Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)
1955-02-25 / 47. szám
VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Ö'/VyGY VIHARSÁROK ÁRA: 50 FILLER Xi. tivtuLiüiti, 4'i. SS.AM DeszM este Az öregek nagy családja »JÉCSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 25. A közös gazdálkodás néhány alapvető szabálya Immár másfél éve lesz, hogy megjelent a mezőgazdasági termelőszövetkezetek új, illetve módosított alapszabálya. Most, a tavaszi munkák előtt nem érdektelen felidézni néhány pontját, mert az alapszabályt a tagok jövedelmének gyarapítására, a termelőszövetkezetek erősítésére alkották. Elengedhetetlen követelmény tehát, hogy a tsz-ek ezeknek az alaptörvényeknek a legkövetkezetesebb tiszteletben tartásával lássanak munkához. Fontos része például az alapszabálynak a háztáji gazdálkodásról szóló rendelkezése. Ennek értelmében 800—1600 öt háztáji terület művelésére jogosult minden termelőszövetkezeti tag, illetve család. A háztáji gazdaságban egy tehénen kívül mindenki tarthat egy-két növendékmarhát, egy anyakocát szaporulatával, három-négy hízósertést, öt juhot vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méhcsaládot. A háztáji gazdaság a tsz-tagok évközi szükségletének kielégítésére szolgál. A háztáji terület megművelése azonban tehát nem mehet a közös gazdaság rovására. Mégis több helyen a megyében, figyelmen kívül hagyva az alapszabályt, túllépnek az abban megjelölt határokon. A makói Hunyadi Termelőszövetkezetben például egy családnak általában 2—3 hold háztáji földje van és a tagok ráadásul 2—3 tehenet is tartanak. Ennek egyenes következménye, hogy a Hunyadi TSZ tagsága elhanyagolja a közös vagyon gyarapítását, mert a nagy háztáji gazdaság és a sok egyéni jószág miatt nem ér rá a közösben dolgozni. Jellemző például, hogy ebben a termelőszövetkezetben a tagoknak összesen mintegy 80 háztáji tehenük van —a közös szarvasmarhaállomány pedig mindössze 20—22. Hasonló a helyzet a csorvai Kiss Imre Termelőszövetkezetben is, ahol legalább tíz-tizenkét tagnak 2—3 holdas tanyatelke van, de ráadásul megkapták a háztáji földet is. Világosan meg kell mondanunk: a háztáji gazdaság mindenfajta bővítése a közös gazdaság kárára van. Ezért léptennyomon küzdeni kell ellene, nemcsak a vezetőségnek, hanem valamennyi igazságszerető, helyesen gondolkozó tagnak is! Most — még a tavaszi munkák előtt — éppen ezért hívjanak össze termelőszövetkezeteink közgyűlést és vizsgálják meg: szövetkezetükben nem fordul-e elő hasonló eset, mint a makói Hunyadi vagy a csorvai Kiss Imre Termelőszövetkezetben a háztáji gazdaságok körül. Ahol több a föld, vagy több a jószág a megengedettnél, ott minden huzavona nélkül be kell adni a felesleget a közös vagyonba. Az átadott jószágokért a termelőszövetkezet természetesen fizesse ki az alapszabálynak megfelelően a tagoknak a megfelelő térítést. Ezekben a napokban, mikor megyeszerte folyamatban van a háztáji földek kijelölése, a vezetőség ugyancsak vegye figyelembe a tsz írásba fog'a’t alaptörvényét, a háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében jelölje ki és azt különítse el a tsz közös gazdálkodási területétől. Ezeket a háztáji földeket feltétlenül úgy osszák ki a tagoknak, hogy az éveken át mindig ugyanazé a családé legyen. Ebben az esetben ugyanis érdekeltté válik minden tag háztáji földje jó művelésében. Ezáltal megfelelő időben szántja és gondoskodik a talajerő pótlásáról is. A megye számos termelőszövetkezetében hiba van a háztáji földek felszántása körül. Az történik ugyanis, hogy ezeket a földeket a tsz költségére szántatják fel a gépállomásokkal, holott a szántási és minden egyéb művelési díj az alapszabály szerint a tagot terheli. A makói Úttörő