Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)

1954-12-11 / 293. szám

■ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK{ VIHARSAROK A Z M D"> C S O N G R A D M E G Y E I P X. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ír Szilárdabb munkafegyelmet üzemeinkben (K. Gy.) A tervek teljesítésé­ben nagy szerepe van a mun­kafegyelemnek. Üzemeinkben számos olyan becsületes munkás található, aki már hosszú évek óta dolgozik, de egyetlen egy­szer sem késett el munkahelyé­ről. Ezek közé tartozik a Fém­ipari és Gépjavító Vállalatnál például Bence János és Sisák Gyula. Mindketten már két éves előnyt szereztek a tervtel­jesítésben. Öntudatos munkása­ink kihasználják a műszak 480 percét, meg is találják számítá­sukat: több pénzt vihetnek ha­za fizetéskor a borítékban. Megyénk üzemeiben a mun­kafegyelem az utóbbi időben erősen meglazult. Gyakori az el­­késés és a munkások műszak­juk alatt nem dolgoznak kel­lően. Sőt: vannak, akik elbe­szélgetik a 480 perc egy részét, és­ egy másra használják fel, mint ildául az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál egyesek, akik munkaidő alatt a falakat firkálják. Azonban Gárdián Jó­­zsefné üb. elnök nem tartja fontosnak a felvilágosító szót. Meg is látszik ennek »eredmé­nye«: októberben­­ elkéső volt, novemberben pedig 12-en nem tartották érdemesnek a munka­helyen való pontos megjelenést. Célszerű lenne, ha Gárdiánné, amikor tehetetlennek érzi ma­gát, segítségül hívná a textil szakszervezet területi bizottsá­gát. Példát vehetne Dudás La­­josnétól, a Kiskundorozsmai Pa­­mutszövőde vb. elnökétől, aki sűrűn kérte a szakszervezet vá­lasztott szerveinek segítségét, aminek következtében Dorozs­­mán megszilárdult a munkafe­gyelem. Helyes az is, ha életre hívják a beteglátogató csoportokat minden üzemben a munkafe­gyelem megszilárdítása érdeké­ben. Ahol ez már megtörtént, ott az üzem vezetőségének na­gyobb segítséget kell nyújtania a csoport munkájához. Sajnos egyes üzemekben még a m­ai napig is papíron működik a be­teglátogató csoport. Kevés vál­lalat dicsekedhet azzal, mint a Szegedi Textilművek, hogy mindent megtesz a munkafegye­lemért. Már reggel 8 óra után a meg nem jelent dolgozók la­kására sietnek a beteglátogató csoport tagjai. Ennek eredmé­nye, hogy a Szegedi Textilmű­vekben folyton csökken az iga­zolatlan mulasztók táborának létszáma. Szeptemberben, ami­kor még a beteglátogatók el­hanyagolták feladatukat, 11 dol­gozó maradt igazolatlanul távol munkahelyétől. Most ez a szám hétre apadt. Egy olyan nagy üzemben, mint a Szegedi Tex­tilművek, jó kezdeti eredmény­nek tudható be ez a csökkenés. Bizonyára rövidesen a beteglá­togató csoport munkája ered­ményeként nem lesz igazolatlan mulasztója ennek a vállalatnak sem, ugyanúgy, mint a Cson­grádi Bútorgyárnak. Ha arra utalunk, hogy az ön­tudatos dolgozóktól függ a mun­kafegyelem, csak «fél­igazságot» mondunk. A pénzbüntetés meg­szüntetése óta ugyanis műveze­tőink, igazgatóink úgyszólván teljes egészében elvetették a fe­gyelmezés »adminisztratív« esz­közét. Nem élnek a gyakorlat­ban azzal a jogukkal sem, melynek alkalmazása javítana a meglevő helyzeten. Az alacso­nyabb munkakörbe helyezést, az elbocsájtást az utóbbi idő­ben kevés vezető alkalmazta. Nem engedhető meg ez a túlzott »jóság« a vállalatvezetők részé­ről. Személyre való tekintet nélkül, bátran kell alkalmaz­­niuk a Munka Törvénykönyvé­nek 113. paragrafusában felso­rolt büntetéseket a fegyelmezet­len, a jó szóra nem hajló egyé­nekkel szemben. A népszerűtlen feladatok meg­oldásától valósággal irtóznak egyes üzemvezetők, pedig ha őszintén feltárnák a helyzetet, a munkások többsége megértené azt, hogy a terv­törvény és mindenkinek egyaránt köteles­sége azon