Viharsarok, 1952. szeptember-december (8. évfolyam, 205-306. szám)
1952-09-14 / 216. szám
I VASÁRNAP, 1952. SZEPTEMBER 14. SZÜLETŐBEN CSONGRÁD MEGYE ELSŐ TERMELŐSZÖVETKEZETI VÁROSA Siakó az utóbbi hetekben olyanná változott, mint a méhkaptár környéke tavasz idején. Sürgés-forgás, lázas izgatom mindenfelé. Sokáig emlékezetesen maradnak ezek a napok a makóiak előtt, hiszen most van születőben az új Város, a termelőszövetkezeti Makó. Nagy határkövet jelent ez több Iszer parasztcsalád életében. Különösen nagy a forgalom mostanában a városi tanács mezőgazdasági osztályán és a termelőszövetkezetek irodáiban. De a városiövetkezetbe, egész sereg pariszttár, pártbizottsághoz is egyre-mástasát hozta be a tsz-be, érkeznek a hírhozó tatárok, akik rendszeresen jelentik: melyik határrészben mi újság, és kik léptek az elmúlt órákban a szövetkezés útjára. A népnevelők jó munkát végeznek. A dolgozó parasztság megérti a párt üzenetét, amely a boldog jövőről szól, és mind többen vannak, akik már döntöttek. Egyre kevesebben pedig azok, akik még az egyéni úton ballagnak. Akik már szövetkezetben vannak, a napokban röpcédulát nyomattak, amelyben felhívják azokat a dolgozó paraszttársaikat, akik még nem határoztak a helyes út mellett: lépjenek jók is a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Mozgó hangoshíradó a tanyák között '" A város főutcáján szépen feldíszített teherautó robog a csókási út felé. Oldalán a következő felírás: „Dolgozó parasztok, harcolja,tok belépésetekkel a szövetkezeti Városért!“ A földművesszövetkezet mozgó hangoshíradója megy a csókási tanyaközponthoz, ahol éppen közigazgatási nap van. A tanyaközpontot számos dolgozó paraszt keresi fel e közigazgatási napokon. Jó alkalom ez tehát a hangos híradónak, hogy kimenjen oda. Déli 12 óra van, mikor megérkezik a gépkocsi a tanyaközpont elé. Vidám indulók, népdalok szállnak ki a hangszóró öblös tölcséréből. A zeneszóra sokan összesereglenek. Ekkor közli a hangoshíradó a tanyaközpont lakosságával, hogy a csókási részen is mind több dolgozó paraszt választja a közös gazdálkodás útját. „A mai napon id. Szekeres Ferenc, 11 holdas dolgozó paraszt, Vajda Imréné 3 és fél holdas, Kardos Bálint és felesége 7 holdas, ifj. Szekeres Ferenc és felesége 9 holdas dolgozó parasztok írták alá az 1. típusú Új Élet tszés-be a belépési nyilatkozatukat, üdvözöljük őket mint a termelőszövetkezeti városért indított mozgalom példamutató harcosait!“ – olvassa a mikrofonba az egyik népnevelő. Az új belépők mindjárt jutalom nótát is kapnak. Azután a városi MNDSZ csasztusica brigádja énekel a mikrofonba. „Kardos Bálint gyenge volt, még nem látta tisztán. Hogy a népnek kell dolgozni, de nem a kulák portán. Hej, de ráfért a helyes útra, belátta hibáját. Belépett a tszcs-be, maga látja hasznát.“ Hallgatja ezt Kardos Bálint is. ”Azt mondja a mellette állónak:— így igaz. Amíg másnak dolgoztam, nem volt semmi haszna a munkámnak. Mindig a kulák tette zsebre a munkám gyümölcsét. Tudom azonban, hogy most már enyém lesz a haszon. Azaz a mienk, a szövetkezet tagságáé. Mindanynyiónké, akik dolgozunk. A teherautóval érkeztek népnevelők is. Elvegyülnek a tömegben és beszélgetni kezdenek a dolgozó parasztsággal. Személy szerint ismernek mindenkit, így könnyen megindul a beszéd fonala. Mindjárt a szövetkezeti gazdálkodásra terelődik a szó. Az egyik zsókási dolgozó paraszt így válaszol a népnevelőknek: — A múltban annyit dolgoztam, mint öt állat, így aztán nagy nehezen sikerült összekaparnom néhány hold földet. De vettem lovat, kocsit, tehenet is. Ha most belépnék a csoportba, elvennék a lovat, kocsit tőlem. Miért dolgoztam hát? Rakonczai Ferenc népnevelő megmagyarázza, miért vennék el tőle a lovat, a kocsit? övé marad azövetkezetbe. Csak az elmúlt két napon 387 csalár írta alá a belépési nyilatkozatot. A népnevelők