Viharsarok, 1951. január-március (8. évfolyam, 1-75. szám)
1951-02-17 / 40. szám
OMBAT, 1931. FEBRUÁR 17: Gátolja a javítási munkálatokat a gépállomásra befurakodott ellenség A gépállomásokon hatalmas lelkesedéssel készülnek a Magyar Dolgozók Pártja I. Országos Kongresszusára. Már a napokat számolják, vajjon tudják-e teljesíteni vállalt kötelezettségüket a kongresszus napjáig. Az egyik legdöntőbb feladata a gépállomásoknak, hogy a téli javítási munkákat határidőben, minőségileg előkészítsék, hogy a tavaszi munkákat jó gépeikkel tudják végezni. Mindenütt a kommunisták járnak az élen felajánlásaikkal és a felajánlások végrehajtásával. Ezzel a párttagok magukkal ragadják a pártonkívüli dolgozókat is. Mind jobban kiszélesül a brigád- és ami ennek alapja: az egyéni versenymozgalom. A sándorfalvi gépállomás lejárt ülés nevű dolgozója kongresszusi vállalását a gépjavítások terén már több mint 120 százalékban teljesítette- A cserebökényi gépállomáson Hoffer János 110 százalékig jutott el. A csongrádi gépállomáson Kovács András 100 százalékig fejezte be a gépjavítási munkában tett vállalását. „Ígéretet tettünk a Pártnak és Rákosi elvtársnak — mondja Jójárt elvtársi —, és mi ennek az ígéretünknek 100 százalékig akarunk eleget tenni a pártkongresszus napjáig." Az ellenség természetesen nem jó szemmel nézi a mi eredményeinket, fejlődésünket. Burkolt formában, a becsületes gépállomási dolgozók közé befurakodva igyekszik meggátolni eredményeinket, továbbfejlődésünket- Dolgozóink több helyen nem is veszik észre, hogy a mézes-mázos szavak mögött az ellenség hangja rejtőzik. A tavalyi gépjavítási munkáknál komoly példa volt a gépállomásaink előtt Csongrádon, ahol egyes gépeket felelőtlenül javítottak ki. A vizsgálat megállapította, hogy a rosszul kijavított gépet egy kulákfióka „javította" ki, akinek nem volt szívügye, hogy a nemzet vagyonával, melyben az egész magyar dolgozó népi munkájának eredménye fejkszik, jól gazdálkodjon. Ezt a kulákcsemetét azonnali hatállyal elbocsátották a gépállomásról, jobboldali szociáldemokrata társával együtt. A főgépész felé vezettek a mulasztás szálai, azonban semmi konkrét adat nem volt ellene, amiért felelősségre lehetett volna vonni. A téli gépjavításoknál azonban lelepleztük a jobboldali szociáldemokrata főgépész aknamunkáját. Hürkecz Imre szabotálta a téli gép javítási munkánk menetét azzal, hogy nem a szükségletnek megfelelően igényelte a javításhoz szükséges alkatrészeket, hanem a gépeket szét se szedve, egyszerűen „fejből", „hozzávetőleg" igényelt a javításhoz alkatrészt. A gépjavításokat nem ellenőrizte és ahelyett, hogy tanította volna a parasztfiatalok közül bekerült, munkájukat becsületesen végző gépállomási dolgozókat, a kocsmába ment és ott ivott a megszokott baráti társaságával. Így, mivel nem volt meg a kellő ellenőrzés, a gépeket nem kellően tisztították ki, pedig azt központunk utasításban előírta. Ezzel azt akarta elérni, hogy a gépek az üzemeltetés alatt idő előtt üzemképtelenné váljanak- Ahogy a raktárt megvizsgáltuk, olyan alkatrészeket találtunk, amelyek más gépállomásokon hiányoztak. Ezzel a jobboldali szociáldemokrata főgépész gátolta a munkaverseny lendületét, a többi gépállomások jó eredményét. De nézzük meg közelebbről a vásárhelyi javítóműhely munkáját is. Több gépállomás vállalt kötelezettségét