Termelőszövetkezetben tavaly például 80—90 ezer forinttal kevesebb pénzt tudtak kiosztani a tagok munkaegységeire, mert a háztáji földek felszántását a közös alapból fizették ki. Ennek folytán természetesen a sok munkaegységet szerzett, jól dolgozó tagok károsodtak különösképpen. A makói Úttörő TSZ példája figyelmeztessen minden termelőszövetkezetet arra, hogy az idén ilyen jogtalanságot már ne kövessenek el! Másik igen fontos része az alapszabálynak a munkaszervezetek kialakításával kapcsolatos pont,a melyre szintén gondolni kell a tavaszi munkák előtt. Az alapszabály szerint minden termelőszövetkezetben meg kell alakítani a brigádokat és a vezetőségnek kötelessége, hogy a brigádok vezetőinek jegyzőkönyvileg átadja a területet, a szerszámokat, a fogatokat, a mezőgazdasági gépeket. Ennek ellenére az tapasztalható a megye számos termelőszövetkezetében, hogy ez nem történik meg, ami súlyos hiba, mert általa eltörpül a brigádvezetők egyéni felelőssége, nem alakul ki megfelelő munkafegyelem és elsikkad a közös vagyon védelmére irányuló törekvés is! Ugyanakkor egy-két termelőszövetkezetben éppen az ellenkezője tapasztalható a brigádszervezést illetően. Az eperjesi Vörös Hajnal TSZ-ben például a múlt esztendőben egy-egy brigád annyira önállósította magát, hogy valóságos «önálló köztársaság» lett a szövetkezeten belül. A Szabadság-brigád a többek között megtette még azt is, hogy a közgyűlés jóváhagyása nélkül új tagokat vett fel, a kukoricát kiadta részestörésre és a termelvények egy részét pedig kiosztotta saját tagjai között ahelyett, hogy beadta volna a közösbe. Ez természetesen ugyanúgy megsértése a termelőszövetkezetek alaptörvényének, mint amikor a brigádvezetők helyett kizárólag az igazgatóság irányít! Az alapszabály értelmében nem tűrhető a tsz-ben a szövetkezeti demokrácia megsértése sem. Megengedhetetlen, hogy például az elnök vagy bármelyik tag is megszegje a közgyűlés határozatait. Éppen ezért helyesen cselekedett a vásárhelyi Úttörő TSZ legutóbbi közgyűlése, mikor leváltotta Selmeczi Tóth Mihály elnököt, aki kiskirálykodott s lábbal tiporta a közösség határozatait. Sőt: aki rossz intézkedéseiért bírálni merészelte a közgyűlésen, azt önhatalmúan 15 munkaegység levonásra ítélte. Ne felejtsük el: az alapszabály a termelőszövetkezet alaptörvénye, a közös gazdaság megerősödésének útmutatója. Csak ott erősödik a termelőszövetkezet, ott gyarapszik állandóan a tagok jövedelme, ahol következetesen, az év minden napján betartják az alapszabályokat! * te 7 MEZŐGAZDASÁGI HÍRADÓ Új iszcs alakult Vásárhelyen és Szatymazon Legutóbb is egyre több és több egyéni termelő gondolta meg, hogy a régi próbálkozások helyett új útra lép: a szövetkezeti gazdálkodáséra. Megyénkben a múlt hv héten 50 új taggal (32 család) szaporodott a létszám a III. típusú termelőszövetkezetekben. Egyedül a makói József Attila TSZ-be 20 új tag jelentkezett. Az egyéni dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodás iránti fokozott érdeklődése azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mozgalma erős gyökereket vert Csongrád megyében is. A termelőszövetkezetek nemcsak új tagokkal erősödtek, hanem a szövetkezetek száma is szaporodott. Legutóbb két I. típusú tsz alakult: az egyik Hódmezővásárhelyen, a másik Szatymazon. A vásárhelyit 60 hold földön 11 család alakította és belterjesen akarnak gazdálkodni. Az új I. típusú tsz „Új Barázda“ néven alakult. Szatymazon 29 család (38 tag) 85 hold földön alakított I. típusú tszcs-t „Vörös Csillag“ néven. A szatymazi Vörös Csillag TSZ tagjai főként gyümölcs- és szőlőtermelők. Dobi István könyve a termelőszövetkezeti mozgalomról Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke könyvet írt a