legnagyobb része termelőszövetkezeti tag. A cséplés után először a József Attila tsz kezdte meg a tagtoborzást, követte őket nyomban valamennyi szövetkezet és tszcs. Az I. típusú csoportok tagjai is jó munkát végeznek. A rákosi részen levő Petőfi csoporthoz például csak a szerdai napon 14 új tagot szerveztek be. A népnevelők mindannyian saját csoportjuk jó eredményeivel, a tagság megelégedett életével érvelnek, összehasonlítják a szövetkezeti termést és az egyénileg gazdálkodók termését. Hatalmas különbség van a kettő között. Vágosan látszik, hogy mennyivel többet ér a közös gazdálkodás. A népnevelő munkában résztvesznek az új belépők is. Aki ma belépett, az holnap már maga is agitál a szövetkezet további megerősödése érdekében. Fazekas Sándor az aratás előtt még 9 holdján egyénileg gazdálkodott. Mióta lelépett a József Attila termelőször. Látjuk, ez az egyedüli helyes út! „Dolgozó parasztok! Dolgozó parasztasszonyok! Mi, a város dolgozó parasztságának nagy többsége, beléptünk a termelőszövetkezeti csoportokba, mert látjuk, hogy ez az egyedüli helyes út, mely nekünk, dolgozó parasztoknak szebb és boldogabb jövőt biztosít. Felhívjuk ezért paraszttársainkat akik még nem határoztak e helyes út mellett, kövessenek bennüket! Városunk dolgozói a felszabadulás óta a szocializmus építésében mindig élenjártak. Most is élen kell, hogy járjunk az új gépesített nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésében, a termelőszövetkezeti város megvalósításában.“ A felfejlődés eddigi eredményei igazolják, hogy Makó csakugyan a megye első termelőszövetkezeti városává válik hamarosan. A meglévő 11 termelőszövetkezeten csak az elmúlt hetekben újabb öt termelőszövetkezeti csoport alakult és kezdte meg a tagtoborzást. Talán még egy-két hét, vagy néhány nap és Makó megkapja a termelőszövetkezeti város nevet. Vass György Nagyszerű agitátorok az új belépők is ! A népnevelők reggeltől estig kint járnak mostanában Makón a tanyák között. Felkeresik a kívülálló dolgozó parasztokat tanyájukban és elbeszélgetnek velük a szövetkezeti gazdálkodásról, ennek nagy eredménye van. Megtörténik, hogy egy délelőttön egy egész határrész dolgozó patzie ága belép a eső.. Csongrád megye állami gazdaságai az őszi árpát és búzát százszázalékosan keresztsorosan vetik A megye állami gazdaságai eddig, nyéknél milyen sokat jelént a vetőszántást 3.774 katasztrális holdon végezték el, míg az őszi mélyszántást 1.157 katasztrális holdon fejezték be. Vetésük szeptember 10-ig 1786 hold. A jó kiadós esők nagymértükben megkönnyítették állami gazdaságaink munkáját. A gazdaságok vezetői megtárgyalták az előttük levő feladatokat és megállapították: szeptember 15-ig lemaradásukat — ahol volt a szárazság miatt — teljesen pótolni tudják. A vetéshez a kitisztított, jól csávázott vetőmag teljesen biztosítva van, valamint a gépek kijavított, üzemképes állapotban segítik elő a gazdaságokat az őszi vetések sikeres befejezéséhez. Már az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy a sűrű vetésű növőkeresztsoros vetés. Könnyebb a növényápolás és jóval magasabb terméseredményt lehet elérni. Bélául gabonaneműeknél egy holdon a termésátlag 210—280 kilogrammal, magasabb. Ezért állami gazdasága, stikban az ősziárpát és búzát már ebben az évben száz százalékosan keresztsorosan vetik A keresztsoros vetéssel nagyban elősegítjük a terméshozam emelkedését, úgy a gabonaneműeknél, mint a takarmánynövényeknél egyaránt. Pontos az, hogy állmai gazdaságaink példáját kövessék tszcs-ink és egyéni dolgozó parasztjaink, tudva azt, hogy ezáltal emelkedik a föld termésátlaga, könnyebbé válik a beszolgáltatás teljesítése és több gabona kerülhet a szabadpiacra is. 3 Megyénk mezőgazdasági kiállításának jelentősége írta NAGY ISTÓK JÓZSEF csoportnak borsienta gyógyfüve 9000 forint bevételt jövedelmezett ^SLillárít^a^Hódm^vá. holdanként A hódmezővásárhelyi k 1-1.4 111A.forrnnt.lnlsninnn »I OZiCl AttV A mai napon nyílik meg Csongrád megye mezőgazdasági és Ä !