Viharsarok, 1951. január-március (8. évfolyam, 1-75. szám)
1951-03-25 / 71. szám
TASARLAP, 1951 MÁRCIUS 25. Székkutason a siránkozás helyett fogják meg a dolog végét és érjék utol a tavaszi munkák párosversenyét elindító nagymágocsiakat 'Tíz kilométernyire fekszik egymástól a két község: Nagymágocs és Székkutas. Egyforma minőségű a földjük, itt is, ott is alvad jónéhány hold szikes, ahol megszaladt az esővíz. Az egymásba nyúló két határ nagyobbik részét — ha egy napra elvonulnak a felhők — órák alatt felszikkasztja az aranyló napsütés. Mégis, mintha két különböző világban élnének az emeberek, Nagymágocson élénk mozgolódást látni a földeken, Székkutason viszont — mint a mesék elvarázsolt országaiban — kihalt a határ. Csak a termelőcsoportol tábláin keringenek a vetőgépes, bevonás lófogatok. Mintha csak a nagynigócsink hallották volna Rákosi elviéra kongresszusi szavait, holott Székkutason sem közömbös a dolgozó parasztok előtt, hogy milyen óriási erőmegfeszítést követel mindannyiónktól a virágzó mezőgazdaságot jelentő módosított tervünk. A Párt szavára szívesen hallgatnak a kutasiak is, ők sem szeretnék, ha a tavaszi vetés elhanyagolása miatt kevesebbet teremne a nép drámának. Tudnának ők is foggal, körömmel harcolni, ha családjuk életét, gyermekeik kacagását kellene megvédeni a háború, amerikai őrültjeivel szemben. . . ^ Csak hát... Csak a tanácselnök lufija bizonytalanok, határozatlanok, mert magukra hagyták őket; erejüket nem tudják hasznosítani, hiszen nincs, aki vezesse a tavaszi munkák csatájában. A tanácselnökön kívül senki sem tudja, hogy a mágocsi dolgozó parasztok versenyre hívták őket a 18-án tartott parasztgyűlésen. Vannak, akik idejében elvetették az árpát, zabot, de ezt is csak a tanácsházán tudják,s’alán Juhász N. János tanácselnök elvtárs szörnyű véteknek tartja, ha versenytáblát készíttetne, azon népszerűsítené a kötelességüknek eleget tett dolgozó parasztokat? Csányi József 0 holdas paraszt is zokon veszi a község vezetőinek ezt a hanyagságát. Kint lakik valahol a pécercési pusztán, de szívére és józan eszére hallgatva, már több mint egy hete elvetette az árpát, borsót és napraforgót. Jelentette is azon nyomban. Jóformán azért gyalogolt be a faluba, hátha ott találja a nevét a becsülettáblán, mint az ősszel, a begyűjtés kezdetén. Csányi elvtárs panasza jogos. Neki is van szikes-vizes földje és nem kis dolog volt, amit elvégzett. Belátta, ha minden eső után két napig várja, hogy pirkadjon a föld, akkorára újra hull némi csapadék és megint várhat a vetéssel. Neki nem mindegy, mikor szedheti le a zöldborsót. Minden óra sokat számít, mert utána silót szándékozik vetni és a zöldborsó szára is elsőrendű takarmány. Úgy oldotta meg, hogy —mivel az őszön minden területet felszántott — eltért eredeti tervétől és a felszikkadt földbe vetette el azokat a növényeket, melynek a határideje közeledett. Későn ébredeznek Vannak még rajta kívül jónéhányan, akiknek neve felkívánkozik a versenytáblára, mert szorgalmasan dolgoztak. De hiányzik a községben a szemléltető agitáció. A nagymágocsiak versenykihívása is a tanácselnök fiókjába bújt el és Juhász N. János elvtárs csak álmélkodik, mikor a versenyről esik szó. Még Török Imre, a szentesi járási tanács tagja is meglepődik: „ilyen is létezik — verseny?" — majd hirtelen észbekap és mondani kezdi az