Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)

1955-02-25 / 47. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Ö'/VyG­Y VI­HARSÁROK ÁRA: 50 FILLER Xi. tivtuLiüiti, 4'i. SS­.AM DeszM este Az öregek nagy családja »JÉC­SONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR 25. A közös gazdálkodás néhány alapvető szabálya Immár másfél éve lesz, hogy megjelent a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek új, illetve módosított alapszabálya. Most, a tavaszi munkák előtt nem ér­dektelen felidézni néhány pont­ját, mert az alapszabályt a ta­gok jövedelmének gyarapításá­ra, a termelőszövetkezetek erő­sítésére alkották. Elengedhetet­len követelmény tehát, hogy a tsz-ek ezeknek az alaptörvé­nyeknek a legkövetkezetesebb tiszteletben tartásával lássanak munkához. Fontos része például az alap­szabálynak a háztáji gazdálko­dásról szóló rendelkezése. En­nek értelmében 800—1600 öt háztáji terület művelésére jo­gosult minden termelőszövetke­zeti tag, illetve család. A háztáji gazdaságban egy tehénen kívül mindenki tarthat egy-két nö­vendékmarhát, egy anyakocát szaporulatával, három-négy hí­zósertést, öt juhot vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házi­­nyulat és méhcsaládot. A háztáji gazdaság a tsz-ta­­gok évközi szükségletének ki­elégítésére szolgál. A háztáji te­rület megművelése azonban te­hát nem mehet a közös gazda­ság rovására. Mégis több he­lyen a megyében, figyelmen kí­vül hagyva az alapszabályt, túl­lépnek az abban megjelölt ha­tárokon. A makói Hunyadi Ter­melőszövetkezetben például egy családnak általában 2—3 hold háztáji földje van és a tagok rá­adásul 2—3 tehenet is tartanak. Ennek egyenes következménye, hogy a Hunyadi TSZ tagsága elhanyagolja a közös vagyon gyarapítását, mert a nagy ház­táji gazdaság és a sok egyéni jószág miatt­­­ nem ér rá­ a kö­zösben dolgozni. Jellemző pél­dául, hogy ebben a termelőszö­vetkezetben a tagoknak össze­sen mintegy 80 háztáji tehenük van —a közös szarvasmarha­állomány pedig mindössze 20—22. Hasonló a helyzet a csorvai Kiss Imre Termelőszövetkezet­ben is, ahol legalább tíz-tizen­­két tagnak 2—3 holdas tanyatel­ke van, de ráadásul megkapták a háztáji földet is. Világosan meg kell monda­nunk: a háztáji gazdaság min­denfajta bővítése a közös gaz­daság kárára van. Ezért lépten­­nyomon küzdeni kell ellene, nemcsak a vezetőségnek, hanem valamennyi igazságszerető, he­lyesen gondolkozó tagnak is! Most — még a tavaszi mun­kák előtt — éppen ezért hívja­nak össze termelőszövetkezete­ink közgyűlést és vizsgálják meg: szövetkezetükben nem for­dul-e elő hasonló eset, mint a makói Hunyadi vagy a csorvai Kiss Imre Termelőszövetkezet­ben a háztáji gazdaságok körül. Ahol több a föld, vagy több a jószág a megengedettnél, ott minden huza­vona nélkül be kell adni a felesleget a közös va­gyonba. Az átadott jószágokért a termelőszövetkezet természe­tesen fizesse ki az alapszabály­nak megfelelően a tagoknak a megfelelő térítést. Ezekben a napokban, mikor megyeszerte folyamatban van a háztáji földek kijelölése, a ve­zetőség ugyancsak vegye figye­lembe a tsz írásba fog'a’t alap­törvényét, a háztáji földeket le­hetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségé­ben jelölje ki és azt különítse el a tsz közös gazdálkodási te­rületétől. Ezeket a háztáji föl­deket feltétlenül úgy osszák ki a tagoknak, hogy az éveken át mindig ugyanazé a családé le­gyen. Ebben az esetben ugyanis érdekeltté válik minden tag ház­táji földje jó művelésében. Ezáltal megfelelő időben szántja és gondoskodik a talajerő pót­lásáról is. A megye számos termelőszö­vetkezetében hiba van a háztáji földek felszántása körül. Az tör­ténik ugyanis, hogy ezeket a földeket a tsz költségére szántat­­ják fel a gépállomásokkal, holott a szántási és minden egyéb művelési díj az alapsza­bály