Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)

1954-12-21 / 301. szám

2 (Folytatás az első oldalról). III. A GYÁRTMÁNYAINK FEJLESZTÉSÉRE, A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA: A fokozódó belföldi és export igények kielégítését az első negyed­évben a gyártmányfejlesztés és a minőségjavítás területén a jobb konstrukciós kialakítás és a fejlet­tebb technológiai módszerek beve­zetésével, továbbá a technológiai utasítások szigorú betartásával fog­juk biztosítani. Gyártmányfejlesztés: Március hónapban befejezzük az új „Szuperla” kerékpár nullszéria gyártását és a II. negyedévtől kezd­ve könnyű sportgépet adunk a dol­gozóknak. Az RF. 3 típusú radiálfúrógép lényeges fejlesztésével az első ne­gyedévben terven felül új „Cardi­­nalia” fúrógép prototypusát készít­jük el. Elkészítünk továbbá egy új típusú, az eddigieknél termelé­kenyebb fogaskerék-köszörűgépet. Az egyedi gépgyárunkban elkészí­tünk 200 db. új földgázpalackot, mely speciális földgázszállító vas­úti kocsikra szerelve jelentős mér­tékben megkönnyítik a háztartások gázellátását. A varrógépgyártás minőségének megjavítása és a termelékenység növelése érdekében az első negyed­évben beindítjuk az ország első automata gépsorát a varrógépfej megmunkálásánál. IV. AZ ENERGIA FELHASZNÁLÁS TERÜLETÉN: a kerékpár és motorkerékpár-gyár bővített galvanizálójának, továbbá a motorkerékpárgyár új precíziós öntödéjének és magas frekvenciájú­­ edző berendezésének villamosener­gia ellátását megtakarításból m­a­­gunk biztosítjuk. A világítás tervszerűbb elosztá­sával 300 KW áramteljesítményt takarítunk meg. Ebből a célból a világítási hálózatot olyan részekre tagoljuk, amely lehetővé teszi, hogy a délután és éjszakai műszakban az üzemi munkamenet igényei sze­rint szolgáltassuk az üzemi világí­tást. A minimális mértékre korlá­tozzuk az irodahelyiségek világítá­sát, az országos csúcsidőszakban. V. A DOLGOZÓINKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS ÉRDEKÉBEN: a munkásvédelmi beruházásainkat úgy végezzük, hogy négy vállala­tunk, a csőgyár, a készülék- és szerszámgyár, a motorkerékpár­­gyár és a golyóscsapágy-gyár 1955. évre tervezett munkásvédelmi be­rendezései az első negyedév végéig teljesen elkészüljenek. A többi gyá­raink munkásvédelmi beruházásait úgy készítsük elő, hogy a harma­dik negyedév végére befejezhetők legyenek. A munkásvédelmi berendezések elkészítésével és a dolgozók foko­zottabb növelésével ez évhez ké­pest a balesetek számát 5 száza­lékkal csökkentjük. Az egyedi gépgyár dolgozói ré­szére január hónapban ezerfős új konyhát helyezünk üzembe. A me­legüzemi dolgozóink részére épült új negyven férőhelyes éjjeli szana­tóriumban az első negyedévben száz dolgozót részesítünk szanató­riumi kezelésben. Újabb két lakóház építését kezd­jük meg, hogy ezzel további 24 családot tudjunk az ősz r­o­mán lakáshoz juttatni, befejezve ezzel a Béke­ téri munkás lakónegyed ki­­építését. A gyárterület fásításának és par­kosításának talajelőkészítő munká­latait elvégezzük. A FENTIEKEN KÍVÜL VÁLLALJUK: a megnövekedett anyag félkész- és készáru készleteinket 36 millió forinttal csökkentjük az 1954. no­vember 30-i állományhoz viszo­nyítva. Továbbfejlesztjük a gépállomások és termelőszövetkezetek patronálá­­sát és biztosítjuk, hogy a téli gép­javítások minden általunk patro­nált gépállomáson határidőre ki­váló minőségben elkészüljenek. Mi, a Rákosi Mátyás Művek dol­gozói megfogadjuk, hogy harcba indulunk Vörös Csepel régi hírne­vének öregbítéséért. Felajánlásain­kat, az