Viharsarok, 1954. május-augusztus (10. évfolyam, 103-205. szám)

1954-06-06 / 133. szám

FTLAG PROJETIRJAT KCYESÜTJETFK ! Magyar szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba A naposcsibék ára változatlanul három forint | A­Z M­D­P­­:s Otl G U D ;­Jsífrj1 G­Y­E 1­i P­A­RÍr B 1­Z­O 'r­T­SAG.Á, n­A­K­l­A­l P­J­A­SH VASÁRNAP, 1954 JÚNIUS 6. ’­X. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Köszöntjük nevelőinket A minisztertanács határozatá­nak értelmében a III. Országos Pedagógus Nap alkalmából dol­gozó népünk városokban és fal­vakban egész szeretetével neve­lőink felé fordul. Köszöntjük tanítóinkat, tanárainkat és óvó­nőinket a mai napon, kikre nem kevesebbett bízott országunk, népünk, mint jelenünk és jö­vőnk legféltettebb kincsét, i­f­­júságunkat. E nap a meg­becsülés, a hála napja azok iránt, akik alkotó munkájukkal az iskolában és az iskolán kívül népünk szellemi felemelkedésé­ért küzdenek. Az elmúlt két pe­dagógus nap is igazolta, hogy ma már pedagógusaink munká­ját társadalmunk értékeli, sokra becsüli. Nevelőink a múlt rend­szerben soha nem tapasztalt ilyen nagyszerű megbecsülésé­nek okát elsősorban az iskolá­ban végzett eredményes oktató­nevelőmunkában kell keresni. Azonban az iskolai oktató-neve­­lőmunkán kívül ott látjuk peda­gógusainkat a szocializmus épí­tésének számos helyén. Pedagógusaink az új kor­­mányprogramm megvalósításá­nak élharcosai falvakban és vá­rosokban egyaránt. Mezőgazda­ságunk fejlesztésének ügyéért falusi és tanyai nevelőink szé­lesre tárják iskoláik kapuit és a legújabb agrotechnikai eljárá­sok gyakorlati alkalmazását igyekeznek dolgozó parasztsá­gunk előtt ismertetni. Nevelő­ink ilyen irányú munkáját és tö­rekvéseit igazolják azok a mi­­csuric­i kertek, melyek­ megyénk területén különösen e tanévben igen szép számmal létesültek. Mindezek azt igazolják, hogy nevelőink nagy többsége átérzi hivatásának nagyszerűségét és ez tükröződik a nevelői munka egész területén. Nap, mint nap meggyőződhe­tünk arról is, hogy nevelőink nemcsak az utasításokat hajtják végre, de egyre több önállóság­gal újítanak, kezdeményeznek. Dolgozó népünk el is várja pe­dagógusainktól, hogy minél me­részebben törjenek előre az új felé és öntudattal fordítsanak hátat a múltnak, az elavultnak. Az ezévi Pedagógus Napnak is egyik célja, hogy még nyilván­valóbbá tegye azt a tényt, hogy a közoktatás ügye elválasztha­tatlan a szocializmus építésé­nek ügyétől. Az a tény, hogy pe­dagógusaink ma már az ifjúság szilárd tárgyi tudással való fel­­vértezését, az erkölcsi-politikai nevelés elmélyítését tekintik fő­­feladatuknak — nevelőink hoz­zájárulását jelentik a szocializ­mus építéséhez, a békés, boldog ország építéséhez, a béke védel­méhez. Nevelőink e nagy fele­lősség tudatában oktatnak — nevelnek, hogy az iskolák pad­jaiból kikerülő ifjúság az új eredmények elérésének élenjáró harcosa legyen az országépítés minden területén. Ha így értel­mezzük és ilyen összefüggései­ben látjuk pedagógusaink mun­káját, akkor látnunk kell azt, hogy pedagógusaink a társadal­mat formáló munkájukkal vál­nak érdemessé a megbecsülésre, munkájuk nagyobb elismerésére. Pártunk, kormányzatunk va­lóban így látja s így is értékeli a pedagógusok munkáját akkor, amikor a »Kiváló tanító«, »Ki­váló tanár« megtisztelő cím mellé az erkölcsi elismerésen túl 3000 