Viharsarok, 1954. május-augusztus (10. évfolyam, 103-205. szám)
1954-07-11 / 163. szám
* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Most gépállomásainkon a sor Az aratás a mezőgazdaságban a termelés befejezése és ezért igen nagy jelentőséggel bír. Az aratás mindig a legnehezebb mezőgazdasági munkának számított. Pártunk és kormányunk a gépállomások életrehívása óta egyre fokozottabb mértékben fejleszti a gépállomásokat, a követelményeknek megfelelően mindig több és több új, korszerű gépet küld a mezőgazdaságnak, hogy egyrészt elősegítse a magasabb termésátlag elérését, másrészt minél több mezőgazdasági dolgozót mentesítsen a nehéz testi munka alól. A növényápolási munkákon kívül nincs még egy olyan munka, amely annyi dolgozót kötne le, mint az aratás. Jellemzője a betakarításnak, hogy éppen akkor igényli a munkáskezek ezreit, amikor a kapásnövényeknél is fokozott jelentősége van a növényápolásnak. Éppen ezért a nyári időszakban nagy felelősség hárul gépállomásainkra és ennek tudatában gépállomásaink dolgozói az eddigi éveknél sokkal jobb felkészültséggel indultak harcba a kenyércsata megnyeréséért. Azt tűzték célul, hogy a legkisebb szemveszteséggel minél hamarabb learatva, elcsépelve biztos helyre juttassák az életet adó, jövő évi kenyerünket biztosító gabonát. Hatalmas munka vár most gépállomásaink minden egyes dolgozójára, az igazgatóktól kezdve egészen a munkagépkezelőig, de különösen a gépállomások agronómusaira, mert az ő jó szervező munkájuktól függ, hogy zavartalanul és idejében történjen a legjelentősebb feladat elvégzése, a gabona betakarítása. Elsőrendű feladat, hogy a gépállomások vezetőségei különös gondot fordítsanak a már kijavított, üzemképesen munkába állított aratógépek, kombájnok és cséplőszekrények hibamentes üzemeltetésére. Az idén már nem tűrhetjük, hogy egy-egy aratógép, kombájn, vagy cséplőszekrény jelentéktelen kisebb hibák miatt órákig, vagy napokig ne vegyen részt a termelésben. Ha mégis üzemzavar történne, gépállomásaink műszaki dolgozói a pótalkatrészek előre való biztosításával a szükséges gépjavításokat haladéktalanul végezzék el A betakarítás sikeréhez a további feltételek gépállomásaink jó munkaszervezésén alapszanak. Az aratógép és kombájnterületek kijelölése általában megtörtént és most az a feladat, hogy a már aratásra alkalmas gabona levágása mindenütt azonnal megkezdődjék. Az agronómusok állandóan tartózkodjanak a területen és figyeljék a gabona érését. Készíttessék el a gépi aratásra kijelölt gabonatáblákat, hogy aratógép, vagy kombájn aratásra alkalmasak legyenek. Az agronómusok az aratást végző gépek mellett tartózkodva legyenek a jó minőségű munka legfőbb őrei. Harcoljanak a szemveszteség csökkentéséért, ne engedjék meg, hogy a rosszul beállított, gondatlanul kezelt gépek szórják a szemet a tarlón, vagy benne hagyják a szalmában. De mindezeknek a feladatoknak elvégzésével a gabonabetakarítás nagy munkája korántsem ér véget az aratással. Már most elő kell készítenünk a jövő évi jó termést. Az aratás és cséplés gondos megszervezésén kívül az aratással egyidőben a nappal learatott gabonaföldeken éjjel a traktorok mindenütt tarlóhántást, illetve másodnövény vetést végezzenek. De ez csak akkor lehetséges, ha a már learatott gabonafürdékről mindenütt gondoskodnak a szalma azonnali takarításáról, vagy a kereszteket egy sorba rakatják. A talaj nedvességének megőrzése, a gyomnövények sikeres irtása, az őszi magágy jó előkészítése csak rögtön az aratás utáni tarlóhántással lehetséges. Fontos a tarlóhántás elvégzése azért is, mert a mostani esős időjárás rendkívül kedvező a másodnövények termesztésének. A gépállomási agronómusok feladata, hogy ennek jelentőségét a termelőszövetkezetek tagjainak és az egyénileg dolgozó parasztoknak megmagyarázzák, hiszen ezáltal több takarmányt termelhetnek és gyorsabban fejleszthetik állatállományukat. A cséplőgépek teljesítőképességének legmegfelelőbb kihasználását