Viharsarok Népe, 1954. július-december (10. évfolyam, 154-309. szám)

1954-10-12 / 241. szám

l/iUatscnoU képe A nyár elmúltával, a téli báli *"■ szezon előtt azt hiszem­, nem lesz érdemtelen, ha foglal­kozunk egy kicsit a társas­tánc problémájával. Nemcsak azért, mert a szórakozóhelyeinken fo­lyó táncolás képe sok problémát ad, hanem azért is, mert egé­szen a legutóbbi időkig nem tud­tunk, vagy nem mertünk szem­benézni a valósággal, az élet­tel. A tánctermekben manapság tánc címén folyó tevékenység sok esetben inkább megfelel a nyilvá­nos ölelkezés fogalmának. Pedig a tánc a fiatal szervezet egészsé­ges mozgásigényéből született meg, mint az ember belső érzé­seinek egyik szép kifejezési le­hetősége. A táncban a tánc által kifejezett emberi érzések legel­­sőbbike, túlzás nélkül állíthat­juk — a szerelem. Egyébként is gazdag forrása mindenfajta mű­vésznek és művészetnek. A tánc szinte összeforrott vele. Ha ma körülnézünk a táncter­mekben, — gyakran látjuk az igazi szerelem nélküli, sivár ösztö­nök tobzódását. A szerelem nagy, nemes érzés, de nem minden be­lőle eredő jelenség való a nagy nyilvánosság elé, társas körbe. Nem kell erkölcs-prédikátornak lenni ahhoz, hogy a mai tánco­­lási mód sok fordulatát, ölelkezé­sét ízléstelennek,­­az erotikus vá­gyakat rafináltan fel­korbácsoló­­nak ítélje az egészséges ember. Az ízléstelen, rángatódzó, vo­­nagló táncolási mód­ok is,okozat is. Miért tudta a ficsuri pacsuli-il­lat dolgozó, ifjúságunk rétegeit­, napi munkájuk, szórakozásuk le­vegőjét megrá­ntatni? Itt azt hiszem, mélyebb, rej­tettebb társadalmi mulasztások­ra kell fényt vetni. Az igazság az, hogy egy kicsit megfeledkez­tünk ifjúságunk neveléséről. Nem tudtunk nekik eszményeket, tisz­ta, igaz szerelmeket adni példa­ként nem azért, mintha a mi vilá­gunk nem tudna ilyen hősöket te­remni. Egy kicsit túl szabad­jára és s­aját felelőtlenségükre engedtük a fiatalokat. Fiatalsá­gunk egy részének gyerekkora, zsenge ifjúsága a világháború ide­jére esett. Egy ilyen megrázkódta­tás erkölcsrombol­ó következmé­nyeit kiheverni is szükség volt bizonyos időre. A tavaly júniu­si kormányprogramig eléggé hát­térben maradtak, szem elől vesz­tek a társadalmi élet ilyesfajta területei, mint a szórakozás. Ad­dig legfeljebb merev adminisz­tratív eszközökkel harcoltunk a hibás jelenségek ellen. Mikor az­tán az új kormányprogram a dol­gozók szórakozására jobban rá­terelte a figyelmet, a korábbi helytelen intézkedések reakciója­ként, mint tavaszi eső után a gaz, úgy nőtt, burjánzott a buta szö­vegű és zenéjű sláger, és a tom­­pec-táncolás módja­­i csak az ifjúság egész neve­­v­e­lésének megjavítása ered­ményezheti, hogy a társas tán­colás betegségei megszűnjenek. A műveltebb, nemesebben érző és gondolkodó ifjúság másként fog táncolni, valahogy egész más­ként, mint eddig. Nekünk, az új, művelt, okos emberekért kell har­colunk, ne a tánc, vagy táncok ellen, hanem a helytelen emberi magatartás ellen. Ne a szvin­g ellen, hanem a jó ízlésért a szvingben is. Lehet ízlésesen is táncolni a szvinget — csak er­kölcsi szemlélet kérdése, hogy ki mit tart még nyilvánosság elá valónak és mit nem. Adjunk igazi táncot a rafinált tobzódás ellen! Az igazi szerel­met kifejező tánc több, mint a csak ösztönöket fölkorbácsoló rángatódzás. Bízzunk a fiatalsá­gunkban annyira, hogy az ér­tékesebbet fogja választani, ha módja lesz választani. Jöjjön az új tánc, vagy jöjjenek az új tán­cok. Legyen bennük igaz embe­ri érzés, mély érzés, szerelem, szenvedélyes igaz s­érelem, és ak­kor az a fiú, aki zavarban van a »szeretlek« kimondásával, sze­retni fogja a táncot, mert tudo­mására hozhatja vele egyetlen