Viharsarok, 1953. szeptember-december (9. évfolyam, 204-306. szám)
1953-11-01 / 257. szám
ETLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I IX. ÉVF. 257. SZÁM A béketalálkozókért Megyénkben már javában folynak a békebizottsági beszélgetések, amelyek megelőzik a járási és városi béketalálkozókat. A találkozókra való készülődés megyénk békemozgalmának további erősödését kell, hogy eredményezze. Most megint nagy alkalom van arra, hogy békebizottságaink munkájukat jobbá tegyék, de ugyanakkor mód és lehetőség van arra is, hogy újabbak kapcsolódjanak be megyénkben is az egész földkerekséget átfogó békemozgalomba. A Béke-Világtanács néhány hónapja lezajlott budapesti ülése óta jelentős eredményeket ért el a békemozgalom. A koreai fegyverszünet megkötése, a népek közötti barátság elmélyülése bizonyítja, hogy a becsületes emberek békeakaratán meghiúsult a háborús gyújtogatók eddigi mesterkedése. De ezek az eredmények senkit sem ejthetnek abba a tévhitbe, hogy most már elértük, amit akartunk. A háborúra spekulálók nem mondtak le gyilkos terveikről és mindent megpróbálnak, hogy azokat megvalósíthassák. És éppen a békemozgalom eddigi eredményei adhatják meg a becsületes millióknak azt a hitet, hogy a béke melletti szilárd kiállásokkal, állhatatos harcukkal megakadályozhatják az imperialisták háborús terveinek megvalósítását, megőrizhetik a békét. A Béke-Világtanács budapesti ülése óta megyénk békemozgalma is tovább fejlődött. Határozatai lelkes munkára ösztönözték a békeharcosokat. Különösen az értelmiség között nagyon sok azoknak a száma, akik azóta vesznek részt tevékenyen a békéért folyó harc küzdelmeiben. Ugyanakkor azonban meg kell állapítanunk azt is, hogy az utóbbi hónapban békebizottságaink tevékenysége lanyhult, sok helyen pedig egyhelyben topog. Kampányszerű volt eddig a békebizottságok munkája, mert egy-egy alkalommal tevékenységük fellendült, azután pedig a tétlenség mutatkozott meg. Márpedig a béke megvédéséhez kitartó akarat és állandó munka szükséges. Sok helyen baj van még az agitációs munkával is. Sándor István is már hónapokkal ezelőtt megbeszélték a békebeszélgetések jelentőségét, de azért a pártszervezet és a helyi tanács az utóbbi hetekben is „segédbegyűjtő szervnek” használta fel a békebizottságot, ahelyett, hogy a községi pártbizottság útmutatást adott volna egy-egy békebeszélgetés, vagy békeest megrendezéséhez. Elhanyagolják békebizottságaink a békebeszélgetéseket. Sokkal szívesebben megszerveznek egy-egy mutatósabb ünnepi délutánt, vagy esteket, mint békebeszélgetéseket. Pedig ez a legfontosabb, mert ezeken a beszélgetéseken keresztül juthatunk közelebb az emberek lelkéhez, így lehet békeharcosokká tenni a békemozgalomtól még távollévő ezreket. A Béke-Világtanács most ismét ülésre készül. A világ minden népe, közöttük a magyar nép is köszönti a békevilágmozgalom kiváló képviselőinek tanácskozását. Ez alkalomból a magyar békeharcosok óhajának eleget téve, az Országos Béketanács elnöksége béketalálkozók megrendezését határozta el. Megyénk békeharcosai akkor készülhetnek legméltóbban a világ kiváló békeharcosainak új ülésére, ha a béketalálkozók előkészületei során megerősítik a békebizottságokat, megszüntetik a munkájukban mutatkozó kampányszerűséget és bevonják a mozgalomba mindazokat a becsületes embereket, akik óhajtják a békét, de ezideig még tevékenységükkel nem segítették azt elő. A járási béketalálkozók előkészületei során most tartanak mindenfelé békebizottsági beszélgetéseket. Szőregen is ezideig mintegy 50 ilyen békebizottsági beszélgetés volt már. Mindezeken megbeszélik a Béke-Világtanács legújabb határozatát és ennek alapján a nemzetközi helyzetet. Itt vitatják meg a járási béketalálkozók—és ezt megelőzően a Béke-estek — előkészületeit. Már itt elbeszélgetnek arról is, hogy milyen üzenetet továbbítanak majd a járási béketalálkozókon keresztül Bécsbe, a Békevilágtanácsnak, és ki is jelölik az üzenetszövegező bizottságokat. A tápéiak az eddigi békebizottsági beszélgetések során azt tervezték, hogy