Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)
1955-04-14 / 87. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! VIHARSARO ÁZ MD PC XI. évfolyam, 87. szám SONGRÁD MEGYEI PÁRT B Az ifjúság nevelése — a kommunisták feladata Bármilyen nemesfajta alma- vagy körtemagot ültetünk el, abból vadalmavagy vadkörtefát nevel a természet. De gondos kezek munkájával, a nemesítéssel, a fejlődés irányításával azonban kiváló termést adó fák nevelhetők. Ez a helyzet az ifjúságot illetően is. A társadalom számára kevésbé hasznos az az ifjú, akit nem neveltek a munkára, helytállásra, erkölcsösségre, hanem fejlődését rábízták a véletlenre. A nevelés ugyanis az ifjú nemzedék gondolkodását, világfelfogását, munkáját és életét befolyásoló, alakító tényező. Az ifjúság nevelése az egész társadalomnak egyöntetű feladata. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsennek olyanok, akik elsősorban felelősek az ifjúságért, az ifjúság életének alakulásáért. A mi társadalmunkban nagyon nagy szerep hárult az ifjúság nevelésében a kommunistákra és a kommunista vezetőkre; kommunista vezetők keze alatt dolgoznak ugyanis a fiatalok ezrei, százezrei az iskolák elvégzése után. Tehát a kommunista vezetőknek van elsősorban alkalmuk is arra, hogy a társadalom számára hasznos emberré neveljék az új nemzedéket. Megyénkben különösen a falusi ifjúság nevelésében volt eddig sok hiba. A falu kommunista vezetői, párttagjai, a pártszerveztek nem ragadták meg eddig két kézzel az ifjúság fiatal, erős, tettrekész kezét, nem irányították, segítették az ifjúsági szövetség munkáját. Csanyteleken, Kiszomboron, Nagymágocson még mindig keveset törődik a pártszervezet, a kommunista vezetők a jövő reménységével, az ifjúsággal, holott a párt Központi Vezetősége a falusi pártpolitikai munkáról szóló határozatában világosan megjelölte, mik a teendők falun az ifjúság nevelése érdekében. Megállapította a határozat, hogy helyenként vontatk csak be a DISZ a fiatalokat a falusi termelési feladatok megoldásába, a falu szocialista építésébe, továbbá, hogy a falusi pártszervezetek nem segítik napról napra a fiatalok körében folyó munkát. A párttagok, a vezető emberek és az állami szervek sem adnak elég segítséget a DISZ falusi szervezeteinek. A határozat megjelenése óta sem értették meg egyes helyeken a tennivalókat, nem értették meg a vezetők sem, az egyszerű párttagok sem, hogy őket terheli a felelősség elsősorban az ifjúság gondolkodásának, helytállásának, erkölcsi és világfelfogásának alakulásáért. Pedig a Központi Vezetőség határozata kimondja: „Valamennyi falun dolgozó párttag — párttitkár, tanácselnök, állami gazdasági igazgató, gépállomási igazgató, agronómus, tanító, dolgozó paraszt, stb., a falun vezető funkcióban levő kommunista s az egyszerű párttag egyaránt — legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy a maga hatáskörébe segítse, támogassa az ifjúság nevelésében a dolgozó ifjúság szövetségét.“ Ennél világosabban, érthetőbben nem lehet meghatározni a kommunisták felelősségét, feladatát az ifjúság nevelését illetően. Sok helyt mégsem találják meg annak a módját, ahogyan a fiatalokat nevelni kell. Elmondják egyszerűen, hogy járjon a munkában élen, teljesítse kötelességét és ezzel be is fejezték a tanácsadást. Nem nevelik sokoldalúan, sokirányúan az új iránt fogékony ifjúságot, mert sokszor nem bíznak bennük. A kommunistáknak fel kell lépniök mindenütt azokkal a megcsontosodott, sivár lelkű bürokratákkal szemben, akik a fiatal, új erőket, a feltörő, friss kádereket háttérbe akarják szorítani és akik az ifjúsággal szemben a bizalmatlanság légkörét terjesztik. Az ifjúsággal szembeni bizalmatlanság jövőnk, ügyünk végső győzelme iránti hitetlenséget is jelenti. A nevelés azzal kezdődjék, hogy merészen, bátran bízzák meg a fiatalokat munkával és munkájuk közben figyeljék őket, lássák el tanáccsal, ha hibát követtek el, segítsék ki a bajból. Ne fukarkodjanak a vezetők akkor sem, amikor a vezetés tapasztalatait kell átadni a fiataloknak. Nem kell félni attól, hogy a fiatalok eleinte hibáznak, — a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetnie. Minden