Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)

1955-03-03 / 52. szám

Világ proletárjai egy­esül­jetek WYV'' VIHARSAROK Miniszteri kinevezések a Szovjetunióban Élet a csanádpalotai Felsőugaron Menetrendváltozás az autóbuszközlekedésben A­Z M­DP C­S­O­N­G­RÁ­D M­E­GYE­I P­Á­R­T­B­I­ZOTT­S­Á­G I­­N­A­K­L­A P ] A XI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Szövetkezeteké a jövő! (R. L.) Dolgozó népünk falun és városon egyaránt a szocia­lizmust építi. Ennek a munká­nak városon már olyan hatal­mas eredménye van, mint az egyre erősödő szocialista ipar. De mind nagyobb tért hódít a szocializmus falun is, ahol fejlődnek az állami gazdaságok, a gépállomások, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, vala­mint a termelőszövetkezetek. Csongrád megyében tagja a földművesszövetkezetnek csak­nem 80 ezer dolgozó paraszt. A legalacsonyabb fokú termelési társulásba, az egyéni gazdák 38 szakcsoportjába, eddig közel 3000 gazda tömörült. Legjelentősebb azonban az, hogy megyénkben a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek is eddig már közel 14 ezer tagja van, akik közül több mint 2000 volt középpa­raszt. Mindezek a tények azt mutatják, hogy Csongrád me­gyében nemcsak kitéphetetlen gyökerei vannak a szövetkezeti gazdálkodásnak, de a szövetke­zeti termelés egyre több egyéni gazdaságot egyesít és nyújt a szövetkezetekbe lépett dolgozó­­parasztságnak évről évre jobb életet, nagyobb jövedelmet. A dolgozó parasztság válasz­út előtt áll: a régi, sok küzkö­­déssel járó egyéni gazdálkodás mellett maradjon-e, vagy a szö­vetkezetbe lépjen. A párt, a kormány, valamint a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről meggyőződött parasztok az utób­bi utat tanácsolják. Hiszen az egész mezőgazdasági termelés tartós fellendítése csakis a szö­vetkezetek útján lehetséges. A dolgozó parasztság igazi jóléte, kultúrájának jelentékeny növe­kedése csak a nagyüzemi ter­meléssel érhető el. Erről azon­ban — amint pártunk Központi Vezetőségének a falusi pártpo­litikai munkáról hozott határo­zata megállapítja — pártszerve­zeteink jórészt megfeledkeztek, s megfeledkeztünk erről itt Csongrád megyében is. Ennek az az oka, hogy nem értettük meg kellően pártunk paraszt­­politikáját és bár helyes volt — és változatlanul helyes —, hogy párt- és állami szerveink sokat törődnek az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztsággal, de sú­lyos hiba, hogy nem törődnek je­lentőségének megfelelően a ter­melőszövetkezetekkel. Kicsit szem elől tévesztettük a párt­­kongresszus útmutatását: «A mezőgazdaság szocialista szekto­rának fejlesztésénél figyelmün­ket elsősorban a termelőszövet­kezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elke­rülhetetlen fő útja, s hogy előbb, vagy utóbb, de minden paraszt meggyőződik helyességéről és rátér erre az útra­. A parasztság önmagától is látja ennek az útnak helyessé­gét. Bizonyság erre, hogy min­den különösebb politikai meg­győző munka nélkül az elmúlt ősszel több mint 500 család vá­lasztotta a szövetkezést és azóta is napról napra érkezik hír új belépőkről. A legutóbbi közgyű­lésen a szatymazi Szabadság TSZ-be 13, a makói József At­tila TSZ-be pedig 20 új tagot vettek fel. A napokban két új I. típusú tszcs is alakult. A makói járásban viszont hat szakcso­port szervezéséről érkezett hír és megyeszerte hallani a parasz­tok szövetkezési kezdeményezé­séről. Mindez annak következ­ménye, hogy az egyéni paraszt­ság közül mind többen ismerik fel a szövetkezeti gazdálkodás korlátlan lehetőségeit; azt, hogy ha az ő földszeretetük, gazdál­kodási tapasztalatuk párosul a