Viharsarok, 1950. július-szeptember (7. évfolyam, 150-228. szám)
1950-07-01 / 150. szám
yy,~KS sr*s VIHARSAROK VII. ÉVF. 150. SZÁM. ARA 50 FILLÉR A mórahalmi gépállomás gépkezelői munkafelajánlással készülnek a cséplésre Befejeződött Szegeden az aratás SZOMBAT, 1950. JULIUS 1. A minisztertanács jóváhagyta a Német Demokratikus Köztársaság kormányával kötött egyezményeket A minisztertanács Dobi István elnöklésével pénteken délelőtt ülést tartott. Dobi István bejelentette, hogy szabadságra megy, javaslatára helyettesítésével a minisztertanács Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnökhelyettesét bízta meg. A külügyminiszter előterjesztésére a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a budapesti tárgyalások eredményeképpen létrejött pénzügyi, áruforgalmi, valamint a műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezményeket a minisztertanács jóváhagyta. A népművelési miniszter előterjesztésére a minisztertanács jóváhagyta a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött kulturális egyezményt azzal, hogy azt a Népköztársaság Elnöki Tanácsához terjeszti fel megerősítés végett. Az igazságügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezeteket fogadott el a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről. A minisztertanács elhatározta, hogy Veress József belügyminisztériumi főosztályvezetőnek belügyminisztériumi államtitkárrá való kinevezése iránt a Népköztársaság Elnöki Tanácsához előterjesztést tesz. JAVÍTSÁK meg munkájukat NÉPFRONT BIZOTTSÁGAINK A hét elején nagy örömmel jelentettük, és megyénk dolgozói nagy örömmel olvasták, hogy Vásárhelykutason megindult a kombájn a Petőfi termelőcsoport földjén és Sándorfalván is megkezdték a cséplést. Azóta naponta jöttek a jelentések, hogy Deszken, Cserebökényben, Pitvaroson, Szegeden, Ferencszálláson is hozzáfogtak a csépléshez és a megye számos falujában már ott állnak a cséplőgépek a szérűkön. Az első mázsálások is megmutatták, hogy az idei termés a felszabadulás óta a legbőségesebb. És ez nem véletlen. Ezekben az eredményekben ott van az a hatalmas támogatás, amelyet dolgozó parasztságunk Pártunktól és a nép államától kapott, ott van a becsületes jó munka, ott van gépállomásaink általában jó talajművelésű munkája és ott van a kedvező időjárás is. A messzemenő támogatás és a jó munka eredménye tehát az idei jó termés. Erre a termésre nekünk a továbbiakban is a legnagyobb gondot kell fordítanunk. Nem elég megállapítanunk az, hogy hónaljig ért a búza, hogy az árpáknak, a rozsoknak tömött kalászaik voltak, nem elég megállapítanunk azt, hogy az aratás jó ütemben haladt. Meg kell látnunk azt — és elsősorban azt kell meglátnunk, hogy ez nem magától történthanem az eredmények Pártunk irányításának eredményei. Mert Pártunk irányításával szervezeteink nagy része becsületes munkát végzett eddig. És — még tegyük hozzá — ahol hiányosságok voltak, ott minden esetben fellelhettük a pártszervezet irányításának hiányát. Tömegszervezetünk mellett továbbra is döntő szerepe van a betakarítás, a cséplés, és a terménybeadás szervezésében Népfront Bizottságainknak. Számos helyen. Népfront Bizottságaink igen körültekintő és jó munkát végeztek. Idejében hoztak intézkedéseket az aratási, behordási és cséplési munkák előbbrevitelére. Most azonban — mert még idejében van — éberen fel kell figyelnünk és élesen ki kell hoznunk azokat a hiányosságokat, amelyek egyes Népfront bizottságainknál mutatkoznak a betakarítási, cséplési és terménybeadási munkák irányításánál. Legelsősorban