legjobb tudása sze­rint dolgozni. Nem lehet tehát valakinek a kénye-kedve sze­rint bejárogatni a gyárba. A Kiskirálysági Kendergyár az utóbbi időben arról volt neve­zetes, hogy a kendergyárak kö­zött a termelést illetően a leg­utolsó helyen kullogott. Elő­irányzatát csupán 80—85 száza­lékra teljesítette. Vitán felüli, hogy a munkafegyelem lazasá­ga befolyásolta a tervteljesítést a Kiskirálysági Kendergyár­ban is. A munkafegyelem megszilár­dítása pártszervezeteink, szak­szervezeteink feladata, de az egész gyár kollektívájának ügye, hiszen a tervteljesítés alapvető feltétele. Fegyelmezettebb mun­kával harcoljanak a terv mara­déktalan teljesítéséért az üze­mek dolgozói. Szilárdabb mun­kafegyelmet tehát üzemeinkben. Valósítsák meg a vezetők azt az elvet, hogy bér csak a megdol­gozott munkáért jár, s a lógós­nak nincs helye az üzemben. Üzemi pártszervezeteink feladatai Gépházban — a mozielőadás alatt Kossuth-kiállítás nyílik Szentesen B­I­Z­O­TTSÁGÁN­A­K L­A­PJA SZOMBAT, 1954 DECEMBER 11. I­ minisztertalÉes megtárgyalta és elfogadta a moszkvai Érie’Józsefen rászívelt magyar korm­­ánykiáöltség jelentését A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa december 10-i ülé­sén Hegedűs András elvtárs, a mi­nisztertanács első elnökhelyettese, a magyar kormányküldöttség veze­tője beszámolt a moszkvai értekez­letről. A minisztertanács a beszá­moló alapján megtárgyalta a mosz­kvai értekezlet eredményeit, a ma­gyar kormánydelegáció tevékenysé­gét és határozatot hozott, amelynek értelmében teljes mértékben magá­évá teszi a moszkvai értekezlet zá­­róközleményének megállapításait. A Minisztertanács üdvözli a moszkvai értekezlet nyilatkozatát és teljes mértékben egyetért azokkal a megállapításaival, amelyek hang­súlyozzák, hogy az igazi európai biztonság csak abban az esetben valósítható meg, ha egyes európai államok zárt katonai tömbjei he­lyett létrejön az európai kollektív biztonság rendszere, amelyben — állami és társadalmi berendezésére való tekintet nélkül — valamennyi európai ország részt vehet. A Mi­nisztertanács annak a szilárd meg­győződésének adott kifejezést, hogy ilyen kollektív biztonsági rendszer megteremtése nagymértékben meg­könnyítené a német kérdés békés rendezését is, megakadályozná Nyugat-Németország remilitarizá­­lását és kedvező feltételeket te­remtene az egységes, demokratikus, békeszerető Németország létreho­zásához, ami a német nép és va­lamennyi európai nép elsőrendű érdeke. A Minisztertanács megállapította, hogy a német kérdésnek ilyen szellemben történő rendezése tel­jes mértékben megfelel a Magyar Népköztársaság érdekeinek is. A magyar nép a német imperialisták által kirobbantott véres háborúban egy emberöltő alatt kétszer vesz­tette el fiainak százezreit, nemzeti vagyonának, kulturális értékeinek jelentős részét és ezért kész min­den erejével síkraszállni a német militarizmus újjáélesztésének meg­akadályozásáért és a moszkvai ér­tekezlet célkitűzéseinek megvalósí­tásáért. A Minisztertanács magáévá tette a moszkvai értekezletnek azt az el­határozását, hogy a részvevő álla­mok — közöttük a Magyar Nép­­köztársaság is — a párizsi egyez­mények ratifikálása esetén együt­tes intézkedéseket — köztük kato­nai intézkedéseket — tesznek vé­delmi képességük fokozása érdeké­ben, hogy biztosítsák népeik békés alkotó munkáját, országuk bizton­ságát minden agresszív szándékkal szemben. A Minisztertanács a moszkvai értekezlet nyilatkozatában ismétel­ten lefektetett elv alapján —amely hangsúlyozza, hogy az aláíró orszá­gok békében akarnak élni és ba­ráti kapcsolatokat kívánnak kiépí­teni és fenttartani minden ország­gal — továbbra is legfőbb felada­tának tekinti, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a