üzemek, műhelyek és egyé­nek páros versenyeivel, a munkaerő jobb kihasználásával, a munka- és technológiai fegyelem megjavításá­val, a műszaki és gazdasági veze­tők tekintélyének növelésével, a munka jobb megszervezésével, a párt- és társadalmi szervek maga­sabb színvonalú munkájával fog­juk megvalósítani. RÁKOSI MÁTYÁS MŰVEK DOLGOZÓI NEVÉBEN: Zsofinyecz Mihály miniszterhelyettes, R. M. igazgatója­ Földes László R. M. P­ub. etsStitkár Tolnai Miklós Vasas szaksz. tér. biz. elnöke Pirityi András Koh. szaksz. tér. biz. elnöke Szigeti György R. M. DISZ biz. titkára Wilhelmb Tibor R. M. koh. Kossuth-dijas főmérnöke Kemenes Tibor R. M. Gépgyárak Munka érdemrendes főmérnöke Muszka Imre Szoc. Munk. Hőse, Kossuth-díjas eszterg. Kristóf Jánosné kétszeres sztahán, magkészítő Emődi Miklós Népközt. Érdemérem kitűnt, főkönyvelő Kovács Gyula Munkaérdemérmes ifjúmunkás hengerész Kapis László Erőmű munkaérdemrendes főmérnöke Chudovszki János Munkaérdemérmes hegesztő Nagy Béla Munkaérdemérmes sztahán, acélöntő Újvári Sándor • Csőgyár „Kiváló Kohász" dolgozója I Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Budapest, 1954. évi december hó 21-én. Honvédek, Tiszthelyettesek, Tisztek, Tábornokok! Hazánk dolgozó népe ma ünnepli a Debrecenben összehívott Ideig­lenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségű első ülésének 10. évfordulóját. A Szovjet Hadsereg dicső győzelmei felszabadították a magyar népet az évszázados német rabságból, s a hazaáruló földbirtokosok és tőkések elnyomása alól, lehetővé tették, hogy népünk kezébe vegye sorsának irányítását. Hazánk független és szabad ország lett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés munkásosztályunk és dolgozó paraszt­ságunk szilárd szövetségének, a hazafias erők alkotó összefogásának első nagyszerű megnyilvánulása volt. Az elmúlt tíz esztendő alatt nagy pártunk vezetésével munkás­osztályunk, dolgozó népünk megvalósította a parasztság évszázados álmát, a földreformot, alapjában megszüntette a kizsákmányolást és a Szovjetunió állandó támogatásával — a baráti népi demokráciákkal együttműködve — győzelmesen halad a szocializmus építésének útján. Hazánk gazdasága hatalmas mértékben fejlődött, nemzeti kultúránk ki­virágzott, népünk jóléte szüntelenül emelkedik. Létrehoztuk hazánk szabadságának és függetlenségének, dolgozó népünk hatalmának szilárd őrét, a magyar néphadsereget. Üdvözlöm önöket szabad hazánk népi hatalma megteremtésének 30. évfordulója alkalmából és további sikereket kívánok hazafias szent kötelességük teljesítéséhez — néphadseregünk erejének szüntelen foko­zásához. Megparancsolom: Hazánk fővárosában, Budapesten és az ünnepség színhelyén, Deb­recenben 1954. december 21-én, 24—24 löveg 20 össztüze köszöntse az ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésének 10. évfordulóját. Éljen népünk igaz barátja, a béke zászlóvivője, a nagy szovjet nép; erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan örök barát­sága! Éljen példaképünk, felszabadítónk, a dicsőséges Szovjet Hadsereg! Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen népünk összefogásának nagy nemzeti mozgalma, a Haza­fias Népfront! Éljen a Magyar Népköztársaság kormánya! Éljen győzelmeink szervezője, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! Bata István vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere KEDD, 1954 DECEMBER 21. tárlói és­én pártépítés Népnevelő értekezletek elé A pártéletben rendkívül fontos, hogy rendszeresen megtartsák a népnevelő értekezleteket. Most, a soronkövetkező napokban meg­nyílt tárgyaknak a pártszervezeteknek a népnevelőmunka eredményeit és­­ feladatait. Az alapszervezeti titkár­i elvtársak gondosan készüljenek fel­­ a népnevelő értekezletek jó leve­­­­ze­tésére.