Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)
1954-12-11 / 293. szám
■ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK{ VIHARSAROK A Z M D"> C S O N G R A D M E G Y E I P X. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ír Szilárdabb munkafegyelmet üzemeinkben (K. Gy.) A tervek teljesítésében nagy szerepe van a munkafegyelemnek. Üzemeinkben számos olyan becsületes munkás található, aki már hosszú évek óta dolgozik, de egyetlen egyszer sem késett el munkahelyéről. Ezek közé tartozik a Fémipari és Gépjavító Vállalatnál például Bence János és Sisák Gyula. Mindketten már két éves előnyt szereztek a tervteljesítésben. Öntudatos munkásaink kihasználják a műszak 480 percét, meg is találják számításukat: több pénzt vihetnek haza fizetéskor a borítékban. Megyénk üzemeiben a munkafegyelem az utóbbi időben erősen meglazult. Gyakori az elkésés és a munkások műszakjuk alatt nem dolgoznak kellően. Sőt: vannak, akik elbeszélgetik a 480 perc egy részét, és egy másra használják fel, mint ildául az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál egyesek, akik munkaidő alatt a falakat firkálják. Azonban Gárdián Józsefné üb. elnök nem tartja fontosnak a felvilágosító szót. Meg is látszik ennek »eredménye«: októberben elkéső volt, novemberben pedig 12-en nem tartották érdemesnek a munkahelyen való pontos megjelenést. Célszerű lenne, ha Gárdiánné, amikor tehetetlennek érzi magát, segítségül hívná a textil szakszervezet területi bizottságát. Példát vehetne Dudás Lajosnétól, a Kiskundorozsmai Pamutszövőde vb. elnökétől, aki sűrűn kérte a szakszervezet választott szerveinek segítségét, aminek következtében Dorozsmán megszilárdult a munkafegyelem. Helyes az is, ha életre hívják a beteglátogató csoportokat minden üzemben a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Ahol ez már megtörtént, ott az üzem vezetőségének nagyobb segítséget kell nyújtania a csoport munkájához. Sajnos egyes üzemekben még a mai napig is papíron működik a beteglátogató csoport. Kevés vállalat dicsekedhet azzal, mint a Szegedi Textilművek, hogy mindent megtesz a munkafegyelemért. Már reggel 8 óra után a meg nem jelent dolgozók lakására sietnek a beteglátogató csoport tagjai. Ennek eredménye, hogy a Szegedi Textilművekben folyton csökken az igazolatlan mulasztók táborának létszáma. Szeptemberben, amikor még a beteglátogatók elhanyagolták feladatukat, 11 dolgozó maradt igazolatlanul távol munkahelyétől. Most ez a szám hétre apadt. Egy olyan nagy üzemben, mint a Szegedi Textilművek, jó kezdeti eredménynek tudható be ez a csökkenés. Bizonyára rövidesen a beteglátogató csoport munkája eredményeként nem lesz igazolatlan mulasztója ennek a vállalatnak sem, ugyanúgy, mint a Csongrádi Bútorgyárnak. Ha arra utalunk, hogy az öntudatos dolgozóktól függ a munkafegyelem, csak «féligazságot» mondunk. A pénzbüntetés megszüntetése óta ugyanis művezetőink, igazgatóink úgyszólván teljes egészében elvetették a fegyelmezés »adminisztratív« eszközét. Nem élnek a gyakorlatban azzal a jogukkal sem, melynek alkalmazása javítana a meglevő helyzeten. Az alacsonyabb munkakörbe helyezést, az elbocsájtást az utóbbi időben kevés vezető alkalmazta. Nem engedhető meg ez a túlzott »jóság« a vállalatvezetők részéről. Személyre való tekintet nélkül, bátran kell alkalmazniuk a Munka Törvénykönyvének 113. paragrafusában felsorolt büntetéseket a fegyelmezetlen, a jó szóra nem hajló egyénekkel szemben. A népszerűtlen feladatok megoldásától valósággal irtóznak egyes üzemvezetők, pedig ha őszintén feltárnák a helyzetet, a munkások többsége megértené azt, hogy a tervtörvény és mindenkinek egyaránt kötelessége azon legjobb tudása