vezető követ el hibát, amíg az irányítás tapasztalatait megszerzi. A Szentesi Sertéstenyésztő Vállalat vezetői is követtek már el hibát számosat, amíg a mostani szaktapasztalatokat megszerezték és mégis úgy vélekednek: „minek nekünk egyetemista az irányításhoz, hiszen nem ért a gyakorlati munkához“. Hát tanítsák meg vezetni és tanítsák meg alkalmazni a gyakorlatban tudását, azt, amit hosszú éveken át gyűjtögetett. Nálunk a munka a becsület és a dicsőség dolga. Ezért kell megértetni a fiatalokkal is, hogy úgy becsülik őket, ahogyan dolgoznak. A munka szeretetére, a munkában való helytállásra neveljék az új nemzedéket a kommunisták és a kommunista vezetők. Gondoskodjanak arról, hogy a fiatalok kapcsolódjanak be a munkaversenybe, sajátítsák el a termelés élenjáró módszereit, törekedjenek az önköltségcsökkentésre, a termelékenység növelésére, a minőség javítására. És nem elég, hogy a nevelés egyedül csak a termelési dolgokat foglalja magába! Most békében élünk, de a nyugati háborús őrültek minden törekvése az új háború kirobbantása. Ezért hazaszeretetre, a szülőföld szeretetére és a proletár nemzetköziségre kell nevelni társadalmunk ifjúságát, hogy ne csak a munkában, hanem a haza megvédésében is megállják helyüket. Nem lehet azonban elfeledni azt sem, hogy a Szovjetunió adta meg a legdrágábbat, szabadságunkat és a Szovjetuniót ezért, de baráti segítségéért is szeretni, tisztelni kell. A hazaszeretet és a Szovjetunió iránti olthatatlan szeretet egyet jelent! De a kommunisták, a vezetők beszéljenek a fiataloknak a kommunista erkölcsről is, mert társadalmunk erősebb, ha erős az erkölcse. Megyénk ifjúsága várja a kommunista vezetőktől, hogy mutassák a követendő utat, bízzanak az ifjúság hazaszeretetében, lelkesedésében és vezessék maradandó és hősi feladatok megoldására. Ára: 50 fillér Eredményesen dolgozik az apátfalvi termelési bizottság Mi történt a külpolitikában? Ülést tartott a megyei békebizottság vN__AAA_ IZOTTSÁGÁNAK LAPJA : Csütörtök, 1955. április 14. TAVASZ A FÖLDEKEN Elbírálták a mezőgazdaságban folyó éves verseny első szakaszának eredményeit A Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ elnöksége 9/1955. számú együttes utasításában meghatározta erre az évre a mezőgazdaságban folyó munkaverseny célkitűzéseit és intézkedett a verseny győzteseinek jutalmazásáról. A verseny első szakasza április 4-ével lejárt és a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága elbírálta a verseny eredményeit. A felszabadulási versenyben nyolc járási és városi mezőgazdasági osztály, 65 község, 19 gépállomás, 113 tsz és 43 tszcs, valamint 9976 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt vett részt. A versenyben összesen mintegy húszezren vesznek részt Csongrád megyében s a versenyzők nagyrésze egész évre szóló versenyvállalást tett. A verseny első szakaszában az alábbi sorrend alakult ki: Termelőszövetkezetek: 1. Makói Úttörő TSZ, 2. Szentesi Felszabadulás TSZ, 3. Eperjesi Ifjú Gárda TSZ. Az első helyezett szövetkezet ötezer, a második háromezer, a harmadik pedig kétezer forint jutalmat kap. A járásokon és városokon belüli versenyben a makói járásban a királyi, egyesi Új Élet TSZ, Makón a József Attila TSZ, a csongrádi járásban a sövényházi Zója TSZ, Csongrádon a Petőfi TSZ, a szentesi járásban a fábiáni Új Élet TSZ, Szentesen az Új Élet TSZ, Hódmezővásárhelyen a Dózsa TSZ, a szegedi járásban pedig a deszki Kossuth TSZ lett az első s ezek a termelőszövetkezetek 1000—1000 forint értékű ajándékot kapnak. A növénytermelésben a járások közül a szentesi járásban érték el legjobb eredményt, ezért a szentesi járási tanács mezőgazdasági osztálya ezer forint jutalmat kap; a községek közül Apátfalva és Tiszasziget (Ószentiván) ért el legjobb eredményt s ezért 800—800 forinttal jutalmazzák őket. A felszabadulási verseny szervezésében csaknem valamennyi mezőgazdasági osztály jó munkát végzett s ezért nehéz volt a helyezések sorrendjének elbírálása. Az értékelés szerint mégis a csongrádi járási tanács mezőgazdasági osztálya dolgozott legjobban s ezért ezer