­­ Mire kell ügyelnünk? Elsősorban­­ arra, hogy termékeny és mozgósító­­ legyen a népnevző­k tanácskozása;­­ a népnevelő munka újabb szimga­­l­kát kapjon a tanácskozás által. Helyes módszer, ha a népnevelők választási munkáját a pártvezető­ség elismeri, személy szerint is megdicséri a jó munkát végző nép­nevelő elvtársakat. Ugyanakkor meg kell bírálniuk a pártmegbíza­­tásukat hanyagul ellátó pártmun­kásokat. Már a népnevelő értekez­letek előkészítése során a pártve­zetőségi tagoknak és a pártbizal­miaknak foglalkozniuk kell a nép­nevelő csoportok új, friss örökkel való megerősítésével. Mert vannak még párttagok, akik nem tevé­kenykednek, viszont ha megbízást adnak a pártszervezetek vezetői ne­kik, legtöbbször szívesen elvállal­ják. Egész bizonyos vannak még a pártalapszervezetek területén olyan pártonkívüliek is, akik szívesen vállalnak pártmunkát. Ezekkel a pártonkívüliekkel is foglalkozniok kell a pártszervezetek vezetőinek. A népnevelő értekezleteken a tag- és tagjelöltfelvétel problémái­val is foglalkozniok kell a párt­­szervezeteknek. Számos tagjelölt és pártonkívüli népnevelő jó mun­kát végzett a választási agitáció során. Ezért szükséges a párttag és tagjelölt felvételi követelményeknek megfelelő tagjelöltekkel, illetve pártonkívüliekkel foglalkozni ilyen irányban, annál is inkább, mert a tagjelöltfelvételi munkát a válasz­tások során elhanyagolták párt­­szervezeteink. Ezt a mulasztást pó­­tolniok kell. » A népnevelő értekezleteknek az is fontos feladata, hogy a válasz­tási agitáció során jól bevált nép­nevelő módszereket, tapasztalato­kat kölcsönösen kicseréljék. To­vább szélesítsék az állandó hely­hez és személyekhez kötött népne­velőhálózatot s ne feledkezzenek meg ugyanakkor a csoportos be­szélgetések, a kisgyűlések rendsze­res tartásáról sem. A népnevelő ér­tekezleteknek az is egy fontos fel­adata, hogy foglalkozzanak a nép­nevelő munka során felmerült vitás kérdésekkel, olyan kérdésekkel­­ is, melyeket nem sikerült megfelelően tisztázniuk a népnevelőknek a dol­gozókkal való beszélgetések során. Egész bizonyos, hogy számos ilyen kérdés akad, mégsem fordulnak, a felsőbb pártszervekhez az alapszer­vezetek vezetői, hogy az ilyen tisz­tázatlan kérdésekben választ kap­janak. Az is fontos, hogy a veze­tők a népnevelőmunka során kint­tartózkodjanak a területen ,­ a népnevelő elvtársakat ezáltal köz­vetlenül segítsék és irányítsák.­­ A népnevelő értekezleteken arra­­ is fordítsanak gondot a pártalap­­ú szervezetek vezetői, hogy a nép­nevelők, a kisgyűlés előadók kivé­tel nélkül rendszeresen részt vegye­nek a pártoktatásban. Ugyanis­­ a kongresszusi anyag, az év során megjelent párthatározatok soka sok jó érvvel látja el a népnevelőket. De ehhez az szük­séges, hogy a népnevelők példát­­ mutassanak a kongresszusi anyag tanulmányozásában. Az üzemek területén tartandó népnevelő értekezleteken érdemes tisztázni az átlagmunkásokkal való foglalkozás jelentőségét. Megyénk területén a népnevelő munkákban igen elterjedt jelenség, hogy csak a szakma legkiválóbb dolgozóit népszerűsítik. Ez is fontos. De a munkások zömét, a 100—110 száza­lékot teljesítők alkotják, akiknél öt-tíz százalékos emelkedés nagyban kihathat az éves tervük teljesíté­sére. És az ilyen kisebb eredményt elérő