szerint dolgozni. Nem lehet tehát valakinek a kénye-kedve szerint bejárogatni a gyárba. A Kiskirálysági Kendergyár az utóbbi időben arról volt nevezetes, hogy a kendergyárak között a termelést illetően a legutolsó helyen kullogott. Előirányzatát csupán 80—85 százalékra teljesítette. Vitán felüli, hogy a munkafegyelem lazasága befolyásolta a tervteljesítést a Kiskirálysági Kendergyárban is. A munkafegyelem megszilárdítása pártszervezeteink, szakszervezeteink feladata, de az egész gyár kollektívájának ügye, hiszen a tervteljesítés alapvető feltétele. Fegyelmezettebb munkával harcoljanak a terv maradéktalan teljesítéséért az üzemek dolgozói. Szilárdabb munkafegyelmet tehát üzemeinkben. Valósítsák meg a vezetők azt az elvet, hogy bér csak a megdolgozott munkáért jár, s a lógósnak nincs helye az üzemben. Üzemi pártszervezeteink feladatai Gépházban — a mozielőadás alatt Kossuth-kiállítás nyílik Szentesen BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT, 1954 DECEMBER 11. I minisztertalÉes megtárgyalta és elfogadta a moszkvai Érie’Józsefen rászívelt magyar kormánykiáöltség jelentését A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa december 10-i ülésén Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács első elnökhelyettese, a magyar kormányküldöttség vezetője beszámolt a moszkvai értekezletről. A minisztertanács a beszámoló alapján megtárgyalta a moszkvai értekezlet eredményeit, a magyar kormánydelegáció tevékenységét és határozatot hozott, amelynek értelmében teljes mértékben magáévá teszi a moszkvai értekezlet záróközleményének megállapításait. A Minisztertanács üdvözli a moszkvai értekezlet nyilatkozatát és teljes mértékben egyetért azokkal a megállapításaival, amelyek hangsúlyozzák, hogy az igazi európai biztonság csak abban az esetben valósítható meg, ha egyes európai államok zárt katonai tömbjei helyett létrejön az európai kollektív biztonság rendszere, amelyben — állami és társadalmi berendezésére való tekintet nélkül — valamennyi európai ország részt vehet. A Minisztertanács annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy ilyen kollektív biztonsági rendszer megteremtése nagymértékben megkönnyítené a német kérdés békés rendezését is, megakadályozná Nyugat-Németország remilitarizálását és kedvező feltételeket teremtene az egységes, demokratikus, békeszerető Németország létrehozásához, ami a német nép és valamennyi európai nép elsőrendű érdeke. A Minisztertanács megállapította, hogy a német kérdésnek ilyen szellemben történő rendezése teljes mértékben megfelel a Magyar Népköztársaság érdekeinek is. A magyar nép a német imperialisták által kirobbantott véres háborúban egy emberöltő alatt kétszer vesztette el fiainak százezreit, nemzeti vagyonának, kulturális értékeinek jelentős részét és ezért kész minden erejével síkraszállni a német militarizmus újjáélesztésének megakadályozásáért és a moszkvai értekezlet célkitűzéseinek megvalósításáért. A Minisztertanács magáévá tette a moszkvai értekezletnek azt az elhatározását, hogy a részvevő államok — közöttük a Magyar Népköztársaság is — a párizsi egyezmények ratifikálása esetén együttes intézkedéseket — köztük katonai intézkedéseket — tesznek védelmi képességük fokozása érdekében, hogy biztosítsák népeik békés alkotó munkáját, országuk biztonságát minden agresszív szándékkal szemben. A Minisztertanács a moszkvai értekezlet nyilatkozatában ismételten lefektetett elv alapján —amely hangsúlyozza, hogy az aláíró országok békében akarnak élni és baráti kapcsolatokat kívánnak kiépíteni és fenttartani minden országgal — továbbra is legfőbb feladatának tekinti, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a