Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)

1954-09-12 / 216. szám

VASÁRNAP, 1934 SZEPTEMBER 12 0 gép segít dolgozó parasztságunknak Verejtékes élet volt a múltban a paraszté. Ma már a gép segíti és könnyíti munkáját. A gépi mun­ka pedig több termést, a több termés több jövedelmet jelent. Már pedig ki nem akar jobban él­ni, mint eddig? így gondolkodott id. Paksi Sán­dor cserebökényi négyholdas dolgo­zó paraszt is. Idősebbik fia ugyanis már öt éve tagja a helybeli Petőfi tsz-nek. Azóta vetélkedik egymás­sal az apa és fia. Eleinte a fiatal Paksi nem sokkal keresett többet a tsz-ben, mint amennyit apja. Most aztán ifjú Paksi Sándor kerekedett felül. Az idén 400 munkaegysége után csak készpénzelőlegként több mint 6000 forintot kapott. Háztáji gazdasága is jól jövedelmezett. Ke­resetéből tehenet, kerékpárt és rá­diót vásárolt magának. A szövetke­zetben most osztják a gabonaelőle­get. 15 mázsa búzást, nyolc mázsa árpát kap előlegbe, s ezen felül — a rizsaratás befejeztével — még nyolc mázsa hántolt rizst. Az apa jövedelme még felét sem érte el ennek. Ez az összehasonlí­tás megadta az ösztönzést a végső elhatározáshoz. Idős Paksi Sándor belép a közösbe és fia munkacsapa­tába kéri felvételét. Az a magas jövedelem, amit a tsz biztosít jól dolgozó tagjainak (pl. a tömörkényi Haladásban He­gedűs István feleségével és kis­fiával teljesített 900 munkaegysé­gük után 27 mázsa kenyérgabonát és 5400 Ft pénzelőleget kapott) gon­dolkodásra készteti mind a kilépni szándékozókat, mind a még kívül­állókat. Visszavonta kilépési szán­dékát pl. Háló Imre is, a makói úttörő tsz-ben, mert mint mondot­ta: nyugodt, biztonságos életet nyújt a tsz. De meggondolták ma­gukat Fazekas Rozália, Bánfi Jó­zsef, Laczkó János is a tömörké­nyi Kossuth tsz tagjai, akik szin­tén­ visszavonták kilépési nyilat­kozatukat. Mind többen és többen kérik felvételüket. Valamennyiü­­ket ki tudná felsorolni, csak né­hány adatot említünk: hárman­­hárman kérték felvételüket a fá­­biánsebestyéni Új Életbe és Pető­fibe, öten a szentesi Felszabadulás­ba, ketten a derekegyházi Helyt­állásba. A deszki Kossuth tagjai­nak létszáma hat, a csengelei Lenin három, a csorvai Haladás két tag­gal szaporodott. A fenti példák is bizonyítják: a felemelkedés útja — a termelőszö­vetkezetek útja. ,, . , J Dolgozik a gép a tsz földeken i" ip-——"in i A JÖVŐ ÚTJÁN i"~"" ii i i r-1111 ii .....i . »A mezőgazdaság szocialista szektorának fej­lesztésénél figyelmünket a termelőszövetkezetekre , kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus építésének a ■ falun ez az elkerülhetetlen útja, s hogy előbb vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességé­ről s rátér ez útra. Végsőfokon a szocializmus gazdasági alaptörvénye csak a nagyüzemi kollektív, mezőgazdaság segítségével juthat teljesen érvényre.«" (Az MDP Központi Vezetőségének­ i beszámolójából) Vallomás az új életről HEGEDŰS FERENC­NEK hívnak. 1952. au­gusztusában 14 holddal léptem be a szegedi Fel­szabadulás termelőszö­vetkezetbe. Amikor be­léptem, még voltak ké­telyeim: jól csináltam-e? Múltak a hónapok s meggyőződtem: a ma­gam életének jobbrafor­­dulásáért helyesen cse­lekedtem. Az idén is szép jö­vedelmet húzok a kö­zös gazdaságunkból. Mint növénytermelő, ez­­idáig előlegként 8 má­zsa 70 kiló búzát, 2 má­zsa 80 kiló árpát, 4 má­zsa 70 kiló zabot és 340 kéve herét hazavittem. A május 1-ig elért mun­kaegységeimre­­ évközi előlegként 1960 forin­tot kaptam. Az év vé­géig egészen biztos, hogy munkaegységeim száma eléri az 560-at. Mert már most több, min­t 500. úgy számítjuk mi, hogy egy egységre mint­egy 4 kiló kukorica és 14 deka cukor is jut. Egy kis szám­adással akárki megállapíthatja, hogy mennyi cukrot és kukoricát szállít tanyámhoz a szövetkezetem kocsija. BECSÜLETEMRE mondhatom, hogy szövetkezetemben jobban élek, mint egyéni gazda koromban. Ha a