imádottjának azt, amit érez irán­ta. Jöjjön az új tánc, ahol ki­tombolhatja magát fiatalságunk, kiélheti ritmus-fantáziáját anél­kül, hogy mindezek mellett mó­dot adjunk az ízléstelen vonag­­lásra. (Folyt. bőv.) H­ogy állunk a társas tánccal ? Az ünnepi könyvhét egyik sikeres mozzanatai művészettörténeti ankét a Munkácsy Mihály Múzeumban A képzőművészet széles tömegek számá­ra egyelőre kevéssé is­mert terület, a kritikai megnyilvánulások a legtöbb tárlat látogató­nál egyelőre ösztönö­sek, a tudatos művé­szetpártolás, a szépnek biztonságos felismerése, az értéktelen, hazag mű­vészet elítélése meg tá­voli fogalom. Épp ezért dicsérendő, hogy az ün­nepi könyvhét-bizottság művészettörténeti anké­tot rendezett, melyen — október 8-án, a Mun­kácsy Mihály Múzeum­ban — Dávid Katalin, a Művészettörténeti Inté­zet vezetője, szakíró tar­tott igen értékes ismer­tető előadást. A hozzá­szólások olcsó képzőmű­vészeti, művészettörté­neti kiadványok kiadá­­sát kérték. Joggal re­mélhető, hogy a mű­vészet­történeti könyvek kiadásában és a képző­művészetet népszerűsítő propagandamunkában a békéscsabai ankét ered­ményei is segítséget ad­nak. Békéscsabai Építők-Vörös Lobogó Sortex 3:1 (1:1) Békéscsaba, NB II. bajnoki, Vezeti*: Fóti. Építők: Andó — Koczázki... Fűtőm IWejfner — Palotai, Botias — Pécsi, Stl­­­rmient, Gyebnár, Kabos, OstoS.­­ Edző: Né­meth József. Sortex: Trapp — Szamosi, Sidé, Hoch­ reim - Wielant, Pákozdi - Márkus, Sing I., Kreisz, Sing d­, Tajtl. Edző: Szabó Antal. Kezdés után a vendégcsapat veszélyez­tet. Márkus az e­őrehúzódott Weiner mel­lett zavartalanul térhet kapura, de be­adását Kreisz az ötösről fölé emeli. A 20. percben vezeti az első veszélyes tá­madást a csabai ötösfogat. Kliment— Gyiebnár—Pécsi a lab­da fu­ja,, db­tt szélső a kifutó Trapptól zavarva, mellé gurít. Baloldalt Sortex-tám­adás után, Tajtit a 16-oson szabálytalanul szerelik. A szabadrúgást Sing I. a jobbk­­sar­okba helyezi, 0:1. Kezdés után Kliment hosszan szökteti Pécsit, aki a késlekedő Trapp mellett egyenlít, 1:1. A félidő végéig Gyebnár kö­­zeli lövése jelenthetne eseményt, de a Sortex kapuvédője remek refleksszel ment. Szünet után váltakozó játék akkal ki. A gyors Márkus ugrik ki a csabai vé­dők között, ha Kocziszki jó ütemben keresztez. A másik oldalon Gyebnár egészen­­ az alapvonalig viszi a labdát, azonban a beadása hosszúra sikerül. Az 55. perc­ben Lábos helyett Mitykó játszik. A csa­társor így alakult: Mitykó, Pécsi, Gy­eb­­nár, Kliment, Oskó. Ebben az összeál­lításban jobban megy a játék és szinte kapujához szegezik a soroksári csapatot. A 75. percben Sidó véti el a labdát, Gyebnár megszerzi a vezetést, 2:1. A gól letöri a vendégeket. Gyebnár ki­használva a védelem zavarát, egyedül tör kapura, de Sidó az ötösön beéri és felvágja. A büntetőből Weiner 3:1-et eredményez. A hátralévő játékidő csapkodással ívelik el. Táj­ti szépíthetne az eredményen, de Andó merész rávetődéssel tisztáz. Bírálat: A mérkőzés végig alacsony színvonalon mmozgott. A lelkes fiatalokból álló so­roksári együttes sokáig kétessé tudta tenni a csabai csapat győzelmét. Az Épí­tőkből csak Fü­löp, Andó és a második félidőben Palotai nyújtott elfogadható játékot. A többiek formájuk alatt játszot­tak. Szólni kell még néhány elfogult szurkolóról, aki ahelyett, hogy biztatta volna a csapatot, sportemberhez nem mél­tó hangon kezdte szidalmazni a játék­vezetőt. Tény az, hogy Fóti játékvezető többször ítélt tévesen, de szidalmazással nem javítható meg a játékvezető mun­kája. Helyesen járt el az Építők veze­tősége, amikor mikrofonon figyelmeztette a közönséget a sportszerű magatartásra. A rendzavarok közül kivezettették