Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)
1954-09-12 / 216. szám
VASÁRNAP, 1934 SZEPTEMBER 12 0 gép segít dolgozó parasztságunknak Verejtékes élet volt a múltban a paraszté. Ma már a gép segíti és könnyíti munkáját. A gépi munka pedig több termést, a több termés több jövedelmet jelent. Már pedig ki nem akar jobban élni, mint eddig? így gondolkodott id. Paksi Sándor cserebökényi négyholdas dolgozó paraszt is. Idősebbik fia ugyanis már öt éve tagja a helybeli Petőfi tsz-nek. Azóta vetélkedik egymással az apa és fia. Eleinte a fiatal Paksi nem sokkal keresett többet a tsz-ben, mint amennyit apja. Most aztán ifjú Paksi Sándor kerekedett felül. Az idén 400 munkaegysége után csak készpénzelőlegként több mint 6000 forintot kapott. Háztáji gazdasága is jól jövedelmezett. Keresetéből tehenet, kerékpárt és rádiót vásárolt magának. A szövetkezetben most osztják a gabonaelőleget. 15 mázsa búzást, nyolc mázsa árpát kap előlegbe, s ezen felül — a rizsaratás befejeztével — még nyolc mázsa hántolt rizst. Az apa jövedelme még felét sem érte el ennek. Ez az összehasonlítás megadta az ösztönzést a végső elhatározáshoz. Idős Paksi Sándor belép a közösbe és fia munkacsapatába kéri felvételét. Az a magas jövedelem, amit a tsz biztosít jól dolgozó tagjainak (pl. a tömörkényi Haladásban Hegedűs István feleségével és kisfiával teljesített 900 munkaegységük után 27 mázsa kenyérgabonát és 5400 Ft pénzelőleget kapott) gondolkodásra készteti mind a kilépni szándékozókat, mind a még kívülállókat. Visszavonta kilépési szándékát pl. Háló Imre is, a makói úttörő tsz-ben, mert mint mondotta: nyugodt, biztonságos életet nyújt a tsz. De meggondolták magukat Fazekas Rozália, Bánfi József, Laczkó János is a tömörkényi Kossuth tsz tagjai, akik szintén visszavonták kilépési nyilatkozatukat. Mind többen és többen kérik felvételüket. Valamennyiüket ki tudná felsorolni, csak néhány adatot említünk: hármanhárman kérték felvételüket a fábiánsebestyéni Új Életbe és Petőfibe, öten a szentesi Felszabadulásba, ketten a derekegyházi Helytállásba. A deszki Kossuth tagjainak létszáma hat, a csengelei Lenin három, a csorvai Haladás két taggal szaporodott. A fenti példák is bizonyítják: a felemelkedés útja — a termelőszövetkezetek útja. ,, . , J Dolgozik a gép a tsz földeken i" ip-——"in i A JÖVŐ ÚTJÁN i"~"" ii i i r-1111 ii .....i . »A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztésénél figyelmünket a termelőszövetkezetekre , kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a ■ falun ez az elkerülhetetlen útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről s rátér ez útra. Végsőfokon a szocializmus gazdasági alaptörvénye csak a nagyüzemi kollektív, mezőgazdaság segítségével juthat teljesen érvényre.«" (Az MDP Központi Vezetőségének i beszámolójából) Vallomás az új életről HEGEDŰS FERENCNEK hívnak. 1952. augusztusában 14 holddal léptem be a szegedi Felszabadulás termelőszövetkezetbe. Amikor beléptem, még voltak kételyeim: jól csináltam-e? Múltak a hónapok s meggyőződtem: a magam életének jobbrafordulásáért helyesen cselekedtem. Az idén is szép jövedelmet húzok a közös gazdaságunkból. Mint növénytermelő, ezidáig előlegként 8 mázsa 70 kiló búzát, 2 mázsa 80 kiló árpát, 4 mázsa 70 kiló zabot és 340 kéve herét hazavittem. A május 1-ig elért munkaegységeimre évközi előlegként 1960 forintot kaptam. Az év végéig egészen biztos, hogy munkaegységeim száma eléri az 560-at. Mert már most több, mint 500. úgy számítjuk mi, hogy egy egységre mintegy 4 kiló kukorica és 14 deka cukor is jut. Egy kis számadással akárki megállapíthatja, hogy mennyi cukrot és kukoricát szállít tanyámhoz a szövetkezetem kocsija. BECSÜLETEMRE mondhatom, hogy szövetkezetemben jobban élek, mint egyéni gazda koromban. Ha a tsz-emtől kapott természetbeni