forint jutalmat kap. A második helyezett, a makói járási tanács osztályának jutalma 500 forint. A tavaszi idényben legjobb eredményt elért talajmunkás traktoristák: 1. Zádori Gyula, 2. Sebők Frenc, 3. Kazi István (Mindhárman ,a pusztamérgesi gépállomás dolgozói), 4. Farkas Imre (Kistelek), 5. Sólya Mihály (Pusztamérges). Az elmúlt dekádban viszont szintén Zádori Gyula ért el legjobb eredményt, a második legjobb eredmény Balogh Antalé, az árpádhalmi gépállomás traktoristájáé. A tavaszi idényben eddig a legjobb két brigádvezető szintén pusztamérgesi: Bálint János és Makra Antal. A tavaszi idényben legjobb gépállomások: 1. Pusztamérges, 2. Kistelek, 3. Árpádhalom. Tavaszi idénytervét eddig egy gépállomás (a pusztamérgesi), 18 traktorista és négy brigádvezető teljesítette. A verseny első szakaszában a vásárhelyi méntelep is kiemelkedő eredményt ért el, mert március 31-ig 180,7 százalékra teljesítette fedeztetési tervét. A baromfikeltető állomások versenyében első a szentesi, második pedig a vásárhelyi állomás. Megkezdődött a mezőgazdaságban folyó verseny második szakasza, amelynek egyik fontos célkitűzése a vetés mielőbbi befejezése és a gondos, időben történő növényápolás. Ez elmúlt héten újabb 112 dolgozó paraszt lépett a megye termelőszövetkezeteibe Április első hetében a szegedi járásban léptek be legtöbben a termelőszövetkezetekbe, mert ebben a járásban 21 dolgozó paraszt cserélte fel az egyéni gazdálkodást a termelőszövetkezettel. A kisteleki Felszabadulás TSZ három tagot vett fel. Makón hét új tag lépett a szövetkezetekbe. Csongrádon pedig a Vörös Október TSZ-be két dolgozó parasztot vettek fel. A csongrádi járásban hattal szaporodott a szövetkezeti parasztok száma. Hódmezővásárhelyen 19 az újonnan belépő tsz-tagok száma. Közülük a Szántó Kovács TSZ-be ketten, az Úttörő TSZ-be öten, a Rózsa Ferenc TSZ-be pedig négyen kérték felvételüket. A makói járás szövetkezeteibe hatan, Makó város termelőszövetkezeteibe tizenhatan a szentesi szövetkezetekbe 18-an, a szentesi járás szövetkezeteibe pedig hatan kérték felvételüket. Sikeres munka folyik az Ásotthalmi Állami Gazdaságban Jó eredménnyel zárult az Ásotthalmi Állami Gazdaság dolgozóinak felszabadulási versenye. Ennek során elvetettek 50 hold borsót, 25 hold burgonyát, melegágyba 65 holdra való paprikát és 20 holdra való paradicsomot. Magágyba kerültek a betervezett takarmánynövénymagvak is. A gazdaság borsó-, takarmányrépa- és luceratáblái már szépen zöldelnek. Természetesen a versenynek más eredményei is vannak. Legfontosabb, hogy az alkotó munkakedv kibontakozása, a munka kollektív nevelőszerepe új munkásokat és munkásnőket vezérelt a legjobbak közé. Ezeket a dolgozókat hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából ünnepélyesen köszöntötték, megjutalmazták. A legjobbak között van Horváth András fogatos,Makra Géza csoportvezető, Oltványi Etelka, Hódi Mária és Kónya Piroska munkásnők, Nagy Tgác tehenész, Papp Géza és Szekeres Ferenc traktoros gépészek és mások. Hazafias példájuk lelkesítse új eredmények elérésére az ásotthalmi gazdaság minden dolgozóját. Legfontosabb közeli célja az ásotthalmi mezőgazdasági üzem munkás- és vezető kollektívájának a tavaszi növényápolás, a répakapálás, s ezzel egyidőben a szőlőmetszés, vesszőkötözés és a gyümölcsfák permetezése. Emellett a gazdaság a párt határozatainak szellemében gépi segítséget nyújt a környékbeli egyénieknek. Április 12-én például négy állami gazdasági traktor szántott egyéni földeken. Mindebben nagy szerepe van az üzem pártszervezetének, amelynek vezetősége — R. Szabó Imre titkár elvtárssal az élen — rendszeresen tanulmányozza a munkát, javaslataival segíti a vezetést és — egyéni beszélgetések során is — nevelőmunkát folytat a munkafegyelem további megszilárdításáért. A pártszervezet ilyen irányú munkájának nemcsak az a célja, hogy ellenőrizze, segítse a termelést, hanem az is, hogy a dolgozók legjobbjai közül következetes nevelőmunkával kommunistákat — új tagjelölteket és tagokat — neveljen a párt számára. További sikeres munkát az állami gazdaság dolgozóinak, pártszervezetének! Száz