparaszt meg is gondolta)... 10 forintos bélyeget vett, hogy enyhítse a koreai gyermekek és édesanyák fájdalmát Kovácsné szereti gyermekét, szeret minden gyermeket és így a koreai gyermekeket se. Szereti egyre szépülő jövőnket és gyűlöli a háborús uszítókat. Ezért tudott a gyűjtésnél is ilyen eredményt elérni, ezért volt olyan nap, amikor 240 forintot gyűjtött egyedül. Ezért adott el 20 jegyet az orosházi békebizottság által a koreai gyermekek megsegítésére rendezett műsoros előadásra és ezért varrt meg két ruhát a rászoruló gyermekeknek. Az összegyűjtött összeg értékét még növeli a Düle Józsefnek, Kovács Istvánnék és a többi édesanyák szeretete a koreai gyermekek iránt, izzó gyűlölete, megvetése a barbár gonosztevők iránt, határtalan, lelkesedése az elesettek megsegítéséért folyó gyűjtésben. (Szój Fi^aR $a#° k Több megbecsülést! Hogy az Apolló mozi szombatesti hatórai előadásán a békéscsabai Építők sportköre tagjainak egy csoportja is részt vett, azt a következőkből tudtuk meg. Arra a hangoskodásra, felnőttekhez egyáltalán nem illő magatartásra lettünk figyelmesek, melynek középpontjában végül is a mozi egyik dolgozója, egyik jegykezelőnője állt az Építők Sportköre egyik tagja helytelen magaartásának következtében. Amikor a jegykezelőnő az illetőt jegyének megfelelő helye elfoglalására kérte, nem a legmegfelelőbb válaszban volt része. Amikor pedig kisebb huzavona után a széksort átlépve úgy vágódott a székbe, hogy az rongálódott azzal , újabb, nem éppen tisztességtudó megjegyzések hangzottak el a jegykezelőnő felé. Az Apolló mozi jegykezelőnőjének legalább annyi joga van munkája tiszteletben tartására, mint amennyit az Építők Sportköre említett tagja magának megkövetel. Egyáltalán nem köteles tűrni ilyen magatartást, mert ez munkáját akadályozza, nem beszélve arról, hogy a nevezetten kívül többen is járnak moziba. Méginkább érthető, ha a mozi dolgozója megköveteli a rendet, amikor a napokban olyan eset is megtörtént vele, hogy egyesek fegyelmezetlensége miatt mások nem a megfelelő helyre ülhettek le s ezért olyan megjegyzést kapott: «Hülye volt az is, aki ide ültetett.» Ezenkívül arról is van szó, ami megint csak nem mellékes: mindnyájunk vagyona az a szék, amit az illető egyáltalán nem tartott nagy becsben. VUun&auUt Vttpe, A gyulai Harisnyagyárban megkezdték a termelékenység emelkedését akadályozó hiányosságok felszámolását k«megnövekedett, módosított tarv‘ 1 feladataink végrehajtásának döntő előfeltétele a munka termelékenységének emelése. A termelékenység emelkedésének értéke viszont szorosan összefügg azzal, hogy az üzemben ez az emelkedés milyen körülmények között jött létre, csökkentek-e, vagy emelkedtek a termeléssel járó költségek ? Egészséges a fejlődés akkor, ha a termelékenység emelkedése a termelési költségek viszonylagos csökkenésével jön létre. Ha megvizsgáljuk a gyulai Harisnyagyár eredményeit és hiányosságait a termelékenység kérdésében, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy ebben az üzemben az első negyedévben csökkent a munka termelékenysége, második negyedévben azonban már egészséges, de még nem kielégítő — fejlődés tapasztalható. A Hammyagyirbftn áprilisban ** 100 forint munkásbéralapra eső termelési érték a 788 forintos előirányzattal szemben csak 731 forint volt, májusban már javulás tapasztalható: 803 forintos előirányzatot 777 forintra teljesítették. Az előbbi 92.8, az utóbbi pedig 96.8 százalékos teljesítést jelent. A fejlődés négyszázalékos, de mivel a 100 százalékot még nem érték el, ez azt jelenti, hogy — — bár a termelékenység emelkedő irányzatot mutat — mégsem érték még el azt a mértéket, melyet megnövekedett feladataink megoldása a gyulai Harisnyagyár dolgozóitól is megkövetel. Az üzemben az átlagos teljesítményszázalék szintén alatta van a 100 ezrázaléknak: áprilisban a márciusi 93.3-al szemben 94.3 százalék, májusban pedig 95.5 százalék volt. Áprilisban az üzem 110.3 százalékra teljesítette tervét, májusban pedig 101.8 százalékra. Az előbbi tervteljesítési eredményt viszont úgy érték el, hogy túllépték a megállapított munkáslétszámot — tehát nem a termelékenység emelkedése, hanem a munkáslétszám megnövelése járult hozzá a terv túlteljesítéséhez, ami