Viharsarok, 1951. január-március (8. évfolyam, 1-75. szám)
1951-03-07 / 55. szám
SZERDA, 1951. MÁRCIUS 7. PART ÉS PARTIcPITIcS « Fokozottabb éberséget pártszervezeteinknél a pártokmányok kezelése terén [Néhány napja, hogy befejeződő! Pártunk, a Magyar Dolgozói Pártja 11. kongresszusa. Rákosi elvtárs beszédében mély elemzését adta azoknak a hatalmas eredményeknek, amelyeket Pártunk a Szovjetunió felszabadító harca és állandó segítsége nyomán elért és megmutatta azokat a feladatokat is, amelyeket Pártunk a dolgozó nép elé tűzött az egyre élesedő nemzetközi helyzet, valamint az élesedő falusi osztályharc viszonyai között, a szocializmus építése terén. Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában mondotta: „A nemzetközi reakció, a nyugati imperializmus mozgósítja itthonmaradt erőit. Ilyen viszonyok között nem szabad tűrnünk lazulást, hanyagságot, ilyen viszonyok között az eddiginél sokkal keményebben kell fellépnünk minden fegyelmezetlenség, megalkuvás, pártszerűtlenség ellen.“ Ezeket a szavakat vonatkoztathatjuk magunkra, amikor megvizsgáljuk, hogy munkánkban mennyiben találhatók meg ezek a hibák, amelyeket ki kell küszöbölnünk a késedelmes ügyintézés és az éberség területén, hogy a Pártért végzett munkánk eredményesebb és jobb legyen. "Hódmezővásárhelyen az tapasztalható, hogy elvtársaink az éberséggel kapcsolatos feladatokat alábecsülik, vagy legjobb esetben technikai kérdésként kezelik, úgy gondolják, elég, ha jól bezárják a párthelyiséget, vagy az iratokat tartalmazó szekrényt. Mintha csak betörés elleni védekezésről volna szó. Nem látják ebben a követelményben a legfőbb feladatot, a politikai lényeget, elfeledkeznek arról, hogy az osztályellenség arra törekszik, hogy a Pártba beférkőzzék, hogy adatokat szerezzen. Nem látják azt, hogy a Párttal kapcsolatos minden feljegyzés, jegyzőkönyv, amely az ellenség kezébe kerül, alkalmas arra, hogy az ellenség felhasználja kémtevékenysége számára. Az éberséggel kapcsolatosan elkövetett hibák azt jelentik, hogy védelem nélkül hagyjuk a Pártot, az éberséget nem tekintjük fegyvernek a Párt védelmére, nem felfegyverezzük, hanem lefegyverezzük magunkat, Sztálin elvtárs arra tanít: „Nem elaltatni kell a Pártot, hanem fejleszteni benne az éberséget, nem elringatni, hanem harci készenlét állapotában tartani.“ Ez a feladatunk. Ahol politikai feladatnak tekintik az éberséget, ott a pártiratok is rendben vannak. Ott a Párthoz forduló tagok és pártonkívüliek ügyei gyorsan és megfelelően intéződnek el. Ezen a téren még sok hiányosságot tapasztalhatunk, kiindulva a városi pártbizottságtól a legkisebb alapszervezetig. Meg kell állapítani azonban, hogy ezen a téren sok szervezetünkben javarészt felszámoltuk a hiányosságokat. Számos alapszervezetünknél minden iratot, levelet most már rendesen kezelnek és iktatnak. A vásárhelyi városi pártbizottságnál is még előfordult a múltban, hogy az alapszervezetektől, párttagoktól, vagy pártonkívüliektől beérkezett panaszok, kérelmek hosszabb időn keresztül nem nyertek elintézést. Előfordult, hogy a beküldött leveleket a pártbizottsági tagok politikai munkatársai zsebre rakták és azok nem jutottak eliktatásra, nyom nélkül eltűntek, majd hónapok múlva az iratok rendezése során kerültek elő a szekrények mélyéről. Így történt ez például Boros István elvtárssal, aki jelenleg tisztképző iskolán van, aki a még ki nem adott tagsági könyvet kérte és a róla felvett jegyzőkönyv a városi pártbizottság akkori ágit. prop. felelősének kezén eltűnt. Hónapok óta