járandóságot is pénzre számítanám át, akkor a havi keresetem nem lenne kevesebb, mint 1400 forint. Ebben egyáltalán nincs benne a háztáji föld hozama, holott háztáji gazdaságomban tehenem, két borjúm, két hízóm, egy anyakocám van s tanyám udvarán több mint 50 csirke kapirgál és van még 24 liba, meg 10 kacsa is. SZÉP ÚJ HOLMIKAT: ruhafélét, lábbelit kap az én kedves kicsi lányom, a Teruska. Takaroson öltözhetünk: feleségem és én. Csak beszélek arról is, hogy az őszi zárszámadáskor motorkerékpárt szándékozom venni. A feleségem kívánsága ez. Miért ne járhatnánk mi motoron? Csak jó dolog az! De sokszor eszembe jutott, évekkel ezelőtt nem lett volna olyan merész tervem, mint most: új ház építése, motorkerékpár vásárlása. Így élünk, ilyen a sorunk a tsz-ben minékünk. Nem szépítgettem én mindazt, amit elmondottam. Ha netán valaki saját szemével is meg akar győződni, nagyon szívesen vendégül látom és elbeszélgethetünk. Az egyéni gazdák is érdeklődéssel figyelik szövetkezetem munkáját és azt, hogy milyen a jövedelem. Tőlem is érdeklődnek. Most még fontolgatnak, hogy belépjenek-e, vagy sem a tsz-be. Ez nem hiba, hiszen 1952-ben én is így csináltam. Persze, aki az eszére hallgat, nem hibázza el a döntést, amely egyedül rajta áll, Hegedűs Ferenc kislányával, Teruskával. Fejlett állattenyésztés a makói Úttörőben Az állattenyésztés nagymértékben hozzájárul az állati termékek bőségének megteremtéséhez és a tsz magas jövedelméhez. A makói Úttörő tsz éppen ezért nagy gondot ferdít állattenyészetére. Ma már 53 lovuk, 18 csikójuk, 40 tehenük, 77 borjújuk, 102 anyakocájuk és 308 süldőjük van, amelyből most 1,38-at fogtak be hízóba. Mágori Sándor, a makói Úttörő tsz elnöke a szövetkezet anyakocáival A fgyátaréti teldog. öntet Ahogy a szegedi vágóhíd és a rendező-pályaudvar mellett elhajtatunk az autónkkal, csupán néhány perces út és máris Gyálarétre érünk. A községnek talán 500 lakosa sincs, mégis olyan szép villaszerű orvosi rendelőt kapott a nép államától, hogy az épület díszére válna akár a Rózsadombnak is. Hosszú percekig el tudnánk nézni ezt a csinos villát itt a község főterén, mely mindenkinek arról beszél, hogy a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt mennyire más lest az élet még a legkisebb Szeged-környéki faluban is ... De most mi az élet változását másban keressük. Mégpedig abban, hogy egy-egy család sorsa hogyan változott kerek tíz esztedő leforgása alatt. Találomra megállunk az Arany János utcában, a 277. számú ház előtt. Itt lakik id. Kiss Mihály, a Komszomol termelőszövetkezet tagja három gyermekével. A szobában csinos új bútorok, az ajtó melletti asztalon törpeszuper rádió, a szekrények tele új ruhákkal, cipőkkel. A sertésólban három disznó hízik, a baromfiudvaron meg annyi a tyúk, a csirke, a liba, a kacsa, mint egy jókora darab égen a csillagok, felhőtlen augusztusi éjszakán. A házigazdával bent beszélgetünk a hangulatos, kedves kis szobában. A felesége addig vacsorát főz kint az udvaron felállított szabadtűzhelyen. Csirkepaprikás lesz az estebéd Tudjuk biztosan, mert a csendes alkonyi szellő be-behozza egy percre hozzánk az ínycsiklandozó vacsoraillatot. — A múltban földhözragadt szegények voltunk, még ennivalóra sem nagyon jutott, — idézi fel az 1944 előtti szomorú időket Kiss Mihály. — Akkor cseléd, más lábak apcája voltam falumban, Örhalmi Károly százados 370 holdas birtokán. Évi fizetésem mindössze 40 pengő volt, meg szűkösen a búzafejadag. Majd arról beszél —, de a szeme most már megelégedettségtől csillogó —, hogyan lett igazán ember a felszabadulás után. — A földosztáskor öt hold földet kaptam a családommal. Örökre vége lett hát a cselédsorunknak. De hogy még jobban boldogulni tudjak. 