az hátráltatja, hogy a javítóműhelybe beküldött, generáljavításra szoruló erőgépeket a határidőre nem készíttették el, mint ahogy azt szerződésileg vállalták. A derekegyházi gépállomásról 6 erőgép volt a javítóban, amit a napokban szállítottak le a gépállomásra. Az átvételnél komoly hibákat állapítottak meg. Például a mellső járókerék összekötője egyáltalában nem volt rászerelve, a csapok és perselyek kopottak voltak. A légcsappantyú ház tömítés nem volt felszerelve, ahol pedig fel volt szerelve, ott nem volt lerögzítve. Szétszerelték az egyik gépet és megállapították, hogy a dugattyúgyűrűk egyszer esztergályozottak, és mivel Z vágásúak a gyűrűk, most 3 milliméterre takarják egymást, vagyis bejáratás után a gyűrűknek tömítése nem lesz. Mi ennek a is oka, miért nem ad ki a javítóműhely jó minőségben elvégzett munkát? Azért, mert az ellenség jelen van a javítóműhelyben és aktívan tevékenykedik. A javítóműhely pártszervezete meg kell, hogy nézze az ellenség munkáját a javítóműhelyen belül. Nemcsak beszélni kell arról —mint Paksi elvtárs, a párttitkár és Pál elvtárs, a művezető teszi —, hogy „itt valami baj van, nem megy a munka, itt az ellenség dolgozik." Meg kell látni, ki az ellenség ? Lazaság, fegyelmezetlenség megmutatkozik a javítóműhelyben. A művezetőt kalapáccsal fenyegetik. Fábián Károly például kijelentette, amikor a művezető figyelmeztette a jó munkára, hogy „semmi köze hozzá." A kiadott munkát, amin nem tud úgy keresni, mint egyes széria-munkákon, egyszerűen nem végzi el. Vagy Sárvári esztergályos, aki az új normák bevezetésénél arra tanította egyszerű dolgozó társait, hogy a Hofherr-gyárban hogyan vezette félre az időelemzőt. Az ilyen jelenségeket az üzemi pártszervezetnek és a vezetőségnek le kell lepleznie. Nagyobb éberséget kell tanúsítani Paksi elvtárs párttitkárnak is, aki Juhász nevű segédmunkásukról, aki a Horthyrendszerben rendőrfőhadnagy volt, azt mondja, hogy egyáltalán nem olyan beosztásban van, ahol ártani tudna a munka menetének. Vajjon ez a Juhász, aki a múlt rendszerben a deportáltak összeszedésével volt megbízva, megváltozott és most már kezesbárány lett? Vagy Pápai Villanyszerelő, aki hadnagy volt a Horthy-rendszerben, Balogh, aki Németországban, Tauba községben pilótákat képezett ki és amerikai fogságban volt — egyszerre megjavult? Balogh építette be Juhászt is a javítóműhelybe, akinek kulák a felesége Mindezt nem látja a vezetőség, csak azt, hogy valami hiba van. Ez azt bizonyítja, hogy a vezetőség megalkuvó. Elnéz az ellenséges elemek feje felett és azokat „jó emberek"nek tünteti fel. Az a feladata gépállomásainknak, hogy ezekből a példákból okulva, politikai képzésükön keresztül fokozzák az osztályéberséget és leplezzék le a gépállomásra befurakodott ellenséget, akik gátlói további fejlődésünknek. A javítási munka komoly feladat és harc kérdése, amit a Párt irányításával, szervezésével sikerre kell vinni gépállomása’jiknak. Egy percig se szűnjön meg a gépállomáson a kívülálló dolgozó parasztság felé a politikai agitáció. Mozgósítsuk a dolgozók széles rétegeit a termelés fokozására, hozzuk közelebb a dolgozó parasztokat a gépállomáshoz, a társas, nagyüzemi gazdálkodáshoz és ezen keresztül felajánlásaink teljesítésével vigyük győzelemre a pártkongresszus ügyét. Hrebik József pol. oszt. prop. fel- A szentesi