tudomásunk van arról, hogy alapszervezeteinknél nincs minden rendben az éberség gyakorlásának terén. Mégis elmulasztottuk hogy alapszervezeteinket ellenőrizzük, támogassuk, ezen keresztül segítséget adjunk. Megelégedtünk azzal, hogy a titkári értekezleten elmondottuk az elvtársaknak, hogy a párthelyiséget tartsák zárva és a pártiratokat a követelményeknek megfelelően gondosan kezeljék és megőrizzék. A Párt határozatainak ilyen elégtelen, mechanikus továbbadása és végrehajtása, az ellenőrzés mellőzése nem is eredményezhetett mást, mint amit legutóbb alapszervezeteinknél és a városi DISZ-bizottság ellenőrzése alkalmával tapasztaltunk. A falusi osztályharc előretolt bástyája a gépállomás. Az itteni pártszervezetekre fokozottan kötelező az éberség. Mégis az történt, hogy a „Táncsics“ Iszcsből kizárt csoporttagot — akit a Pártból elmulasztottak kizárni — a batidai gépállomáson a pártszervezet vezetőségébe akarták beválasztani, akit a „Táncsics“ tszcs gazdaságfelelőse szabályos átjelentőlappal látott el, annak ellenére, hogy tudta, hogy csendőr volt. Nem éberebbek elvtársaink a gépállomás megyei központjánál sem, ahol az AMG megyei központ politikai osztályvezetője nyitott fiókban tartja a káderjellemzést, abból indulva ki, hogy minden rendben van, simán és jól mennek a dolgok, erősek vagyunk, bennünket nem érhetnek kellemetlen meglepetések. Az ébertelenségre mutat az is, hogy a megyei gépjavító volt nyugatos Horthy-tiszt felesége, és a Horthy-rendszer megbízható levitézlett elemeinek gyűjtőhelye lett. ’Ahol felvették (vitéz) Csongor Lajosnét, de két párttagot elküldték, mint létszámfelettit, miután megelőzőleg Csöngörnét betanították a munkába. Az alapszervezet titkára, Paksi elvtárs enyhén szólva kispolgári egyének befolyása alatt áll, munkájában Stráner főkönyvelő irányítja, pártszervezeteink a tag- és tag- A jelöltfelvétel terén sem tartják szem előtt, hogy a Párterőd, amelynek kapui csak a legkiválóbban dolgozók előtt nyitnak meg. Sok alapszervezetnél a tag- és tagjelöltfelvételt az ösztönösség jellemzi, nem folyik tervszerűen a legjobbak kiválogatása. Példa erre a vásárhelyi Állatforgalmi Vállalat pártszervezete, ahol a taggyűlésen a vezetőség javaslatára felvették Mészáros Istvánná 140 holdas kulák lányát, arra való hivatkozással, hogy már csak 10 hold földjük van. Kerületi pártszervezeteink teljesen figyelmen kívül hagyják a Pártnak az éberséggel kapcsolatos határozatait. Mintha nem is az élesedő osztályharc körülményei között élnénk, mintha nem is Titóékkal szomszédos megyében lennénk. A nyitott ajtók és szekrények kész prédái némely alapszervezetnél az osztályellenség, vagy bármely ellenséges ügynök számára. A TII/I.. kerületnél a nyitvahagyott fiókban ott találtuk a Központi Vezetőség levelét a vezetőségek újraválasztásáról. A VII. kerületi párthelyiség ajtaja tárva-nyitva, az udvarra járnak a szomszédos házak lakói vízért, a gondnok pedig a kutaknak bizalmi embere. Az összes kulcsokat az ellenőrzés alkalmával úgy hozták el, hogy észre sem vették. Nem áll jobban az éberség kérdése a megyei tanács pártszervezeténél sem, ahol a nyitott ajtóban még a kulcsot is bennehagyják. Innét is elhoztuk a kulcsokat, amit még a mai napig sem kerestek. Ugyanez volt a helyzet az I. kerületi pártszervezetnél is. Pártunk ifjúsági szervezetének, a DISZ-nek mind fokozottabb jelentősége van az ifjúság politikai nevelése, vezetése terén. Nagy feladatok várnak ránk az ötéves terv végrehajtásában, a szocializmus építésében. Bizonyos, hogy éppen