Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)
1955-01-01 / 1. szám
2 „Szükséges és lehetséges a békés együttélés a kalinbizi társadalmi rendszerű országok «özön Nagy Imre elvtárs, a Minisztertanács elnökének válasza a Jugopress által felvetett kérdésre Kérdés: «Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?» Válasz: »Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, amely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amellyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a felelős államférfiaknak száma is, akik — bár világnézetük különböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes politikusai is egyre erőteljesebben állnak ki a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru, vagy legutóbb Herriot, a francia parlamentben a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét felölelő béke-világmozgalomnak, amely a második világháború után a nemzetközi politika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja, hogy szükséges és lehetséges a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és indokínai háború befejezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében, ez az elv tette lehetővé Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése és a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető össze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a résztvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésére és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség az új esztendőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában és a békés együttélés döntő kérdésében azonos. Az ilyen békés együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Japán kapcsolatainak rendezése Kínával és a Szovjetunióval megszilárdítaná a Távol-Kelet békéjét Peking (Új Kína) A »Zsenminzsipao« csütörtöki száma vezércikkben foglalkozik Sigemicunak, az új japán kormány külügyminiszterének azzal a kijelentésével, hogy Japán kölcsönösen elfogadható alapon hajlandó felvenni a rendes kapcsolatokat a Szovjetunióval és Kínával. A lap hangoztatja, hogy az új japán kormánynak ezt a nyilatkozatát örömmel kell üdvözölni. A kínai nép teljes mértékben támogatja Molotov szovjet külügyminiszternek a Japánnal fennálló kapcsolatok kérdésében december 16-án elhangzott nyilatkozatát. Japán kapcsolatainak rendezése Kínával és a Szovjetunióval megszilárdítaná a Távol-Kelet békéjét és enyhítené a világfeszültséget. Alig hangzott azonban el Molotovnak a Japánnal fennálló kapcsolatok rendezéséről szóló nyilatkozata, az Egyesült Államok külügyminisztériumában máris siettek kijelenteni, hogy amennyiben Japán elfogadná Molotov javaslatait, »megromlanának Japán és az Egyesült Államok kapcsolatai«. Ez annyit jelent — mutat rá a »Zsenminzsipao» —, hogy az amerikai megszállók állandósítani akarják Japán feletti uralmukat. Ez a szándékuk egyhangú felháborodást vált ki Japán népéből. E felháborodás eredménye Joszida kormányának bukása is. Sigemicu külügyminiszter azonban e hó 18-án a japán felsőház külügyi bizottsága előtt azt a nyilatkozatot tette, hogy Japán nem indíthat haladéktalanul tárgyalásokat a Szovjetunióval és még nem készül konkrét lépéseket tenni ilyen irányban. A «Zsenminzsipao» ezzel kapcsolatban rámutat Sigemicu magatartásának kétszínűségére. «Hazajárnának és Sigemicunak a Szovjetunióval és Kínával fennálló kapcsolatok rendezéséről szóló kijelentései vagy »választási szólamok« voltak csupán, vagy pedig az új japán miniszterelnök és a külügyminiszter meghajoltak az Egyesült Államok kényszerítő akarata előtt« — írja a lap. »Nem arról van szó, hogy Kína és a Szovjetunió olyan feltétellel kívánja helyreállítani a kapcsolatokat Japánnal, hogy Japán lazítsa meg kapcsolatait az Egyesült