Cipészkisipari Szövetkezet dolgozói normájuk túlteljesítésével, a hulladékanyag felhasználásával készülnek a pártkongresszusra A szentesi Cipészkisipari termelőszövetkezet dolgozói már túlteljesítették kongresszusi felajánlásukat-Az üzemben a felajánlások teljesítésében Farkasi elvtárs szabász jár az élen. 25 százalékkal túlteljesítette új normáját és 15 százalékkal haladta túl kongresszusi vállalását. Egy cipőfelsőrész elkészítéséhez eddig 185 kvadrát anyagot használtak, ezzel szemben Faríasi elvtárs 170 kvadrátból szabta ki a felsőrészt, egyszázalékos selejt mellett. A Párt iránti szeretet jeléül a kiváló szabász még 15 százalékos felajánlást tett A felsőrész készítők: Keresztesné, Dragonna és Szabó Katica felajánlásként selejtanyagokból aktatáskákat, pénztárcaat és különböző dísztárgyaka készítenek. Apró kockákba szabdalják a bőrhulladékot, összetűzik és az összetűzött darabokból állítják össze a táskákat, így a legkisebb darabokat is felhasználják, amit eddig a szemétre dobtak. A hulladékokból készült áruk kiállítására a mintákat már felküldték Ha a mintákat elfogadják, folyamatosan készítik ezeket az árukat. Egy hónapja még zsákszámra állt a hulladékanyag, de mióta elindult a bourse zusi verseny, teljesen eltűnt a hulladék. A kongresszusi verseny előtt a szövetkezetben sok dolgozó nem teljesítette normáját, de a munka ;obb beosztásával, az anyag folyamatos biztosításával ma jár minden dolgozó 100 százalékon felül termel. A normán alul teljesítőket Horváth József és Németh Sándor munkamódszerátadással segíti- Alapfokú politikai iskola a vásárhelyi V. kerületben, ahol az elvtársak együtt tanulnak a pártonkívüliekkel Vásárhelyen az V. kerületi pártházban lassan gyülekeznek az alapfokú politikai iskola hallgatói. A legutóbbi öt előadáson alig hiányoztak az elvtársak, 19—21-en jelentek meg. Most azonban már elmúlt 7 óra, mégis csak 13 a létszám. Van, aki igazoltan hiányzik, de olyanok is vannak, mint Juhász II. Erzsébet elvtársnő, aki — habár itt lakik az udvarban — nem tartja szükségesnek magára nézve, hogy részt vegyen az előadáson. Már kilencedik alkalommal hiányzik és hiába szóltak neki több ízben is, nem hajlandó tanulni. Pedig még nagyon fiatal párttag ... A „Pártunk parasztpolitikája” című anyag utolsó fejezetéből következik a szeminárium.. Mindenki elhelyezkedik a lócákon. Rácz Mihály elvtárs a szokott helyére ül, az előadóval szemben, ő a legszorgalmasabb tanuló és gyengélkedő természete ellenére csak egyszer hiányzott. Nem, szeret kérkedni tudásával, de olyankor, amikor végkép elakad a vita, ő szokta „megmenteni a helyzetet.” A fiatal Molnár István elvtárs sem szokott távolmaradni, csak nála a hozzászólással van baj. Rendszerint szorosan az előadó mellett foglal helyett, ott nem olyan feltűnő. Sokszor sikerül is neki, mert van olyan este, hogy egy kukkot sem szól. A párttitkár elvtárs felesége, Détár Jánosné elvtársnő, már nem igyekszik ennyire észrevétlen maradni. Szeret súgni a mellette ülőnek, de önként nem, kapcsolódik bele a vitába. Széll Sándor és Czuczi Mátyás sem szeretnek sokat beszélni. Ha rájuk lenne bízva, legszívesebben hallgatnának két órán keresztül. Vannak pártonkívüliek is, akik szívesen eljönnek minden hétfőn. Németh Andrásné és Juhász N. Aulainé — nem hiába népnevelők — nemcsak megveszik a szeminárium