munkások lelkesítése, ered­ményeiknek elismerése is fontos alkotórésze kell, hogy legyen a po­litikai felvilágosító munkának. Mire irányuljon most falun­­ a politikai felvilágosító munka? Fel­tétlenül szükséges, hogy a falusi jellegű pártszervezetekben a nép­nevelő kollektívák ténylegesen megvizsgálják községüket abból a szempontból, hogyan állnak a dol­gozó parasztok az állampolgári kö­telezettségek teljesítésével. A nép­­nevelő rourikának most arra kell irányulnia, hogy a lemaradt dol­gozó parasztok is még ez évben ele­get tegyenek a sertés- és tojásbe­adási kötelezettségüknek. A nép­nevelők használják fel a meggyő­zés érdekében a tényeket, a szá­mos termelési segítséget, amit a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok kormányzatunk­tól kaptak. Mert a munka és az ál­lampolgári kötelezettségek teljesí­tése nemcsak a munkások és az al­kalmazottak, értelmiségiek, hanem a dolgozó parasztok jóléte növeke­désének is fő forrását képezi. Az agitációs munkának tehát közvet­­­ve ki kell hatnia az állampolgári kötelezettség maradéktalan teljesí­tésére.­­ A népnevelőknek azt is felada­­tává kell tenni, hogy amikor a megoldandó kérdések érdekében mozgósítanak, ezzel összefüggően tudatosítsák a nemzetközi helyzet alakulását is. Mert egy becsületes dolgozó ember sem lehet közömbös a nemzetközi helyzet alakulásával, Nyuga­t-Németország felfegyverzé­sével kapcsolatban. A dolgozó csa­ládokban mélyen él a béke vágya. Ezt a békevágyat tettekre kell vál­toztatnunk, mert a jól végzett munkával, az állampolgári kötele­zettségek teljesítésével a békét erősítjük. Hazánkat tesszük politi­kailag, gazdaságilag még szilár­dabbá.­­ Most, a tanácsválasztások után is, van tehát tennivaló bőven,­ s elég sokrétűek a feladatok, melye­ket meg kell oldani. A népneve­lő értekezletek legyenek kiinduló pontjai a pártpolitikai munka to­vábbi fellendítésének. Ha a Begyűjtési Hivatal nem ismeri a rendeletét , akadályozza a beadást (7.éve! egy tanácstagtól) A napokban bementem a maros­­lelei Begyűjtési Hivatalhoz, mert a nemrégen megjelent rendelet lehe­tővé teszi, hogy nyolc kiló marha­­beadási hátralékom sovány barom­fival teljesíthessem, mert nagyon sürgősen kellett volna vágási en­gedély a sertés betegsége miatt. Mikor Varga Gyula, a hivatal egyik dolgozója kezébe veszi a beadási könyvet, nézi, forgatja, majd ki­jelenti: nem hajlandó átütemezni a hátralékot sovány baromfira, csak hízóra. Hiába kértem és magyaráz­tam, — Varga hajthatatlan ma­radt. Másnap ismét felkerestem, hátha álmodott valamit az éjjel az én ré­szemre. Éppen reggelizett 9 órakor hivatalában. Ismételt kérésemre ki­jelentette: megmondtam tegnap, amit akarok, — nem tárgyalok to­vább. Elkeseredésemben elhatároztam: bemegyek a makói járási Begyűj­tési Hivatalhoz és elpanaszolom hogy bántak velem Maroslelén. Na­gyon nehezen szántam rá magam az útra, mert igen nagy szíl fújt, de végül mégis csak elindultam, mert ügyem nem tűrt halasztást. Makón mutatom a beadási köny­vem az elvtársnőnek és elsoroltam, hogy mi a helyzet. Megnézte a könyvet és azt mondotta, igazam van. Telefonon felhívta a marosle­­lei begyűjtési csoportot és utasítot­ta, hogy intézzék el az ügyem. Megnyugodva tértem haza és még aznap délután elmentem ismét a maroslelei begyűjtési csoporthoz és akkor már minden alku nélkül el­intézték az átütemezést. De azért vettem magamnak an­­­nyi fáradtságot, hogy az újságon keresztül is tudomására hozzam ezt az illetékeseknek. Úgy gondolom, akadnak Varga Gyulához hasonlók a