viszont azt eredményezte, hogy megnövekedett az üzem termelési költsége. A kétségtelenül egyre több* eredmény mellett a hiányosságok fő oka az, hogy a vállalatvezetőség nem fordított kellő gondot arra, hogy a dolgozókkal ismertesse a termelékenység emelésének döntő fontosságát, nem segítette a dolgozókat, hogy ezen a téren eredményeket érjenek el. Az üb sem vette ki részét ebből a munkából és az üzemi pártszervezet is elfelejtkezett mindezt ellenőrizni, illetve irányítani. Ma már azonban elmondhatjuk, hogy a gyulai Harisnyagyárban felismerték ezeket a hiányosságokat és megkezdték azok kiküszöbölését. A pártszervezet javaslatára a vállalatvezetőség — a szovjet üzemek példája nyomán — bevezette a negyedévi mérlegbeszámolót és tervteljesítési számadást. Az első ilyen értekezletet már meg is tartották és azon részt vettek a pártszervezet vezetősége, az üb., a vállalatvezetőség, a különböző osztályvezetők és a legjobb dolgozók, sztahánovisták, élmunkások, a verseny élharcosai. Ez az értekezlet komoly eredményeket hozott és annak határozatai megjelölik a legfontosabb feladatokat a hibák kiküszöbölésére, a termelékenység emelésára, a béralap helyes, tervszerű felhasználására, egállapították, hogy az elei negyedévben 3,5 százalékos eredményt értek el az anyagtakatrékosságban. Ezt úgy érték el, hogy az anyagmozgatást jobban magszarvésték, bevezették a »kimenő áru« súlyának mérését, (ami azért szükséges, hogy ellenőrizhessék: a tervezett árusúly betartásával készül-e az áru, nincs-e beledolgozva több anyag, urai az anyag takarékosság rovására menne), ezenkívül pedig a selejtből visszafejthető anyag felhasználásával, ami több mint 700 kilogrammot tett ki az első negyedévben. Az anyagtakarékossági mozgalom továbbfelosztása érdekében elhatározták, hogy bevezetik az üzemrészek havonkénti anyag-elszámoltatását, bevezetik az anyag őriéselős mozgalmat azzal a céllal, hogy az üzemrész anyagőre lesz a felelős az üzemrész anyagtakarékonsági mozgalmáért. A műszaki dolgozóknak — elsősorban a tervosztály dolgozóinak — pedig az a feladatuk, hogy időszakonként megvizsgálják egyes üzemrészek anyagfelhasználását és azt értékelve, ismertessék a dolgozókkal. A termelékenység emelkedésének fontos előfeltétele a dolgozók szakmai tudásának növelése, a szíahánovista, újító, észszerűsítési mozgalom kiszélesítése is. Elsősorban a munkamódszerd tudás fejlesztésével akarják elérni a Harisnyagyárban a 100 százalékon alul teljesítők számának csökkenését, az új sztahanovisták, újítók, észszersisrtók előretörését. Elhatározták, hogy sztahanovista iskolát szerveznek, ahol a nagyszerű szovjet munkamódszereket ismertetik a dolgozókkal. A műszaki dolgozók szakmai képzését is megvalósítják. A hiányosságok egyik oka volt még az is, hogy az üb. nem teremtette meg kellően a verseny nyilvánosságát, a dolgozók nem ismerték termelési eredményeiket. Ezen a téren ma már lényeges javulás tapasztalható, például a munkamódszerátadásnál az átvevők teljesítményét naponta értékelik és ismertetik. Az újító-mozgalom is komoly fejlődésnek indult az utóbbi időkben. Május hónapban hat újítási javaslatot fogadtak el és ebből ötöt már be is vezettek. Az újító-bizottság felismerte az újító-mozgalom hatalmas jelentőségét a termelékenység növekedése szempontjából és ez a felismerés még is mutatkozik munkájukban. Hozzájárul a termelékenység 11 emeléséhez az is, hogy megfelelő módon harcoljanak gyulai Harisnyagyár dolgozói a sealett ellen, a munkafegyelem megszilárdításáért, a munkák menetének még jobb megszervezéséért, általában igyekezzenek minden téren javítani munkájukon. Ehhez döntően szükséges az, hogy az üzemi pártszervezet is fokozott támogatást és irányítást adjon az üb-nek, a vállalatvezetőségnek, valamennyi dolgozónak. Meg kell javítani az üzemen belüli egyéni agitációs munkát, ami jelenleg nem a legjobban megszervezett, népszerűsíteni kell az élenjárókat és építően megbírálni a lemaradókat. Fel kell számolni minden hibát ebben az üzemünkben is, mert a gyulai Harisnyagyár munkája tervünk egy része, melyet teljesíteni boldog, békés életünk megvédelmezésének megtisztelő feladata. — s. e. — HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig 8