1950-ben én is összefogtam itt a községben jónéhány 5—6 holdas paraszttársammal s azóta közösen, egyesült erővel műveljük a földet. Ennek az összefogásnak köszönhetem, hogy ma boldog ember vagyok. Kis szünetet tart, majd odamegy a szekrényhez és a munkaegységkönyvéből parasztos betűkkel teleírt irkalapot vesz elő és sorolni kezdi: - A múlt évben például munkaegységeim után 77 mázsa búzát, 14 mázsa árpát, 27 mázsa kukoricát, 4 és fél mázsa szilvát, 9 mázsa burgonyát, 2 mázsa körtét, 17 liter pálinkát kaptam. Tíz mázsa búzám még most is a padláson van. Pedig már hozhatnám az új búzát is. Dehát addig nem szállítom haza, míg le nem takarítom a padlásról az ógabonát. Hiszen csak nem szakajtatom le a padlást... Leteszi a kezéből a papírlapot, vidáman tekint fel s így folytatja: — Az idei év elég mostoha volt, a munkaegységek után mégis 53 mázsa búza, 13 mázsa 50 kiló árpa, 30 mázsa kukorica, 5 mázsa cukor illet meg. A háztáji földemen is terem vagy 40 mázsa tengeri. Kaptam már ezidáig 17 ezer forint készpénzt is. — teszi hozzá mosolyogva. Az asztalról egy fényképet vesz a kezébe. Szép parasztlányt ábrázol a fotográfia. — Most már nincs semmi akadálya, hogy megnősüljön a fiam ... Ősszel csapunk is olyan lakodalmat, hogy a rezesbandát is másik községből hozatjuk ... V. Gy. I T 5 Öt új taggal erősödött a földeáki Dózsa tsz Az elmúlt napok egyikén közgyűlést tartott a földeáki Dózsa tsz, amelyen a tagság teljes létszámban megjelent. Vendégek is érkeztek a közgyűlésre, köztük kilencen, akik már régóta szemmel tartják a tszt. Id. Bakos István 2, ifj. Bakos István 4, Bajusz Sándor 3, Biel István 2 holdas egyénileg dolgozó parasztok már odahaza számvetést csináltak, de itt a közgyűlésen szemtől-szembe újra látni akarták a szövetkezet életét, eredményeit. A közgyűlésen Adok György, a termelőszövetkezet elnöke beszámolt az eddigi munkákról, amit élénk vita követett. Meglátszott,hogy a tagok nagyra becsülik a szövetkezeti demokrácia elvét. A tsz-tagok bírálták a hanyagokat, a dologkerülőket, majd egyhangú határozattal Kurunczi Pált és Hegyi Istvánt kizárták a csoportból, mert a terménybetakarítás idején nem vettek részt a közös munkában. Élesen megbírálták Dudás Istvánnét, ifj. Gillinger Antalnét, Kiss Józsefnét és Balázs Mihálynét, mert hanyagul dolgoztak az utóbbi időben. A szövetkezeti demokrácia betartása egyre inkább közelebb vitte az egyéni termelőket is a csoporthoz. A termelőszövetkezetben jól alakultak a gabonafélék termésátlagai: búzából 8,48 mázsát, árpából 11,48 mázsát, míg zabból 10 mázsát és 80 kilót takarítottak be holdanként. Állandóan gyarapodik állatállományunk is. Jelenleg 104 darab szarvasmarhájuk van, meg 32 fejőstehén. (Az istállóátlag 8,8 kilogramm, míg a fejési átlag 15,8 kiló.) A sertésállomány 264 sertésből áll, s ebből 42 anyakoca és 65 hízó. A hízók eladása szintén jelentősen növeli majd a közös jövedelmet. Baromfiból a termelőszövetkezet tagjai 750-et mondhatnak magukénak. Az eredmények láttán a jelenlévő egyéniek közül mind a kilencen kérték felvételüket. A közgyűlés megvitatta a belépni szándékozók kérelmét és közülük négy családot öt fővel azonnal fel is vett. A felvett öt tag rövidesen meg is kezdi a munkát a termelőszövetkezetben. Varga Sándor Bajusz Sándor, a tsz új tagja Az asszonyok munkája növeli a család jövedelmét Az asszonyok és leányok munkája egyaránt növeli a termelőszövetkezetek gazdasági alapját és a család jövedelmét. A munka megkönnyítését segíti elő pártunk és kormányunk, amikor a napközi otthonok hálózatának bővítésére minden lehetőséget biztosít. Nem jelent tehát külön gondot a gyermek nevelése a dolgozó asszonynak: modern napközi otthonok állnak rendelkezésre, ahol hozzáértő nevelők gondoskodnak a kicsinyekről. A kiskirálysági Lenin tsz asszonyai nyugodtan dolgozhatnak, a kicsinyeket szerető kezek gondozzák a napközi otthonban T