Viharsarok, 1954. május-augusztus (10. évfolyam, 103-205. szám)

1954-07-27 / 176. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ M­D­P C­S­O­N­GR­Á­D M­E­GYE­­ P­Á­RTBIZOTTS­ÁGÁ­N­A­K LAP­JA X. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM KEDD, 1954 JÚLIUS 27. ARA 50 FILLÉR betakarítási híradó Kalákában asztagolnak a külsőszerháti dolgozó paraszt­ok AZ ÖSSZEFOGÁS mindig eredményes. Kü­lönösen a vásárhelyi ha­tárban, a távoleső kül­­sőszerháti határrészen van ennek nagy jelen­tősége, amerre legfel­jebb csak a madár jár, ha jár. Ezen a vidéken évek óta kialakult az a szép szokás, hogy a dol­gozó parasztok össze­fogva hordják asztagba a gabonát. Az egyik tarlón két szekér körül hárman se­rénykedtek: Muzsik Já­nos bácsi, a városi ter­melési bizottság tagja, Muzsik József és egy másik Muzsik József. De csak távoli rokonok. A névrokonság azonban gyakori erre, mert egy másik kalákában hordó csoportban három «Mol­nár» van: Molnár Jó­zsef, Molnár Sándor és Molnár János. A súlyos kévékről ítélve a gabonára mos­toha őszi és koratavaszi idő ellenére is szép ter­mésre van kilátás, — Jó kis búza — mor­­zsolgatják egy szusszan­­tásnyira megállva a ka­lászokat. — Azért, mivel szere­tik errefelé munkálni a földet — mondja mint­egy válaszként Muzsik Jani bácsi. — Mert nem sok volt — jegyzi meg szomszéd­ja, a zömöktermetű Mu­zsik József. — Éppen ezért meg is adunk min­dig mindent a földnek, amit csak követel: trá­gyát, munkát, szorgal­mat ... MÁR KÉT NAPJA, hogy megkezdték a be­­hordást. A cséplőgép még messze jár, de úgy érzik nyugton magukat, ha nem kell, hogy rá­juk várjon a gép. Egy nap alatt átlag egy egyé­ni gazda földjéről hord­ják asztagba a gabonát. Még néhány nap és a környéken mindenütt be­rakodnak. — Eső jöhet — meg­ázik. Vihar jöhet, — széthordja a kévéket a tarlón, meg az aprójó­szág sem pocsékolja, ha jól tetejezett védett asz­ta­lra. van a búza — adja meg a dolog éri el­­,­Vk Muzsik János. Persze, ha városi em­ber vetődik erre a vi­dékre, mindjárt szóba­­hozzák ügyüket — baju­kat; azt, hogy a veres­­kutasi iskolában már mintegy hét esztendeje nincs vizük a gyerme­keknek, vagy hogy a szomszédban lévő fel­szerelt szélmalom mint­egy négy éve nem dol­­­­gozik már. Emiatt 1ß kilométerre kell darál­ta­tniok. — ígéretben soha sincs hiány — amint Szalma László elvtárs, a köz­­igazgatási kirendeltség vezetője mondotta. Hi­szen megígérte már a városi tanácselnök, a megyei tanács elnökhe­lyettese is, hogy üzem­be helyezik a malmot, de az intézkedés késik! Mi is úgy vagyunk ezzel, mint a külsőszer­hátiak: ha a városi és megyei tanács felelős ve­zetői úgy látják, hogy a malom megindításának nincs különösebb aka­­­­dálya, akkor miért nem­­ váltják be szavukat? A vezető emberek szavát annyira becsülik minde­nütt, amennyi látszatja van intézkedéseinknek. DE SOKÁIG nem áll­hat a munka, nincs idő a beszélgetésre. Esőfel­hők gyülekeznek az égen. Igyekezni kell, ne­hogy darabban találja az osztagot az eső. Bár azt mondtuk, hogy eb­ben a távoli tanyavilág­­ban legfeljebb a madár ha jár, de azért az ittla­­kók is tudnak a világ soráról-bajáról. Tudják, hogyha szorgalmasabban dolgoznak, ők látják hasznát. De emellé a külsőszőrhátiak azt is tudják: ha összefognak, méginkább boldogulnak. A termelési bizottság kezdeményezésére ezért terjed a kalákában tör­­­­ténő berakodás a külső-­ szőrháti tanyákon. Sövényházán nem fontos a tszcs-tagok érdeke? A sövényházi Béke tszcs-ben kombájn aratta a búzát. A gabona tisztítására a