népek közötti béke, az országok közötti együttműködés megszilárdítása érdekében. A Minisztertanács elismerését fejezte ki a magyar kormányküldöttségnek és tevékenységét jóváhagyta. A Szovjetunió határozati javaslata a Tajvan körüli agresszív cselekmények megszüntetéséről New York (TASZSZ) Az ENSZ különleges politikai bizottságának december 9-i ülésén a Szovjetunió küldöttsége a következő határozati javaslatot terjesztette a »Panasz a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekmények miatt és az Egyesült Államok hadiflottájának felelőssége e cselekedetekért» kérdését tárgyaló bizottság elé: «A közgyűlés megállapítja, hogy az utóbbi időben a koreai háború megszűnése és az indokínai béke helyreállítása következtében kedvező feltételek keletkeztek más megoldatlan problémák rendezésére és a nemzetközi feszültség további enyhítésére, aggodalommal állapítja meg, hogy Tajvan és a kínai tengerek vidékén az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló fegyveres erők agresszív cselekményeket követnek el, ami abban jut kifejezésre, hogy provokatív fegyveres támadásokat intéznek Kína városai és partvidékei ellen, új háborús tűzfészekké változtatják ezt a körzetet és komolyan fenyegetik a békét. Megállapítja továbbá, hogy az említett körzetben állomásozó fegyveres erők kalóztámadásokat intéznek a nyílt tengeren különböző országok kereskedelmi hajói ellen, elfogják ezeket a hajókat és durván erőszakoskodnak legénységükkel. A közgyűlés elítéli ezeket az agresszív cselekményeket, amelyek fenyegetik a béke és a távolkeleti biztonság fenntartását és ajánlja az említett körzetben kialakult helyzetért felelős Egyesült Államok kormányának, tegye meg a szükséges intézkedéseket az említett agresszív cselekmények, továbbá a különböző országok kereskedelmi hajói ellen irányuló kalóztámadások megszüntetésére», ÁRA: 50 FILLÉR Megyénk dolgozói tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen !Kikívánkozik a szó az emberekből! Nem lehet szótlanul tudomásul venni a béke elleni összeesküvés tényét. Nem lehet egyszerűen csak belenyugodni abba, hogy népünk nyugodt, békés életét veszélyezteti az új Wehrmacht felállítása. Tiltakozunk a háború erőinek a mesterkedései ellen! Megyénk lakossága — öregje s fiatalja — már két olyan háború keservét szenvedte végig, melyeket a német hódítók zúdítottak Európára. Most, hogy egy harmadik világégést készítenek elő az imperialisták éppen az annyira gyűlölt német militarizmus segítségével, kikívánkozik a szó megyénk becsületes embereiből: tiltakozunk! Nyugat-Németország felfegyverzése ellen szólalnak fel üzemeinkben, a termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon, a kisipari szövetkezetekben, az iskolákban, a hivatalokban tartott kisgyűléseken, — mindenütt, hogy segítsék megakadályozni a párizsi háborús szerződések jóváhagyását. Vásárhelyi jogászok tiltakozása „A Magyar Jogászszövetség hódmezővásárhelyi csoportja az összes hódmezővásárhelyi jogászok részvételével tartott tiltakozó gyűlésén, egyöntetűen állást foglalt a moszkvai értekezlet deklarációja mellett és egyben a legélesebben elítéli a Nyugat-Németország remilitarizálását célzó imperialista törekvéseket — írják a többi között. — Felháborodását fejezi ki helyi csoportunk a Német Kommunista Párt ellen folyó karlsruhei terrorper miatt is és követeli annak megszüntetését. E perben az alapvető emberi szabadságjogok lábbal tiprását és újfasiszta diktatúra előkészítését látjuk, ami ellen minden becsületes embernek harcolnia kell. Mi, demokratikus jogászok, munkánkat csak békében és szabadságban tudjuk maradéktalanul kifejteni. A párizsi egyezmények ratifikálása és a német militarizmus újjáélesztése közvetlenül veszélyezteti békénket, szabadságunkat és jogrendünket, ezért csatlakozunk a magyar dolgozó nép tiltakozásához és minden erőnkkel részt veszünk a béketábor harcában a német fasizmus feltámasztása ellen.