forint pénzjutalmat ad, avagy az »Oktatásügy kiváló dolgozója« cím mellé 1500 forint pénzjutalmat az erre érdemes nevelőknek. Ezen túlmenően az élenjáró pedagógusok munkáját elismerve, kormányzatunk a me­gye pedagógusai részére 300.000 forintot jutalomként oszt széjjel. A múlt pedagógusának ilyen­arányú megbecsüléséről a kapi­talista társadalomban nem lehe­tett szó. Ott a pedagógus nem találhatta meg a társadalomban az őt megillető helyet, mert a letűnt rendszer a »nemzet nap­számosának« és nem a nevelés kiváló szakmunkásainak tekin­tette nevelőinket és a szó igazi értelmében napszámosaivá vál­tak a nemzetnek, az agyonhaj­szolt és nyomorgó 3 millió kol­dussal együtt. Ma a társadalomnak és a pe­dagógusnak közös célja van: a közös érdek kapcsolja elvá­laszthatatlanul eggyé az új tár­sadalommal. ‘ Megyénk minden dolgozójá­nak látnia kell, mit jelent ma pedagógusnak lenni és mit je­lentett a múltban a pedagógus sorsa. Felemelő érzés annak biz­tos tudata, hogy nevelőink a dolgozóknak azon hatalmas tá­borához tartoznak, akit mindenki becsül. Nevelőink tudják, hol a he­lyük, tudják, mit köszönhetnek szocializmust építő hazánknak, dolgozó népünknek. Előttük áll a magasztos feladat, amelyre Lenin elvtárs figyelmeztet min­den nevelőt: »az iskolában eltöl­tött tanulási idő alatt az embe­reket a kizsákmányoló elleni szabadságharc részeseivé kell tennünk!« MIKLÓSVÁRI SÁNDOR, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője i~v­v "»■> rivr >■>?»>? ÁRA 50 FILLÉR A megye dolgozói a kongresszus határozataina­k valóra váltásáér­t továbbfejlesztik eredményeiket A kongresszusi hét kiváló eredményekkel ért végett, azonban ez nem jelenti azt, hogy a dolgozók most már lemondtak eredményeik továbbfejlesztésé­ről. Ellenkezőleg. A kongresszus után még nagyobb igyekezettel törekszenek arra, hogy túlszárnyalják eddigi teljesítményeiket. Újításokon­, új munkamód­szereken, észszerűsítéseken törik a fejüket és egyre több kezdeményezés születik üzemekben és gazda­ságokban, hogy a kongresszus határozatainak vég­rehajtását minél jobb munkával segíthessék elő. Riskovféte késsel kísérletesnek a Mérleg­gyár szerszámélesői A Hódmezővásárhelyi Mérleg­gyárban is tovább akarják tartani eredményeiket a dolgozók. Budai Ernő technikus, a szerszámélező egyik kiváló dolgozója arról neve­zetes a gépműhelyben, hogy állan­dóan új munkamódszereken dolgo­zik. Most is egy igen nagyszerű kezdeményezése van. Az Új Világ­ban olvasott szovjet Riskov-féle rez­gésgátló kés alkalmazásának az eredményeiről. A cikk alapján Vá­sárhelyi Géza sztahanovista eszter­gályossal hozzákezdtek a Riskov­­féle kés szerkesztéséhez. Segítsé­gül hívták Bordás Lajos gyártás­­tervezőt is. A megfelelő műszaki tanácsok után sikerült is elkészí­teniük a kés egy pélldányát , azóta már egész sorozatot készítettek be­lőle. Az új rezgésgátló késsel a 30 milliméter átmérőjű és 70 millimé­ter hosszú tengelyt az eddigi 400 fordulati szám helyett 1600 fordulat­számmal és 0.2 helyett 0.8 előtolás­sal munkálják meg. Ez nemcsak a minőség javulását jelenti, hanem egyúttal a megmunkálás idejének többszörös lerövidítését is. Tehát igen jelentős önköltség csökkentési munkát jelent az új kés előállítása. A Mérleggyárban tehát a hosszú­tengelyek esztergálásának nehéz­ségei megszűntek Budai elvtárs kezdeményezése óta. Paksi