« Attila-tszcs 13 ka. holdba mutatja be azokat az eredményeket, tart fent öntözéses konyháiké es, amiket állami gazdaságaink, termelj t®Ltt es fel holdon paradicsompaplrszövetkezeteink és termelőcsoport- r,’kat es zöldbabot termelt Eddig jaink a fejlett szovjet tudományos ebből 77.700 forint jövedelmet sz módszerek alkalmazásával úgy nődett be. A további hét es felvénytermesztés és kertészeti, vala- fűszerpaprika várható jövedelme lo mint állattenyésztési vonalon is el- ezer A cserebökényi egyértek részes rizsverese 24 mázsás tern.es-Ez a kiállítás nemcsak a jelent eredményt mutat . A székkutasi Eaábrázolja — megmutatja a jövőt is. cs° Bela-tszcs négyzetesen mint azt az egyedül járható és helyes kukoricájáról holdanként 24 martit utat, amelyen a mezőgazdasági tér törtei le A szegedi Tac -................- - ,25 hát. hold konyhakertje — amit mesésünknek haladnia kell.-- --------------------, -A Tudjuk azt hogy iparosításunk öntözésesen műveltek — eddig bog rohamosan fejlődik. Ez azt jelenti, ezer forintot jövedelmezett. Az ezhogy iparunknak több mezőgazdaságból származó nyersanyagra, az ipari munkásság számának növekedésével több élelmiszerre van szüksége. Növelni kell tehát a mezőután eladásra kerülő növények értékesítéséből még 100 ezer forintot várnak. Az ásotthalmi Szabadságharcos-tszes dinnyéivel, a csorvai Kiss Imkrelsz gyümölcsfélékkel, a gazdaság terméshozamát. A termés- nagykmágocsi állami gazdaság nj o.hozam növelését az egyéni kispar- féle fajalmával, a levelenyi al.am. cellákon biztosítani nem lehet és gazdaság ugyancsak gyümölcsízeknem tudjuk, mert hiányzanak azok. ke vesz reszt a kiállításon. A fe.so. a feltételek, amik a fejlett agrotech- rollakon kívül meg kilenc tsz __ . nnka módszereit és a gépek alkal- ' tszes termelvényei mutatják a konos mazását lehetővé teszik. De nincse gazdálkodás nagyobb fejlettséget az egyéni gazdálkodás felett. A kiállításon nemcsak a terméseredményeket mutatják be, hanem szemléltetően azokat az adatokat is, amelyekkel bizonyítható: a fejlett agrotechnika alkalmazásával az időjárástól függetlenül lehet fokozni — és fokoznunk is kell — a terméseredményeket. A fejlettebb agrotechnika alkalmazása természetesen a gépek használatát teszi szükségessé, ami viszont csak a nagyüzemi gazdálkodásban válik lehetővé. Ez a kiállítás megmutatja azt is, hogy Csongrád megye állattenyésztése mennyit fejlődött a felszabadulás óta. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya grafikonokban is statisztikai adatok révén mutatja be a megye felszabadulásunk előtti állatállományának helyzetét, párhuzamba állítva ezt a hároméves tervidőszakban megtett fejlődéssel és az ötéves terv időszaka alatt elért eredményekkel. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek legfejlettebb állatait állították ki. Például a levelényi állami gazdaság bemutatja a mesterséges borjútevelést. Kiállít 135 darab sertést, melyből húsz darabot expresszhízlalásra állítottak be. A szentesi Vörös Hajnal-tszcs egy 500 kilogrammos hízottsertést hozott a kiállításra. A kiállításra áthozták a díjnyerten makói kocákat is. A pankotai állami gazdaság 24 darab lovat mutat be. Egyik érdekessége lesz a kiállításnak a vásárhelyi Táncsics-sz fehér bivalya. Gépállomási csoportjaink a különbözőféle talajmegmunkálók, növényápolók, takarmánykészítők, arató csípőgépeket, szovjet kombájnokat mutatnak be. Szerepel a kiállításon az egyik gépállomás újítása, egy 30—35 lóerős erőgép, amely egyszerre szánt, vet, fogasol, vagy hengerel. Nem hiányoznak a kiállításról az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fajtiszta baromfiai sem. Posta- és egyéb fajgalambokban is gyönyörködhetnek a nők meg az egyéni gazdálkodás keretében azok az előfeltételek sem, amelyek szükségesek a fejlett állattenyésztéshez. Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében rámutatott arra, hogy a „terméshozamot csak úgy lehet megemelni, ha a magyar mezőgazdaság rátér a modern nagyüzemi gazdálkodásra, a nagy mezőgazdasági gépek használatára". Az, aki megtekinti a kiállítás csarnokait és megnézi állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, termelőszövetkezeti csoportjaink által kiállított emelvényeket és gyönyörű állatokat — meggyőződhet Rákosi elvtárs szavainak igazságáról. A látogatók saját szemükkel győződhetnek meg a szovjet tapasztalatok nyomán alkalmazott agrotechnika termésfokozó hatásáról. Mindössze néhány példát említek: a kiskirálysági Lenin-tsz búzából keresztsoros vetéssel kát. holdanként 1849 kilogrammos terméseredményt ért el. Zabtermése kát. holdanként 1360 kilogramm volt. A csongrádi Vörös Október-tsz átlag, termése búzából kát. holdanként 922 klogramm. Négy kat. holdat keresztsorosan vetettek s ennek eredménye holdankénti átlagban 1600 kilogramm. Még kirívóbb példát tár a látogatók elé a szentesi Vörös Hajnal-tszcs, amelyik 400 kát. hold búzavetésén átlag 730 kilogrammos termést ért el. De a kereszsorosan vetett négy kataszteri hold búzavetésén 1820 kilogramm termést aratott és csépelt el holdanként. A keresztsorosan vetett tavaszi árpából holdanként átlaga 1327 kilogramm volt. A székkutasi Schönherz-tsz 50 hát- holdon tavaszárpát vetett keresztsorosan. Terméseredményük 1050 kilogramm. Ugyanennek a termelőszövetkezeti A kiállításon az egyéni dolgozó parasztok is legszebb állataikkal és termelvényeikkel szerepelnek. A ma megnyíló kiállítás bizonyítéka simák, hogy a népi demokrácia államának segítségével az egyéni dolgozó parasztok is nagymértékben emelhetik gazdálkodásuk színvonalát és nagymértékben lehetőség nyílik erre. Gazdálkodásuk jövedelmezőségének emelkedése biztosíték arra, hogy az állam iránti kötelezettséget teljesíteni tudják és feleslegüknek a szabadpiacra való szállításával újabb jövedelmezőségre tegyenek szert. Komoly mértékben lendíti előre ez a kiállítás megyénk mezőgazdaságának termelését és állattenyésztését; irányt mutat, hogy úgy minőségileg, mint mennyiségileg hogyan növelhetjük meg mezőgazdaságunk termelési eredményeit és ezen keresztül jövedelmezőségét. Ez a kiállítás nagy élménye lesz mnden látogatónak s nem kétséges, hogy megyénk dolgozó népe nagy érdeklődéssel kíséri mezőgazdaságunk megyei kiállítását. Harcban a harmadik negyedévi terv túlteljesítéséért Kimagasló eredmények eléréséi tervüket, ötéves tervünk döntővel harcolnak megyénk, üzemei az esztendejének teljesítéséért folyik III. negyedévi terv határidő előtti befejezéséért. A brigádok vállvetve küzdenek, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tegyenek és ezzel biztosítsák ötéves tervünk döntő szakaszának eredményeit is. Az eddig lemaradottak most szorosan felzárkóztak az élenjárók mögé. Például a csongrádi Bútorüzemben Kubin József asztalos szak-a harc jelenleg a szegvári Kendergyárban. A tilosok közül Gyurkó Julia sztahánovista munkásnő vezet 164 százalékos átlagával. Vidéki Jánosné sztahánovista elvtársnő 162 százalékra emelte normáját. A két sztahánovista munkásnő vállvetve küzd a munkaversenyben, hogy ki is lesz az év legjobb tilosa. A rázórészlegnél is hasonló eredmények születtek. Bacsa István vezet a rázórészlegnél a norma teljesítésében 131 százalékos norma teljesítéssel. Szorosan utána felzárkózott Vigh János is, 127 százalékot teljesít. A szegvári Kendergyár jó munkáját a párszervezet segítségével érte el. Nagy lendületet, új erőt adott a dolgozóknak az, hogy a minisztertanács vándorzászlaját ők kapták meg és a legjobb kendergyárak közé tartoznak. 