a nagyüzemi cséplés, a szérűről történő cséplés teszi lehetővé. Ezért a gépállomások minden dolgozója a községekben, az egyénileg dolgozó parasztok között jó felvilágosító munkával arra törekedjen, hogy minél többen hordjanak közös szérűre és a szérűkön olyan rendszerben rakják asztagjaikat, hogy a gépállítással, az áthúzatással a lehető legkevesebb idő teljék el a cséplés alkalmával. A nyári idényben az aratás, cséplés alkalmával gépállomásainknak a növényápolást sem szabad szem elől téveszteniük. A szokatlanul esős idő késleltette a kapálást. Több termelőszövetkezetben munkaerőhiány — és egyes helyeken a laza munkafegyelem következtében — nem tudták időben a növényápolást elvégezni. Gépállomásaink oda irányítják növényápolásra a legtöbb muniagépet, ahol leginkább lemaradtak a kapálással. Mivel a növénytermesztés teremti meg az állattenyésztés alapját, a gépállomások dolgozói nem lehetnek közömbösek a termelőszövetkezetekben folyó állattenyésztéssel szemben sem. A gépállomási agronómusok hatékonyabban segítsék a termelőszövetkezeteket az állatállomány növelésében és a meglévő állatállomány feljavításában. Az 1951- es év az első nagy erőpróbája a mezőgazdasági fejlesztési Programm megvalósításának és hogy ebben a nagy munkában a gyengébb termelőszövetkezetek is felzárkóznak-e az élen haladók soraiba, ez döntő mértékben gépállomásaink hatékony és messzemenő segítségén múlik. Az elmúlt években már gépállomásaink bebizonyították, hogy megállják helyüket a gabonabetakarítás nehéz napjaiban. Szorgalmas munkájukban most is bízik dolgozó népünk. Ezért küld egyre több kombájnt, aratógépet, traktort, hogy segítsen a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Most gépállomásainkon a sor, hogy a rájuk bízott terület gazdájaként, a jó szakember lelkiismeretességével és felelősségével használják ki legteljesebb mértékben a gépeket, szervezzék meg jól és irányítsák az ország kenyerének betakarítását. Ebben a harcban érezze a felelősséget a megye valamennyi gépállomási dolgozója és bizonyítsa be, hogy bízhat benne pártunk és dolgozó népünk. NAGY ZOLTÁN gazdász Befejezték az őszi árpa aratását az óföldeáki dolgozó parasztok Óföldeák dolgozó parasztsága tanácsülésen csatlakozott Földeák község aratási, cséplési és begyűjtési versenykihívásához. A község dolgozó parasztjai nemcsak csatlakoztak a versenyhez, hanem nagy lendülettel dolgoznak azért, hogy a versenyt meg is nyerjék, így az őszi árpa aratását az éréstől számított öt nap helyett három alatt befejezték. A búza aratását pedig hétfőn kezdik és hat nap alatt be is fejezik. Elmondhatjuk azt is óföldeák dolgozó parasztjairól, hogy az elmúlt évhez képest szinte szemlátomást megnőtt a munkakedvük. Tavaly alig volt, aki másodnövényt vetett volna. Most pedig alig van vége az aratásnak, mindjárt szántanakvetnek. Többek között Burai János 4 holdas és Szabó János 7 holdas dolgozó parasztok már elvetették a rövid tenyésző kukoricát, Bajusz István pedig szénakaszálás után muhart vetett. Felállították a tűzőrséget is. Nappal asszonyok és úttörők látják el a szolgálatot, éjjel pedig férfiak. A tanács gondoskodott a tűzfigyelők kényelméről is. Ágyat állított fel a figyelőhelyen. Ugyanis egyszerre ketten vannak ügyeleten, így amíg az egyik szolgálatot teljesít, a másik pihen. Isabelle Blume átvette a nemzetközi Sztálin-békedíjat A gabona gyors begyűjtése a cséplőgépeknél folyó politikai munkától is függ X. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR . VASÁRNAP, 1954 JÚLIUS 11. Ne halogassuk egy percig se A megye minden részében megkezdődött az aratás. A kedvezőtlen őszi és téli időt felváltó érlelő májusi melegek hatására a gabonafélék jól kifejlődtek és dús kalászokat neveltek. Az a feladat most, hogy a termést a lehető legkisebb szemveszteséggel mielőbb takarítsuk be. Egyetlen szem gabona sem mehet veszendőbe. A makói járásban jórészt már befejeződött az árpa aratása. Megkezdődött ugyanakkor a búza betakarítása is. Hódmezővásárhelyen a Lenin termelőszövetkezet is ősziárpájának 90 százalékát learatta. Az Engels termelőszövetkezet viszont 60 mázsa idei őszi árpát már el is szállított a begyűjtőhelyre. Meg kell azonban mondanunk, hogy mégsem halad mindenütt kellő gyorsasággal az aratás. A megyében nem egy helyen előfordult, hogy az árpa már több nap óta kasza alá érett, az aratást azonban most sem kezdték meg. Emiatt a hanyagság miatt könnyen letörhetnek az árpakalászok, vagy kipereghetnek a búzaszemek, ami egész népgazdaságunknak jelent károsodást. Ha négyzetméterenként csak egyetlen kalász is letörik, ez maga holdanként 5 kiló gabona elvesztését jelenti. Az ebből származó kár országosan 1500—2000 vagonnak felel meg. A hódmezővásárhelyi Sztahánov termelőszövetkezet tagságát különösen meg kell bírálnunk, mert még most sem szervezték meg az aratást, noha már napok óta lehetne vágni a gabonát. Hibát követett el a vezetőség akkor is, amikor nem gondoskodott idejében a tsz aratógépének a kijavításáról. A tagság nemtörődömségére vall ugyanakkor az is, hogy a legnagyobb dologidőben inkább piacosnak, mintsem hogy arassanak. * i 1 iji—í i ív Hódmezővásárhely egyes partosabb határrészein és szikesebb földjein, például Szikáncson, Kútvölgyparton és Csomorkányon is mindenütt meg lehetne kezdeni az aratást. Ezeken a határrészeken mégis számos termelő van, aki vonakodik az aratás megkezdésétől. A késedelem súlyos károkat okozhat egész népgazdaságunknak, de maguknak a termelőknek is. Nem szabad tehát egy percig sem halogatni tovább az aratás megkezdését ahol megérett a gabona. Az érési figyelőszolgálatról már sok szó esett, valójában azonban legtöbb helyen nem működik. az aratást Az agronómusoknak, a tanácsok mezőgazdasági előadóinak, a mezőőröknek most egy pillanatig sem szabad késlekedni, hogy mindenütt megkezdhessék az aratást, ahol a gabonák kasza alá értek, s ha szükséges, vasárnap is dolgozni kell. Azt kell figyelembe vennie minden termelőnek, hogy a kései aratással elszóródó gabona abból a mennyiségből megy veszendőbe, amelyet a termelők szabadpiaci értékesítésre szánnak, hiszen a beadást ettől függetlenül mindenképpen teljesíteni kell. Amikor tehát a szemveszteség csökkentéséért harcolunk, azért küzdünk, hogy minél több gabona kerüljön minden termelő magtárába. Az aratás megkezdése, illetve meggyorsítása tehát minden termelőszövetkezet és egyéni termelő legsajátabb érdeke. Az idei termés veszteségmentes, jó betakarítása érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés kezdetén, az őszi és tavaszi árpát, valamint a zabot sárgaérésben, sörárpát pedig teljes érésben kell learatni. Lelkiismeretes, jó munkával, a betakarítás gyors befejezésével harcoljunk jövő évi kenyerünkért, minden szem gabonáért! „Cséplőtől a magtárba”* vásárhelyi Engels szövetkezet kedves ünnepség keretében adta be — elsőnek a városban — az első takarmánygabona szállítmányt. Alig múlott fél kilenc pár perccel, amikor a szövetkezet hímzett vörös selyem zászlójával és táblával feldíszített első kocsi befordult a Terményforgalmi Vállalat Völgy utcai átvevő helyének udvarába „Cséplőtől a magtárba“ — olvashatjuk a táblán. Az első kocsit hamarosan még másik 3 alaposan megterhelt kocsi követte. Hogyne, hisz 106 zsáknak bizony a csomója is, no meg a súlya is jócskán megvan. Az első beadókat ünnepélyesen fogadta a városi tanács és a Terményforgalmi Vállalat. Bereczki János tanácselnök elvtárs rövid üdvözlő beszédében elmondotta, hogy a szövetkezet pénteken kezdte meg a 73 holdas árpa tábla cséplését a kombájnnal s utána azonnal példamutatóan beadási kötelezettségét teljesíti először. Mint mondotta, a szövetkezet olyan termést takarít be, amilyen még nem volt. Illés Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke válaszában elmondotta, hogy a továbbiakban is iparkodni fognak, hogy a többi gabonaféléből is ők legyenek az első beadók. Ezután a vállalat