Államokkal, hanem arról, hogy az Egyesült Államok mindenáron alá akarja aknázni Japán arra irányuló erőfeszítéseit, hogy helyreállítsa a rendes kapcsolatokat Kínával és a Szovjetunióval« — hangsúlyozza a »Zsenminzsipao« cikke, amely befejező részében újból kijelenti, hogy örömmel kell üdvözölni minden olyan gyakorlati és megvalósítható kezdeményezést, amely a Japán és a Kínai Népköztársaság között fennálló kapcsolatok rendezéséhez vezethet. Okunk van feltételezni, hogy a japán politikai vezetők mielőbb olyan döntésekre határozzák el magukat, amelyek megfelelnek Japán érdekeinek" — írja végezetül a „Zsenminzsipao“ vezércikke. A Colombo-hatalmak értekezletének záróülése Párizs (AFP). Nyilvánosságra hozták a colomboi hatalmak öt miniszterelnöke által aláírt zárónyiltkozatot, amelyet a bogori értekezletről kiadtak. A zárónyilatkozat aláírói egyöntetű álláspontra helyezkedtek a genfi értekezletből adódó kérdésekben, valamint az írk-afrikai, a nyugat-ajgineai kérdésben és az ázsiai országok gazdaságfejlesztésének problémájában. Az értekezletről kiadott záró- 1 "ltemény ezenkívül magában fog! Itt annak a 25 országnak a Devivét amelyet meghívtak az áprilisra tervezett afrikai-ázsiai értekezletre. Ezzel kapcsolatban az aláíró országok leszögezik: Az afrikai-ázsiai értekezleten való részvétel nem jelenti azt, hogy a meghívott országok bármelyikeik módosítania kellene álláspontját bármely ország rendszeréről. A meghívás elfogadása csupán azt jelenti, hogy a résztvevő állam egyetért az értekezlet célkitűzéseivel. A nyilatkozat aláírói támogatják Tunisz és Marokkó népét függetlenségi harcában. A zárónyilatkozat aláírói kiemelik az atomkísérletekkel kapcsolatos nagy aggodalmakat, hangoztatják, hogy sürgősen meg kell szüntetni az ilyen kísérleteket és felkérik a leszerelési bizottságot, hogy „vegye azonnal fontolóra a problémát“. A bogori értekezleten résztvevő öt állam miniszterelnöke egyébként külön közleményben jelentette be az áprilisban Indonéziában tartandó afrikai-ázsiai értekezlet napirendjén szereplő kérdéseket. A különközlemény szerint az értekezleten a következő pontok szerepelnek majd: az atombomba, problémája, a gazdasági együttműködés kérdése és a világ feszültség csökkentése érdekében hozandó intézkedések megvitatása. Az értekezletre — mint ismeretes — 25 országot hívtak meg, közöttük a Kínai Népköztársaságot, Japánt, Dél-Vietnamot és a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Rövid külpolitikai hírek A belgrádi rádió közli, hogy a fővárosi államügyészség javaslatára bűnvádi eljárás indítását határozta el Milovan Gyilasz és Vladimir Dedijer ellen. Gyilaszt és Dedijert rágalmazó és ellenséges propaganda kifejtésével vádolják, amely arra irányul, hogy külföldön kárt okozzon Jugoszlávia létérdekeinek. * Peking (Új Kína) A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint Újév napját jelölték ki Ho Si Minh és a vietnami kormány Hanoiba való visszatérésének hivatalos emléknapjául. A Vietnami Munkapárt lapja csütörtöki számának vezércikkében kijelenti, hogy Ho Si Minh és a kormány Hanoiba való visszatérésének emlékünnepe „figyelmeztetést jelent majd azok számára, akik meg akarják bontani az indokínai békét.