Viharsarok, 1950. július-szeptember (7. évfolyam, 150-228. szám)

1950-07-01 / 150. szám

y­y,~KS­ sr*s VIHARSAROK VII. ÉVF. 150. SZÁM. ARA 50 FILLÉR A mórahalmi gépállomás gépkezelői munkafelajánlással készülnek a cséplésre Befejeződött Szegeden az aratás SZOMBAT, 1950. JULIUS 1. A minisztertanács jóváhagyta a Német Demokratikus Köztársaság kormányával kötött egyezményeket A minisztertanács Dobi Ist­ván elnöklésével pénteken dél­előtt ülést tartott. Dobi István bejelentette, hogy szabadságra megy, javaslatára helyettesítésével a miniszterta­­nács Rákosi Mátyás, a minisz­tertanács elnökhelyettesét bíz­ta meg. A külügyminiszter előterjesz­tésére a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nya között a budapesti tárgya­lások eredményeképpen létrejött pénzügyi, áruforgalmi, valamint a műszaki és tudományos együtt­működésről szóló egyezményeket a minisztertanács jóváhagyta. A népművelési miniszter előter­jesztésére a minisztertanács jó­váhagyta a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött kulturális egyezményt azzal, hogy azt­ a Népköztársaság El­nöki Tanácsához terjeszti fel megerősítés végett. Az igazságügyminiszter elő­terjesztésére a minisztertanács a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elé terjesztendő törvényere­jű rendelettervezeteket fogadott el a társadalmi tulajdon bünte­tőjogi védelméről. A minisztertanács elhatároz­ta, hogy Veress József bel­ügy­­minisztériumi főosztályvezetőnek belügyminisztériumi államtit­­kárrá való kinevezése iránt a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­­hoz előterjesztést tesz. JAVÍTSÁK meg munkájukat NÉPFRONT BIZOTTSÁGAINK A hét elején nagy örömmel jelentettük, és megyénk dolgo­zói nagy örömmel olvasták, hogy Vásárhelykutason megin­dult a kombájn a Petőfi terme­­lőcso­port földjén és Sándorfal­­ván is megkezdték a cséplést. Azóta naponta jöttek a jelenté­sek, hogy Deszken, Cserebökény­­ben, Pitvaroson, Szegeden, Fe­­rencszá­lláson is hozzáfogtak a csépléshez és a megye szá­mos falujában már ott állnak a cséplőgépek a szérűkön. Az el­ső mázsálások is megmutatták, hogy az idei termés a felszaba­dulás óta a legbőségesebb. És ez nem véletlen. Ezekben az eredményekben ott van az a ha­talmas támogatás, amelyet dol­gozó parasztságunk Pártunktól és a nép államától kapott, ott van a becsületes jó munka, ott van gépállomásaink általában jó talajművelésű munkája és ott van a kedvező időjárás is. A messzemenő támogatás és a jó munka eredménye tehát az idei jó termés. Erre a termés­re nekünk a továbbiakban is a legnagyobb gondot kell fordíta­nunk. Nem­ elég megállapítanunk a­z, hogy hónaljig ért a búza, hogy az árpáknak, a rozsoknak tömött kalászaik voltak, nem elég megállapítanunk azt, hogy az aratás jó ütemben haladt. Meg kell látnunk azt — és el­sősorban azt kell meglátnunk, hogy ez nem magától történt­­hanem az eredmények Pártunk irányításának eredményei. Mert Pártunk irányításával szerveze­teink nagy része becsületes mun­kát végzett eddig. És — még tegyük hozzá — ahol hiányos­ságok voltak, ott minden eset­ben fellelhettük a pártszervezet irányításának hiányát. Tömegszervezetünk mellett to­vábbra is döntő szerepe van a betakarítás, a cséplés, és a ter­­ménybeadás szervezésében Nép­front Bizottságainknak. Számos helyen. Népfront Bizottságaink igen körültekintő és jó munkát végeztek. Idejében hoztak in­tézkedéseket az aratási, behor­­dási és cséplési munkák előbb­­revitelére. Most azonban — mert még idejében van — éberen fel kell figyelnünk és élesen ki kell hoznunk azokat a hiányosságo­kat, amelyek egyes Népfront bizottságainknál mutatkoznak a betakarítási, cséplési és