Árpádné orsózó az élen Nem hagyott alább a versenylen­­dület a Hódmezővásárhelyi Haris­nyagyárban sem. Az orsózóban He­gedűs Antalné után most Paksi Ár­pádné került az élre. Paksiné má­jusi tervét 121 százalékra teljesítet­te. A legutóbbi értékelések szerint műszakonként többízben másfél­szeresen teljesíti az előirányzatot. Paksi elvtársnő a munkafegyelem­ben is példamutató és a tisztasági mozgalom élenjárója. Féléves terve mielőbbi teljesítéséért harcol a Makói Géimrár kollektívája Futótűzként terjedt csütörtö­kön reggel a Makói Gépgyárban a hír, hogy a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlaját elnyerték. Csillogó szemű munkások, munkás­nők jártak, keltek boldogan és újságolták egymásnak a nagy hírt. Csakhamar felkerült a gyár kapu­jára a jelmondat: „Jobb munkára kötelez bennün­ket a kongresszusi versenyzászló elnyerése“. Az üzemrészlegekben mintha szo­rosabban fognák azóta a kalapács nyelét a szerelők, a lakatosok. Most térnek rá az „UK“-kazalozók gyártására és bizony sok nehéz­séget kell leküzdeniük a dolgozók­nak, hogy elért eredményeiket meg­szilárdítsák. A műszak utáni röpgyűlések, me­­lyeket munkatermekként, tartottak, mind-mind arról tanúskodnak,­ hogy a Makói Gépgyár kollektívája összeforrott csoport és azért har­col a termelés csatájában, hogy féléves tervét mielőbb befejezze. Megható szavak kíséretében vette át az egyik röpgyűlésen Bagyin Káros elvtárs, a kongresszusi ver­­seny egyéni győztese a gyár veze­tőjétől a három méter ruhaszöve­tet jó munkája elismeréséül. Ba­gyin elvtárs ma is 495 százalékra teljesíti napi előirányzatát és méltó arra, hogy a gyár legjobbjának tekintsék. A Makói Gépgyár dolgozói be is tartják ígéretüket és méltók ma­radnak a megye legjobb üzeme cím­hez. Az „UK“ kazalozó sorozat al­vázainak felét már el is készítet­ték a napokban. Jó munkával válaszolnak a kon­gresszus szavára... » » y » n­g »TW v­w­w­m NAGY ENDRE gyakorló iskolai tanító a vásárhelyi tanítóképzőben tanulmányi vezető. A felnövő pe­dagógus társadalom alakítója és formálója. Az új munkahelyre ke­rülő gyakorlóévesek ügyét, saját szívén viseli és a fiatal nevelők még évek múlva is felkeresik ta­nácsokért. ■ RUSCSÁK ILONA tanítónő a szatymaz-neszürjhegyi iskolában dolgozik 9 éve. Iskoláját a tanuló­­ifjúság második otthonává tette. Állandóan tanul és a társadalmi szervezetekben, különösen az MSZT-ben fejt ki tevékenységet. A szülők részére, akik szeretik és tisztelik, orosz nyelvtanfolyamot szervezett. MEGYESI LAJOS már öt éve dolgo­zik a tanügy vonalán, mint gazda­sági előadó. Munkája példás. Kü­lönösen az általános iskolák fel­szerelésének, karbantartásának és a költségvetés maradéktalan fel­­használásának területén fejt ki ki­emelkedő tevékenységet. KEDVES ANDRÁSNÉ Szegeden a Mátyás-téri általános iskola ne­velőtestületének élén áll öt éve. A Horthy-korszakban diplomájának ne­m vehette hasznát: hat éven át csipketerítőket horgolt kézimunka­üzletek részére. Ma népünk jó munkájáért kitüntetésben részesí­tette. Az oktatásügy kiváló dolgozói Dr. BÁNFALVI JÓZSEF tanár két éve dolgozik a szegedi Tömör­kény­ Gimnáziumban, mint tanul­mányi vezető. A gimnáziumban gyakorló órákat adó egyetemi hall­gatóknak szakmai segítséget nyújt. Ezenkívül a Pedagógiai Főiskolán a marxizmus-leninizmus tanításá­ban kiemelkedő munkát végez.

Next