“ Sanghaj (TASZSZ) A tokiói rádió jelentése szerint a japán „tengeri biztonsági erők“ (tulajdonképpen a japán hadiflotta) vezetősége elhatározta, hogy a tengeralattjárókon végzendő szolgálathoz szükséges ismeretek elsajátítása végett 80 személyt küld az Egyesült Államokba egyéves kiképzésre. Közülük 10-en mér december 26-án az Egyesült Államokba repültek, SZOMBAT, 1955 JANUÁR 1. Végetért a Colomnc-országok értekezlete A külpolitika legutóbbi eseményeirőlAmikor ismeretessé vált a francia nemzetgyűlés péntek esti döntése, mely szerint a nemzetgyűlés 287 szavazattal 260 ellenében elfogadta a párizsi egyezményeket, haladó politikai körökben világszete az a vélemény alakult ki, hogy a francia nemzetgyűlés reakciós többsége nem a francia nép véleményét fejezi ki, „287 szavazattal 260 ellenében — mondotta ezzel kapcsolatban Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt titkára parlamenti felszólalása során — bűnt követtek el Franciaország ellen. A francia nép sohasem fogja elfogadni a nemzetgyűlési képviselők kisebbségének e szavazását, amely megengedhetetlen amerikai és angol nyomás eredménye. Az ország haragja nagy lesz. Az utolsó szót még nem mondották ki. A hazafiak egységes akciója tovább folytatódik, hogy a Köztársasági Tanács — a francia nemzetgyűlés felsőháza — elutasítsa azt, amit most a nemzetgyűlés elfogadott. Elutasítjuk mindezeket az indítványokat, amelyek kisebbíteni igyekeznek az elkövetett bűnt. Hogyan szólíthatnék fel a kormány fejét, hogy most tegyen lépéseket a tárgyalás érdekében, amikor ő írta alá e gyászos egyezményeket és semmiféle mesterkedéstől sem riadt vissza, hogy elfogadtassa azokat a nemzetgyűléssel? Nincs semmi bizalmunk a kormány iránt — hangsúlyozta ezután Francois Billoux. — Nem fogunk alibit adni azoknak a képviselőknek, akik ma megszavazták a német újrafelfegyverzést. A francia nép kezébe vette a béke ügyét és azt diadalra is fogja juttatni a német revansisztáknak e nemzetgyűlésben helyet foglaló 287 barátja ellenére is. A francia nép hatalmas „nem“-mel válaszol majd, amelyet meg fognak hallani az egész országban, az egész világon.“ Lapunk más helyén közöljük Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének és Adenauer nyugatnémet kancellár nyilatkozatát a párizsi egyezményekkel kapcsolatos francia parlamenti döntésről. Ollenhauer nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a nyugatnémet közvélemény teljes mértékben tisztában van a német újrafelfegyverzés következtében előálló nagy veszéllyel. Ezzel szemben Adenauert — az egyik apostola a párizsi egyezményeknek — megelégedéssel töltötték el az események. Ugyancsak lapunk más helyén számolunk be s arról is, hogy a Francia Szocialista Párt eljárást tesz folyamatba azon képviselők ellen, akik a legutóbbi szavazások során a párizsi egyezmények ratifikálása ellen szavaztak. A pártvezetőség e döntése nyilvánvalóan súlyos veszéllyel jár majd a párt további helyzetére vonatkozóan, hiszen a kérdéses képviselők választókerületeik küldöttségének kívánságát teljesítették akkor, amikor a ratifikálás ellen szavaztak. Emellett a szocialistáknak számítaniuk kell az idén minden bizonnyal sorra kerülő parlamenti választásokra is. 1^1int az AFP jelenti — erről is lapunk más helyén számolunk * * be részletesen — végetért a Colombo-országok értekezlete, amelyet — mint ismeretes — az Indonézia fővárosa, Dzsakarta melletti Bopor ban rendeztek. Feltűnő ezzel kapcsolatban az, hogy a nyugati sajtó és rádiók élénken kommentálják az értekezlet lefolyását és a hozott határozatokat, mivel az érdekelt és a Colombo-egyezményben résztvevő országok állásfoglalása nagy súllyal esik latba a világpolitika és az ázsiai események további alakulása szempontjából: figyelemreméltó nyilatkozatot közöl a Manchester Guardian című angol lap Ernest Thorton angol parlamenti képviselő tollából. „Az a fejlődés — írja többek között a képviselő, aki nemrégen tért vissza Kínából — amit Kína ért el az utóbbi öt év folyamán, valóban lenyűgöző.