termény­­beadási munkák irányításánál. Legelsősorban is rá kell mu­tatnunk arra a veszélyes — és mondhatnánk legveszélyesebb jelenségre, amely egyes Nép­front Bizottságaink munkájának elbürokratizálódásában jelent­kezik. Arra a veszélyre, amikor egyes Népfront Bizottságok a politikai, felvilágosító mun­ka he­lyett parancsolgatásokkal, ren­deletek kibocsátásával, dobszó­val akarják irányítani a munká­­­latokat, így akarják végrehajta­ni a minisztertanács határozatát. A régi mondás, hogy „dobbal verebet nem lehet fogni“, most is bebizonyosodott. Amíg ők rendelkeznek, dobolgatnak, a meggyőzés, az agitáció helyett, addig a kulákság, a pap szinte zavartalanul — mondhatnánk dobszó mellett — agitál elle­n­­ünk-Ezek a Népfront Bizottságok megfeledkeznek arról, hogy a falusi ellenség egyáltalában nem jezüntette be a támadást, sőt bátran mondhatjuk, még fokoz­ta azt. Megnyilvánult ez már az aratási szerződéskötéseknél is, amikor azt láthattuk, hogy a kulák csak többszöri felszólí­tásra volt hajlandó szerződést kö­tni a törvény előírta szabá­lyok szerint. De megnyilvánult­­ ez az aratás idején is. És na­gyot téved az, aki azt hiszi, hogy a beh­ordásnál a falusi re­akció­ ölbe teszi a kezét. Min­­den igyekezetükkel azon vannak ezek, hogy támadást intézzenek, támadást szervezzenek a dolgo­zó nép munkája, a dolgozó nép kenyere ellen. Vájjon a pitvaro­si plébános, miért akarta meg­akadályozni, hogy a templom tornyába felmenjen a tüzőrség megfigyelő? Azért, mert ,,áhi­tatos szívének“ mi sem volna nyájasabb látvány, minthogy lángokban álljon a pitvaros­ ha­tár. Vagy az ambrózfalvi pap miért rendez szinte naponta a késő éjszakába nyúló táncesté­lyeket az ifjúság részére? Ta­lán azért, hogy az ifuságot is­tennek tetszőbb életre nevelje? Nem, hanem azért, hogy a fa­lusi fiatalság erejét kimerítse, hogy azok másnap ne t­udjanak rendesen dolgozni. Vagy miért nem kötött mindezideig a nagy­ma­jláti Cabalka János kulák aratási szerződést? Azért, hogy hadd érjen túl a gabonája, hadd hulljon pocsékba a szem. Az ilyen jelenségekre a Nép­front Bizottságainknak fel kell figyelni és ezeket a gonosztevő­ket le kell leplezni a falu dol­gozó parasztsága előtt. És emel­lett le kell sújtani ezekre az ellenségekre. .___ Mondottuk, igen nagy hiba hogy egyes Népfront Bizottságaink elhanyagolták a fölvilágosító munkát. Maroslelén, ahol tavaly például igen szép versenytava volt a községháza falán, hirdet­ve a becsületesen dolgozó pa­rasztok neveit és ugyancsak a községháza falán ott volt a Pe‘‘ tengér is, a szabotáló kulákok szégyentáblája, — most ez a tábla valahol a községháza kam­rájába porosodik. De a Népfront Bizottság itt, Maroslelén bezzeg kidoboltatta a közös szérűt, — ahelyett, hogy meggyőző munkát végzett volna itt is. A puszta­szeri Népfront Bizottság sem fog­lalkozott legutóbbi ülésén olyan fontos kérdéssel, mint a behor­dás és cséplés, hanem ehelyett a jövő évi vetéstervet vitatta. Nagymajlát ott van Tótkomlós tövében, ahonnét vasárnap az országos jelentőségű versenyki­hívás kiindult. De a nagymajláti Népfront Bizottság — amellett, hogy el sem ment Tótkomlósra az ünnepségre — a kihívással egyáltalán nem foglalkozott Va­­lamiféle felsőbb intézkedést vár­nak, vagy magyarul mondva, azt a bizonyos sültgalambot. A fe­­rencszállási Népfront Bizottság sem dicsekedhet­ k valami nagy aktivitással a munkák irányítá­sában. Egyedül a földművessö vetkezet többszöri felszólítására tárgyalták le a gabonaraktárak kérdését! Természetesen, hogy ezeken a helyeken a Népfront Bizottságnak nincs ia valami nagy tekinté­lye a falu dolgozói előtt. Nem is lehet, mert munkájuknak nincs látszatja. Itt