Viharsarok, 1953. szeptember-december (9. évfolyam, 204-306. szám)
1953-09-26 / 226. szám
— "" --- i tik .. .i» VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ MDP CSONGRÁD MEGYE PARTBIZOTTSÁGÁNAK t ... IX. ÉVF. 228. SZÁM TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL A sándorfalvi tanácsnak nem szívügye az iskola oktató-nevelő munkája Sándorfalván a legutóbbi tanácsülésen két kérdésről tárgyaltak: elsősorban szó volt a VB munkájáról, amelyet Király József tanácselnök elvtárs ismertetett a tanácstagokkal és hallgatókkal. Király elvtárs nagyon helyesen bírálta a VB munkáját, elismerve, hogy számos esetben a VB törvényellenesen járt el, ami a jövőben nem ismétlődik meg. Ezen az ülésen számokkal mutatták ki, hogy a kormányintézkedések révén a község dolgozó parasztjai 862.201 forint jövedelem-többlethez jutnak. Ezen az összegen a dolgozó parasztok az árleszállítás után sok mindent vásárolhatnak. Második napirendi pontként az iskolai oktatás kérdését tárgyalta a tanácsülés. Stelczamer Rezső nevelő, az oktatási és népművelési állandó bizottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról és jelölte meg a további feladatokat. Rámutatott arra is, hogy az általános iskolának »szükség-tantermek« kellenének, amit mind a nevelőtestület, mind az állandó bizottság már évek óta sürget. Ahelyett azonban, hogy a tanácsülés érdemben foglalkozott volna ezzel az igen fontos kérdéssel — a vitát elvágta Németh elvtársnak, a gépállomás igazgatójának felszólalása. Németh elvtárs ugyanis megállapította, hogy a Király elvtárs beszámolója 32, az állandó bizottság elnökének beszámolója 52 percig tartott, ami v szerintem 1 nem helyes, mert 52 perc nagyon sok az oktatási bizottság beszámolójára. Király tanácselnök elvtárs helyt adott Németh elvtárs »bírálatának«, hogy az 52 perc valóban sok, , Mint hallgató vettem részt ezen a tanácsülésen. Nem vagyok tanácstag, tehát nem szólalhattam fel, pedig szerettem volna rámutatni arra, hogy sem a gépállomás igazgatójának, sem a tanácselnöknek nincs igaza. Ha egy évben kétszer adódik alkalom arra, hogy a tanácsülésen az oktatásról-nevelésről beszéljünk, nem sok 52 perc — annál is inkább, mert a hozzászólások során nem esett több szó az oktatás-nevelésről. Kérdem azt, hogyha nevelő munkánk jó, akkor dolgozó parasztjainknak kell-e sokat beszélnünk arról, hogy az őszi mezőgazdasági munkát idejében végezzék el, beadási kötelezettségüknek pontosan tegyenek eleget? Hogyan akarunk új szocialista embertípust nevelni, ha a tanácsülésen 52 percet sokarnak az oktatásnevelés kérdésére fordítani [UNK]— és ezt 16 percen keresztül fejtegeti Németh elvtárs? Nem lett volna-e helyesebb, ha Németh elvtárs ezidő alatt inkább konkrét javaslatot tett volna problémánk megoldására? :i A tanácsülés számos határozati javaslatot fogadott el, azonban a második napirendi pontról megfeledkeztek. Mint hallgatód elvártam volna, hogy a szükségtantermekkel kapcsolatban a VB legalább olyan határozati javaslatot terjesztett volna a tanács elé, mely szerint »megkísérelünk a tantermek ügyében lépéseket tenni«. De az 52 percig tartó beszámoló sem tudta meggyőzni a tanácsot arról, hogy az oktatás-nevelés ügyéhez nemzeti érdek fűződik. Sáska István általános iskolai igazgatóhelyettes CSANÁDPALOTA | Csanádpalotán a hangoshíradó is népszerűsítette a Kérdés-felelet estet, ugyanakkor a népnevelők is felhívták a község dolgozóinak figyelmét erre. Érthető, ha sokan kíváncsian várták, vajjon milyen választ kapnak kérdéseikre. A ládákban elhelyezett levelek a begyűjtéssel, adóval és az állami tartalékföldekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak és annak ellenére, hogy igen jól felkészült a válaszadó bizottság, mégis volt olyan kérdés, amelyre nem tudtunk azonnal pontosan válaszolni. Ilyen volt például ez a kérdés: „A dolgozó paraszt, a kisiparos, vagy gyárimunkás kaphat-e pénzt kölcsön építkezésre, vagy lakóházának tatarozására”. Azonban ezt a kérdést illetékes helyen megérdeklődjük és pontos választ adunk a legközelebbi „Kérdés-felelet”-esten az érdeklődőnek. Ezen az estén a kérdésekre Farsang József községi vb. elnök, Erdélyi András vb. titkár, Lugosi János