ezért ugyanazokat az éberségi követelményeket kell betartania, mint a pártszervezetnek. Annak ellenére, hogy ezt a vásárhelyi városi DISZ-bizottság tudja, itt is nyitva voltak minden felügyelet nélkül az összes helyiségek, így történt aztán, hogy az ellenőrzés elvitte az írógépet és nagymennyiségű oktatási anyagot. Meglepően ébertelenek elvtársaink a Párttal kapcsolatos adatok és információk közlésében.Az Állami Téglagyár, a Bőripari Szövetkezet, a Terményforgalmi Vállalat és a Kiv 3. kerületben a gazdaságfelelős, egyes esetekben a titkár elvtársak minden igazoltatás nélkül, anélkül, hogy megkérdezték volna, hogy milyen megbízatás alapján kérnek tőle adatokat, mindent elmondtak, ami az alapszervezet munkájára, tagságára és szervezeti életére vonatkozik. Nem kértek igazolást, párttagsági könyvet, megbízó levelet. Van azonban arra is példa, hogy az éberséget bürokratikusan fogják fel és formaságnak tekintik, amely 1 elő van írva. Példa erre a „Dózsa’ tszcs, ahol kiírták, hogy „idegeneknek tilos a területre lépni”, tehát mindenkinek, aki nem tagja a csoportnak, vagyis ez vonatkozik a dolgozó parasztokra is. Ez nyilvánvalóan nem barátságos és hívogató megnyilvánulás a kívülállók felé. Azokat a dolgozó parasztokat, akik a „Dózsa“ tszcs területére betévedtek, vagy átmentek a területükön, igazoltatták, annak ellenére, hogy személy szerint is jól ismerték őket. Látnunk kell, hogy az éberség területén még komoly fogyatékosságok vannak. Ezeknek kiküszöbölése egyéb feladataink végrehajtása mellett igen sürgős és fontos. Igyekezzünk elmélyíteni az éberség minden irányú kiterjesztését. Tartsuk szem előtt Sztálin elvtársnak 1937-ben mondott beszédét: „Véget kell vetni annak az opportunista nemtörődömségnek, mely abból a téves feltevésből indul ki, hogy abban a mértékben, ahogy erőink növekednek, az ellenség mind kezesebbé válik. Ne feledjük el, hogy minél reménytelenebbé válik ellenségeink helyzete, annál szívesebben nyúlnak majd a szovjet hatalommal folytatott harcokban szélsőséges eszközökhöz, mint a pusztulásra ítéltek egyedüli eszközéhez”. Ezt nem szabad elfelejtenünk nekünk se és ébereknek kell lennünk. Lövő Ferencné, a vásárhelyi pártbizottság irodavezetője. Vasárnap kedvezményesen utazhatnak fel a dolgozók az „Új Kína“ kiállításra Budapesten ezrek és ezrek tekintik meg az „Új Kína“ című kiállítást, amely a felszabadult kínai nép életét és munkáját mutatja be. A MÁV utazási kedvezményt biztosít a dolgozók részére, hogy a kiállítást megtekinthessék. Szegedről március 11-én, vasárnap különvonat indul Budapestre, így a dolgozók 71 forintos áron, kedvezményes menetjeggyel utazhatnak fel Szegedből a kiállításra és vissza. Ezúton is felhívjuk az üzemi bizottságok figyelmét, hogy a menetjegycere, amelyeket az IBUSZ kirendeltségénél lehet váltani, szervezzék meg a csoportos jegyigénylést úgy, hogy elsősorban a kongresszusi m munkaversenyben kiváló eredményeket elért dolgozók részesüljenek a kedvezményben. Újszentiván termelőszövetkezeti község lett Újszentivánon 1949-ben alakult meg a III. típusú Szabad Földtszcs 36 taggal. A kívülállók állandóan figyelték a csoport munkáját és a jó eredményeik láttán ősszel már 64 család dolgozott közösen a csoportban. Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolója után a csoporttagok elhatározták, hogy követve a járásban lévő Gyálarét, Szőreg és Küsbekháza példáját, ők is termelőszövetkezeti községet létesítenek. A helyi pártszervezet irányításával a párt- és a tömegszervezetek népnevelőivel szorosan karöltve még fokozottabb felvilágosító munkába kezdtek. A szervezésben a kommunisták jártak az élen. Putnik Miklós délszláv középparaszt az újonnan alakult I. típusú Petőfi-csoportba, — amelynek elnöke lett — egymaga 30 családot szervezett be. Lakó József dolgozó paraszt 20 családot győzött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Jó munkát végeztek a tanácstagok, a tömegszervezetek népnevelői is. A tagság 25 százalékát az MNDSz asszonyok szervezték be. Néhány nap alatt a Petőfi mellett még három I. típusú csoport alakult, Kossuth, Tíj barázda és Uj térvár néven. Ma már a községben valamennyi család tagja valamelyik csoportnak. 285 család 1718 hold földön folytat társasgazdálkodást. A tagok között 78 középparaszt és több, mint 80 délszláv család van. Hat makói kulák közel 200 mázsa terményt vont el a közellátástól A makói rendőrkapitányság az utóbbi napokban a terménybegyűjtést szabotáló kulákok egész sora ellen indított eljárást. Ezek között van Igaz József makói kulák, aki még 882 kilogram kenyérgabona és 1660 kilogram takarmánygabona beszolgáltatásával van hátralékban. Ezenkívül megtagadta a beszolgáltatás nem teljesítéséért kirótt pénzbírság, 5085 forint megfizetését Horváth Jázmonné 22 holdas kulákasszony, közel 28 mázsa kenyérgabona és 9 mázsa élősertés beadási kötelezettségének nem tett eleget. Börcsök István 43 holdas kulák 43 mázsa kenyérgabona és 38 mázsa takarmánygabona beszolgáltatását, valamint 8 ezer 120 forint pénzbírság megfizetését tagadta meg. Rácz János kulák 12 mázsa kenyérgabonával, 885 kiló takarmánygabonával van hátralékban és ezen túl még 4350 forint pénzbírság megfizetését is megtagadta. Rácz János kulák bűnét tetézi az is, hogy bár az elmúlt évben termelt cukorrépa után nagyobb mennyiségű cukrot is kapott, mégis szemérmetlenül a cukorjegyet is kiváltotta, hogy így kettős ellátásban részesülve, újabb készleteket vonjon el a dolgozók elől, amit aztán feketén értékesíthessen. Matuska János 27 holdas kulák félrevezette a közellátást, mert az elmúlt évben 27 holdja mellé 8 holdat bérelt még Szilvási Ferencné makói lakostól, azonban ezt a területet nem jelentette be az illetékes hatóságnak, hogy ne terheljék meg a beszolgáltatással. A városi tanács a kulákot 560 forint pénzbírság megfizetésére, valamint egy mázsa morzsolt tengeri beszolgáltatására kötelezte. Szemérmetlenül és aljasul tagadják meg a terménybeadás teljesítését a makói kulákok és a közellátás elől ilyen módon elvont terményt a fekete piacon akarják értékesíteni. Az a hat makói kulák, aki ellen most eljárást indítottak, közel 200 mázsa kenyér- és takarmánybeadás elszabotálásával károsította meg népgazdaságunkat. A dolgozók közellátása ellen, ötéves népgazdasági tervünk ellen törg kulákok a dolgozók bíróságától elveszik méltó büntetésüket, A megyei tanács gyors intézkedésére megoldódik a szappanfőzés kérdése A tanácsokhoz és szerkesztőségünkbe is számos levél érkezett a dolgozóktól, amelyben kérik, hogy tervszerű elosztással szappanfőzőszert biztosítsanak azok számára, akiknek zsiradékuk van. Varga Jánosné Hódmezővásárhelyről így ír: „Vásárhelyen legalábbis 5000 sertést vágtak le, ezeknek a hulladék zsiradéka kitűzésre vár.” Házi Sándor Szentesről küldött levelében ezt kéri: „Kérjük a szerkesztőséget, hogy továbbítsa kormányzatunk felé: tegyék lehetővé, hogy a sertésvágási engedélyekre szappanfőzőszert kapjunk.” Kiss Sándorné vásárhelyi MNDSZ-asszony hasonló tárgyú levelet küldött szerkesztőségünkbe. A megyei tanács kereskedelmi