hold szőlő- és gyümölcstelepítésre adtak engedélyt Üllésen Illésről Kocsispéter János levelezőnk arról számol be, hogy a mezőgazdasági munkák megfelelő ütemben haladnak. A község területén lévő trágyának mintegy 95 százalékát kihordták a földekre. Üllésen eddig mintegy 100 katasztrális holdra adtak szőlő- és gyümölcstelepítési engedélyt és eddig a talajforgatást mintegy 70 százalékban a termelők elvégezték. A telepítést akadályozta az időjárás, azonban az idő javulásával mielőbb befejeződik. A tanács mezőgazdasági állandó bizottsága legutóbbi ülésén a peronoszpóra-jelző állomás felállításával foglalkozott. A mezőgazdasági tb. tagoknak az a javaslata: a községben legalább három peronoszpóra-jelző állomást létesítsenek, hogy a szőlőt megóvhassák ettől a kártevőtől. A kukorica négyzetes műveléséről Kukorica termésátlagaink megközelítőleg sem érik el azt a szintet, amire megfelelő vetőmag alkalmazásával, jó agrotechnikával képesek lennénk. A kukoricatermés agrotechnikájának javítása, olcsóbbá tétele tehát elsőrendű népgazdasági érdek. A kukorica köztudomásúan munkaigényes növény, többszöri kapálása, megművelése, betakarítása sok munkáskezet igényel. Ezért különösen indokolt a kukorica ápolásának gépesítése. Ezen a téren jelentős előrehaladást jelent a kukorica négyzetes, gépi művelése, illetve az annak lehetőségét biztosító négyzetes vetés alkalmazása. A felszabadulási verseny során számos gépállomási agronómus, sok termelőszövetkezet fogadta meg, hogy kukorica vetésének jelentős hányadát négyzetesen műveli. A Csongrádi Gépállomáshoz tartozó agronómusok például azt ígérték, hogy a hozzájuk tartozó tsz-ekben a kukorica és napraforgó 80 százalékát négyzetesen vetik. Az Árpádhalmi Gépállomás agronómusai ígérték: a fábiáni Új Élet TSZ-ben 113, az eperjesi Lenin TSZ-ben 100, a nagymágocsi Sallai TSZ-ben 47 holdon művelik négyzetesen a kukoricát. Az Óföldeáki Gépállomás agronómusainak fogadalma szerint az idén a földeáki Dózsa és a makói Hunyadi TSZ-ekben 190 hold kukoricát művelnek négyzetesen... és így sorolhatnánk tovább a vállalásokat. Az ígéreteket számontartja a párt és elvárja, hogy az agronómusok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek tartsák be adott szavukat, mert a kukorica négyzetes vetése lehetővé teszi a fogatos, vagy gépi növényápolás kereszt- és hosszirányú elvégzését, ami jelentős munkaerő-megtakarítást eredményez. A kukorica vetésének legkedvezőbb időszaka hamarosan elérkezik. Ezért az agronómusok már most szervezzék meg a négyzetes vetést és jelöljék ki a négyzetes vetésre alkalmas táblákat. Használják ki a rendelkezésre álló drót- és talajvezérléses felszereléseket és minél több vetőgépet állítsanak be négyzetes vetésre. Ahol nem áll rendelkezésre elegendő gép, ott kézzel is jó eredménnyel vethetünk négyzetesen. Jól előkészített talajban kereszt- és hosszirányú előrevonalzás után ültetőpuskával vagy kézikapával is vethetünk négyzetesen kukoricát. A kézi ültetés esetén is lelkiismeretesen és gondosan kell eljárni, mert a rosszul végzett kézi vetéssel a négyzetes művelésre előkészített táblákon még fogattal — egyirányban —sem lehet dolgozni, ami több kézi munkaerőt igényel és veszélyezteti a nagyobb kukoricatermés elérését. A különféle eszközökkel végzett növényápolás kézi munkaerőszükségletét, ha összehasonlítják, azt látjuk, hogy a teljes kézikapálással 1600 ölön, egyirányú kapálásnál 480 ölön, keresztsoros kapálásnál pedig csak 128 négyszögölön kell kézzel kapálni. A kézikapálás munkabérköltsége holdanként 302.40, az egyirányú fogatos kapálás munkabérköltsége 153.56, a keresztbe-hosszába történő gépi kapálás munkabérköltsége pedig 119.36 forint. Ebből az összegből 16 mázsás — májusi morzsolt — holdankénti kukoricatermést figyelembe véve, egy mázsa kukorica ára kézi munka esetén 18.87, fogatos kapálással 9.59, gépi kapálással 7.45 forint kapálási költség esik. Tehát a gépi kapálással lényegesen csökkenthető az önköltség, másrészt viszont a többszöri kapálás holdanként 4.7—6 mázsa terméstöbbletet is ad. Érdemes tehát négyzetes műveléssel termelni a kukoricád