legtöbb helyen az alapvető hiba az, hogy a bizott­ságok tagjai odaragadtak az író­asztalhoz, elszakadtak az élettől. Pedig ezek a mostani munkák nem az íróasztal mellett dőlnek el, nagy zömében nem ott. Meg kell szüntetni, népi szer­veinknek, Népfront Bizottságaink­nak az egyhelyben való topogást, a kulákság, a klerikális reakció mesterkedéseinek további tűré­­sét. Menjenek ki a dolgozók kö­zé sűrűbben, járják a határt s állapítsák meg, hol és kinek a földjén van lemaradás. Ha a dol­gozó kis- és középparasztok földjén mutatkozna hiányosság, lemaradás, jó népnevelőkkel tu­datosítják, egyéni agitáción ke­­resztül magyarázzák meg, hogy mennyivel jobban járnak azok, akik időben teljesítik a minisz­tertanács határozatát és men­­nyivel károsodnak meg azok, akik a viaszérésen túl aratnak. Magyarázzák meg, hogy minden szem gabona megtakarí­tása ben­nünket, dolgozókat segit és a mi államunkat, a békét erősiti. Ha pedig a kulák földjén talál­ják a lemaradást, erélyesen szó­lítsák fel az aratás mielőbbi meg­kezdésére és ha ekkor sem hall­gatnak a felhívásra, a jó szóra, állítsák törvény elé őket. A DISz valamint a MNDSz brigádokkal pedig arattassák le a gabonát, hogy ne szenvedjen kárt nép­­gazdaságunk. Azokban a községekben, ahol nem volna még megszervezve a behordási munka, fogjanak hoz­zá a szervezéshez, vegyék szám­ba a rendelkezésre álló igaerőt és biztosítsák,­­hogy a­­ behordás gyorsan, veszteség­­ nélkül megtörténjen. Ugyan­akkor megkezdődhessen és zavartalanul folyhasson a cséplés munkája. De a soron levő részfeladatok mellett állandóan tekintsenek előre. A behordás és cséplés mellett, kísérjék figye­lemmel a terménybegyűjtés kér­dését is, hogy ne fordulhasson elő az, ami Szegeden megtör­tént, hogy a termelőszövetkezeti csoport gabonáját csak több órás várakozás után tudta beadni, mert egyes­­ szervezetek, nemzeti vállalatok rossz, hanyag munká­­ja következtében nem állt ké­szenlétben olyan raktár, ahova a minőségi magot begyűjthette volna. A tótkomlósiak által elindított Versenymozgalom­­ kiszélesítése­­ érdekében egyéni agitáción ke­resztül készítsék elő a vasárnapi kisgy­űlés­eket és segítsék elő, hogy ezeken a gyűléseken a fal­vak dolgozói minél nagyobb számban csatlakozzanak a tót­komlósiak országos versenyfelhí­­vásához. Az itt felsorolt szem­pontokat és feladatokat el kell fogadniok, meg kell valósítani Népfront Bizottságainknak, hogy az aratás megkezdésével bein­dult kerék tovább, ellenállhatat­lanul guruljon és még nagyobb lendületet vegyen a mezőgazda­­sági munkálatokkal kifejlődött versenymozgalom és így tovább­ra is az élen járjunk a nyári me­zőgazdasági munkák teljesítésé­ben, az országos versenyben, mind a magunk, mind népgaz­­daságunk megerősítésére. A Szovjet Békevédelmi Bizottság tagjai aláírták a stockholmi békefelhívást A szovjet békevédelmi bizott­ság június 29-én Moszkvában teljes ülést tartott. A teljes ülés a stockholmi határozatokat támogató aláírások szovjetunió­beli gyűjtésével foglalkozott. N. M. Tyihonov, a szovjet békebizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a stockholmi felhívás meleg visszhangra ta­lált az embermilliók körében. — A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának történelmi jelentőségű nyilatkozata az egész szovjet nép részéről egyhangú támoga­tásra talált.­­— mondotta. A nyi­latkozat ismét bebizonyította, a Szovjetunió béket­örekvését és kívánságát, hogy más államokkal együttműködjék a nemzetközi biztonság fenntartása, és a béke védelme ügyében. A szovjet or­szág minden részéből érkeznek a szovjet emberek válaszai erre a nyilatkozatra, államunk béke­szerető politikájának erre az új megnyilvánulására. Az emberek milliói és milliói, tekintet nél­kül társadalmi állásukra, politi­kai és vallási megyőződésükre, tevékenyen védelmezik a béke ügyét.