osztályától kapott értesülés szerint a megyei tanács javaslatára az illetékes minisztérium szappanfőzőszert utalt ki Csongrád megye számára, amely szabad forgalomban a napokban kerül árusításra. TUDÓSOK ÉS KOLHOZPARASZTOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE. A leninabádi körzet kolhozparasztjai és a leninabádi gyümölcstermesztő tudományos intézet dolgozói között szoros kapcsolat áll fenn. Az intézet dolgozói a körzet kolhozaiban rendszeresítették a tudományos előadásokat a különböző agrotechnikai kérdésekről. Az intézet dolgozói segítségére vannak a kolhozoknak a munka megszervezésében, valamint a hángyümölcsök és veteményfélék ápolásában. *A tudósok segítsége lényegesen hozzájárul a kolhozok terméseredményeinek állandó emelkedéséhez. Csanyteleken hiányzik a tanácstagok példamutatása Rákosi elvtárs a Párt II. Kongresszusán elmondott, beszédében hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időkben különösképpen fontos feladat lesz a tanácsok további megerősítése. A tanácsok fokozottabb, jó munkájának döntő feltétele, hogy a tanácstagok politikailag képzettek, öntudatosak és példamutatók legyenek. Csanytelek községben eddig hiányzott a tanácstagok politikai nevelése, így nem mutatkozott meg a kellő példamutatás sem! Igaz, ugyanakkor, hogy Csanytelek a begyűjtés során 15 százalékos teljesítésével első lett a csongrádi járásban, ez a gyenge eredmény azonban koránt sincs arányban a község teljesítőképességével. Hogy nem született jobb eredmény, az különösképpen a tanácstagokon múlott. A tanács tagjainál ugyanis nem hitatkozott meg kellő mértékben a helytállás, a példaadás. A köz érdekében végzett munkájuk nem tükrözi, nem bizonyítja, hogy ők a falu legjobb, legíztudatosabb dolgozói. Mi ez, ha nem a politikai nevelés, az elméleti képzettség hiány.. ? Kovács Ferenc elvtárs, a csanyteleki tanács elnöke megállapította többek között, hogy h H tanácstagnak még terménybeadási hátraléka is van! A tanácstagok nem jártak elöl jó példával a begyűjtés során sem. Azon a tanácsülésen például, melyen a begyűjtés sikerének nemzetgazdasági fontosságát ismertették, a tanácstagok általában csak 20—25 kg gabonát ajánlottak fel. A csanyteleki tanácstagok között 25 adóhátralékos is van. Többek között Vincze János, tanácstag 1182 forinttal tartozik az államnak, Vincze József 117S forinttal, Szarvas Istvánná S93 forinttal. A tanácstagok között akadnak olyanok is, akik az állami fegyelemmel szemben máshogyan is vétenek. A fegyelem lazaságát mutatja, hogy Csanyteleken egy-egy tanácsülésen a tanácstagoknak csak 60—70 százaléka vesz részt. De megtörtént már az is, hogy amikor a tanácselnök értekezletre hívta össze az állandó bizottságok elnökeit csak egyetlen egy jelent meg. Ez a nemtörődömség a tömegekkel való széles kapcsolat hiányát eredményezi. Ezek a hiányosságok jórészt azzal magyarázhatók, hogy a helyi pártszerzet nem fordít kellő gondot a fiatal helyi tanács tagjainak politikai nevelésére. Kezdetben beosztották ugyan a tanácstagok bizonyos részét valamilyen politikai oktatásba, de mivel nem kísérték őket továbbra is figyelemmel, megtörtént a lemorzsolódás. A csanyteleki pártszervezet számára tehát különösen megszívlelendő Rákosi elvtárs kongresszusi beszédének a tanácsokra vonatkozó része. A pártszervezet és a párttitkár foglalkozzon rendszeresen a tanácstagok nevelésével, mert csak az öntudatos, politikailag képzett, példamutató tanácstagok vezethetik jól a község ügyeit és csak azokat követik igazán a község dolgozói. u