modern mezőgazdasági gépek segítségével, a korszerű agro­technikával, valósággal csodát lehet művelni az évtizedek óta alacsony termésátlagot adó ma­gyar földön. Száz és száz példát sorolhat­nánk fel, hogy már most — amikor még alig öt év telt el megyénkben az első szövetkezet megalakítása óta — sok szorgal­masan dolgozó tsz-tag nem cse­rélne egy-egy tehetősebb kö­­zépparasztra. Pedig amellett, hogy évről évre nő a szövetke­zeti parasztok jövedelme, fej­lődnek a szövetkezeti gazdasá­gok is. Csupán az elmúlt évben 17 millió forintos beruházással épültek új ólak, istállók a ter­melőszövetkezetekben s néhány év alatt megyeszerte igen sok jól felszerelt szövetkezeti gaz­daság létesült. Ilyen fejlődésre, ilyen rövid idő alatt csak a szocialista, nagyüzemi gazdálko­dás képes. Az elmondottakból következik, hogy Csongrád megyében meg­vannak a feltételek arra, hogy számszerűen is nagyobb ütem­ben fejlődjék a szövetkezeti gazdálkodás. Ennek érdekében mondja ki a KV. határozata, hogy a pártszervezeteknek hatá­rozott politikai és szervező munkát kell kifejteniük falun a szocializmus erőinek növelésére annak érdekében, hogy a falu egész lakossága megismerje a termelőszövetkezetek eredmé­nyeit, a szövetkezeti élet elő­nyeit és önként, saját elhatáro­zásából lépjen a szövetkezetbe. A parasztságot azonban itt Csongrád megyében távoltartja a belépéstől egyes szövetkezetek szektás, elzárkózó magatartá­sa. Ezt az elzárkózást kell első­sorban megszüntetni, mindenek­előtt a falusi pártpolitikai m­un­­ka megjavításával, amely egy­ben alapját képezi a termelő­szövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztésének is. Hogy az egyé­ni parasztság megismerhesse a szövetkezetek életét, eredmé­nyeit, a szövetkezés előnyeit, jó barátságot kell kialakítani min­denütt szövetkezetiek és egyé­niek között. Csanyteleken ami­óta jó barátság van a Vörös Csillag TSZ tagjai és az egyéni gazdák között, azóta fél éven belül kilenc új tag kérte felvé­telét, s akik közül hármat Tóth Mihály párttitkár nyert meg a szövetkezés ügyének. A szentesi Vörös Rózsa TSZCS legutóbbi vacsorájára több egyéni gazdát hívott meg, akik közül kettő ott a vacsorán lépett a termelőcso­portba. A termelőszövetkezeti tagoknak a népkörök, a terme­lési bizottságok, a népfront-bi­zottságok munkájában való rész­vételével szintén ápolni lehet az egyéni gazdákkal a jó viszonyt. A falusi pártpolitikai munka fellendítéséhez ad nagy segítsé­get a KV. határozata, amelyet minden pártszervezet gondosan megvitat. Ez a határozat célul tűzi ki a falusi pártszervezetek megerősítését, hogy a kommu­nisták összefogásával, a falusi pártszervezeteknek a városból visszahívott volt tagjainak meg­erősítésével eredményesebb munka induljon meg Csongrád megyében is a szocialista falu építése érdekében. 4 ÁRA: 5« FILLÉR Csongrád megye életéből Készülődés a magyar—szovjet barátsági hónapra A magyar—szovjet ba­rátsági hónap előkészíté­se érdekében, Szegeden, az MSZT székházában értekezletet tartottak. Az értekezleten részt vet­tek a tanácsok járási népművelési előadói és az MSZT járási és me­gyei vezetői, akiknek Rudas László elvtárs, az MSZP megyei titkára tartott előadást. Rudas elvtárs hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben, különösen a kormány­­program után, túlságo­san elhanyagolták a Szovjetuniót ismertető gazdasági és politikai előadásokat. Ezen sürgő­sen segíteni kell! A Ma­gyar—Szovjet Társaság programjába belevette, hogy a megye öt váro­sában négy-négy elő­adást tart a magyar— szovjet barátsági hónap ideje alatt. A városok­ban megtartandó elő­adások tematikája a