dolgozói átvették az idei első, 106 zsákból álló gabonaszállítmányt, mely 60 mázsa 61 kilót nyomott. A többi gabonát a jövő héten szállítja be a szövetkezet folyamatosan. A szentesi Felszabadulás tsz-ben a DISZ az aratás rohamcsapata 120 fiatal vesz részt a gabonabetakarításban MINTHA A RÉGI ÉS AZ UJ világ találkozna egymással a szentesi Felszabadulás tsz gabonatábláin, amikor a hatalmas gépcsoda, a kombájn, falva a beérett gabonát, eldübörög az izzadt homlokú, hajlotthátú kaszások mellett. Ilyenkor egy percre földre kerül a kasza, és az aratók újra, meg újra megcsodálják hű segítőtársuk, barátjuk, az arató-cséplőgép hibanélküli munkáját. — Jó is azt látni — mondja Balla János, a tsz elnöke —, hogy a gép dolgozik az ember helyett, de azért mi mégsem mertük rábízni az idei gabonabetakarítást teljesen a gépekre. A kombájnok a gondos kezelés ellenére is elpusztulnak, ezért a saját erőinket is számba vettük és a kézikaszások is vágják a rendet irgalmatlanul. A KASTÁSOK, a marokszedők, az aratógépkezelők, kombájnisták között ott találni mindenütt a fiatalokat is. A pártszervezet vezetősége már idejében megbeszélte Támadás Sándor DISZ-titkárral, hogy minden fiatalnak részt kell venni az aratásban, gabonabetakarításban. Pártfeladatul kapta a DISZ a verseny fellendítését, mert éppen az egyéni verseny megszervezésével tudott a kongresszusi versenyből is a tsz fiatalsága megyeileg elsőként kikerülni. Most különösen nagy szükség van az aratási versenyre, mert a gyors gabonabetakarítás több gabonát, kevesebb szemveszteséget jelent. A FELSZABADULÁS TSZ fiataljai megértették, hogy az ő munkájukon is múlik az aratás gyors befejezése. Ezért szívesen fogadták a DISZ és a pártvezetőség határozatát, amely kimondta, hogy a DISZ-nek az aratás idején is a termelés rohamcsapatának kell lenni. És hogy most a DISZ be is tölti feladatát, arról az eredmények tanúskodnak. Keller János DISZ-fiatal nappal aratógéppel dolgozik, éjjel szánt. A betakarítás első napjaiban határozta ezt el, amikor látta, hogy gyorsan halad az aratás és sürget a tarlóhántás. Példáját követték többen, s most nemcsak a tarlóhántásra kijelölt 8 traktor szánt, hanem éjjelente munkába állnak az aratógépet vontató traktorok is. Nincs is már baj a tarlóhántással, 150 holdon barázdák feketéllenek a tarló helyén és megindultak a másodnövényt vető gépek is. Kétszázötven holdon vetnek szudánifüvet, mudart, édescirkot a Felszabadulás tsz-ben, hogy télire elegendő silótakarmányt készíthessenek a zöld növényekből NEM KEVESEBB, mint 120 DISZ-fiatal segíti a tsz tagságát az aratásban. Keller János, Zeke László aratógéppel vágják a gabonát, Kovács Jánosék a kombájnoknál segítkeznek. Molnár István több társával együtt a zsákokat hordja be kocsival a kombájnszérüre, ahol szintén találni DISZ- istákat. A kaszások 1000—1200 négyszögöl gabona learatásával érdemlik ki az „öregebbek“ dlis-TYÍPVÓSPI SZABÓ ISTVÁN IFJÚSÁGI MUNKACSAPATA csak most indult rohamra, az aratás nagy csatájában. Eddig kapát forgattak kezükben, s most, amikor szükség lett rájuk az aratásban, kézbevették a kaszát és a többi munkacsapatokkal versenyezve vágják, kötik, keresztelik a búzát. Az ifjúsági munkacsapat tagjainak titkos tervük, hogy az aratás végére minden aratócsapatot maguk mögött hagyjanak, újabb eredményekkel öregbítsék eddigi jó hírnevüket. A Felszabadulás tsz DlSZ-tagjainak lelkes munkája is hozzájárul ahhoz, hogy naponta 100—130 holddal fogy az aratnivaló és így a tsz július 15-re befejezheti az aratást. Már több mint 300 holdon járt az aratógép, a kombájn, vagy a kézi kasza, s most az ifjúsági munkacsapat munkába állása jelentősen meggyorsítja az aratást. Megyénk DISZ-fiataljai vegyenek példát a szentesi Felszabadulás termelőszövetkezet DISZ-istáiról, segítsék jobban, mint eddig, az aratás gyors befejezését, szervezzenek ifjúsági arató munkacsapatokat, mert ezzel a „maguk hasznát, a haza javát“ szolgálják, LT. J-l t f