pályáról Kol­e Jánost, mert a bírót szi­a­dalmazta és ezzel biztosították a mérkő­zés zavartalan menetét. Orosházi Kinizsi-Gyulai Építők 1:1 (0:0) Orosháza, 250« néző, NB II. bajnoki, vezette: Szankó Jenő. Orosháza: Kmetykó — Szecsei, Szon­di, Oojdár — Hujber, Szabó — Szökő, Szt­cs, (Szimonidesz), Becsei, Bozó, Far­kas. Edző: Ördög László. Gyula: Petrovszki — Pásztor, Fodor, Szegedi — Krisán, Bernd II. — Csűri II., Kurta, Zvolenszkij, Varga, Nagy. Edző: dr. Csonka. Az első támadást a Kinizsi vezeti. Szö­kő fut el a labdával, de beadását Szabó mellé fejeli. Újra támadás során Becsei ront jó helyzetben. A 6. percben Farkas fut el, lerázza a védőket magáról, tiszta helyzetből fölé lő. Váltakozó mezőny­játék alakul ki. Mindkét csapat idegese­n ját­szik. A 15. percben Csűri II. révén Gyula vezet támadást, sarokrúgást érnek el, de ez is eredménytelen. Utána Kinizsi­támadások következnek. De azok olyan erőtlenek, hogy Gyula védelme kön­­­nyen veri azt vissza. A 28. percben Csűri hagy ki nagy helyzetet. Tisztán AU a kapu­­ előtti, s az 5-ösről mellé lő. A 80. percben ismét kapu mellé lő tisz­ta helyzetből. Majd Farkas­ lövését védi Petrovszki. A félidő végéig még Becsei, Szabó és Bozó rontanak jó helyzetben! Kinizsi-támadásokkal ér véget a félidő. Félidő: 0:0. Fordulás után mindenki Kinizsi-táma­dást vár. De képtelenek egy egészséges támadást elérni. Több esetben Gyula ve­szélyezteti Kmetykó kapuját. A 18. perc­ben Hujber addig cselezget, míg elveszik tőle a labdát és Varga előreadott lab­dájával efut és a kifutó Kmetykó fö­lött átemeli a labdát; 1:0 Gyula javára. A gól után tovább támad Gyula, de in­kább az eredmény megtartására igyek­szik. A Kinizsi vérszegény támadásokat vezet. A 40. percben Szűcs helyett Szi­­monidesz áll be Gojdár helyére és ő előre megy. Most kezd rohamozni a Ki­nizsi, Becsei beadását Szökő bele­­ teli, 1:1. Még volna a Kinizsinek alkalma a győz­tes gól megszerzésére, de Farkas elrontja a helyzetet. Bírálat: A mérkőzés két kiesésre álló csapat küzdelme volt. Mindkét csapat játékosai­­ kapkodva játszottak. A mérkőzésen ko­moly támadás alig volt. A Kinizsi csapa­tában a csatársor rosszul játszott, a vé­delem azonban jól működött. Gyula csa­tárai ötletesebben játszottak, bár ők is alig tudtak veszélyt teremteni a kapu előtt. Jók a Kinizsiből: Sziecsei, Szabó, Huj­­b­er, illetve Petrovszki, Csűri II., Zvo­­tenszki, Varga. Szankó játékvezető jól vezet­te a nehéz mérkőzést. Apróhirdetések Stabil gőzkazán fűtői bizonyítvánnyal ren­delkező fűtőket keres azonnali munká­­balépéssel a Békés megyei Patyolat Válla­lat, Békéscsaba, Felsőkörös-sor 3 szám. Munkaruhát, bakancsot és védőételt kap­nak. Elsőosztályú perzsa szövőnők, akik üzem­ben dolgoztak azelőtt, jelentkezzenek, íróasztalokat keresünk megvételre: Sző­nyegszövő, Békéscsaba, Sztálin­ út 41—43. Kukorica helyett búzát is lehet beadni A minisztertanács nemrégiben határozatot hozott a kenyérgabo­na-termesztés növeléséről. A Ma­­gyar Közlöny 79. száma (1954. október 10) most közli a begyűj­tési miniszter rendeletét a ha­tározat végrehajtásáról. Eszerint október 10-től a ter­melők árpa- és zabbeadási hát­ralékukat és még fennálló kuko­ricabeadási köteleze­­ttségüket minden megkötés nélkül, kenyér­­gabonával teljesíthetik. Kenyér­­gabonával rendezhetik a gépállo­másnak járó talaj munkadíj-tarto­zásukat és állami terményköl­­csönüket is. Egy mázsa árpá­nak, zabnak, vagy májusi mor­zsolt kukoricának 85 kiló búza, illetve 94 kiló rozs felel meg. Annak a tejelőnek, Laki január 1. után jövő évi beadási kötelezetts­égére — beleértve az A-B beadási kötelezettséget, valam*­mint a gépi talaj­munka termé­­szetbeni