elnöknek, hogy meg kellene tán szervezni a dülőfelelősök és a mezőőrök közötti versenyt. Mintha nagy dologra jött volna rá, átszellemülten néz körül. Hiába na Ö a járástól van itt... Ez a helyzet Székkutason. És hiába mutat jó példát a „Bacsó Béla“- és a „Petőfi“-tsz azzal, hogy a kukoricán és a gyapoton kívül minden tavaszi növényt elvetett — a község vetési eredménye alig néhány százalék. Ha így dolgozik tovább a község vezetősége, ha nem tudatosítja a dolgozó parasztok között a vetés halaszthatatlan szükségességét, ezzel akarva, nem akarva, a közelben acsarkodó Tito banda, a háborús gyújtogatók kezére játszik. Közelharc minden négyszögöl verésért Nagymágocson sokkal jobban dolgoznak. A tanács állandó bizottságának tagjai, mint Magony György elvtárs és Molnár Lajos a lajosszálasi major környékén buzdítják szünet nélkül a késlekedőket és idővárókat. Hallgatnak is rájuk, mert mindkettő szorgalmas, jó gazda és az elsők közt vetett el. Meg aztán az olyan parasztok, mint a 8 holdas Géczi Antal és a 7 holdas Rostás József, felelősnek érzik magukat az időbeni munkáért. .— A hosszúlejáratú versenyt meg kell nyernünk a kutasokkal szemben — szokták mondani — de ehhez fontos, hogy a vállalt harom szőri kapálást be is tartsuk. Ugyanis Géczi Antalnak a mult évben is 18 mázsás termése volt kukoricából, míg a többi egyéni kisparaszt átlagosan csak 0 mázsát takarított be holdadként. 6 háromszor kapál, a többiek meg — a régi ól. ,i't szokás szerint _ harmadszorra csak felhúzatták ékékapával. Időben hét egyenlő körzetre osztották a falu határát, s ezeknek, a körzeteknek a felelősei versenyre hívták ki egymást. Szántó József, a II. körzet felelőse közelharcban győzte le Kukovecz Jánost, aki a IV. körzet munkáját irányítja. Már bejelentette a tanácselnöknek, hogy a kukoricán kívül minden a földben van. Kukovecz néhány horddal lemaradt... Nagymágocson minden úgy működik, mint az óraszerkezet. "A dülőfelelősök is versenyben állnak egymással. Pontosan feljegyzik az elvetett területeket. Szomszéd András tanácselnök úgyszólván minden órában tudja a „front“ állását; ahol nagyobb a lemaradás, oda erősítésként a legjobb „harcosokat“ küldi.* Jól dolgoztak a népnevelők Jelenleg 86 százalékra állnak az árpavetéssel, a zabnál meg 90-re. A szerződött növénymagvak egyrészt már kezdi emelgetni a földet —kicsirázott. Pedig a kulákok itt is fújják a régi nótát, hogy „kár sietni, nem lesz, aki learassa“. Azért ja Orbán Mihály is: „azért várja, hogy károgjon“, de, nem hallgat senki a károgásukra, mert a pártszervezet népnevelődtől megtanulták: minél jobban áskálódik a kulák, annál biztosabb lábon áll a nép hatalma. Az egyik kisparaszt is ezért jelentette fel Király Lajos zsírosparasztot, mert lurta-halasztotta a vetést megértette, hogy becsületbeli ügye ma minden jóérzésűi dolgozó parasztnak a kulákok elleni harc. Sokat tanulhat Székkutas a nagy roágocsiaktól. Meg kell érteniük a statási dolgozó parasztoknak is, hogy siránkozással, kényelmeskedéssel a* gyűlöletes osztályellenség aknamunkáját egítik elő és ezzel az amerikai imperialisták felén fordított ágyúit olajozzák. Ellenben boldog életünk kialakulását építik, ha odaadóan, jó hazafiakhoz illően dolgoznak és segítenek, kivívni Csongrád megye becsületét a tavaszi munkák elvégzésében. (ni) Működik már az orvosi rendelő Unics-Levelényben