kö­vetkező: 1. A Szovjet­unió szerepe a magyar nép felszabadulásának 10 éves eredményeiben; 2. Magyar kultúra a Szovjetunióban; 3. Ma­gyarok az Októberi Szo­cialista Forradalomban; 4. Magyar—szovjet ba­rátság a két háború kö­zött. Ezenkívül Rudas elvtárs bejelentette, hogy a magyar—szovjet ba­rátsági hónap alkalmá­val a Tatucin hadsereg­együttes brigádműsort ad Csongrád megyében. A szentesi kórházban külön gyermekosztály létesült Szentesen, a megyei kórházban eddig a gyer­mekeknek nem volt kü­lön osztályuk. A megyei tanács egészségügyi osz­tályának segítségével végre sikerült gyermek­­osztályt létesíteni, s ez kettős előnnyel járt: 1. a 60 személyes gyermek­­osztályt a kórház terüle­tén kívül állították fel s így 2. annak a helyére fertőző osztályt rendez­hettek be. Szentesnek ez­ idáig fertőző osztálya sem volt, ami a köz­­egészségügy szempontjá­ból eléggé hátrányos volt. Remélhető, hogy ennek a két osztálynak a felállítása megjavítja a város egészségügyi mun­káját. Április elején megkezdi működését a Hódmezővásárhelyi Szandálüzem A Hódmezővásárhelyi Szandálüzem április ele­­jére teljesen elkészül. Ha­vonta tízezer pár gyer­mekszandált készít a vállalat. Egyelőre a dolgozók létszáma 90 fő lesz. A megkezdéskor rendelkezésre bocsátott beruházási hitel 320 ezer forint. A gyár berendezése lehetővé teszi a legmodernebb szalag­rendszerű termelést. A szandálüzemben gyerme­keknek 30-as számú nagyságig gyártanak lábbelit. A Hódmezővásárhelyi Szandálüzem létesítése nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság szükségle­teit kellőképpen kielégítsék. Az első mintadarabok már elkészültek és be­mutatták őket a minisztérium szakosztályán, ahol a minisztérium szakemberei megállapították, hogy minőségileg és kivitelezésben egyaránt kielégítő lesz a gyártmány. Csongrád megyében ez az első olyan vállalat, amely a Hazafias Népfront programja alapján lé­tesült. Hatvan éves a makói Szántó Kovács János gimnázium A makói Szántó Kovács János általános gim­­názium ebben az évben ünnepli fennállásának hat­vanadik évfordulóját. Ebből az alkalomból az iskola tanári kara és tanulóifjúsága ünnepséget rendez március 13-án, vasárnap este 6 órai kezdettel a ma­kói járási kultúrház színháztermében. Az intézet zenekara és énekegyüttese hazai és külföldi zene­szerzők műveit adja elő, a gimnázium tánccsoportja népi táncokat mutat be. Műsor után táncmulatság. Az intézet igazgatósága kéri az iskola volt ta­nárait és tanulóit, minél nagyobb számban jelenje­nek meg a gimnázium jubileumi ünnepségén. Mezőgazdász kíséreli tájintézet létesül Szegeden Az ország legfontosabb mezőgazdasági tájain a mezőgazdaság kérdéseinek a gyakorlattal szorosan összekapcsolt rendszeres kísérleti vizsgálatára, m­e­­zőgazdasági kísérleti tájintézeteket létesítenek. Ilyen intézet létesül Szegeden, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetből és a Kísérleti Gazdaságból. Hozzátartozik a makói, a bánkúti és a kalocsai kí­sérleti gazdaság, valamint a kopáncsi rizsnemesítő telep. A tájintézet feladata lesz a bácskai és bé­kési löszhát és a Duna—Tisza-közi szikes talajok, továbbá meszes talajok növénytermesztési kérdései­nek kutatása. Egyik feladata lesz a növényneme­­sítés és elsősorban a rizs, a csípős- és csípősség­­mentes fűszerpaprika, a kender, az olajlen, a kuko­rica, a búza, a hagyma, a dinnye, a gyepnövények nemesítése és a földidió honosítása. A szegedi in­tézet hivatása lesz a feladatkörébe tartozó növény­fajok termesztésével összefüggő mezőgazdasági gé­pesítési és üzemszervezési eljárások kidolgozása, valamint a nemesített növényfajták elit