díját — kenyérgabonát ad be, annak mázsánkint tíz kiló korpát kell kiadni térítés nél­kül. Ez év október 10-től a be­adási kötelezettségen felül a ta­nú szabad felvásárlási áron át­adott minden mázsa kenyérgabo­na után a termelők részére húsz kiló korpát kell juttatni, mázsán­kint 150 forintért. A korpát a kenyérgabona átadásától számí­tott tíz napon belül adják ki. A kenyérgabona után járó kor­pát a közellátási őrlést végző malmok, vállalatok telepei és a földm­űvesszövetkezetek mérik ki a termelőknek. Hivatalos Totó-nyeremények A sportfogadások 1934. évi október 10-i, 41. fordulójára 435.646.5 db kéthasábosnak megfelelő tippszelvény érkezett be a Sport­­fogadási Osztályhoz. Felosztásra kerül összesen 653.469.75 forint. Az I. és II. osztályban egyformán 196.040.92 forint, a III. osztályban pedig 261.387,90 forint kerül kifizetésre. Tizenkét találata 11 pályázónak van. A nyereményösszeg egyenként 17.821,25 fo­rint. Tizenegy találatot 347 pályázó ért el. A nyereményösszeg egyenként 565 forint. H­áromezernyolcszázharmincegyen értek el tíz találatot. A nyereményösszeg 68.75 forint. A tíz- és tizenegytalálatos nyeremények kifizetésére október 14-től, a 12 talála­­tos nyeremények kifizetésére pedig októ­ber 19-től kerül sor. A Totó 12 találatos szelvénye: 1, 1, 2,­­t, t, x, k­l, l, a, a, 1.____________ Az NB II. Déli Csoport állása a 24. forduló után: 1. Légierő 24 SS 3 8 66:20 38 2. Dinamó 24 14 3 7 5: 28 31 3. Békéscsaba 24 11 8 5 35:25 30 4. K. Honvéd 24 12 4 8 50:38 28 5. Bp. Előr­« 24 10 5 9 44:35 26 8. Bp. Szikra 24 11 3 10 39:41 26 7. Orosháza 24 11 3 10 32:35 26 8. Gyula 24 10 5 9 36:41 26 9. Ceglédi Lők. 24 10 4 10 45:41 24 10. Kőbányai Lók. 24 12 1 11 36:36 24 St. Szolnoki Lók. 24 9 5 10 37:41 23 .12. K. Kinizsi 24 9 2 13 37:43 20 18. Szegedi Lók. 24 7 5 12 34:46 18 14. V. Generátor 24 7 2 15 32:70 16 15. Sortex 24 6 3 15 35:48 16 16. Szegedi Petőfi 24 5 3 16 36:65 13 VIlIANtSAItOK NftPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságán­ak lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Bíró József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szabadság­ tér 19. Telefon: szerk. és kiadóhiv.: 11-91, 11-92. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botvánszky Pál 1934 októn­ar 12., kedd Örkény István: Hiszek a szabadságban A Békebizottságok Kiskönyvtá­ra sorozatban legutóbb Örkény István írása jelent meg «Hiszek a szabadságban» címmel. Örkény István könyvecskéjében Charlie Chaplin, a világhírű humorista, számtalan kacagtató film vígjáték szerzőjének és főszereplőjének életét, küzdelmeit tárja elénk. Chaplin nagy jelentőségű munkás­sága során képességeit mindin­kább az emberi haladás, a béke ügyének szolgálatába állította. A Bék­e­ Világtanács ezért legutóbb N­emzetközi Békedíj­al tűntt­­e ki a kiváló művészt és békeharcost. MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. (MEDOSZ-székház). Október­ 11-13­ .Ráma n­óra.» TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Október 12—14: «Néz* a tükörbe.» PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. Októ­­ber 12—14: «Kellemetlenkedők.» PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Október 14—20: «Két úr szolgája.» BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Októ­ber 7—12 «Egy éj Velencében.» BÁSTYA FILMSZÍNHÁZ, Békés. Októ­ber 13—18: «Pucciul.» SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Gyoma. Október 13—15: «Luxustutajon. TÁNCSICS FILMSZÍNHÁZ, Szarvas. Október 13—14: «Nézz a tükörbe,» A Békésmegyei Jókai Színház műsora: Október 12-én 19.30 órakor: Jókai: Aranyember. (Blaha-bérlet.) Terjeszd a Viharsarok Népét!

Next