termelőszövetkezeti mozgalomról. A könyv legfőbb mondanivalóját a címe fejezi ki: „A parasztság jövője a termelőszövetkezet“. A könyv megmutatja, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásban könnyebb az emberek munkája, nagyobbak a termelési lehetőségek. A könyv 19 fejezete részletesen foglalkozik a szövetkezeti mozgalom céljával, a szövetkezeti ember formálódásával, a munkásság segítségével, a szövetkezet és a város viszonyával, a termelőszövetkezetek feladataival a kormányprogram megvalósításában. A szerző figyelme kiterjed más fontos kérdésekre is, mint a szövetkezeti demokrácia, a nagyüzemi szervezés, a jövedelemelosztás, a munkaegység, a gépállomás és a termelőszövetkezet viszonya, a melléküzemágak, az agronómus szerepe és a háztáji gazdaság problémája. Dobi István könyve rendkívül nagy segítséget nyújt majd a termelőszövetkezeti vezetőknek és tagoknak, a mezőgazdasági irányító szervek dolgozóinak, ugyanakkor hasznos tanácsadója lesz az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is. A könyv március elején jelenik meg. Csongrád megyében jelenleg 2866 taggal 37 földművesszövetkezeti szakcsoport működik Csongrád megye dolgozó, parasztsága mind nagyobb érdeklődést tanúsít a földművesszövetkezetek keretében működő alacsonyabb fokú termelési társulás, a mezőgazdasági szakcsoportok iránt. A megyében ezidáig 37 szakcsoport működik 1795 hold területen. E szakcsoportoknak 2866 tagjuk van. A szakcsoportok közül 15 méhészettel, 6 hagymatermeléssel, 9 szőlő- és gyümölcstermeléssel, 2 zöldségtermeléssel, 1 haltenyésztéssel, 1 fűszerpaprika termeléssel, 1 rizstermeléssel, 1 állattenyésztéssel, 1 paradicsomtermesztéssel, 1 pedig gyapottermeléssel foglalkozik. Ezek közül a szakcsoportok közül nemrégen alakult meg a haltenyésztők szakcsoportja Deszken, az állattenyésztők szakcsoportja Mindszenten, a paradicsomtermelők szakcsoportja Algyőn, továbbá egyegy szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport Kiszomboron és Mindszenten, egy-egy méhész szakcsoport Székkutason és Nagymágocson, egy-egy hagymatermelő szakcsoport pedig Klárafalván és Földeákon. Mint értesültünk, hamarosan megalakul a megyében az első nyúltenyésztési szakcsoport is. Három hónap alatt majdnem megduplázódott az algyői Uj Élet TSZ taglétszáma Az algyői Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai nagy reménnyel tekintenek a gazdasági év elé, mert az eddig esedékes munkákat elvégezték. A férfiak a fanyeséseket és a fatisztításokat ezen a héten befejezik, majd a tanyákat hozzák rendbe. A nők felássák a fák környékét és válogatják a vetőburgonyát. A szövetkezet rövidesen megkezdi négy 100 és egy 50 köbméteres betonsiló építését, amelyeket a nyár folyamán megtöltenek silótakarmánnyal. A termelőszövetkezet taglétszáma az elmúlt három hónap alatt 37-ről 60-ra növekedett és különösen sok fiatalember és leány lépett be. Ezért elhatározta a pártszervezet a tsz tagságával egyetértésben, hogy kultúrházat létesít és azt berendezi. A legutóbbi taggyűlésen Vincze András és felesége, Balogh Ilona, Balogh Margit, Katona Ilona, valamint Nyilasi Miklós és felesége kérték felvételüket a termelőszövetkezetbe. Szívesen fogadták a tsz-tagok a már egyszer kilépett Terhes Istvánt is, aki azonban most visszavételét kérte a termelőszövetkezetbe. Most már jut elég munkaerő a gabonák ápolására, de a kukorica és napraforgó sem marad kapálatlan. Az a tervük, hogy jövőre a kiadott tartalékföldeket is saját maguk művelik a visszalépni akaró, valamint újonnan belépő dolgozó parasztokkal közösen, Őszre 28 millió, telepítésre alkalmas, gyökeres szőlővesszőnk lesz Világhírű szőlőkultúránk felújításának első feltétele az elegendő számú szőlővessző és