tsz-emtől kapott természet­beni járandóságot is pénzre számí­tanám át, akkor a havi keresetem nem lenne kevesebb, mint 1400 fo­rint. Ebben egyáltalán nincs benne a háztáji föld hozama, holott ház­táji gazdaságomban tehenem, két borjúm, két hízóm, egy anyako­cám van s tanyám udvarán több mint 50 csirke kapirgál és van még 24 liba, meg 10 kacsa is. SZÉP ÚJ HOLMIKAT: ruhafélét, lábbelit kap az én kedves kicsi lányom, a Teruska. Ta­karoson öltözhetünk: fe­leségem és én. Csak be­­­­szélek arról is, hogy az­­ őszi zárszámadáskor mo­­­­torkerékpárt szándéko­zom venni. A feleségem kívánsága ez. Miért ne járhatnánk mi moto­ron? Csak jó dolog az! De sokszor eszembe ju­­tott, évekkel ezelőtt nem lett volna olyan merész tervem, mint most: új ház építése, motorke­rékpár vásárlása. Így élünk, ilyen a sorunk a tsz-ben minékünk. Nem szépítgettem én mindazt, amit elmondot­tam. Ha netán valaki saját szemével is meg akar győződni, nagyon szívesen vendégül lá­tom és elbeszélgethe­tünk. Az egyéni gazdák is érdeklődéssel fi­gyelik szövetkezetem munkáját és azt, hogy milyen a jövedelem. Tőlem is érdeklődnek. Most még fontolgatnak, hogy belépjenek-e, vagy sem a tsz-be. Ez nem hiba, hiszen 1952-ben én is így csinál­tam. Persze, aki az eszére hallgat, nem hibázza el a döntést, amely egyedül rajta áll, Hegedűs Ferenc kislányával, Teruskával. Fejlett állattenyésztés a makói Úttörőben Az állattenyésztés nagymérték­ben hozzájárul az állati termékek bőségének megteremtéséhez és a tsz magas jövedelméhez. A makói Úttörő tsz éppen ezért nagy­ gon­­­dot ferdít állattenyészetére. Ma már 53 lovuk, 18 csikójuk, 40 te­henük, 77 borjújuk, 102 anyakocá­juk és 308 süldőjük van, amelyből most 1,38-at fogtak be hízóba. Mágori Sándor, a makói Úttörő ts­z elnöke a szövetkezet anyakocáival A fgyátaréti teldog. öntet Ahogy a szegedi vágóhíd és a rendező-pályaudvar mellett elhaj­tatunk az autónkkal, csupán né­hány perces út és máris Gyálarétre érünk. A községnek talán 500 lakosa sincs, mégis olyan szép villaszerű orvosi rendelőt kapott a nép álla­mától, hogy az épület díszére vál­na akár a Rózsadombnak is. Hosszú percekig el tudnánk nézni ezt a csinos villát itt a köz­ség főterén, mely mindenkinek ar­ról beszél, hogy a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt mennyire más lest az élet még a legkisebb Szeged-környéki faluban is ... De most mi az élet változását másban keressük. Mégpedig abban, hogy egy-egy család sorsa hogyan változott kerek tíz esztedő leforgá­sa alatt. Találomra megállunk az­­ Arany János­ utcában, a 277. számú ház előtt. Itt lakik id. Kiss Mihály, a Komszomol termelőszövetkezet tag­ja három gyermekével. A szobában csinos új bútorok, az ajtó melletti asztalon törpeszuper rádió, a szek­rények tele új ruhákkal, cipőkkel. A sertésólban három disznó hí­zik, a baromfiudvaron meg annyi a tyúk, a csirke, a liba, a kacsa, mint egy jókora darab égen a csil­lagok, felhőtlen augusztusi éjsza­kán. A házigazdával bent beszélge­tünk a hangulatos, kedves kis szobában. A felesége addig vacso­rát főz kint az udvaron felállított szabadtűzhelyen. Csirkepaprikás lesz az estebéd Tudjuk biztosan, mert a csendes alkonyi szellő be-behozza egy perc­re hozzánk az ínycsiklandozó va­csoraillatot. — A múltban földhözragadt sze­gények voltunk, még ennivalóra sem nagyon jutott, — idézi fel az 1944 előtti szomorú időket Kiss Mihály. — Akkor cseléd, más lába­­k apcája voltam falumban, Örhalmi Károly százados 370 holdas birto­kán. Évi fizetésem mindössze 40 pengő volt, meg szűkösen a búza­fejadag. Majd arról beszél —, de a sze­me most már megelégedettségtől csillogó —, hogyan lett igazán em­ber a felszabadulás után. — A földosztáskor öt hold föl­det kaptam a családommal. Örök­re vége lett hát a cselédsorunknak. De hogy még jobban boldogulni tudjak. 