népek közötti béke, az országok közötti együtt­működés megszilárdítása érdeké­ben. A Minisztertanács elismerését fe­jezte ki a magyar kormányküldött­ségnek és tevékenységét jóvá­hagyta. A Szovjetunió határozati javaslata a Tajvan körü­li agresszív cselekmények­ megszüntetéséről New York (TASZSZ) Az ENSZ különleges politikai bizottságának december 9-i ülésén a Szovjetunió küldöttsége a következő határozati­ javaslatot terjesztette a »Panasz a Kínai Népköztársaság elleni ag­resszív cselekmények miatt és az Egyesült Államok hadiflottájának felelőssége e cselekedetekért» kér­dését tárgyaló bizottság elé: «A közgyűlés megállapítja, hogy az utóbbi időben a koreai háború megszűnése és az indokínai béke helyreállítása következtében ked­vező feltételek keletkeztek más megoldatlan problémák rendezésé­re és a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére, aggodalommal állapítja meg, hogy Tajvan és a kínai tengerek vi­dékén az Egyesült Államok el­lenőrzése alatt álló fegyveres erők agresszív cselekményeket követnek el, ami abban jut kifejezésre, hogy provokatív fegyveres támadásokat intéznek Kína városai és partvi­dékei ellen, új háborús tűzfészek­ké változtatják ezt a körzetet és komolyan fenyegetik a békét. Megállapítja továbbá, hogy az em­lített körzetben állomásozó fegy­veres erők kalóztámadásokat in­téznek a nyílt tengeren különböző országok kereskedelmi hajói ellen, elfogják ezeket a hajókat és dur­ván erőszakoskodnak legénységük­kel. A közgyűlés elítéli ezeket az agresszív cselekményeket, ame­lyek fenyegetik a béke és a tá­volkeleti biztonság fenntartását és ajánlja az említett körzetben ki­alakult helyzetért fe­lelős Egyesült Államok kormányának, tegye meg a szükséges intézkedéseket az em­lített agresszív cselekmények, to­vábbá a különböző országok keres­kedelmi hajói ellen irányuló ka­lóztámadások megszüntetésére», ÁRA: 50 FILLÉR Megyénk dolgozói tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen !Kikívánkozik a szó az emberekből! Nem lehet szótlanul tudo­másul venni a béke elleni összeesküvés tényét. Nem lehet egyszerűen csak belenyugodni abba, hogy népünk nyugodt, békés éle­tét veszélyezteti az új Wehrmacht­­ felállítása. Tiltakozunk a háború erőinek a mesterkedései ellen! Megyénk lakossága — öregje s fiatalja — már két olyan háború keservét szenvedte végig, melyeket a német hódítók zúdítottak Európára. Most, hogy egy harmadik világégést ké­szítenek elő az imperialisták éppen az annyira gyűlölt német milita­­rizmus segítségével, kikívánkozik a szó megyénk becsületes embereiből: tiltakozunk! Nyugat-Németország felfegyverzése ellen szólalnak fel üzemeink­ben, a termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon, a kisipari szövet­kezetekben, az iskolákban, a hivatalokban tartott kisgyűléseken, — mindenütt, hogy segítsék megakadályozni a párizsi háborús szerződések jóváhagyását. Vásárhelyi jogászok tiltakozása „A Magyar Jogászszövetség hód­mezővásárhelyi csoportja az összes hódmezővásárhelyi jogászok rész­vételével tartott tiltakozó gyűlésén, egyöntetűen állást foglalt a moszk­vai értekezlet deklarációja mellett és egyben a legélesebben elítéli a Nyugat-Németország remilitarizálá­­sát célzó imperialista törekvéseket — írják a többi között. — Felhá­borodását fejezi ki helyi csoportunk a Német Kommunista Párt ellen folyó karlsruhei terrorper miatt is és követeli annak megszüntetését. E perben az alapvető emberi sza­badságjogok lábbal tiprását és új­fasiszta diktatúra előkészítését lát­juk, ami ellen minden becsületes embernek harcolnia kell. Mi, demokratikus jogászok, mun­kánkat csak békében és szabadság­­ban tudjuk maradéktalanul kifej­teni. A párizsi egyezmények ratifi­kálása és a német militarizmus új­jáélesztése közvetlenül veszélyezteti békénket, szabadságunkat és jog­rendünket, ezért csatlakozunk a magyar dolgozó nép tiltakozásához és minden erőnkkel részt veszünk a béketábor harcában a német fa­sizmus feltámasztása ellen.