egyik régi mesterségükről, a kosárfonásról írnak. Megírják azt, hogy a felszabadulás előtt is készítettek kosarakat, de akkor csak a pénzkeresés forrását látták benne. Most már mást is látnak ebben a munkában. Örömmel fonnak kosarakat, gf.rabolyokat, mert most azokban viszik haza a háziasszonyok azt a sok-sokféle árucikket amelyet az árleszállítással olcsóbban megvásárolhatnak. Ezzel akarják a tápéiak megmutatni a külföldieknek a mi életünk, a mi munkánk szépségeit, amelyek még fokozottabb erőt kölcsönöznek majd a békéért vívott harcunkhoz. Ugyanakkor itt már beszélnek arról is, hogy kiket küldjenek el a járási találkozókra. Ezeket a békebizottsági beszélgetéseket követik azután a békeestek, amelyeket megyénkben is ünnepélyes keretek között november első felében tartanak meg. Több községben, így Sándorfalván is lelkesen készülnek már erre. Ugyanakkor a sándorfalvi békebizottságok a beszélgetések során gyűjtik azokat az üzeneteket, amelyekből a legszebbet továbbítják. Kultúrcsoport is készül erre az estre. A szőregiek meg azt tervezik, hogy békeestjükre meghívják a szomszédos községek — Ószentiván, Újszentiván, Deszk, Kübekháza — dolgozóit. A békeharcosok a járási béketalálkozóra a békeesteken választják majd meg küldötteiket és ugyanitt fogadják el végleges formájában üzenetüket is. Ilyen előkészületek előzik meg tehát a járási béketalálkozókat, amelyekről továbbítják majd a küldöttek, a munkások, a dolgozó parasztok, értelmiségiek, háziasszonyok, stb., a béke becsületes híveinek üzenetét arról, hogy minden becsületes ember Csongrád megyében is támogatja a nagyhatalmak közötti tárgyalások eszméjét, mint a béke kivívásának egyetlen célravezető módját. A járási béketalálkozók előkészítésében számtalan tennivalója van a békebizottságoknak, amelyeket csak úgy tudnak jól megvalósítani, ha segítséget kérnek a pártszervezetektől és a tömegszervezetektől. Ez a segítség azonban még nemigen mutatkozik meg a tömegszervezetek részéről. Előfordult a szegedi és a csongrádi járásban, hogy a járási békebizottsági megbeszéléseken a tömegszervezetek vezetői közül, akik a békebizottság tagjai is, egyetlen egy sem jelent meg. Kisteleken is a pártszervezet támogatása lenne szükséges ahhoz, hogy fellendüljön a békebizottságok munkája. A november végi járási béketalálkozók seregszemléi lesznek megyénk békeharcosainak. Ezekből merítenek erőt a békeharcosok további munkájukhoz, a békemozgalom kiszélesítéséhez. Az itt elhangzó szavaknak el kell jutniok a városok kerületeibe, az üzemekbe, a községekbe, a tanyavilágba; el kell jutniok minden emberhez, aki a béke őszinte híve. E találkozók nyomán tovább kell erősödnie megyénkben is a békemozgalomnak. Éppen ezért a küldöttekre az a szép feladat vár, hogy a találkozókról hazatérve elmondják tapasztalataikat, s lelkes szavaikkal, példás tetteikkel győzzék meg a dolgozókat arról, hogy közös erővel, közös harccal megvédhetjük a békét, gátat vethetünk a háborús uszítók aljas terveinek. A világ minden táján számítanak reánk a békeszerető milliók, a mi harcos kiállásunkra, a mi tettekben megmutatkozó békeharcunkra. A békeharcosok fokozott erővel növeljék tovább a békemozgalom táborát, a béke ügyének erejét! Alt A 50 HI.LF.li Nagyjelentőségű határozatokat hozott a Minisztertanács A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Mi újság Szentesen? VASÁRNAP, 1853. NOVEMBER 1. „November 7 műszak se kezdődik hétfőn reggel a megye üzemeiben Csongrád megye üzemeinek dolgozói már eddig is szép eredményeket értek el november 7-e tiszteletére kezdeményezett versenyben. Most az ünnep előtti napokban újabb kezdeményezés fokozza a verseny lendületét. Az üzemekben a műszakiak és a dolgozók közös megbeszélése alapján hétfőtől kezdve .November 7 műszaki ót tartanak, hogy ezzel is elősegítsék a vállalások teljesítését, negyedik negyedéves tervük sikeres befejezését. A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI HARISNYAGYÁRBAN már szerdán hozzákezdtek a «November 7 műszak» előkészítéséhez. Az üzemi pártszervezet