“ A cikkíró ezután megállapítja, hogy Kínának az iparosítás érdekében tett sikeres erőfeszítése nagyobb politikai hatást gyakorol Ázsia többi részére, mint bármely kommunista „felforgató“ tevékenység. A Francia Szocialista Párt igazgató bizottságának fegyelmi határozatai Párizs (MTI). Az AFP jelentése szerint a Francia Szocialista Párt igazgató bizottsága csütörtökön este a párizsi egyezmények felett tartott szavazás után fegyelmi határozatot hozott az ellen a 18 képviselő ellen, aki a párizsi egyezmények ellen foglalt állást az igazgató bizottság elhatározta, hogy Lejeune volt minisztert végleg kizárja a pártból és a többi 17 képviselőtől (köztük Naegelen volt minisztertől) minden megbízatást megvon. rágni lehet a füstöt. Ünnep előtt sok vendége van a vásárhelyi fodrászszövetkezet 5-ös számú üzletének. Már hogyne lenne, hisz minden férfi „megszépülve“ készül az újév köszöntésére. A fiatalok cigarettáznak, az idősebbek csibukokból eregetik a füstkarikákat a mennyezet felé. Akad olyan is köztük, aki a Viharsarkot vagy a Ludas Matyit olvasgatja. Három fehérköpenyes férfi dolgozik a tükrök előtt. Kettőjüket bizony megviselte az idő. A homlokok barázdái 40— 50 év szakmai gyakorlatát árulják el, mellettük az alig 15 éves gyermekarc még kezdeti tudatlanságot tükröz. Nem olyan biztos a kézmozdulata Czuczi Mátyásnak, mint két tanítójának. De mit kívánhatunk az alig 4 hónapnyi gyakorlattól? Ilyen forgalomban mint a mostani, nincs ideje Dancsik Gyula bácsinak, hogy tanítgassa a tanítványát az éles kés kezelésére. Amikor kevesebb a vendég, csak akkor adhatja át 50 éves tapasztalatát. Mátyás meg is fogadja a jó szót, szeme fürkészően tekint ilyenkor mestere kezére. A gyengébb szabásúaknál meg is próbálja utánozni tanítóját. Van úgy, hogy sikerül. Most tehát csak pamacsot, hisz ahhoz nem szükséges sok magyarázat. lyílik az ajtó. Újabb vendég érkezett. — Tessék helyet foglalni — mondja a fiatal fiú illedelmesen a köszönés után. Az újonnan jött lekabától s leül a sarokba. Közben szeme végigszalad a jelenlévők arcán. Szájának alig észrevehető mozgása azt árulja el, hogy megszámolta hányan vannak előtte. Messzire van a tanya — bár még most nem oly nagy az idő, mert délután 2 óra — és nem szeretné, ha később „szabadulna“ mint ahogy‘ dukál. Néhány perc múlva azonban ő is belevegyül a napi események megtárgyalásába. Kérem a következőt! — szólal meg a tanuló s közben a dobkályhához siet, hogy meleg vizet engedjen a borotvás tálba. Dancsik bácsi kése pedig szedi a habbal együtt a szakált is vendége arcáról. Lebben a fehér lepedő és máris újabb nyakba kerül. Gyors mozdulattal fordul az ecset a tálban s habot ken az arcra. Szuezi Mátyásból — mestere szerint — jó fodrász lesz. A fiú tanulékony s az „ifi borbélyok“ között a legjobbak egyike. Nemrégiben versenyre hívta Kardos Jánost, a 3-as részleg fodrásztanulóját. Hetenként együtt „dolgozhat“ a két versenytárs a szeretetházban. Mindketten Csendes Gyulának segítenek. Mátyás apja, aki szabó, igen örül fia jó magaviseletének. — Ember lesz a fiamból — mondja, ha fiáról érdeklődnek. Ez így is van. A 15 éves fiúnak pár év múlva talán még Dancsik bácsinál is gyorsabban mozog majd a keze. Ez azonban még odébb van... Mátyás szereti a fodrászszakmát. Régi vágya teljesült, amikor az őszön tanuló lett. Általában szót fogad Dáncsik Gyulának, azonban Bakk bácsira nem igen hallgat, holott ha valóban jó mester akar lenni, akkor mindenkitől el kell fogadnia a jó szót.illócsattogás hangja vegyül a vendégek beszédébe. A hajnyírás a borbélyok legszebb munkája. Érzés, ízlés és jó szem kell ehhez. Alakítani a hajfürtök elhelyezését s hosszúságát, valóban ízlést kíván. Még önállóan nem kezelte az ollót az 5-ös fodrászüzlet tanulója, de a 0-ás és a 3-as hajnyírót igen. Bátrabban feni a borotvát is, mint 1—2 hónappal ezelőtt. Ez volt az első, amire tanította mestere. Mátyás szeme követi Dancsik bácsi mozdulatait. Szeretné, ha már ő simogatná a hajfürtöket. Még pár havi figyelem, tanulás és teljesülhet vágya... ■» Kiss i rop«!TM«