szerint a tagot terheli. A makói Úttörő Termelőszövetke­zetben tavaly például 80—90 ezer forinttal kevesebb pénzt tudtak kiosztani a tagok mun­kaegységeire, mert a háztáji földek felszántását a közös alapból fizették ki. Ennek foly­tán természetesen a sok mun­kaegységet szerzett, jól dolgozó tagok károsodtak különöskép­pen. A makói Úttörő TSZ pél­dája figyelmeztessen minden termelőszövetkezetet arra, hogy az idén ilyen jogtalanságot már ne kövessenek el! Másik igen fontos része az alapszabálynak a munkaszerve­zetek kialakításával kapcsolatos pont,a melyre szintén gondolni kell a tavaszi munkák előtt. Az alapszabály szerint minden ter­melőszövetkezetben meg kell alakítani a brigádokat és a ve­zetőségnek kötelessége, hogy a brigádok vezetőinek jegyzőköny­vileg átadja a területet, a szer­számokat, a fogatokat, a mező­­gazdasági gépeket. Ennek elle­nére az tapasztalható a megye számos termelőszövetkezetében, hogy ez nem történik meg, ami súlyos hiba, mert általa eltör­pül a brigádvezetők egyéni fe­lelőssége, nem alakul ki megfe­lelő munkafegyelem és elsikkad a közös vagyon védelmére irá­nyuló törekvés is! Ugyanakkor egy-két termelő­­szövetkezetben éppen az ellen­kezője tapasztalható a brigád­szervezést illetően. Az eperjesi Vörös Hajnal TSZ-ben például a múlt esztendőben egy-egy bri­gád annyira önállósította ma­gát, hogy valóságos «önálló köz­társaság» lett a szövetkezeten belül. A Szabadság-brigád a többek között megtette még azt is, hogy a közgyűlés jóváhagyá­sa nélkül új tagokat vett fel, a kukoricát kiadta részestörésre és a termelvények egy részét pedig kiosztotta saját tagjai között ahelyett, hogy beadta volna a közösbe. Ez természetesen ugyanúgy megsértése a terme­lőszövetkezetek alaptörvényé­nek, mint amikor a brigádveze­tők helyett kizárólag az igazga­tóság irányít! Az alapszabály értelmében nem tűrhető a tsz-ben a szövet­kezeti demokrácia megsértése sem. Megengedhetetlen, hogy például az elnök vagy bárme­lyik tag is megszegje a közgyű­lés határozatait. Éppen ezért he­lyesen cselekedett a vásárhelyi Úttörő TSZ legutóbbi közgyű­lése, mikor leváltotta Selmeczi Tóth Mihály elnököt, aki kiski­­rálykodott s lábbal tiporta a közösség határozatait. Sőt: aki rossz intézkedéseiért bírálni me­részelte a közgyűlésen, azt ön­hatalmúan 15 munkaegység le­vonásra ítélte. Ne felejtsük el: az alapsza­bály a termelőszövetkezet alap­törvénye, a közös gazdaság meg­erősödésének útmutatója. Csak ott erősödik a termelőszövetke­zet, ott gyarapszik állandóan a tagok jövedelme, ahol követke­zetesen, az év minden napján betartják az alapszabályokat! * te 7 MEZŐGAZDASÁGI HÍRADÓ Új iszcs alakult Vásárhelyen és Szatymazon Legutóbb is egyre több és több egyéni termelő gondolta meg, hogy a régi próbálkozások helyett új útra lép: a szövetkezeti gazdálkodáséra. Megyénk­ben a múlt hv héten 50 új taggal (32 család) szaporo­dott a létszám a III. típusú termelőszövetkezetek­ben. Egyedül a makói József Attila TSZ-be 20 új tag jelentkezett. Az egyéni dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodás iránti fokozott érdeklődése azt bizo­nyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mozgalma erős gyökereket vert Csongrád megyében is. A ter­melőszövetkezetek nemcsak új tagokkal erősödtek, hanem a szövetkezetek száma is szaporodott. Leg­utóbb két I. típusú tsz alakult: az egyik Hódmező­vásárhelyen, a másik Szatymazon. A vásárhelyit 60 hold földön 11 család alakította és belterjesen akar­nak gazdálkodni. Az új I. típusú tsz „Új Barázda“ néven alakult. Szatymazon 29 család (38 tag) 85 hold földön alakított I. típusú tszcs-t „Vörös Csillag“ néven. A szatymazi Vörös Csillag TSZ tagjai főként gyü­mölcs- és szőlőtermelők. Dobi István könyve a termelőszövetkezeti mozgalomról Dobi István, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnö­ke