füzetet, hanem el is olvassák. Ez abból látszik legjobban, hogy értelmesen felelnek minden kérdésre. * „Miért elengedhetetlen, hogy a dolgozó parasztok csak szigorú önkéntesség alapján lépjenek be a termelőszövetkezetbe?” — hangzik az első kérdés. Egy darabig csend van, de Török Imre elvtárs már jelentkezik. Nyugodtan kifejti, hogy minden kis- és középparasztot türelmes felvilágosítással kell meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, mert ha bármilyen kényszert, vagy erőszakot alkalmazunk velük szemben, bizalmatlanok lesznek. Ezzel nem erősítenénk, hanem gyengítenénk a munkás-paraszt szövetséget, aláásnánk Pártunk tekintélyét a falu dolgozói között. — Az a dolgozó paraszt — folytatja Rácz Mihály elvtárs —, akinek nem magyarázzuk meg alaposan a termelőcsoportok alapszabályait, akivel nem ismertetjük a munkaszervezést, attól nem is lehet elkívánni, hogy belépjen. A dolgozó parasztok, de különösen a középparasztok, félnek az új, társas gazdálkodástól és ezt nem lehet tőlük zokon venni. Azért kell szüntelenül ismertetni velük a szovjet kolhozok virágzó életét, hogy meggyőződjenek róla: Pártunk még jobb életet akar nekik. Ha nem ezt csináljuk, hanem erőszakoskodunk velük, könnyen a kuláikok befolyása alá kerülnek. Következik a második kérdés: „Milyen hibák fordulnak elő parasztpolitikánk végrehajtása során?” — Már az is helytelen — mondja Németh Andrásné —, hogy némelyik helyen osztályozzák a kulákot. Rákosi elvtárs pedig már sokszor leszögezte előttünk: nincs „jó kulák”, meg „rossz kulák”. Kulák csak egyfajta van, amelyik ellen kíméletlen harcot kell folytatni. Van ennél rosszabb eset is, mint például az, hogy a középparasztot is huláknak nézik. Itt, Vásárhelyen is előfordult, hogy azokat a középparasztokat, akik még a kulák befolyása alatt állottak, „kis kulák"-nak és „kulák kisöccsé”-nek nevezték. Világos, hogy ilyen durva módszerekkel nem lehet a középparaszokat a szocializmus útjára téríteni. Ez olyan téma, hogy mindannyian igyekeznek hozzászólni valamit. Kijön az is, hogy mennyire káros a mezőgazdaság átszervezése szempontjából, ha a kulákot csupán az adó- és közellátási hivatal rendszabályozza, ugyanakkor a népnevelők nem magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy miért van erre szükség, így csak azt érhetjük el, hogy sokan sajnálni kezdik őket, nemhogy segítenének leleplezni demokrácaellenes cselekményeiket. A kulákokat meg kell gyűlöltetni a falu dolgozóival, valósággal közerkölccsé kell, hogy váljon a kulákok elleni utálat. Vannak néha elvi tévedések is. Az egyik elvtárs például azt igyekezett bebizonyítani, hogy a középparasztokat mindenütt előtérbe kell helyezni, jobban, mint az új földhözjuttatottakat, szegényparasztokat és földmunkásokat. Ezt egy másik elvtárs azonnal helyesbe vette olyanformán, hogy valóban komoly anyagi kedvezményeket kell nyújtani a középparasztoknak, de nem a szegényparasztok rovására. Pártunk legbiztosabb alapja a faluban a szegény parasztság és elsősorban az ő kezében kell lenni falusi pulilikánk vezetésének. Pontosan 9 órakor befejeződik a következő anyag előadása is. Az elvtársak, kimelegedve és belepirosodva a tanulásba, még hosszan elbeszélgetnek Pártunk parasztpolitikájáról. (n. i.) M Helyes munkaszervezéssel az állattenyésztés termelékenységének emeléséért Az állattenyésztési