Viharsarok, 1954. május-augusztus (10. évfolyam, 103-205. szám)
1954-05-25 / 122. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A 2 MDP (: S O N G R A 2 UJ ű gyei pár T BHvZOTTSAG bt NAKLA P3 A X. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA 50 FILLÉR Éljen a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa! KEDD, 1954 MÁJUS 25. Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa Hétfőn délután pontosan 14 órakor az EFEDOSZ székházban megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa. A Politikai Bizottság, a Központi Vezetőség tagjait és a külföldi vendégek élén a tereimbe lépő K. J. Vorosilov elvtársat a küldöttek hosszantartó tapssal köszöntötték. Ezután Nagy Imre elvtárs lépett az emelvényre. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! Drága külföldi vendégeink! Pártunk és országunk életében kimagasló eseményhez értünk el a mai nappal — mondotta —, megkezdi üdvös munkáját a Magyar Dolgozók Pártjának harmadik kongresszusa. (Nagy taps.) Az a párt kezdi meg tanácskozását, amelynél többet politikai párt még nem tett ebben az országban a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, a dolgozó nép jóléte, a haza felvirágzása érdekében. (Hosszantartó taps.) Magyarország ennek a pártnak, a mi pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével indult el és halad győzelmesen a biztos, a ragyogó jövő, a szocializmus felé. (Taps.) Tanácskozásaink és határozataink elé egész népünk nagy várakozással tekint. Kongresszusunk, amely összegezi pártunk munkájának eredményeit a második kongresszus óta eltelt több mint három esztendős időszakban, útmutatást ad az élet minden fontos területére, amely vezérfonalul szolgál a cselekvéshez." Népünk bízik a pártban, hallgat a Tisztelt Pártkongresszus! Elvtársak! Ebben az évben lesz tíz esztendeje annak, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg átlépte Magyarország határát, megkezdte hazánk felszabadítását. Ha visszatekintünk a felszabadulás óta eltelt időre, megállapíthatjuk, hogy ezeréves történelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt. Alig egy évtized folyamán gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje, alapjában változott meg gazdaságunk szerkezete, megváltozott országunkban a termelési mód, megváltoztak a termelési viszonyok. És jóllehet az életszínvonal növekedésével még korántsem lehetünk megelégedve, mégis elmondhatjuk, hogy a felszabadulás óta eltelt évtized a magyar nép anyagi felemelkedésének, a nyomorból és a nélkülözésből, a munkanélküliségből való kiemelkedésének évtizede volt. (Hosszantartó taps.) A felszabadulás óta eltelt közel egy évtized alatt hatalmas kulturális forradalom bontakozott ki hazánkban. A kultúrforradalom behatolt és behatol a magyar gazdasági, társadalmi és politikai élet pórusaiba, áthatja egész szocialista építőmunkánkat, egész új, nagyszerű életünket. Hazánk tehát a finánctőke országából, a nagybirtok és a nagykapitalizmus, a kizsákmányolók és népelnyomók országából szocializmust építő népi demokratikus országgá lett. (Nagy taps.) A legutóbbi évtized folyamán a magyar történelemben először valósult meg — a munkásosztály előrelátó, messze tekintő, céltudatos vezetésével — társadalmunk két alapvető, nemzetfenntartó dolgozó osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak tartós, szilárd szövetsége. Az elmúlt tíz esztendő legnagyobb vívmánya az, hogy szilárd és tartós munkás-paraszt szövetség megvalósításával, mely az új államhatalom alapja, valóra vált szavára. Az ország szeme ideszegeződik most erre a teremre és feszült figyelemmel kísér minden szót, hogy erőt merítsen, tájékozódást kapjon belőle. A kongresszus tiszteletére indított és hatalmas tömegeket átfogó szocialista munkaverseny lendülete, ragyogó eredményei, nagyszerű vállalásai, az a lelkesedés, amely a verseny lázában üzemeinkben, a termőföldeken tapasztalható — mutatják azokat az eltéphetetlen kötelékeket, amelyek a munkásosztályt élcsapatához, a Magyar Dolgozók Pártjához fűzik, azt a szoros egységet, amely a pártot, a kormányt és a népet összefűzi és azt a mélyebb és igazibb hazafiságot, amely az ország építésében és a béke védelmében egyaránt nagyszerű