könyvet írt a termelőszövetke­zeti mozgalomról. A könyv legfőbb mondanivalóját a címe fejezi ki: „A parasztság jövője a termelőszö­vetkezet“. A könyv megmutatja, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdálkodásban könnyebb az emberek munkája, na­gyobbak a termelési lehetőségek. A könyv 19 fejezete részletesen foglal­kozik a szövetkezeti mozgalom cél­jával, a szövetkezeti ember for­málódásával, a munkásság segítsé­gével, a szövetkezet és a város vi­szonyával, a termelőszövetkezetek feladataival a kormányprogram megvalósításában. A szerző figyel­me kiterjed más fontos kérdésekre is, mint a szövetkezeti demokrácia, a nagyüzemi szervezés, a jövede­lemelosztás, a munkaegység, a gép­állomás és a termelőszövetkezet vi­szonya, a melléküzemágak, az agro­­nómus szerepe és a háztáji gazda­ság problémája. Dobi István könyve rendkívül nagy segítséget nyújt majd a ter­melőszövetkezeti vezetőknek és ta­goknak, a mezőgazdasági irányító szervek dolgozóinak, ugyanakkor hasznos tanácsadója lesz az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak is. A könyv március elején je­lenik meg. Csongrád megyében jelenleg 2866 taggal 37 földművesszövetkezeti szakcsoport működik Csongrád megye dolgozó, parasztsága mind na­gyobb érdeklődést tanúsít a földművesszövetkezetek keretében működő alacsonyabb fokú termelési tár­sulás, a mezőgazdasági szakcsoportok iránt. A me­gyében ezidáig 37 szakcsoport működik 1795 hold területen. E szakcsoportoknak 2866 tagjuk van. A szakcsoportok közül 15 méhészettel, 6 hagymater­­meléssel, 9 szőlő- és gyümölcstermeléssel, 2 zöld­ségtermeléssel, 1 haltenyésztéssel, 1 fűszerpaprika termeléssel, 1 rizstermeléssel, 1 állattenyésztéssel, 1 paradicsomtermesztéssel, 1 pedig gyapottermelés­­sel foglalkozik. Ezek közül a szakcsoportok közül nemrégen ala­kult meg a haltenyésztők szakcsoportja Deszken, az állattenyésztők szakcsoportja Mindszenten, a para­dicsomtermelők szakcsoportja Algyőn, továbbá egy­­egy szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport Kiszom­­boron és Mindszenten, egy-egy méhész szakcsoport Székkutason és Nagymágocson, egy-egy hagymater­melő szakcsoport pedig Klárafalván és Földeákon. Mint értesültünk, hamarosan megalakul a megyé­ben az első nyúltenyésztési szakcsoport is. Három hónap alatt majdnem megduplázódott az algyői Uj Élet TSZ taglétszáma Az algyői Uj Élet Termelőszövet­kezet tagjai nagy reménnyel tekin­tenek a gazdasági év elé, mert az eddig esedékes munkákat elvégez­ték. A férfiak a fanyeséseket és a fatisztításokat ezen a héten befeje­zik, majd a tanyákat hozzák rend­be. A nők felássák a fák környékét és válogatják a vetőburgonyát. A szövetkezet rövidesen megkezdi négy 100 és egy 50 köbmé­teres betonsiló építését, amelyeket a nyár folyamán megtöltenek siló­takarmánnyal. A termelőszövetkezet taglétszáma az elmúlt három hónap alatt 37-ről 60-ra növekedett és különösen sok fiatalember és leány lépett be. Ezért elhatározta a pártszervezet a tsz tagságával egyetértésben, hogy kul­­túrházat létesít és azt berendezi. A legutóbbi taggyűlésen Vincze And­­­rás és felesége, Balogh Ilona, Ba­logh Margit, Katona Ilona, valamint Nyilasi Miklós és felesége kérték felvételüket a termelőszövetkezet­­be. Szívesen­ fogadták a tsz-tagok a már egyszer kilépett Terhes Istvánt is, aki azonban most visszavételét kérte a termelőszövetkezetbe. Most­­ már jut elég munkaerő a gabonák ápolására, de a kukorica és napra­­­forgó sem marad kapálatlan. Az a tervük, hogy jövőre a kiadott tar­talékföldeket is saját maguk műve­lik a visszalépni akaró, valamint újonnan belépő dolgozó parasztok­kal közösen, Őszre 28 millió, telepítésre alkalmas, gyökeres szőlővesszőnk lesz Világhírű szőlőkultúránk felújí­tásának első feltétele az elegendő számú szőlővessző