oltvány. A Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat 200 megbízottja gyűjti a telepítéshez szükséges anyagot. Az elmúlt év őszén és az idei tavaszon annyi, úgynevezett európai sima szőlővesszőt gyűjtöttek, illetve gyűjtenek be, amire eddig nem volt példa. A hatalmas mennyiség jórészét szerződéses alapon gyökereztetésre adják ki. A szerződéses termelésnek ez a formája különösen kifizetődő, hiszen egy holdon százezer vesszőt iskoláztatnak és ebből — a tapasztalatok szerint — 40—50 ezer megered. A vessző darabonként 80 fillér tiszta hasznot hoz, tehát a szerződő holdanként 40 ezer forint bevételhez jut. Ezenkívül művelési előleget is kap a termelő és a vállalat előlegezi a műtrágyát és a szükséges növényvédő szereket is. Előzetes számítások szerint őszre 28 millió telepítésre alkalmas gyökeres szőlővesszőnk lesz, Küldöttválasztó taggyűlés a makói gimnáziumban Intézetünk valamennyi tagja lelkesen fogadta a február havi DISZ taggyűlést, amelyen megválasztottuk küldötteinket az országos találkozóra. Valamennyien megjelentünk a taggyűlésen. Nacsa Mária, intézetünk DISZ titkára köszöntötte a járási DISZ bizottság részéről megjelent Kovács János elvtársat, intézetünk nevelőtestületét és a városi DISZ-bizottság küldöttét. DISZ- titkárunk beszámolójában értékelve eredményeinket megállapította: szervezeti életünk meglehetősen nagy javuláson ment keresztül. Eredményeinket nevelőinknek is köszönhetjük, akik útmutatásaikkal, tapasztalataikkal segítettek a vezetőségnek. Az oktatást illetően is nagy köszönettel tartozunk tanárainknak, akik fáradságot nem kímélve, mindent megtettek intézetünk jó hírnevéért, ifjúságunk neveléséért. Köszönettel tartozunk Búzás László tanár elvtársnak, aki Makó város történetéről tartott igen értékes előadást. De mindezek nem mentek zökkenő nélkül. — Hiszen hibák csak ott vannak, — mondotta Nacsa Mária, —, ahol dolgoznak. A hiányosságok leginkább tanulmányunkban mutatkoznak meg nagyobb mértékben. Iskolánk félévi eredménye átlagosan 3,18, ami a negyedévi átlaghoz nagy javulást mutat. Szakköreink jól működnek, ki kell emelnünk az irodalmi, a matematikai s nem utolsósorban az orosz nyelvi szakköröket. A titkári beszámolót lelkes hozzászólások követték, többek között Melegh László elvtárs a diákotthon lelkes tanulóinak lelkes együttműködését ismertette a nyilvánossággal. A diákotthon valamennyi tanulója ugyanis célul tűzte ki a negyedikesek segítését, ami jó eredménnyel járt, s örömmel vesszük tudomásul, hogy a diákotthon tanulói közül egyetlenegy negyedikes sem bukott meg ebben a félévben. Mendei Árpád elvtárs osztálya nevében tett ígéretet arra, hogy osztályuk visszaszerzi elsőségét, amit az I/a. osztály jó közösségi munkával és a helyes tanulási módszerek alkalmazása következtében elragadott tőlük. Bencze Ildikó ígéretet tett az I/a. osztály nevében, hogy minden erőfeszítéssel is megőrzik és a legnagyobb nehézségek leküzdése árán is megtartják a nehezen kivívott elsőségüket. Marczis Vilmos igazgató elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a fellelhető hibák még nem javíthatatlanok, amit eddig szervezetünk elkövetett, majd a problémák megoldásának lehetőségeivel foglalkozott. Kovács István elvtárs a taggyűlés jelentőségéről szólott, vázolta a szervezeti élet jövendő távlatait. Végül megválasztottuk intézetünk küldötteit az országos találkozóra. A jelölőbizottság 10 tagot javasolt a találkozóra, köztük Nacsa Mária elvtársnőt, aki jó munkája révén kiérdemelte ezt a megtiszteltetést. Melegh Lászlót jó tanulmányi eredménye, fegyelmezett magatartása, szívós kitartósága, gyengébb tanulótársai segítése jutalmául jelöltük küldöttként a DISZ országos kongresszusára. Vízhányó Ferenc gimnáziumi tanuló