megyében másfelé is, akik felüle­tesen látják el munkájukat, ezzel pedig tudva vagy tudatlanul meg­akadályozzák a termelőket a be­adási kötelezettségük teljesítésében. Szél István tanácstag Megkezdődött a bizalmi vita a francia nemzetgy­űlésben Párizs (MTI) Mint ismeretes, a francia nemzetgyűlés pénteken este szavazott a társállamokkal kapcso­latos költségvetésről. A szavazás a kormány javára dőlt el, de mind­össze két szavazattöbbséggel. Mielőtt a nemzetgyűlés áttért volna a cikkelyek szerinti részletes vitára, a miniszterelnök felvetette a bizalmi kérdést. Ilyen előzmények után került sor a nemzetgyűlés hétfői bizalmi vi­tájára. A nemzetgyűlés reggel 9.30-kor ült össze. Quilici (függet­len köztársasági) és Gilbert de Chambrun (haladó) képviselők fel­szólalása után Mandes-France mi­niszterelnök lépett a szónoki emel­vényre. Mendes-France hosszú beszédben fejtegette a kormány indokínai és távolkeleti politikáját és bizalmat kért a kormány számára. Mendes-France beszédének befe­jezése után az MRP parlamenti csoportjának javaslatára az ülést félbeszakították. Az ülést a dél­utáni órákban folytatják. A francia nemzetgyűlés többsége megadta a bizalmat Mendes-France kormányának Megkezdték a ra­tifikációs vitát Párizs (MTI) A francia nemzet­gyűlés délelőtti ülésén az indokí­nai társállamok költségvetésének vitája során Mendes-France beszé­det mondott. A vita után szünetet tartottak, majd ezt követően került sor a bi­zalmi szavazásra. Az indokínai társállamok költ­ségvetése és ezzel együtt a bi­zalmi kérdés felett 482 képvi­selő szavazott. A kormány mel­lett 310-en, ellen 172-en foglal­tak állást. Az „AFP” jelentette, hogy a nem­zetgyűlés hétfőn délután magyar idő szerint 18.20 órakor megkezdte a párizsi egyezmények ratifikációs vitáját. Elsőnek Billotte tábornok (ARS) a külügyi bizottság előadója terjesztette elő jelentését. Ismere­tes, hogy a külügyi bizottság egy szótöbbséggel támogatta a ratifiká­lást. Hétfőn délután tartotta ülését a tengerentúli területek bizottsága, amely 11 szavazattal 9 ellenében és 5 tartózkodással ugyancsak a ra­­tifikálás mellett foglalt állást. Azt lopott, ami a keze ügyébe akadt Rébék Imre Hódmezővásárhely, Kistópart­ utca 70. szám alatti la­kos a BELSPED vasútállomási ki­­rendeltségén dolgozott, mint admi­nisztrátor. A telepről hónapokon keresztül zsákban, 15—20 kilo­grammos tételekben, lopta a sze­net, a Mérleggyár deszkaszállítmá­nyából pedig rakonca­fákat emelt el; az Útfenntartó Vállalat homok­szállítmányából kétszer egy-egy ko­csival a saját lakására szállítta­tott; a Terményforgalmi Vállalat napraforgó szállítmányából is vitt haza egy zsákkal. De Rébék még ennyivel sem elégedett meg: több­ször előfordult, hogy a különböző érkező anyagokat előbb a földre rakatta, csak később engedte a ko­csikra történő felrakást. Ezzel jó­val magasabb rakodási díjat szá­moltathatott el magának és társai­nak is. Társai ilyenkor természe­tesen »borravalóval­« jutalmazták. A bíróság egyévi börtönre ítélte és kötelezte a kár megtérítésére. Továbbá elrendelte több gyanúsí­tott személy ellen az eljárás meg­indítását, Szombat hüly­eszáll a Békekölcsön sorsolásra December 30-án Szombathelyen kerül sor a III. Békekölcsön har­madik sorsolására. A városi ta­nács gondoskodott arról, hogy a sorsolás napjára a városi kultúrház átépítése és bővítése befejeződjék. Bővítik a színpadot, korszerűsítik a világítást, a nézőtér férőhelyeit is növelik. A DISZ a legjobban tanuló út­törő pajtásokat jelöli ki a számok kihúzására.

Next