gépállomás cséplőgé­pet állított be. Pénteken Csongrá­­don jártam a tszcs ügyeit intézni. Ezt a tanácsnál kihasználták és elvitték a cséplőt a tanácshoz csépelni, onnan pedig tovább­ment a gép egyéni parasztok­hoz. Emiatt a tszcs nem tudja a kom­bájn által csépelt gabonát tisztí­tani, mert­ még mindig nem küld­tek az elvitt cséplőgép helyett r­iá­­sikat. Úgy látszik nem fontos, hogy a tszcs dolgozóinak kenyere le­gyen — hadd maradjon kint az ég alatt a gabona, az ráér, fontosabb a tanácsnál való cséplés. Amikor a gépellenőr emiatt el­ment a tanácsházára, Szél István tanácselnökhelyettes azt válaszolta, hogy ő vállalja a felelősséget a gép elirányításáért. Mi viszont karácsonyig nem várhattunk a gabonánk tisztítá­­sára. Vagy a községi tanács úgy gon­dolja, hogy mivel a Béke tszcs a beadott 22 mázsa árpával, 23 má­zsa rozzsal és 104 mázsa búzával már július 22-én teljesítette beadá­sát, a többi most már nem fontos? Kérjük a megyei tanácsot, hogy vizsgálja meg panaszunkat. Pusztai József már teljesítette kombájn munkatervét Az árpádhalmi gépállomástól ér­kezett jelentés szerint Pusztai Jó­zsef, a gépállomás kiváló kom­bájnistája már 202 katasztrális holdról takarította be a gabonát és ezzel már túlteljesítette kom­Erdődi Sándor báji munkatervét, A cséplés első napján­­. A múlt héten szer­dán Kübekházán is elkezdődött a cséplés két géppel. A cséplés első napján már reg­gel 7 órakor a be­gyűjtőhelyen volt az első kicsépett gabo­na. Szerdán összesen 12 dolgozó paraszt gabonáját csépelték el és valamennyien a­ cséplőgéptől azon­nal teljesítették be­adási kötelezettségü­ket. A behordást még nem fejeztük be tel­jesen, de hamarosan túl leszünk ezen is. Községünkben együtt halad tehát a behor­­dás, cséplés és tarló­hántás. A felhántott tarlóból az egyéni gazdák ezideig 100 holdat már másodve­tettek is. Mészáros Ferenc A Szovjetunió jegyzéket intézett Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához Mint a TASZSZ jelenti, Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere jú­lius 24-én fogadta Franciaország és az Egyesült Államok ideigle­nes moszkvai ügyvivőjét, valamint Anglia moszkvai nagykövetét és átnyújtotta nekik a szovjet kor­mánynak az európai kollektív biz­tonság kérdésére vonatkozó jegy­zékét. A három nyugati hatalom Fran­ciaország nevében küldött május 7-i jegyzéke foglalkozik a Szov­jetunió által előterjesztett európai kollektív biztonság kérdésével. E jegyzékben az európai kollektív biztonság kérdését az említett kor­mányok nem tartják elfogadható­­nak, mert — mint a jegyzék meg­állapítja — az elkerülhetetlenül az Egyesült Nemzetek Szervezetének aláásására vezetne. A három nyu­gati állam kormánya az Északat­lanti Szövetség mellett foglal ál­lást és bírálta az európai kollektív biztonság megteremtésére irányuló szovjet javaslatot, azt állította, hogy ez az új biztonsági szerv s­em járulna hozzá a meglévő nehézségek és a nézeteltérések meg­oldásához. Végül a jegyzék java­solja, hogy a Szovjetunió kormá­­n­ya a fontos és függőben lévő n­emzetközi kérdések (osztrák ál­­l­amszerződés, német kérdés ren­dezése) megoldásában működjék közre. A szovjet kormány válaszjegyzé­kében megállapítja, hogy Francia­ország kormánya olyan álláspon­tot védelmez, amely nem szolgál­hatja az európai biztonság kérdé­sét. Franciaország azzal, hogy zárt katonai csoportosulások politikáját folytatja, tulajdonképpen egész Európa biztonságának ellensége­kén lép fel. Ilyen agresszív kato­nai csoportosulás az Északatlanti Szerződés