A csongrádi járási tanács egészségügyi osztálya és Baka község egészségügyi dolgozói vállalták, hogy április 4-ére, felszabadulásunk ünnepére orvosi rendelőt létesítenek Levelényben. Az orvosi rendelő létesítése azért vált szükségessé, s mert a környéken egyáltalában nincs orvos. Az egészségügyi dolgozók ezt a vállalásukat már most teljesítették, ezért a rendelések az elmúlt héten megkezdődhettek. A betegek kezelését, aoig be nem töltik a paksi orvosi állást, ideiglenesen az egyik szomszédos község orvosa látja el. A rendelés időpontja: minden csütörtökön délután 3 órától 5 óráig. Az orvosi rendelő a levelényi iskola épületében van. 10—60 éves korig minden dolgozó jelentkezzék a kötelező tetanusz elleni védőoltáson Csongrád megye dolgozóinak többsége mezőgazdasági munkával foglalkozik, így legjobban ki van nak téve a tetanuszfertőzésnek. A megyében ismételten fordult elő súlyos tetanuszfertőzés, amin már a kórházi ápolás sem segíthetett. A tetanusz bacillusa ott van a földben, az utca porában és a legkisebb karcolás esetén is a szervezetbe juthat. Az egészségügyi miniszter éppen ezért rendelte el a dolgozók egészségvédelme érdekében a kötelező tetanusz elleni védő 10—60 éves korig kötelesek fa. védőoltáson .jelentkezni a mezőgazdasági munkával foglalkozók,a kertészek, a földmunkások, építőmunkások, köztisztasági alkalmazottak, sportolók, kerékpárral és motorkerékpárral közlekedők stb. A védőoltás a megyében általában jól halad, de még mindig sokan, nem tudják, hogy a védőoltáson mindenki számára kötelező a megjelenés. A védőoltások helyét ésidejét az illetékes tanácsok közlik a dolgozókkal. A Magyar Vöröskereszt Szegeden 3 hónapos önkéntes ápolónői tanfolyamot rendez a 18 és 32 év közötti nők részére.¥! Március 25-én, vasárnap este 7 órakor nyitják meg Algyőn a kibővített 800 kötetes könyvtárat, s Mórahalmok szintén kibővítették a könyvtárat, ahol az ünnepélyes megnyitó április elsején lesz. * 3 Köszönjük a Szabadságharcos Szövetség megyei küldöttválasztó értekezletét Március 31-én kezdődik meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Kongresszusa. A szabadságharcos mozgalom továbbfejlődésében jelentős esemény lesz ez az országos tanácskozás. Erre készülnek már hetek óta Csongrád megye szabadságharcosát is. A kongresszusi készülődés alatt a megye dolgozóiban még jobban tudatosodott a Szabadságharcos Szövetség feladata. Az élesedő nemzetközi helyzet minden magyar dolgozótól cselekvő hazafiságot követel. A Szabadságharcos Szövetség feladata, hogy szervezze a dolgozókat a haza védelmére, néphadseregünk erősítésére. A szocialista építés tüzében mindjobban elmélyül a dolgozókban a harcos hazafiság érzése, amely — a munkán kívül — ha kell, a haza védelmében is megmutatkozik. Felismerték ezt a megye szabadságharcosai akkor, amikor elhatározták, hogy a II- kongresszus tiszteletére az új tagok ezreit vonják be a szövetség soraiba, amikor elhatározták, hogy a szövetségen belül tovább javítják a nevelőmunka és a kiképzés színvonalát. A ma Szegeden tartandó megyei küldöttválasztó értekezleten a legtöbb szabadságharcos alapszerv új, nagy eredményekről számolhat be. A vasárnapi tanácskozás a Szabadságharcos Szövetség II. kongresszusának előkészítésében azonban nemcsak az eredményeket rögzíti le, hanem további lendületet is ad megyénkben a szabadságharcos