is rá kell mutatnunk arra a veszélyes — és mondhatnánk legveszélyesebb jelenségre, amely egyes Népfront Bizottságaink munkájának elbürokratizálódásában jelentkezik. Arra a veszélyre, amikor egyes Népfront Bizottságok a politikai, felvilágosító munka helyett parancsolgatásokkal, rendeletek kibocsátásával, dobszóval akarják irányítani a munkálatokat, így akarják végrehajtani a minisztertanács határozatát. A régi mondás, hogy „dobbal verebet nem lehet fogni“, most is bebizonyosodott. Amíg ők rendelkeznek, dobolgatnak, a meggyőzés, az agitáció helyett, addig a kulákság, a pap szinte zavartalanul — mondhatnánk dobszó mellett — agitál ellenünk-Ezek a Népfront Bizottságok megfeledkeznek arról, hogy a falusi ellenség egyáltalában nem jezüntette be a támadást, sőt bátran mondhatjuk, még fokozta azt. Megnyilvánult ez már az aratási szerződéskötéseknél is, amikor azt láthattuk, hogy a kulák csak többszöri felszólításra volt hajlandó szerződést kötni a törvény előírta szabályok szerint. De megnyilvánult ez az aratás idején is. És nagyot téved az, aki azt hiszi, hogy a behordásnál a falusi reakció ölbe teszi a kezét. Minden igyekezetükkel azon vannak ezek, hogy támadást intézzenek, támadást szervezzenek a dolgozó nép munkája, a dolgozó nép kenyere ellen. Vájjon a pitvarosi plébános, miért akarta megakadályozni, hogy a templom tornyába felmenjen a tüzőrség megfigyelő? Azért, mert ,,áhitatos szívének“ mi sem volna nyájasabb látvány, minthogy lángokban álljon a pitvaros határ. Vagy az ambrózfalvi pap miért rendez szinte naponta a késő éjszakába nyúló táncestélyeket az ifjúság részére? Talán azért, hogy az ifuságot istennek tetszőbb életre nevelje? Nem, hanem azért, hogy a falusi fiatalság erejét kimerítse, hogy azok másnap ne tudjanak rendesen dolgozni. Vagy miért nem kötött mindezideig a nagymajláti Cabalka János kulák aratási szerződést? Azért, hogy hadd érjen túl a gabonája, hadd hulljon pocsékba a szem. Az ilyen jelenségekre a Népfront Bizottságainknak fel kell figyelni és ezeket a gonosztevőket le kell leplezni a falu dolgozó parasztsága előtt. És emellett le kell sújtani ezekre az ellenségekre. .___ Mondottuk, igen nagy hiba hogy egyes Népfront Bizottságaink elhanyagolták a fölvilágosító munkát. Maroslelén, ahol tavaly például igen szép versenytava volt a községháza falán, hirdetve a becsületesen dolgozó parasztok neveit és ugyancsak a községháza falán ott volt a Pe‘‘ tengér is, a szabotáló kulákok szégyentáblája, — most ez a tábla valahol a községháza kamrájába porosodik. De a Népfront Bizottság itt, Maroslelén bezzeg kidoboltatta a közös szérűt, — ahelyett, hogy meggyőző munkát végzett volna itt is. A pusztaszeri Népfront Bizottság sem foglalkozott legutóbbi ülésén olyan fontos kérdéssel, mint a behordás és cséplés, hanem ehelyett a jövő évi vetéstervet vitatta. Nagymajlát ott van Tótkomlós tövében, ahonnét vasárnap az országos jelentőségű versenykihívás kiindult. De a nagymajláti Népfront Bizottság — amellett, hogy el sem ment Tótkomlósra az ünnepségre — a kihívással egyáltalán nem foglalkozott Valamiféle felsőbb intézkedést várnak, vagy magyarul mondva, azt a bizonyos sültgalambot. A ferencszállási Népfront Bizottság sem dicsekedhet k valami nagy aktivitással a munkák irányításában. Egyedül a földművessö vetkezet többszöri felszólítására tárgyalták le a gabonaraktárak kérdését! Természetesen, hogy ezeken a helyeken a Népfront Bizottságnak nincs ia valami nagy tekintélye a falu dolgozói előtt. Nem is lehet, mert munkájuknak nincs látszatja. Itt