Szervezete. A szovjet kormány már többízben rámuta­tott, hogy az Északatlanti Szerző­dés Szervezete egyáltalán nem vé­delmi jellegű. Ez a szervezet tel­jesen figyelmen kívül hagyja a német agresszió megismétlődésének veszélyét és nem teszi feladatává az ilyen agresszió megakadályozá­sát. Az a tény, hogy a Hitler­­ellenes koalíció tagjai közül csu­pán a Szovjetunió hiányzik e szervezet tagjai közül, nyilvánva­lóvá teszi, hogy az Északatlanti Szerződés Szervezete szovjetelle­nes. A Szovjetunió jegyzékének to­vábbi része az európai védelmi közösséggel foglalkozik és meg­állapítja, hogy ez a csoportosulás a német militarizmus újjászüle­tését célozza. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy amikor Németor­szág sorsát — a mai nyugatnémet állapotokhoz hasonlóan — a mi­litaristák, a revansiszták vették kezükbe, Németország mindan­­­nyiszor az agresszió útjára lépett, papírronggyá tépte a többi állam biztonságára vonatkozó megálla­podásait és kötelezettségeit. Az „európai védelmi közösség“ meg­alakítása feltétlenül az új európai háborús veszély fokozódására ve­zet. Az új háború első áldozatai Nyugat-Németország legközelebbi szomszédai lennének. Nem az „eu­rópai védelmi közösségihez ha­sonló típusú szervezet, hanem az összes európai államokat átfogó nemzetközi szervezet szolgálhat az európai béke és biztonság garan­ciájául. A szovjet kormány jegyzéke ez­után az európai kollektív bizton­ságnak a berlini értekezleten is ismertetett tervezetét írta le rész­letesen és felsorolta azokat a füg­gőben lévő európai kérdéseket, amelyek ezúton megoldhatók vol­nának. Ide tartozik az osztrák ál­lamszerződés megteremtése és Né­metország békés úton történő egyesítése is. Az atomfegyverek eltiltására irányuló szovjet törek­vések ismertetése után a jegyzék foglalkozik az Egyesült Államok­nak a Szovjetunió, a Kínai Nép­­köztársaság és a népi demokra­tikus államok elleni háborús elő­készületeivel, majd javasolja, hogy a legközelebbi hónapokban az eu­­­­rópai kollektív biztonság megte­remtésének ügyében hívják össze minden résztvenni kívánó euró­pai állam és az Amerikai Egye­sült Államok képviselőit. A Kí­nai Népköztársaságot megfigyelő képviselné ezen a tanácskozáson. I A kulák hálójában Vietnami-francia közös határozat a katonai tevékenység megszüntetéséről Emlékezés Ságvári Endrére jvaron Csongrád ■megye első falumúzeuma x jól?­, vasárnap ’ Szegvár dolgozó népének, meghitt ünnepség közepette avatta fel Csongrád­­ megye el­ső falumúzeumát. Szemben álltam ■ a­ szélesre tárt ajtó­val. Körülöttem a cséplés nagy mun­kájában percnyi­­ pi­henőt tartó dolgozó parasztok szép szám­mal, s kevesebben a kelleténél a hivata­los vendégek. Meg­­­vallom, hogy az ünnepi beszédek, a szavalatok, az énekszámok köz­ben figyelmem minduntalan el­vonta az ajtó felett­ lévő kis tábla, amelyet ugyan még vörös lepel takart, de amint a játszi­ szél meg­­libbentette előkandikáltak az arany betűk: Móra Ferenc Falu­múzeum. Az első pillanatra nem tudtam kapcsolatot teremteni Szegvár és Móra között. Nem is lehetett. Csak később tárult fel az összefüggés, ami sokkal mélyebb és sokkal időt­­állóbb, mint bármi más; olyan, ami hat, alkot és teremt. Alig egy hete ünnepelte az or­szág Móra Ferenc születésének 75- ik születése napját. Számos cikk idézte Mórának az alábbi megálla­pítását, amelyben saját maga je­lölte ki helyét az irodalmunkban: „Nem vagyok nagyregiszterű or­gona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de a fáradt emberek ezt is szeretik hallgatni néha. Nem vagyok csillag, csak rözsetűz. De amíg az ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek .. o4 átregixdü­­ aiuMÚteuni. 