párttitkár, Pataki Sándorné közigazgatási előadó, a járási tanácstól pedig Kiss Gyula pénzügyi előadó és Prágai Lajos begyűjtési előadó válaszolt. A „Kérdés-felelet”-estről a megjelentek megelégedéssel távoztak el. Volt közöttük, aki megjegyezte, hogy a jövőben még sokkal több problémával keresik fel a „Kérdésfelelet”-estéket. Mi, a tanács dolgozói úgy érezzük, hogy ezeknek az estéknek rendszeresítése sokkal közelebb hozza a község problémáihoz az embereket, akik kérdéseikkel és tanácsaikkal sok segítséget nyújtanak a tanács munkájához. Farsang József „Kérdés felelet“-estek a megyében SZENTES A legutóbb megtartott „Kérdésfelelet”-esten 25 dolgozó jelent meg — írja Szentesről Dobrai Jánosné. — Az érdeklődést az mutatta, hogy számos kérdés hangzott el, amelynek egy részét írásban adták be, másik részét pedig ott az esten szóban mondották el. Dóczi Sándorné például az általános jövedelemadóról érdeklődött, majd arról is, hogy a kishaszonbért búzával köteles-e fizetni. Kozák Ferenc földadóját, Pásztor Sándor házadóját sokalta és kérte adójának felülvizsgálását. Egyéb kérdések is hangzottak el, amelyeknek mindegyikére a tanács dolgozói megfelelő választ adtak. Volt azonban olyan kérdés is, mint például Lakos Sándorné panasza jövedelemadójával kapcsolatosan, akinek nem tudtak megfelelő választ adni. László Ferenc, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője arra kérte, hogy másnap menjen el a tanácshoz és pontosan megnézik a jövedelemadóját. Az általános vélemények szerint az ankéton megjelenő dolgozók megelégedtek a válasszal és azzal távoztak el az estről, hogy érdemes volt azon megjelenni. SZÉKKUTAS A mi községünkben is megtartottuk a kérdés-felelet-estet — írja levelében Udvardi Ferencné népművelési ügyvezető. — Az esten megjelentek a tanács képviselői és szakelőadói. Harmincöt dolgozó paraszt hallgatta meg a kérdésekre adott válaszokat. A kérdések sorozatát Vigh Imre dolgozó paraszt nyitotta meg, aki a kölcsönvetőmagról érdeklődött. Tóth János és több dolgozó parasztot a tartalékföldek érdekeltek, míg másokat az, hogy milyen módon juthatnának műtrágyához. Kérdésére minden dolgozó paraszt kielégítő választ kapott. „ Bár még kezdetén tartunk a ,,Kérdés-felelet”~estek megrendezésének, s az estek máris nagy népszerűségnek örvendenek megyeszerte. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az az érdeklődés, amivel azt községekben, városokban a dolgozók kísérik, ÁRA 50 FILLÉR Élenjáró művezető Fekete István, a kiskundorozsmai Pamutszövőde élenjáró művezetője. Részlegének jó munkája nagyban befolyásolja a szövőde össztermelésének eredményét. A legutóbbi értékelések szerint Fekete István elvtárs csoportja átlagosan 119 százalékos teljesítménnyel és 97,1 százalékos minőséggel dolgozik. Móra Mihály művezető csoportját egy százalékkal előzte meg Fekete István csoportja a tervteljesítés csatájában, , Új termelőszövetkezetek működését engedélyezték Megyénk kulturális szerveinek vezetői a békeharcban Váljon szorosabbá a csongrádi gépállomás és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat SZOMBAT, 1053 SZEPTEMBER 26 Harcban a harmadik negyedévi terv sikeréért jobb minőségű babakelengyét Minél több és I Sokszáz babakelengye készül naponta a Hódmezővásárhelyi Harisnyagyárban A munkatermek közül a varroda kollektívája is lelkesen harcol az nn. negyedévi terv sikeréért. [ — Minél több és jobb minőségű baba, kelengyét — ez a jelszava a varrodának ! Az elmúlt hetek folyamán csökkent a száz százalékon alul teljesítők száma a munkatermekben. Egy hónappal ezelőtt még a tervteljesítésben elmaradók között volt Török Erzsébet átképzős varrónő is, Tóth Mihályné munkamódszerátadó ekkor tanítani kezdte <—> az eredmény nem maradt el. A kezdetben 30 százalékot teljesítő varrónő ma már naponta 101 százalékra teljesíti előirányzatát. A Zsédely-mozgalom keretében mindinkább bővül az élenjárók tábora. A varrodában egyre többen dolgoznak 100 százalékos minőséggel. Közel két hónapja például, hogy Jakó Jusztina és Paksi Zoltánná elsőrendű minőségi árut készítenek. A minőségi eredmények megszilárdításáért harcol Pál Ernőné elvtársnő minőségi ellenőr is. Egész nap a munkatermeket