vetőmagjá­nak előállítása is. MEDOSZ helyi szervezet alakul Szentesen A MEDOSZ Csongrád megyei bizottságának kezdeményezésére Szentesen helyi MEDOSZ-szer­­vezetet alakítanak, ahol a régi munkásmozgalmi em­berek otthonra találnak. A helyi szervezet alakuló ülését március 6-án, vasárnap délelőtt Szentesen, a Bocskai u. 13. szám alatti (volt Munkásegylet) épületében rendezik. Az alakuló ünnepségen részt­­vesz Borbás Lajos elvtárs, a Mező- és Erdőgazda­sági Dolgozók Országos Szakszervezetének elnöke is. A résztvevők részére este társasvacsorával egybekö­tött ismerkedő estet is rendez a MEDOSZ. Koreába utazott dr. Fügi Károly, vásárhelyi főorvos A Koreában működő Rákosi Mátyás Kórház személyzetét leváltó or­­­vosi különítmény eluta­zott. Az orvosi kar mun­katársai között van dr. Fügi Károly, a Kútvöl­gyi Szanatórium főorvo­sa is. Előreláthatólag egy évig tartózkodik Koreá­ban. Készülünk április 4-re Az elmúlt év végén újjászerveztük a Gorzsai Állami Gazdaságban a DISZ-t. Az első hóna­pokban eredményesen működött az alapszerve­zet, de később elmara­doztak a taggyűlések, és a DISZ-titkár elhanya­golta munkáját, a veze­tőség nem tartott ülése­ket. A gazdaság párt­­szervezete és az üzemi bizottság nem hagyta ennyiben a dolgot, ha­nem alaposan megvizs­gálta a DISZ életét és megszabta a helyes utat. Megfogadtuk a taná­csot és változtattunk munkánkon. Most áp­rilis 4-re készülve min­den héten tartunk sze­rep- és népi táncpróbá­kat. Katona Margit ir­á­­nyítja kulturális életün­ket nem kis eredmén­­nyel. A termelésben azonban van még tenni­valónk, mert kevés fel­ajánlást tettünk még fel­­szabadulásunk 10. évfor­dulójának tiszteletére. Tervünk az, hogy a leg­rövidebb időn belül DISZ-szervezetünk min­den tagja kivegye részét az április 4-i versenyből. GÁL VERONIKA, Gorzsai Állami Gazdaság 'T­úzeumi e^MdcU-dMÁttal jentetlen. Múzeumi ismeret elő­adássorozat kezdődik a jövő héten Szentesen a járási kultúrházban. Az előadásokat a TTIT és a kultúrház közösen ren­dezi havonként egyszer. Az első előadást dr. Csa­­log József múzeumigaz­gató tartja „Lehel kürt és Lehel mond­a“ címmel március 10-én. Bemutató a szegedi Nemzeti Színházban Vasárnap nyitják meg Makón a magyar—szovjet barátsági hónapot Makón is a Magyar—Szovjet Tár­saság a Hazafias Népfront makói bizottságával karöltve rendezi meg a magyar-szovjet barátsági hónap ünnepélyes járási megnyitóját. Vasárnap délután 5 órai kezdet­tel a József Attila kultúrházban lesz az ünnepi gyűlés. Beszédet Szabó János, a városi tanács dol­gozója mond. Ezt követően a bel­ügyminisztérium együttese szerepel. Makón emellett a kerületi MSZT szervezetek a többi tömegszerve­zettel karöltve szombaton és vasár­nap teadélutánokat rendeznek a magyar-szovjet barátsági hónap alkalmából. A szegedi Nemzeti Színház szom­baton este 7 órakor ünnepi előadás­ban bemutatja Kodály Zoltán, két­szeres Kossuth-díjas, Székely fonó című dal­játékát és Mascagni: Pa­rasztbecsület című operáját. Mind­két mű Megyesi Pál rendezésében kerül színre. A színház zenekarát Rubányi Vilmos zeneigazgató ve­zényli, a Székelyfonó koreográfiá­ját Mezey Károly tervezte és taní­totta be, CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁRCIUS 3. vásárhelyi Szék utcai általános iskolát átadták a köznek Vásárhely Tabán nevű városré­szében egymillió kétszázezer forin­tos beruházással általános iskolát létesítettek. A tabáni gyermekek­nek ezután nem kell a Deák Fe­­­renc utcai általános iskolába jár­­niok. Tabán Hódmezővásárhely legnagyobb kerülete. Most a tabá­ni lakosság régi vágya végre tel­jesült; önálló iskolát kaptak. ( S

Next