147 százalékra emelte és ezzel felzárkózott Rédei József asztalos mögé, aki ma már 159 százalékot teljesít. Az egész szövetkezet tagságáé, munkás, múlt havi 83 százalékát Sőt: a néhány hold földje mellett több száz hold földet mondhat majd a magáénak és lesz legalább 40 lova. A szövetkezetben úgy gondolkodnak: a mienk, mindannyiónké. Mit jelentett magának ez akocsi és ez a ló, hogy annyira ragaszkodik hozzá? — kérdezi Rakonczai elvtárs. Nem volt más, csak eszköz ahhoz, hogy meg tudjon élni. Ha belép a szövetkezetbe, akkor gép végzi a munkát és nem kell rogyásig dolgoznia. Ezek a szavak nagyon megragadják a csókási parasztok figyelmét. Elgondolkozott, majd néhány perc után azt mondta magában: . — Ennek az embernek igaza van. Szeptember 20-ra vállalták a dolgozók, hogy III. negyedévi tervüket befejezik. A brigádok munkalendületén megmutatkozik, hogy vállalásukat teljesítik. Varga Mihály és Nyilas István kihordói. 203 százalékra teljesítették normájukat. Ezt a nagyszerű eredményt tovább fokozzák és az elmúlt napokban is kilenc ezerrel több téglát vittek ki a téglaégető kemencéből. Varga elvtársék példáját a többi brigádok is követték. Cseh Sándorné présbrigádja napi 2.500 téglával több téglát készít terven felül. Hasonló jó munkát végez Deák Jánosné négytagú lerakó brigádja is. A lelkes ifi-csoport műszakja alatt 14.730 darab téglát rakott le, vagyig 4.010 téglával többet, mint amennyit a normájuk előír. Szegvári Kendergyárban A Kendergyár dolgozói már júliusban teljesítették IIi. negyedévi Csongrádi Téglagyárban Hódmezővásárhelyi Magasépítőnél A gyapotegrenáló építkezésen Égető János előgyártó brigádja 1080 óra előirányzatát 100 órával rövidebb idő alatt végezte el. A kiváló brigád 980 óra alatt teljesítette feladatát és ezzel a dolgozók elismerését váltotta ki. Az ácsok közül Fördei István ácsbrigádja vezet. A kitűnő ácsbrigád zsaluzását 300 órával hamarabb végezte el. A kőművesek közül Bánfi Sándor kőműves brigádja van az élen, amelyik 800 órai előírt munkáját 800 óra alatt befejezte. A tanépítkezés ifi-csoportia is vállalásának túlteljesítésén dolgo ____ zik. A „Kossuth“ tanuló ifibrigád látogatók, az eddigi 38 százalékát 50 százalékra emelte. A lelkes ificsoport röpgyűlésen fogadta meg, hogy 30 százalékos minőségi munkát végez. A brigád munkáját Paksi Sándor elvtárs irányítja. A Makói Faárugyárban A makói Faárugyár üzemrészlegei egymással versenyezve harcolnak a legjobb üzemrész címért. A ládavasaló részleg vezet jelenleg a tervteljesítésben. A „Sztálin“ ládavasaló brigád 136 százalékról 166 százalékra fokozta teljesítményét. Szorosan felzárkózik a bognárrészleg is a ládavasalók mögé. Gyapjas József elvtárs vezetésével a részleg szallag rendszere jól bevált és nagyban elősegíti a III. negyedév határidő előtti befejezését. A Gyapjas-brigád naponta 24 talicskával többet készít, mint amennyit az újítás előtt termelt. A firészesek közül jelenleg Kovács István fűrészes vezet, aki 186 százalékot teljesít. A lemaradt üzemek mérjék fel eddigi eredményeiket és szorosan zárkózzanak fel az élenjárók mögé, hogy határidő előtt teljesítsék III. negyedéves tervüket. Minden napot, minden órát, minden percet ki kell használni a brigádok tagjainak, hogy a IV. negyedév alapjait minél hamarabb lerakhassuk és ezzel ötéves tervünk döntő esztendejét is határidő előtt teljesíthessük. MEGYEI TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRAI Szeptember 15-én 9—12 óráig Szilágyi János Szentesen, a Várósi Tanácsnál. Szeptember 16-án 9—12 óráig Nádasdi Tamás a földeáki Tanácsházán. Papp Antal a ferencszállási Tanácsházán és Matajsz Istvánné a csanádpalotai Tanácsházán. Szeptember 17-én 9—12 óráig Bimbó István a szegvári, Papp Sándorné a makói Tanácsházán, Szőke János a Mindszent—Hegyeshalmi kirendeltségnél tart fogadóórát délután 2—4 óráig a választók részére.