legtöbb helyen az alapvető hiba az, hogy a bizottságok tagjai odaragadtak az íróasztalhoz, elszakadtak az élettől. Pedig ezek a mostani munkák nem az íróasztal mellett dőlnek el, nagy zömében nem ott. Meg kell szüntetni, népi szerveinknek, Népfront Bizottságainknak az egyhelyben való topogást, a kulákság, a klerikális reakció mesterkedéseinek további tűrését. Menjenek ki a dolgozók közé sűrűbben, járják a határt s állapítsák meg, hol és kinek a földjén van lemaradás. Ha a dolgozó kis- és középparasztok földjén mutatkozna hiányosság, lemaradás, jó népnevelőkkel tudatosítják, egyéni agitáción keresztül magyarázzák meg, hogy mennyivel jobban járnak azok, akik időben teljesítik a minisztertanács határozatát és mennyivel károsodnak meg azok, akik a viaszérésen túl aratnak. Magyarázzák meg, hogy minden szem gabona megtakarítása bennünket, dolgozókat segit és a mi államunkat, a békét erősiti. Ha pedig a kulák földjén találják a lemaradást, erélyesen szólítsák fel az aratás mielőbbi megkezdésére és ha ekkor sem hallgatnak a felhívásra, a jó szóra, állítsák törvény elé őket. A DISz valamint a MNDSz brigádokkal pedig arattassák le a gabonát, hogy ne szenvedjen kárt népgazdaságunk. Azokban a községekben, ahol nem volna még megszervezve a behordási munka, fogjanak hozzá a szervezéshez, vegyék számba a rendelkezésre álló igaerőt és biztosítsák,hogy a behordás gyorsan, veszteség nélkül megtörténjen. Ugyanakkor megkezdődhessen és zavartalanul folyhasson a cséplés munkája. De a soron levő részfeladatok mellett állandóan tekintsenek előre. A behordás és cséplés mellett, kísérjék figyelemmel a terménybegyűjtés kérdését is, hogy ne fordulhasson elő az, ami Szegeden megtörtént, hogy a termelőszövetkezeti csoport gabonáját csak több órás várakozás után tudta beadni, mert egyes szervezetek, nemzeti vállalatok rossz, hanyag munkája következtében nem állt készenlétben olyan raktár, ahova a minőségi magot begyűjthette volna. A tótkomlósiak által elindított Versenymozgalom kiszélesítése érdekében egyéni agitáción keresztül készítsék elő a vasárnapi kisgyűléseket és segítsék elő, hogy ezeken a gyűléseken a falvak dolgozói minél nagyobb számban csatlakozzanak a tótkomlósiak országos versenyfelhívásához. Az itt felsorolt szempontokat és feladatokat el kell fogadniok, meg kell valósítani Népfront Bizottságainknak, hogy az aratás megkezdésével beindult kerék tovább, ellenállhatatlanul guruljon és még nagyobb lendületet vegyen a mezőgazdasági munkálatokkal kifejlődött versenymozgalom és így továbbra is az élen járjunk a nyári mezőgazdasági munkák teljesítésében, az országos versenyben, mind a magunk, mind népgazdaságunk megerősítésére. A Szovjet Békevédelmi Bizottság tagjai aláírták a stockholmi békefelhívást A szovjet békevédelmi bizottság június 29-én Moszkvában teljes ülést tartott. A teljes ülés a stockholmi határozatokat támogató aláírások szovjetunióbeli gyűjtésével foglalkozott. N. M. Tyihonov, a szovjet békebizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a stockholmi felhívás meleg visszhangra talált az embermilliók körében. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának történelmi jelentőségű nyilatkozata az egész szovjet nép részéről egyhangú támogatásra talált.