járja és ügyel a minőségre. Jó ellenőrző munkája következtében elsőrendű minőségi munka mellett 103,4 százalékos eredménnyel dolgozik a varrórészleg. (Liebmann felvétel. Fény. Síöv.) Jó gépeken gyorsabb a munka A Vasházi Kendergyár több munkaterme az egymillió forintos beruházásból új gépeket kapott, amelyek elősegítik a munkások keresetének emelkedését. Jó gépeken gyorsabb a munka. Tudják ezt a gyár dolgozói. Új gépen dolgozik a rázórészlegben Pataki József ifjúmunkás, aki átlagosan másfélszeresen teljesíti normáját. Az új rázórészlegben most felényi munkaerő szükséges: négy ember kezelheti a régebbi nyolc ember helyett az új rázógépet. Kimagasló eredmények a Szentesi Asztalos KSz-ben Új szobabútorok százai készülnek a Szentesi Asztalos KSZ munkatermeiben. Az egyik teremben még szabják, a másikban már festik, fényezik a bútordarabokat. A KSZ dolgozói kiveszik részüket a kormány programmjának megvalósításáért vívott harcban. Több élenjáró dolgozó messze túlszárnyalta előirányzatát. Ezek közé a példamutatók közé tartozik Burkus Imre tényező is, aki naponta 164 százalékra teljesíti tervét. Körösi László és Molnár Imre elvtársak pedig másfélszeres normát teljesítenek. A játékrészlegben is számos kiváló eredmény született az elmúlt hetek folyamán: Demeter István festő 159, Vass Ferenc játékszerelő 130, Biró György szerelő pedig 121 százalékos teljesítményével részlege elismerését érdemelte ki. Több, mint négyszeres normateljesítés A Makói Gépgyár két kiváló hegesztője, ifj. Erdei Sándor és Ludányi Kálmán párosversenyben harcolnak az elsőségért. A keddi műszakban első lett Erdei elvtárs 410 százalékos normateljesítéssel, versenytársa ugyanakkor 402 százalékra teljesítette napi előirányzatát. (Liebmann felvétel. Fény. Szöv.) Sk földművelésügyi minisztérium közleménye a tartalékföldek hasznosításáról Mind az egyénileg dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezetek körében nagy az érdeklődés a tartalékföldek haszonbérlete iránt. Ott, ahol a hasznosítást végrehajtó szervek jó szervező és felvilágosító munkával széles körben tudatosították mindazokat a kedvezményeket, amelyeket kormányunk nyújtott a tartalékföldet igénybe vevő egyénileg gazdálkodói és termelőszövetkezetek részére, az eredmény nem maradt el, így például Heves megye már hasznosította tartalékföldjének 81 százalékát, Hajdú megye 79 százalékát és Bács megye pedig 68 százalékát. Jó eredményt ért el a községek közül a békés megyei Pusztaottlaka és Kaszaper, valamint a Nógrádmegyei őrhalom. Ezek a községek tartalékföldjüket már teljes egészében hasznosították. Győr megyében Petőházán pedig olyan nagy az érdeklődés, hogy a tartalékföldek igazságos elosztása végett a községi tanácsnak VB-ülést kellett összehívnia. Kisfalud és Beled községben már csak néhány hold vár hasznosításra. A beledi Előre-tszés 50 kat. hold tartalékföldet vett át. Több megye, így Vas, Borsod, Nógrád és Szabolcs megye azonban elhanyagolja a tartalékföldek hasznosítását. A lemaradásnak legfőbb oka az, hogy a tanácsok lebecsülik a hasznosítás jelentőségét és nem fejtenek ki megfelelő szervező és felvilágosító munkát. A békés megyei Battonya községben 1600 kat. hold és Nagybánhegyes községben 853 kat. hold tartalékföld vár még hasznosításra. Ezekben a községekben a tanácsok a régi haszonbérlők nyilatkozatára várnak, hogy kiveszik-e a földet, jóllehet a szomszédos községekből többen is jelentkeztek haszonbérletre. Rosszul halad a hasznosítás a komárom megyei Sur községben, ahol a 367 kat. hold és Nagyigmánd községben is, ahol az 1215 kat. hold tartalékföldből még alig hasznosítottak valamit, bár a földek jó minőségűek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás csökkentéséről szóló javaslata újabb kedvező feltételeket teremt a tartalékföldek hasznosítására. Fokozza a dolgozó parasztságunk termelési kedvét és növeli a haszonbérlet iránti érdeklődését. Ezek a kedvezmények jelentős megtakarítást jelentenek egy-egy termelőszövetkezet, vagy egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt számára és arra serkentik őket, hogy tartalékfölddel növeljék gazdálodási területüket, erősítsék gazdaságukat. — (Folytatás a 2. oldalon)