mozgalomnak. Bár jelentős azoknak a dolgozóknak száma, akik részt vesznek a szövetség munkájában, mégsem kielégítő az eredmény. Az a feladat, hogy a Szabadságharcos Szövetséget az eddiginél hatalmasabb, népszerűbb, nagy tömegekkel rendelkező szervezetté építsük ki. Ez viszont azt követeli meg, hogy sokkal szélesebb körben — és elsősorban a dolgozó parasztság között és az üzemekben — tudatosítsuk mindenkiben, hogy a Szabadságharcos Szövetség munkájában való részvétel a béke, a haza védelmét szolgálja. A Szegeden tartandó megyei küldöttválasztó értekezleten a megye dolgozóit a legjobb munkások és munkásnők, állami gazdasági és gépállomási dolgozók és tszcstagok, a legjobb békeharcosok képviselik. A küldöttek gondos megválasztása biztosítéka a megyei tanácskozás sikerének. A Szabadságharcos Szövetség feladatát Pártunk kongresszusának határozata szintén megjelölte akkor, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy a szocializmus építése minden dolgozótól nagyobb erőfeszítést, több áldozatot és a győzelembe vetett harcos lendületet követeli meg. A Szabadságharcos Szövetség egyik lényeges feladata, hogy a dolgozókat a nehézségek leküzdésére, harcos hazafiságra, a néphadsereg szeretetére nevelje. A Szabadságharcos Szövetség csongrádi megyei küldöttválasztó értekezlete a Párt iránymutatása mellett hozza meg a szabadságharcos mozgalom további fellendülését és újabb ezer és ezer békeharcost készítsen fel a béke védelmére Április 4-i felajánlásommal növelem a béke erőit A csongrád megyei tanács Téglagyárak derefegyházi telepén üzemi értekezleten tettek munkafelajánlást a dolgozók. H Iusek Sándor vállalja, hogy az I. negyedéves tervbe bevett földkibányászást 5 nappal a határidő előtt lefejeli. Mikor felajánlását megtette ezeket mondotta: — Azért teszek felajánlást, mert ezzel növeljük erőnket és gyengítjük a háborús gyujfogatokat, akik Nyugat-Németországot és Japánt újra fel akarják fegyverezni a világ népei és mi ellenünk. A színjavító brigád 2 százalékos anyagmegtakarítást ér el. A téglaszállító brigád selejtcsökkentést vállalt. A vásárhelyi Útfenntartó Vállalat dolgozói anyagtakarékossági felajánlásukban vállalják, hogy az 1951. évben a fenntartási zúzalék és kavics beágyazásánál az anyagtakarékossági tervben már felajánlott 10 százalékot, újabb 10 százalékkal emelik. Ez évi 324 ezer forint megtakarítást jelent. A szeged—bátaszéki út fenntartási , hengerlésénél 200 köbméter hengerlési kőanyagot megtakarítanak, aminek 30 ezer forint az értéke. Ezt úgy érik el, a homokos talajú hengerlési szakaszokon útiporral keverik a zúzalékot. Vállalják továbbá, hogy a 437. számú főközlekedési útnál másfél kilométeres útszakasz helyett 2 kilométert hengerelnek le anyaggal. A műszaki dolgozók vállalták, hogy a tompaháti bekötőút kőpályáját és az árpádhalmi bekötőutat április 4-re, a cserebökényi bekötőutat április 16-ra befejezik. A csongrád megyei tanács Téglagyárak IV. számú telepén Fricskó János termelésfeleseg 3 százalék termelési eredmény emelést ajánlott fel. A felajánlást brigádonként megbeszélték. Siptér István, az első brigád vezetője elmondotta, hogy a csilleürítéknél 3 méter 20 centire kell hányni a földet. A 3 százalékot ők is tudják teljesíteni. A vásárhelyi Belsped a vasúti dolgozókkal kötöttek komplex brigádszereződést. Az április 4-i versenynek