0 mó* --------------------------------------- ra fe­renci rözsetűz melegéből született és táplálkozott. Jaksa János tanító az, aki megtermékenyült Móra népszeretetétől még fiatalságának pusztaszeri tanítósága idején, s hozta magával Szegvárra, ami­kor odaszólította kötelessége. És Szegvár népe, múltja és jelene nagyszerű talaj volt a kutatásra, a gyűjtésre. 1948-ban merült fel benne először a gondolat: épüljön a múltra e község szép jelene, s még ragyogóbb jövője. Hirdesse az egykori vármegyei börtön ajtaja, a bilincs, a faeke a múlt nyomo­­­rúságát, de hirdessék a nép sza­badságvágyát is a Damjanich se­regében harcoló honvédek emlék­tárgyai és a népművészet annyi remeke, valamint a gazdag múlt annyi más írásos emléke. E nemes elhatározás megvaló­sításában Jaksa elvtárs először egyedül állt: „Múzeum Szegváron, hát az meg hogy lehet” — idézte az ünnepségre írt alkalmi vers ezt az időt. De amint fokozatosan a nép önmaga vette át sorsának irányítását, úgy erősödött a mú­zeum létrehozásának akarata. És maga a nép sietett elsősorban Jak­sa elvtárs gyűjtőmunkájának se­gítségére. Gila Vera néni, id. Gajda dorné, Jaksa János­nié, Hélt­eki Is­tvánné, Honti Dezső, Gombos József­né, s annyian még ajánlották fel a birtokukban lévő ré­ gi tárgyakat, értéke­ket, a múltat idéző emlékeket­­ Kultúr­­forradalmunk lelkes hívei, a tanács nép­választotta vezetői, mint Menyhárt Áll­tai vb.-elnök, Papp János vb.-elnökhelyettes, Szőke István vb.-titkár együtt harcolt Jaksa elvtárssal a múzeumért az itt-ott tapasztalt közömbösség, a meg nem értés vagy éppen a gács­­vetés ellen. Mindez azonban csak az elhatározást acélozta. És ma teljes a siker. Imm­ár m­eg­nyiít szegvári ----------- falumúze­um vasárnapi sokszáz látogatóját az elkövetkezendő hónapok és évek alatt még ezrek és tízezrek követik. Nem csillag, csak rőzsetűz a me­gye újabb kulturális intézménye,­­­tudományos ismertetésére még visszatérünk­­, de amíg létezik tanít, oktat eljövendő nemzedéke­ket a helyi hagyományok szerete­­tére, a múlt értékeinek megbecsü­­lésére és erőt ad a jobb és szebb Uo­ o kialakítására, megteremtésére. (sze) Ferenc, Nagy Sán­ Szegvári parasztbútorok 4s árvízvédelmi kormánybiztosság jelen­ése Dunaremeténél az apadás meg­­lassúbbodott, a vízszintcsökkenés vasárnap reggeltől ma reggelig mindössze 5 cm. A Komárom és Paks közötti Duna-szakaszon a leg­utóbbi 24 órában 36—50 cm-es apa­dás­ következett be. Budapesten a vízállás tegnap reggel 7 órakor 636 cm, ami azt jelenti, hogy az alsó­rakpart mindenütt szárazzá vált. Mohácsnál a vízállás tegnap reggel 908 cm, vasárnap reggeltől 11, a legmagasabb vízálláshoz viszonyít­va pedig 16 cm-t apadt. A Pun vizének Szigetközbe való beáramlása az elzárási munkák előrehaladásával vasárnap este megszűnt. A Budapesttől délre lévő balpar­ti községek határában a hullám­térben lévő mezőgazdasági terüle­tekről a víz levezetése állandóan folyik. Tökölön a körgátépítés elkészült Uszodon a védekezési munka befe­jeződött. A Dunavölgyi főcsatorna torko­latánál az apadás eredményekép­pen a szivattyúzást ma éjjel már leállíthatták és a zsilipet megnyit­hatták. A főcsatorna vízállása va­sárnap estétől hétfő reggelig kb. 30 cm-rel csökkent. Bölcske-Madocsa­ térségében egyes szakaszokon a víz már a gátak lá­bát sem éri el. Mohácstól délre újabb gáterősítés vált szükségessé,

Next