“ „Tárgyalátok úlján rendezzék a vitás kérdéseket“ A Csongrádmegyei Tatarozó és Építési Vállalat dolgozói tiltakozó táviratukban a következőket írják: “ Követeljük, hogy a nyugati hatalmak mondjanak le Nyugat- Németország felfegyverzéséről és a nagyhatalmak tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket. A Makói Gépgyár dolgozói szintén tiltakozó levelet küldtek az Országos Béketanácshoz. A 72 aláírással ellátott levélben a következőket írják: A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói kisgyűlést tartottak, melyen szintén tiltakoztak a Wehrmacht feltámasztása ellen. — Húsz esztendő alatt két világháborúban hullott vérünk a német imperialisták miatt — mondotta Juhász Imre villanyszerelő. — Alig van olyan család, ahonnét valaki ne hiányozna. Tiltakozunk az új háború ellen! Tiltakozunk Nyugat- Németország felfegyverzése ellen! Ugyanezt mondta Kádár Mihály „Mi, a Makói Gépgyár dolgozói, tiltakozunk a nyugatnémet hadsereg felfegyverzése ellen, mely újabb világháború kirobbantását ideai elő. Tiltakozunk az ellen is, hogy az atomenergiát háborús célokra használják fel. Követeljük az atom békés célokra való felhasználását! Több termeléssel, jobb munkával harcolunk békénk további fenntartásáért!“ A kisteleki gépállomás dolgozói a megyei békebizottsághoz küldték el táviratukat. — Az 1954 december 8-án tartott röpgyűlésünkön erélyesen tiltakoztunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és jó munkával járulunk hozzá, hogy a népek elleni merényletet megakadályozzuk — írják. ■— A moszkvai értekezlet igen nagy hatással van a nemzetközi helyzet alakulására — mondotta Hegyi Rókus technikus, az Áramszolgáltató Vállalatnál megtartott tiltakozó kisgyűlés következő hozzászólója. — Nekünk legfontosabb feladatunk tovább erősíteni barátságunkat és szövetségünket a Szovjetunióval s a béketábor országaival. Ennek a 900 milliós béketábornak keretében, ha minden kötelességünket becsülettel teljesítjük, biztonságban érezhetjük magunkat, mert tudjuk, hogy ezzel a békét védjük, a szocializmust építjük. A FÜSZÉRT dolgozóinak tiltakozó kisgyűlésén Bordás Lidia szólalt fel elsőnek. — A béketábor erős és legyőzhetetlen — mondotta. — Különösen megerősödött a 600 milliós Kínával. Az imperialisták meg fogják látni, hogy ezt a tábort legyőzni sohasem tudják. — Nem tudnak bennünket legyőzni, sem megijeszteni a háború hívei — jelentette ki Turóczki Ernő —, mert ha arról lesz szó, kimegyünk a határra és fegyverrel is megvédjük országunk békéjét. Erre legyünk készen mindig, mert látom, hogy Nyugat-Németországot fel akarják fegyverezni és ez hazánkra is veszélyt jelent. Tiltakozó táviratot juttattak el az Országos Béketanácshoz az Újszegedi Rostkikészítő Vállalat dolgozói is: „Mi, az Újszegedi Rostkikészítő Vállalat dolgozói tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Óvni akarjuk családunkat azoktól a következményektől, melyekkel 1944-ben már találkoztunk. Békében akarunk élni és dolgozni, mert ez nekünk létérdek. Bár bizottságaink emellett békealáírásokat is gyűjtenek, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeinek tiltakozását juttathassák el az Országos Béketanácshoz. Megyénkben ezideig már mintegy háromezer aláírást gyűjtöttek a békebizottságok tagjai és aktívái. Tiltakozó kütgyűlések megyeszerle is. Ő is, mint sokan, a saját bőrén tapasztalta a német fasiszták által kirobbantott háború embertelenségét.