— mondotta. A nyilatkozat ismét bebizonyította, a Szovjetunió béketörekvését és kívánságát, hogy más államokkal együttműködjék a nemzetközi biztonság fenntartása, és a béke védelme ügyében. A szovjet ország minden részéből érkeznek a szovjet emberek válaszai erre a nyilatkozatra, államunk békeszerető politikájának erre az új megnyilvánulására. Az emberek milliói és milliói, tekintet nélkül társadalmi állásukra, politikai és vallási megyőződésükre, tevékenyen védelmezik a béke ügyét. A szovjet emberek ezzel kifejezik odaadásukat a béke ügye iránti s ismételten tanúságot tesznek, hogy szilárdan tömörültek a drága Bolsevik Párt körül, feltétlen odaadással viseltetnek a nagy Sztálin, a népek nagy vezére, a béke ügyének kipróbált harcosa iránt. A megnyitó szavai után G. M. DUBINYIN, a leningrádi „Krasznij Viborzsec“ gyár dolgozója mondott lelkeshangú beszédet. — Úgy gondolom — mondotta. — hogy Lenin városa valamennyi dolgozójának véleményét fejezem ki, ha azt mondom, hogy mi, a tegnap frontharcosai, a harctereken kivívtuk a diadalt, nem kevésbé ragyogó diadalokat tudunk kivívni a békés munkában, a gépek mellett is G. M LEONIDZE Sztálin-díjas költő beszédében elítélte az amerikai háborús uszatoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, valamennyi békeszerető nép érdekei ellen irányuló agresszív cselekményeit. — Mi, a kommunizmus építői, a szovjet haza hű fiai, teljes egészében támogatjuk kormányunk békepolitikáját — mondotta. OPARM akadémikus felszólalásában kijelentette, hogy a Szovjetunió tudósai csatlakoznak a stockholmi felhíváshoz. — Tudjuk —* mondotta — hogy a háborúk nem elkerülhetetlenek. Tudjuk, hogy a tűzvész megakadályozható, ha a béke erői egyesültek, visszavonulásra kényszerítik a háborús uszítókat. NINA POPOVA, a Szovjetunió központi szakszervezeti tanácsának titkára, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a szervezett munkások és munkásnők, s mérnökök és technikusok, alkalmazottak és értelmiségi dolgozók milliói, akik a szakszervezetekben egyesültek, mély megelégedéssel írják alá a stockholmi felhívást. VJACSESZLAV KOCSEMASZOV, a szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának elnöke. A többi szónok is mind kifejezett meggyőződését, hogy a szovjet nép egyhangúan támogatja a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának stockholmi felhívását. A szovjet békevédelmi bizottság ezután egyhangúan elhatározta, hogy a Szovjetunióban aláírásgyűjtést indít a Béke Hitvel Állandó Bizottsága felhívásának támogatására. Ezután szervezési kérdéseket vitattak meg. A teljes ülés elhatározta, hogy Hja Ehrenburg- ot, a szovjet békevédelmi bizottság elnökségi tagjává és a bizottság elnökhelyettesévé választja. A bizottság felelős titkára N. I. Kotov lett. A napirend ezzel befejeződött. A szovjet békevédelmi bizottság tagjai ünnepélyesen aláírták a stockholmi felhívást. Elsőnek —■ többek között — Nyikolaj Tyihonov, a szovjet békebizottság elnöke, majd Szergej Vavilov, a Szovjetunió tudományos akadémiájának elnöke. Nina Popova, a Szovjetunió központi szakszervezeti tanácsának titkára. Nyikoláj Rossziszkij és Alekszandr Csutkih Sztálin-díjas sztahanovisták. Konsztantyin Szimonov író és mások írták alá a felhívást. A Béke Hívei Állandó Bizottsága stockholmi felhívása támogatására megkezdődött az aláírások gyűjtése a Szovjetunióban. Hatalmas CGT-győzelem a Gfroen-gyári bizalmi választásokon Hatalmas győzelmet aratott a CGT a Citroen-gyári személyzeti bizalmi választások során. A CGT a végeredmény szerint a választásokon összesen 7.707 szavazatot, vagyis a szavazatok 70 százalékát kapta meg. Ez a legutóbbi választási eredményekhez képest 1703 szavazat nyereséget jelent. A párisi Panhard-gyárban üzemi bizottsági választások folytak be, amelyek során a CGT a szavazatok 71 százalékát szerezte meg.