­­ A szovjet emberek ezzel kifejezik odaadásukat a béke ügye iránti s ismételten tanúsá­got tesznek, hogy szilárdan tö­mörültek a drága Bolsevik Párt körül, feltétlen odaadással vi­seltetnek a nagy Sztálin, a né­pek nagy vezére, a béke ügyének kipróbált harcosa iránt. A megnyi­tó szavai után G. M. DUBINYIN, a leningrádi „Krasznij Vibor­­zsec“ gyár dolgozója mondott lelkeshangú beszédet. — Úgy gondolom — mondot­ta. — hogy Lenin városa va­lamennyi dolgozójának vélemé­nyét fejezem ki, ha azt mon­dom, hogy mi, a tegnap front­harcosai, a harctereken kivív­tuk a diadalt, nem kevésbé ra­gyogó diadalokat tudunk kivív­ni a békés munkában, a gépek mellett is G. M LEONIDZE Sztálin-díjas költő beszédében elítélte az amerikai háborús usza­toknak a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság ellen, vala­mennyi békeszerető nép érdekei ellen irányuló agresszív cselek­ményeit. — Mi, a kommunizmus épí­tői, a szovjet haza hű fiai, tel­jes egészében támogatjuk kor­mányunk békepolitikáját — mon­dotta. OPARM­ akadémikus felszólalásában kije­lentette, hogy a Szovjetunió tu­dósai csatlakoznak a stockholmi felhíváshoz. — Tudjuk —* mondotta — hogy a háborúk nem elkerülhe­tetlenek. Tudjuk, hogy a tűz­vész megakadályozható, ha a bé­ke erői egyesültek, visszavonu­lásra kényszerítik a háborús uszítókat. NINA POPOVA, a Szovjetunió központi szakszer­vezeti tanácsának titkára, a Szovjet Nők Antifasiszta Bi­­zottsá­gának elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a szerve­zett munkások és munkásnők, s mérnökök és technikusok, al­kalmazottak és értelmiségi dol­gozók milliói, akik a szakszer­vezetekben egyesültek, mély megelégedéssel írják alá a stock­holmi felhívást. VJACSESZLAV KOCSEMASZOV, a szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának elnöke. A többi szónok is mind kifejezett meggyőződését, hogy a szovjet nép egyhangúan támogatja a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának stock­­holmi felhívását. A szovjet békevédelmi bizott­­ság ezután egyhangúan elhatá­rozta, hogy a Szovjetunióban aláírásgyűjtést indít a Béke Hit­vel Állandó Bizottsága felhívá­­sának támogatására. Ezután szervezési kérdéseket vitattak meg. A teljes ülés el­határozta, hogy Hja Ehrenburg- ot, a szovjet békevédelmi bi­zottság elnökségi tagjává és a bizottság elnökhelyettesévé vá­lasztja. A bizottság felelős titkára N. I. Kotov lett. A napirend ezzel befejeződött. A szovjet békevédelmi bizottság tagjai ünnepélyesen aláírták a stockholmi felhívást. Elsőnek —■ többek között — Nyikolaj Tyihonov, a szovjet békebizott­ság elnöke, majd Szergej Vavi­lov, a Szovjetunió tudományos akadémiájának elnöke. Nina Po­­pova, a Szovjetunió központi szakszervezeti tanácsának titká­­ra. Nyikoláj Rossziszkij és Alekszandr Csutkih Sztálin-díjas sztahanovisták. Konsztantyin Szimonov író és mások írták alá a felhívást. A Béke Hívei Állandó Bizott­sága stockholmi felhívása támo­gatására megkezdődött az alá­­írások gyűjtése a Szovjetunió­ban. Hatalmas CGT-győzelem a Gfroen-gyári bizalmi választásokon Hatalmas győzelmet aratott a CGT a Citroen-gyári személyze­ti bizalmi választások során. A CGT a végeredmény szerint a választásokon összesen 7.707 sza­vazatot, vagyis a szavazatok 70 százalékát kapta meg. Ez a leg­utóbbi választási eredményekhez képest 1703 szavazat nyereséget jelen­t. A párisi Panhard-gyárban üze­mi bizottsági választások folytak b­e, amelyek során a CGT a sza­vazatok 71 százalékát szerezte meg.

Next