“ „Tárgyalátok úlján rendezzék a vitás kérdéseket“ A Csongrádmegyei Tatarozó és Építési Vállalat dolgozói tiltakozó táviratukban a következőket írják: “ Követeljük, hogy a nyugati hatalmak mondjanak le Nyugat- Németország felfegyverzéséről és a nagyhatalmak tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket. A Makói Gépgyár dolgozói szin­tén tiltakozó levelet küldtek az Or­szágos Béketanácshoz. A 72 aláírás­sal ellátott levélben a következőket írják: A Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat dolgozói kisgyűlést tartottak, melyen szintén tiltakoz­tak a Wehrmacht feltámasztása el­len.­ — Húsz esztendő alatt két világ­háborúban hullott vérünk a német imperialisták miatt — mondotta Juhász Imre villanyszerelő. — Alig van olyan család, ahonnét valaki ne hiányozna. Tiltakozunk az új háború ellen! Tiltakozunk Nyugat- Németország felfegyverzése ellen! Ugyanezt mondta Kádár Mihály „Mi, a Makói Gépgyár dolgozói, tiltakozunk a nyugatnémet hadse­reg felfegyverzése ellen, mely újabb világháború kirobbantását ideai elő. Tiltakozunk az ellen is, hogy az atomenergiát háborús célokra hasz­nálják fel. Követeljük az atom bé­kés célokra való felhasználását! Több termeléssel, jobb munkával harcolunk békénk további fenntar­tásáért!“ A kisteleki gépállomás dolgozói a megyei békebizottsághoz küldték el táviratukat. — Az 1954 december 8-án tartott röpgyűlésünkön erélyesen tiltakoz­tunk Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen és jó munkával járu­lunk hozzá, hogy a népek elleni­­ merényletet megakadályozzuk — írják. ■— A moszkvai értekezlet igen nagy hatással van a nemzetközi helyzet alakulására — mondotta Hegyi Rókus technikus, az Áram­­szolgáltató Vállalatnál megtartott tiltakozó kisgyűlés következő hoz­zászólója. — Nekünk legfontosabb feladatunk tovább erősíteni barát­ságunkat és szövetségünket a Szov­jetunióval s a béketábor országai­val. Ennek a 900 milliós béketá­­bornak keretében, ha minden köte­lességünket becsülettel teljesítjük, biztonságban érezhetjük magunkat, mert tudjuk, hogy ezzel a békét védjük, a szocializmust építjük. A FÜSZÉRT dolgozóinak tiltako­zó kisgyűlésén Bordás Lidia szólalt fel elsőnek. — A béketábor erős és legyőzhe­tetlen — mondotta. — Különösen megerősödött a 600 milliós Kínával. Az imperialisták meg fogják látni, hogy ezt a tábort legyőzni sohasem tudják. — Nem tudnak bennünket le­győzni, sem megijeszteni a háború hívei —­ jelentette ki Turóczki Ernő —, mert ha arról lesz szó, kime­gyünk a határra és fegyverrel is megvédjük országunk békéjét. Erre legyünk készen mindig, mert lá­tom, hogy Nyugat-Németországot fel akarják fegyverezni és ez ha­zánkra is veszélyt jelent. Tiltakozó táviratot juttattak el az Országos Béketanácshoz az Új­­szegedi Rostkikészítő Vállalat dol­gozói is: „Mi, az Újszegedi Rostkikészítő Vállalat dolgozói tiltakozunk Nyu­gat-Németország felfegyverzése el­len. Óvni akarjuk családunkat azoktól a következményektől, me­lyekkel 1944-ben már találkoz­tunk. Békében akarunk élni és dolgozni, mert ez nekünk létérdek. B­ár bizottságaink emellett békealáírásokat is gyűjtenek, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeinek tiltakozását juttathassák el az Országos Béketanácshoz. Megyénkben ezideig már mintegy há­romezer aláírást gyűjtöttek a békebizottságok tagjai és aktívái. Tiltakozó kütgyűlések megyeszerle is. Ő is, mint sokan, a saját bőrén tapasztalta a német fasiszták által kirobbantott háború embertelensé­gét.

Next