1950-ben én is összefogtam itt a községben jónéhány 5—6 hol­das paraszt­társammal s azóta kö­zösen, egyesült erővel műveljük a földet. Ennek az összefogásnak köszön­hetem, hogy ma boldog ember va­gyok. Kis szünetet tart, majd odamegy a szekrényhez és a munkaegység­könyvéből parasztos betűkkel tele­írt irkalapot vesz elő és sorolni kezdi: - A múlt évben például munkaegységeim után 77 mázsa búzát, 14 mázsa árpát, 27 mázsa kukoricát, 4 és fél mázsa szilvát, 9 mázsa burgonyát, 2 má­zsa körtét, 17 liter pálinkát kap­tam. Tíz mázsa búzám még most is a padláson van. Pedig már hozhat­nám az­ új búzát is. Dehát addig nem szállítom haza, míg le nem takarítom a padlásról az ógabonát. Hiszen csak nem szakajtatom le a padlást... Leteszi a kezéből a papírlapot, vidáman tekint fel s így folytatja: — Az idei év elég mostoha volt, a munkaegységek után mégis 53 mázsa búza, 13 mázsa 50 kiló árpa, 30 mázsa kukorica, 5 mázsa cukor illet meg. A háztáji földemen is terem va­gy 40 mázsa tengeri. Kap­tam már ezidáig 17 ezer forint készpénzt is. — teszi hozzá mosolyogva. Az asztalról egy fényképet vesz a kezébe. Szép parasztlányt ábrázol a fo­tográfia. — Most már nincs semmi akadá­lya, hogy megnősüljön a fiam ... Ősszel csapunk is olyan lakodal­mat, hogy a rezesbandát is másik községből hozatjuk ... V. Gy. I T 5 Öt új taggal erősödött a földeáki Dózsa tsz Az elmúlt napok egyikén közgyű­­­lést tartott a földeáki Dózsa tsz, amelyen a tagság teljes létszámban megjelent. Vendégek is érkeztek a közgyűlésre, köztük kilencen, akik már régóta szemmel tartják a tszt. Id. Bakos István 2, ifj. Bakos Ist­ván 4, Bajusz Sándor 3, Biel István 2 holdas egyénileg dolgozó parasz­tok már odahaza számvetést csi­náltak, de itt a közgyűlésen szem­­től-szembe újra látni akarták a szövetkezet életét, eredményeit. A közgyűlésen Adok György, a termelőszövetkezet elnöke beszá­molt az eddigi munkákról, amit élénk vita követett. Meglátszott,­­hogy a tagok nagyra becsülik a szövetkezeti demokrácia elvét. A tsz-tagok bírálták a hanyagokat, a dologkerülőket, majd egyhangú ha­tározattal Kurunczi Pált és Hegyi Istvánt kizárták a csoportból, mert a terménybetakarítás idején nem vettek részt a közös munkában. Élesen megbírálták Dudás Ist­­vánnét, ifj. Gillinger Antalnét, Kiss Józsefnét és Balázs Mihálynét, mert hanyagul dolgoztak az utóbbi idő­ben. A szövetkezeti demokrácia be­tartása egyre inkább közelebb vitte az egyéni termelőket is a csoport­hoz. A termelőszövetkezetben jól ala­kultak a gabonafélék termésátla­gai: búzából 8,48 mázsát, árpából 11,48 mázsát, míg zabból 10 má­zsát és 80 kilót takarítottak be holdanként. Állandóan gyarapodik állatállo­mányunk is. Jelenleg 104 darab szarvasmarhájuk van, meg 32 fe­jőstehén. (Az istállóátlag 8,8 kilo­gramm­, míg a fejési átlag 15,8 kiló.) A sertésállo­mány 264 sertés­ből áll, s ebből 42 anyakoca és 65 hízó. A hízók eladása szintén je­lentősen növeli majd a közös jö­vedelmet. Baromfiból a termelőszö­vetkezet tagjai 750-et mondhatnak magukénak. Az eredmények láttán a jelenlé­vő egyéniek közül mind a kilencen kérték felvételüket. A közgyűlés megvitatta a belépni szándékozók kérelmét és közülük négy családot öt fővel azonnal fel is vett. A fel­vett öt tag rövidesen meg is kezdi a munkát a termelőszövetkezetben. Varga Sándor Bajusz Sándor, a tsz új tagja Az asszonyok munkája növeli a család jövedelmét Az asszonyok és leányok mun­kája egyaránt növeli a termelő­­szövetkezetek gazdasági alapját és a család jövedelmét. A munka megkönnyítését segíti elő pártunk és kormányunk, amikor a napközi otthonok hálózatának bővítésére minden lehetőséget biztosít. Nem jelent tehát külön gondot a gyer­mek nevelése a dolgozó asszony­nak: modern napközi otthonok áll­nak rendelkezésre, ahol hozzáértő nevelők gondoskodnak a kicsinyek­­ről. A kiskirálysági Lenin tsz asszonyai nyugodtan dolgozhatnak, a kicsinyeket szerető kezek gondozzák a napközi otthonban T

Next