munka helyes megszervezése mind a termelőszövetkezeteknél, mind az állami gazdaságoknál egyik igen fontos eszköze a kétéves állattenyésztési és takarmánytermelési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának. Ennek érdekében, az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek álattenyésztési brigádjait meg kell alakítani 2—3 év tartamára. A brigádokon belül pedig az egyes tenyésztési feladatoknak megfelelően kisebb munkacsapatokat kell szervezni. A szarvasmarhatenyésztésben dolgozó brigád tagjai fokozottan ügyeljenek arra, hogy a gondozásuk alatt levő tehenek és tenyészérett üszők idejében be legyenek fedeztetve. A vemhes állatok helyes takarmányozását, ápolását és gondozását, a szopós borjak elválasztását és felnevelését az állattenyésztő brigád úgy szervezze meg, hogy az okszerű állattenyésztés szem előtt tartása mellett az önköltségcsökkentés és a magasabb termelékenység érvényesüljön. A lótenyésztésben foglalkoztatott brigád úgy szervezze meg a munkáját, hogy a minél eredményesebben segítse elő lóállományunk mennyiségi és főleg minőségi fejlesztését. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói, valamint az egyénileg dolgozó parasztság előtt tudatosítani kell a mesterséges termékenyítés kapcsán elérhető fejlődést, a mesterséges termékenyítő állomásokra beosztott legjobb minőségű fedező mének kihasználásával.A dolgozók arra törekedjenek, hogy a gondjaikra bízott tenyészkancák idejében be legyenek fedeztetve. Vemhes kancák helyes tartása, gondozása, valamint az újszülött csikók felnevelése körül az állattenyésztő brigádok a legnagyobb gonddal járjanak el. A vemhes és fiatal kancák munkáltatását úgy kell végezni, hogy a kancák tenyészképessége kellően ki legyen használva a gazdasági munka hátránya nélkül. A sertéstenyésztésben foglalkoztatott dolgozóknak elsősorban arra kell törekedni, hogy a felnevelési betegségeket megelőzhessék. Gondoskodni kell mind az anya, mind pedig a növendék állatok természetszerű tartásáról. A hízlalótelepeken foglalkoztatott dolgozók tartják szem előtt, hogy mennyire fontos a helyes és szakszerű takarmányozás. A gyapjútermeléshez fűződő népgazdasági érdek megköveteli juhtenyésztésünknél a termelékenység fokozott megjavítását. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha az elléni százalékot emeljük, valamint a növendék állatok felnevelésében a helyes takarmányozással és okszerű tartással fokozottabb gonddal járunk el. A baromfitenyésztésben foglalkoztatott dolgozóknak nagy gondot kell fordítaniuk a baromfiaknál fellépő betegségek leküzdésére. A helyes takarmányozás, a növendék állatok gondos felnevelése, a tenyészanyag szakszerű kiválogatása a baromfitenyésztés főbb szempontjai. "Az állattenyésztés minőségi fejlesztésének minél tökéletesebb megvalósítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az állattenyésztésben foglalkoztatott dolgozók szaktudása állandóan növekedjék. A csongrádi járási tanács vándorzászlót ajánlott fel a legjobb tantestületnek A csongrádi járási tanács legutóbbi ülésén a tanács tagjai elhatározták, hogy vándorzászlóval tüntetik ki azt a tantestületet is, amelyik az iskolai fegyelem megszilárdítása és a tanulmányi eredmény fokozása érdekében a legjobb eredményt éri el. A vándorzászlót a pártkongresszus napján adják át a győztes iskolának.