már szemmel látható eredményei mutatkoztak. Szabó István szállítómunkás 258, Tóth János 206, Asztalos Sándor 210, B. Szabó Sándor 206, Szonda Lajos 210 százalékos eredményt ért le. Az üzem többi dolgozói is teljesítik vállalásukat. A vásárhelyi Szabókismari Termelőszövetkezet összességben már túlteljesítette az április 4-i munkafelajánlását. Az üzem kongresszusi átlaga 125 százalék volt. Az április 4-i felajánlásukban 135 százalékot vállaltak. A legutóbbi kiértékelés szerint 147 százalékos üzemátlagot értek el. Így 12 százalékkal túlteljesítették vállalásukat. Kokovai János kongresszusi eredménye 151 százalék volt, erre vállalt 10 százalékot. Most 174 százalékot ért el. Szabó Pál 151-ről 174-re, Tamás Sándor 140-ről 189-re, Túri Bálint 135-ről 170-re emelte termelési eredményét. Újítást vezettek be zsebkészítésnél is. Eddig új, egész anyagból szabták a zsebeket, most a hulladékot használják fel. Krupiczer Ferenc olyan szövetvágógépet készített, amivel megsokszorozza a munka gyorsaságát. Ezzel a a géppel készítik a rongyszőnyegeket. Krupiczer Ferenc elromlott varrógépekből készítette el szövet vágó gépet, , Használjuk fel a Szabad Nép előfizetésgyűjtési tapasztalatokat a Szabad Föld terjesztésénél is Március 15-én , kezdődött meg Pártunk paraszt hetilapjának, a Szabad Földnek egyhónapos előfizetésgyűjtési kampánya. Az egy hónapos kampány célja, hogy százezer új előfizetővel növelje a dolgozó parasztság sorai között a lap előfizetőinek számát. A Szabad Földnek nagy szerepe van a dolgozó parasztság politikai és szakmai nevelésében, a termelőszövetkezeti utazgatos fejlesztésében. A lap előfizetés,gyűjtési munkája pártszervezeteinknek és a tömegszervezeteknek egyaránt kötelességük, hiszen az új előfizetőkkel, az új olvasókkal tovább szélesedik Pártunk kapcsolata a dolgozó parasztsággal. Mégis, az eredmények azt mutatják, hogy sem pártszervezeteink, sem a tömegszervezetek még nem ismerték fel azt a segítséget, amelyet a Szabad Föld az új olvasókon keresztül nyújthat számukra. Ezt mutatják az eddigi eredmények is. Szentesen 42, a szentesi járásban 35, a szegedi járásban 66, Makón 30, a makói járásban viszont csupán 50 új előfizetőt gyűjtöttek még. Hódmezővásárhelyen eddig egyetlen új előfizetőt nem szereztek Pártunk paraszt hetilapja számára. Nagyon kevés még az olyan eredmény, mint a kiszombori, ahol 23 új előfizetőt szereztek. Csanádpalotán Bakos Mihály népnevelő egymaga 10 új előfizetőt szerzett a Szabad Földnek. Az a kötelessége pártszerveezteinknek, tömegszervezeteinknek, hogy a nagyikerrel befejeződött Szabad Nép-e’őfizetőgyűjtő kampány, tapasztalatait felhasználva teljes erővel lássanak hozzá a Szabad Föld terjesztéséhez is. A dolgozó parasztság várja Pártunk szavát, párt- és tömegszervezeteinknek kötelessége, hogy minden dolgozó paraszthoz fil5 juttassák Pártunk paraszt hetilapját, a Szabad Föld5". Kultúrotthon, nyári színpadot építenek Csongrádon Csongrád.Bokrosparton, az épülő tanyaközpont területén 13 ezer forintos költséggel kultúrotthont létesítenek, hogy a környék dolgozó parasztságának biztosítsák a kulturális élet lehetőségeit. A város főterén, a parkban pedig 28 ezer forintos költséggel modern nyári színpadot építenek. A nyári színpad megépítésével lehetővé válik, hogy nagyszabású szabadtéri előadásokat lehessen rendezni Csongrádon.