és oltvány. A Szőlőoltvány- és Facsemeteforgal­mi Vállalat 200 megbízottja gyűjti a telepítéshez szükséges anyagot. Az elmúlt év őszén és az idei ta­vaszon annyi, úgynevezett európai sima szőlővesszőt gyűjtöttek, illetve gyűjtenek be, amire eddig nem volt példa. A hatalmas mennyiség jóré­szét szerződéses alapon gyökerezte­­tésre adják ki. A szerződéses ter­melésnek ez a formája különösen kifizetődő, hiszen egy holdon száz­ezer vesszőt iskoláztatnak és ebből — a tapasztalatok szerint — 40—50 ezer megered. A vessző darabon­ként 80 fillér tiszta hasznot hoz, tehát a szerződő holdanként 40 ezer forint bevételhez jut. Ezenkívül művelési előleget is kap a termelő és a vállalat előlegezi a műtrágyát és a szükséges növényvédő szere­ket is. Előzetes számítások szerint őszre 28 millió telepítésre alkalmas gyö­keres szőlővesszőnk lesz, Küldöttválasztó taggyűlés a makói gimnáziumban Intézetünk valamennyi tagja lelkesen fogadta a február havi DISZ tag­gyűlést, amelyen megvá­lasztottuk küldötteinket az országos találkozóra. Valamennyien megjelen­tünk a taggyűlésen. Na­­csa Mária, intézetünk DISZ titkára köszöntöt­te a járási DISZ bizott­ság részéről megjelent Kovács János elvtársat, intézetünk nevelőtestüle­tét és a városi DISZ-bi­­zottság küldöttét. DISZ- titkárunk beszámolójá­ban értékelve eredmé­nyeinket megállapította: szervezeti életünk meg­lehetősen nagy javulá­son ment keresztül. Eredményeinket nevelő­inknek is köszönhetjük, akik útmutatásaikkal, tapasztalataikkal segítet­tek a vezetőségnek. Az oktatást illetően is nagy köszönettel tartozunk ta­nárainknak, akik fárad­ságot nem kímélve, min­dent megtettek intéze­tünk jó hírnevéért, ifjú­ságunk neveléséért. Kö­szönettel tartozunk Bú­zás László tanár elvtárs­nak, aki Makó város tör­ténetéről tartott igen ér­tékes előadást. De mind­ezek nem mentek zök­kenő nélkül. — Hiszen hibák csak ott vannak­, — mondotta Nacsa Mária, —, ahol dolgoznak. A hiányossá­gok leginkább tanulmá­nyunkban mutatkoznak meg nagyobb mérték­ben. Iskolánk félévi eredménye átlagosan 3,18, ami a negyedévi át­laghoz nagy javulást mutat. Szakköreink jól működnek, ki kell emel­nünk az irodalmi, a ma­tematikai s nem utolsó­sorban az orosz nyelvi szakköröket. A titkári beszámolót lelkes hozzászólások kö­vették, többek között Melegh László elvtárs a diákotthon lelkes ta­nulóinak lelkes együtt­működését ismertette a nyilvánossággal. A diák­otthon valamennyi ta­nulója ugyanis célul tűz­te ki a negyedikesek se­gítését, ami jó ered­ménnyel járt, s örömmel vesszük tudomásul, hogy a diákotthon tanulói kö­zül egyetlenegy negye­dikes sem bukott meg ebben a félévben. Mendei Árpád elvtárs osztálya nevében tett ígéretet arra, hogy osz­tályuk visszaszerzi első­ségét, amit az I/a. osz­tály jó közösségi mun­kával és a helyes tanu­lási módszerek alkalma­zása következtében elra­gadott tőlük. Bencze Ildikó ígéretet tett az I/a. osztály nevé­ben, hogy minden erőfe­szítéssel is megőrzik és a legnagyobb nehézségek leküzdése árán is meg­tartják a nehezen kiví­vott elsőségüket. Marczis Vilmos igaz­gató elvtárs hozzászólá­sában hangsúlyozta, hogy a fellelhető hibák még nem javíthatatla­nok, amit eddig szerve­zetünk elkövetett, majd a problémák megoldásá­nak lehetőségeivel fog­lalkozott. Kovács István elvtárs a taggyűlés je­lentőségéről szólott, vá­zolta a szervezeti élet jö­ven­dő távlatait. Végül megválasztottuk intézetünk küldötteit az országos találkozóra. A jelölőbizottság 10 tagot javasolt a találkozóra, köztük Nacsa Mária elv­társnőt, aki jó munkája révén kiérdemelte ezt a megtiszteltetést. Melegh Lászlót jó tanulmányi eredménye, fegyelmezett magatartása, szívós ki­tartósága, gyengébb ta­nulótársai segítése ju­talmául jelöltük küldött­ként a DISZ országos kongresszusára. Vízhányó Ferenc gimnáziumi tanuló

Next