tettekre serkenti népünket. Pártunk II. kongresszusa óta súlyos csapás érte a nemzetközi forradalmi munkásmozgalmat, az egész haladó emberiséget: meghalt Sztálin, a szovjet nép nagy fia, Lenin tanítványa és harcostársa, ügyének folytatója, Marx-Engels-Lenin tanításainak továbbfejlesztője. Sztálin meghalt, de tovább él köztünk halhatatlan tanításaiban. A nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi kipróbált harcosát vesztettük el Klement Gottwald elvtársunknak, a csehszlovák nép, a Csehszlovák Kommunista Párt hű fiának és vezetőjének elhunytával is. Egy perces néma felállással adózzunk emléküknek! (Mindenki feláll.) hazánkban is Lenin lángeszű tanítása. Tíz év alatt a magyar nemzet újjászületett és egységesebb lett, mint valaha. Egységesebb lett nemzetünk azáltal, hogy felszámolta a hazafiatlan, a nemzeti széthúzásra és az idegen imperialista beavatkozásra számító földbirtokos osztályt és a városi burzsoáziát, felszámolta azokat az osztályokat, amelyeknek létérdekük volt a nemzet megosztása és a megosztás révén, a kisebbség uralma a többség felett, azokat a nemzetietlen osztályokat, amelyek évtizedeken át azzal gyarapították gazdaságukat, hogy a legtöbbet ígérő idegen hatalomnak adták el a nemzeti függetlenséget. Egységesebb lett a magyar nemzet azért, mert megszűnt a szakadás a nemzet vezető osztályában, a munkásosztályban, mert egységes lett a magyar munkásosztály. Egységesebbé vált a nemzet, mert az egységes munkásosztály és a parasztság szövetségének létrejötte szilárd alapot teremtett az új nemzeti egység kialakulásához. Egységesebb lett nemzetünk a mindinkább a népet szolgáló értelmiség átalakulása és létrejötte révén, s azáltal, hogy ez az értelmiség felzárkózott a munkásparaszt szövetséghez és az egységessé váló nemzethez. Nemzetünk nemcsak társadalmilag lett egységesebb, hanem céljaiban, törekvéseiben is. Abban, hogy felépítse az új, szabad, boldogabb Magyarországot és megvédje eddigi nagy vívmányait. (Taps.) Mindez azt jelenti, hogy a régi burzsoá nemzet helyén új nemzet A hazánk felszabadulása óta eltelt évtized, az elmondottak mellett, a magyar függetlenség helyreállításának, kivívásának, megalapozásának, megszilárdításának, s új, teljesebb tartalommal való megtöltésének évtizede is volt. Évszázados elnyomatás után hazánk újból visszanyerte függetlenségeit. Ez a visszanyert függetlenség azonban más, hasonlíthatatlanabbul magasabbrendű, mint vaPártunk kongresszusa olyan nemzetközi helyzetben ült össze, amikor a béke és a háború erői között hatalmas küzdelem bontakozott ki — folytatta. — Pártunk kongresszusa a proletárinternacionalizmus felemelő megnyilvánulása. Itt vannak köztünk testvérpártjaink képviselői, szeretett vendégeink, akik dolgozó népük küldötteiként tesznek hitet közös ügyünk, a béke, a demokrácia, a szocializmus győzelme mellett. ■ (Hosszantartó taps.) Megtestesítői ők azoknak a testvéri kapcsolatoknak, amelyek országaink népeit eltéphetetlen szálakkal fűzik egymáshoz és a szocializmus nagy országához, a népek reménységéhez, a Szovjetunióhoz. (Hosszantartó, viharos, ütemes taps.) Nagy Imre elvtárs ezután a kongresszus ünneplése közben sorra üdvözölte 29 ország testvérpártjainak megjelent képviselőit, majd a kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát, a szerkesztőbizottság, a szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett javaslatok megvizsgálására kiküldött bizottság, a jelölőbizottság, a szavazatszedő bizottság, a mandátumvizsgáló bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjait. A kongresszus elfogadta a napirendre és előadóira tett javaslatot. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára tartotta meg az MDP Központi Vezetőségének beszámolóját. Rákosi elvtárs beszédét kivonatosan közöljük, van kialakulóban: az évről-évre, hónapról-hónapra, napról-napra mindjobban szocialistává váló magyar nemzet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nép mindinkább azonosul a nemzettel, a nép és nemzet mindinkább eggyé válnak. Most lett ezeréves történelme folyamán először a magyar nép az ország igazi gazdája. (Taps.) Az utóbbi évtizedek folyamán végbement gazdasági, társadalmi és politikai változások eredményeként, országunkban — az osztályharc mellett — megjelentek és mind nagyobb szerephez jutnak társadalmunk fejlődésének olyan hatalmas, új mozgatóerői, mint a munkásparaszt szövetség, továbbá a kibontakozó szocialista hazafiság, valamint népünk fejlődő, növekvő erősödő erkölcsi-politikai egysége. Ezekkel az új mozgatóerőkkel együtt lépett sorompóba és hat társadalmi fejlődésünkre egy másik, ugyancsak új és szinte felmérhetetlen jelentőségű mozgatóerő: az az erő, melyet a hatalmas nyolcszáz milliós szocialista táborhoz való tartozásunk jelent, az a tudat, amit ehhez a táborhoz való tartozásunk munkásosztályunk, népünk számára jelent. Ezek az újtípusú mozgatóerők előreviszik és meggyorsítják épülő szocialista társadalmunk fejlődését, és alkalmasak arra, hogy segítségükkel társadalmunkban, — amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasága és társadalma, — véglegesen felszámoljuk a belső ellenséges erőket, hogy teljessé tegyük népünk erkölcsi-politikai egységét, a magyar nemzeti egységet, laha is volt. Más azért, mert egységes munkásosztály, szilárd munkás-paraszt szövetség, egységes nép áll őrt hazánk függetlensége fölött. Más, tartalmasabb, magasabbrendű azért, mert nem elmaradott, gyenge gazdaságra, hanem fejlett, erős, egészséges gazdaságra, fejlett szocialista nagyiparra támaszkodik, amely képes az ország mezőgazdaságának gyors fejlesztésére. Ez a függetlenség nemcsak más, magasabbrendű, fejlettebb! Ez a függetlenség tartós és szilárd azért is, mert mérhetetlen erejével mellettünk áll, oldalunkon van az egész szocialista tábor, élén a hatalmas Szovjetunióval; (lelkes taps.) mert mellettünk van saját igazságunk, és a szabadságukért, függetlenségükért, a békéért küzdő népek igazsága! Egységesebb nép, erős ország, szilárdan megalapozott függetlenség — ez lett Magyarország egy évtized leforgása alatt. (Taps). Mi tette lehetővé ezt a szinte felmérhetetlen jelentőségű, és szédületes gyorsiramú fejlődést, ezt a sorsdöntő történelmi fordulatot hazzánk, nemzetünk életében? E fordulat kiinduló pontja, alapvető feltétele az volt, hogy 1917- ben, a lángeszű Lenin és a Lenin alkotta kommunista párt vezetésével az oroszországi munkásosztály, szövetségben a parasztság tízes tízmilliós tömegeivel, áttörte az imperializmus frontját, megdöntötte, nemcsak a cári önkényuralmat, hanem a burzsoázia uralmát is, s először a világtörténelemben, létrehozta a munkásosztály szilárd államhatalmát. Lehetővé tette az, hogy a Szovjetunióban a munkásosztálynak, szövetségben a parasztsággal, a kommunista párt vezetésével, sikerült megvédenie ezt az első munkáshatalmat minden fajta ellenséggel, az egész világ imperialista hatalmainak dühödt támadásával, háborújával, aknamunkájával szemben. Lehetővé tette, hogy a dolgozók állama a Szovjetunióban a második világháborút megelőző évtizedek alatt nemcsak politikailag szilárdult meg, hanem gyakorlatilag bebizonyította, hogy a munkásosztály a gazdaságot is jobban tudja vezetni, mint a burzsoázia, hogy a kultúra terén is magasan fölötte áll annak, amit a burzsoá társadalom valaha is elért, minden téren bebizonyította a szocialista rendszer magasabbrendűségét a kapitalista rendszer felett. Ezt az átalakulást lehetővé tette az, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg, melyet a kommunista párt lelkesített, szétzúzta a német fasiszta hadsereget, és vele együtt szétverte a magyar kizsákmányoló osztályok hadseregét és államgépezetének legdöntőbb részét is. Ezzel szabaddá tette az utat a népi demokrácia számára. Szabaddá tette az utat ahhoz, hogy a munkásosztály, amelyet ezelőtt urai kizsákmányoltak és elnyomtak, a hatalom részesévé váljék. Ilyen módon lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Szovjetunió világtörténelmi győzelme a fasizmus felett a második világháborúban — következményeiben magyar nemzeti üggyé, a magyar nemzet sorsát gyökeresen megváltoztató, történelmi átalakulását elindító erővé. Ezért iktatta a magyar nép nemzeti ünnepei sorába November 7-ét. Ezért szent és örök minden magyar hazafi számára a szovjet-magyar barátság! (A küldöttek felállva, lelkes tapssal ünneplik a szovjet-magyar barátságot.) A Szovjetunió azonban nemcsak Rátérek most Elvtársak a nemzetközi helyzet kérdéseire. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa óta eltelt időben a nemzetközi helyzetet a kapitalista világrendszer további gyengülése és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok további megerősödése jellemzi. Ennek a megerősödésnek eredményeképpen az elmúlt esztendők folyamán a béke és a demokrácia tábora sikereket ért el a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, az új világháború elhárításáért vívott harcban. Az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak az a törekvése, hogy uralmukat az egész világra kiterjesszék, hogy akaratukat ráerőszakolják a többi országokra, fejlődésünk útját tette szabaddá. Állandó gazdasági, politikai, műszaki, tudományos, s minden egyéb segítséget megadott és megad ahhoz, hogy népünk képes legyen legyőzni a kezdeti nehézségeket és leküzdeni az útközben felmerülő akadályokat. A Szovjetunió segítsége és gazdag tapasztalata megkönnyítette és megkönnyíti építőmunkánkat. A Szovjetunió Kommunista Pártja, s ennek bölcs politikája, amelyet Marx—Engels—Lenin —Sztálin tanítása hat át, egész munkánk vezérlő csillaga. Az új helyzet nyújtotta lehetőségek felhasználásának, amelyeket a felszabadítás hozott, volt azonban egy elengedhetetlen, alapvető feltétele. Ez a feltétel: olyan politikai erő, olyan párt léte, amely tudja hová, milyen feladatok megoldására kell harcba vinnie a munkásosztályt, milyen szövetségeseket kell megnyernie számára; amely pártnak világos elgondolása volt arról, hogy milyen úton, milyen eszközökkel lehet kivezetni a nemzetet az összeomlásból. Olyan párt, amely ismerte a magyar valóságot, s egyben fel volt vértezve azzal az elmélettel — a marxizmus-leninizmus győzhetetlen elméletével — amely alkalmas volt arra, hogy ilyen történelmi kataklizmában a cselekvés biztos iránytűje legyen. Olyan politikai erőre, olyan pártra volt szüksége népünknek, amely képes volt arra, hogy élére álljon a harcnak, példát mutasson, s megszervezze a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a nemzeti felemelkedésért, az új, szabad, független Magyarországért, a lerombolt népgazdaság újjáépítéséért, az emberibb életért, a szocializmusért. A magyar nép szerencséjére volt ilyen politikai erő, ilyen, a harcok tüzében kikovácsolódott, megedződött párt Magyarországon: a Magyar Kommunista Párt. (Hosszantartó taps.) A munkásosztály egyesülése után ez a párt a Magyar Dolgozók Pártja lett! Ez a párt vezette a dolgozó nép harcát a felszabadulás előtt, biztosította és biztosítja az ország felszabadulása óta annak a történelmi, mélyreható, a magyar nép sorsát formáló átalakulásnak megvalósulását, amely új Magyarországot hozott létre, újjáalakította és újjáalakítja nemzetünket. Ez a párt, a mi egységes pártunk, a legutóbbi évtizedek sorsdöntő, történelemformáló harcaiban nemcsak azt bizonyította be, hogy számára nem létezik más érdek, mint a nép szolgálata, hanem azt is, hogy alapjában elsajátította a zseniális lenini, sztálini stratégia és taktika művészetét és képes ezt eredményesen alkalmazni az osztályharc, a forradalom, a szocializmus építésének bonyolult viszonyai közepette. Dicsőség a magyar munkásosztály, a magyar nép pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának! (Lelkes taps. A küldöttek felállva tapsolnak. Felkiáltások: „Éljen a párt!“) egyre nagyobb akadályokba ütközik. Ezt tapasztalhatták az amerikai imperialisták Koreában. Az a tervük, hogy Korea elfoglalásával szilárdan megvessék lábukat az ázsiai kontinensen, s utána megkezdjék Ázsia népeinek gyarmatosítását, kudarcba fulladt. A hős koreai nép és a kínai önkéntesek vissza tudták verni az imperialistáknak ezt a próbálkozását s példájukkal új erőt adtak a gyarmati és függőségben élő népek szabadságharcának. A koreai háború az első komoly háborús vereség, amelyet az Egyesült Államok fennállása óta elszenvedett. Ehhez a kudarchoz járulnak újabb nehézségek, amelyek az ameí folytatás a második oldalon. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs beszéde I. A népi demokrácia tíz esztendeje Egységesebb nép, erős ország, szilárd független tét II. A nemzetközi helyzet ",