kezdeményezésére a művezetők értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték, hogy egyes üzemrészekben milyen hibák, hiányosságok, milyen termelési problémák vannak. Ennek a megbeszélésnek alapján a műszakot minden üzemrészben arra irányítják, hogy a hibákat és a problémákat az újabb versenylendülettel felszámolják és megoldják. A kötöttáru üzemrészekben például a minőség a leggyengébb, tehát elhatározták, hogy a műszak alatt 2 százalékkal emelik a minőséget. Csütörtökön a pártbizalmiak és a népnevelők értekezlete után még aznap este és pénteken este termelési értekezleteket tartottak, ahol a dolgozók megvitatták a rájuk eső tervfeladatokat és azt, hogy a versenyben mire irányítsák leginkább a figyelmet. A hétfőn reggel 6 órakor kezdődő ,November 7 műszak» tartama alatt az üzemi hangoshíradó négy óránként bemondja az üzemrészek eredményeit, valamint a legjobb dolgozók neveit. Emellett ismerteti azoknak a dolgozóknak a neveit is, akik saját hibájukból lemaradtak, mert nem tartják szívügyüknek a munkaversenyt. November 7 méltó megünneplése alkalmából a SZEGEDI ERŐMŰ dologzói is megtartják a «November 7 műszak»-ot. A műszak idejére a szénkirakó brigádok vállalták, hogy az eddigi teljesítésüket tovább emelik. Bozóki Mihály brigádvezető, valamint Szekeres János, Szűcs János és Szakéi Ferenc brigádtagok vállalták, hogy a «November 7 műszak» alatt átlagosan 200 százalékos teljesítményt érnek el, hogy ezzel is segítsék a vasúti dolgozók vállalását a gyors kocsiforduló biztosítására. A Katzmayer-brigád is csatlakozott Bozóki elvtársék mozgalmához. A karbantartó brigádok vállalták, hogy még nagyobb figyelemmel gondoskodnak a kazánok üzembiztonságáról a zavartalan energiaellátás érdekében. A Szegedi Erőműben a «November 7 műszak»-ot az üzemi pártszervezet ünnepélyes keretek között nyitja meg. A megnyitás napján számos röpgyűlést tartanak. A műszak alatt a hangoshíradón keresztül minden nap ismertetik a legjobb dolgozók neveit és eredményeit. A szántásvetésben, valamint a begyűjtésben mutatkozó lemaradás kiküszöbölése érdekében tovább kell szélesíteni tanácsaink tömegkapcsolatát Ülést tartott szombaton a megyei tanács A csongrád megyei tanács október 31-én, szombaton délelőtt 10 órakor ülést tartott Hódmezővásárhelyen. A tanácsülésnek két napirendi pontja volt, mégpedig: 1. beszámoló a végrehajtóbizottság munkájáról és a tanács előtt álló feladatokról, 2. elnöki határozati javaslatok. A végrehajtóbizottság munkájáról szóló beszámolót Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke tartotta. —1 A megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt — kezdte beszámolóját Papp elvtárs — az elmúlt három hónapban azok a legfontosabb feladatok állottak, amelyek végrehajtása leginkább alátámasztja kormányprogrammunk megvalósítását. Mint például a mezőgazdasági munka, a betakarítás, szántásvetés megszervezése és irányítása, termelőszövetkezeteink megszilárdítása és gazdasági megerősítése, begyűjtési, adófizetési tervünk teljesítése. Emellett komoly szerepet töltött be a végrehajtó bizottság feladatai között dolgozóink egészségügyének megjavítása, a helyi ipar termelésének fejlesztése, megyénk beruházásainak, építkezéseinek végrehajtása, valamint közellátásunk, népművelésünk, oktatásunk olyan irányú megszervezése, amely a kormányprogramm végrehajtásához kell, hogy segítsen bennünket. — Mezőgazdasági vonalon — folytatta tovább —, ha az őszi betakarítás, szántás-vetés kérdését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a betakarításban — eltekintve egy-két területtől — nincsen különösebb lemaradás. Ezt a munkát zömében befejeztük és így komoly formában megyénk területén a betakarítás nem akadályozza a szántás-vetés munkálatait. Annál inkább el van maradva egész megyénk területén az őszi szántás és a kalászosok vetése. — Mi okozza ezt az elmaradást? Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a rendkívüli időjárást sem, mert megállapítható, hogy a kötött talajon nem könnyű szántani-vetni a szárazság miatt. De van a megyénkben nem kötött talaj is, homokos és középkötött talaj. És ott sem történt meg kellő időben a szántás és a vetés. Azt kell megállapítanunk, hogy elmaradásunk legfőbb oka az, hogy nem készültünk fel kellőképpen az őszi munkákra, nem mozgósítottuk időben a tömegeket, nem álltak alsóbb tanácsaink, de mi magunk sem élére ennek a munkának és csak az utóbbi időben kezdtünk erőteljesebb mozgósításba. Eltűrtük hosszú ideig, hogy szakembereink mind a tanácsoknál, mind a gépállomásoknál, termelőszövetkezeteknél elsősorban nem ezt a munkát végezték, hanem legtöbb közülük íróasztalhoz volt kötve és szép keveset tevékenykedett kint a területen. Nem folyt kellőképpen a szaktanácsadás, nem magyarázták meg kellőképpen a dolgozó parasztok előtt, hogy ilyen időjárás, száraz idő közepette is fel lehet és fel kell szántani idejekorán a földet és el kell vetni a vetőmagot. Alsóbb tanácsaink engedték, de mi magunk is, hogy az ellenség ezt az állapotot kihasználja a maga hasznára és várakozási álláspontra szorítsa a dolgozó parasztságot is. Nagyban hozzájárult az elmaradásunkhoz az is, hogy gépállomásaink még mindig nem számolták fel hiányosságaikat és ezáltal nem nyújtják a termelőszövetkezeteknek azt a segítséget, ami az őszi munkák során szükséges lenne. Gyakori még, hogy gépállomásainkon a rossz szervezés miatt zavar van az üzemanyag ellátásban, a traktoristák bérének, a munkájuk után járó prémiumnak időben való kifizetésében. Nem mindenütt gondoskodnak megfelelően a traktorosok szállásáról, meleg étellel való ellátásukról. Ezzel is magyarázható, hogy fluktuáció van gépállomásainkon. Papp elvtárs ezután beszélt a begyűjtés kérdéséről is. Megállapította, hogy tanácsaink most az őszi kapások begyűjtésénél sokkal rosszabbul dolgoznak, mint a gabonabegyűjtés idején. Tanácsaink hibájából sok esetben megkésve kerülnek a dolgozó parasztokhoz a beadási kötelezettség csökkentéséről, a kedvezményekről szóló értesítések. De nem alkalmazták tanácsaink idejében a hátralékosokkal szemben a törvényben előírt szankciókat sem. Csak az utóbbi időben szervezték meg az elszámoltató bizottságokat. Jórészt ezeknek tudható be, hogy megyénk területén a kapások, és az élőállat begyűjtésében lemaradás van. Papp elvtárs beszámolójában beszélt többek között a megye kereskedelmének kérdéseiről: — Elég gyakoriak megyénkben az olyan esetek, mint például a nyár folyamán egyidőben Csanyteleken nem lehetett cigarettát kapni, vagy három héttel ezelőtt Üllés községben nem tudtak a dolgozók élesztőt vásárolni, vagy olyan eset, ami körülbelül tíz nappal ezelőtt mutatkozott meg, hogy a megye területén több helyen kocsikenőcsöt sem lehetett beszerezni. Ezek mind azt mutatják, alaposabb szervezéssel, helyesebb áruelosztással kell végezni munkáját kereskedelmi vonalunknak is, hogy lehetővé váljék a máskülönben meglévő áruknak az időben való kiszállítása községeikbe. A végrehajtó bizottság beszámolt arról is, hogy községeikben gyakran előfordul: a tanácsülések közül jónéhány elmarad, mert a tanácstagok nem jelennek meg kellő számban. Nem kielégítő tanácsaink tömegkapcsolata se. Állandó bizottságaink nagy része nem dolgozik rendszeresen. Főleg a mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottságaink a legpasszívabbak. A beszámoló ismertette azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása lehetővé teszi, hogy Csongrád megye a szántásvetésben és a begyűjtésben, valamint más téren mutatkozó lemaradását kiküszöbölje. Hangsúlyozta, hogy tanácsaink vezetői, minden egyes tanácstag kapcsolódjék bele a felvilágosító és szervező munkába. El kell érni, hogy a tanácstagok elsősorban lakóhelyeiken fejtsenek ki tevékenységet a szántásvetés, valamint az állam iránti kötelezettségek teljesítése érdekében. Hogy munkájuk sikerrel járjon, az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben ki kell szélesíteni a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolatot. Papp Sándor elvtárs beszámolója után megkezdődtek a hozzászólások, melyeket lapunk keddi számában ismertetünk,