Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! VIHARSARO Á­Z M­D PC XI. évfolyam, 87. szám SONGRÁD MEGYEI P­Á­R­T B Az ifjúság nevelése — a kommunisták feladata Bármilyen nemesfajta al­ma- vagy körtemagot ülte­tünk el, abból vadalma­vagy vadkörtefát nevel a ter­mészet. De gondos kezek munkájával, a nemesítéssel, a fejlődés irányításával azon­ban kiváló termést adó fák nevelhetők. Ez a helyzet az ifjúságot illetően is. A tár­sadalom számára kevésbé hasznos az az ifjú, akit nem neveltek a munkára, helyt­állásra, erkölcsösségre, ha­nem fejlődését rábízták a vé­letlenre. A nevelés ugyanis az­­ ifjú nemzedék gondolko­dását, világfelfogását, mun­káját és életét befolyásoló, alakító tényező. Az ifjúság nevelése az egész társadalomnak egyön­tetű feladata. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nin­­csennek olyanok, akik első­sorban felelősek az ifjúság­ért, az ifjúság életének ala­kulásáért. A mi társadalmunk­ban nagyon nagy szerep há­rult az ifjúság nevelésében a kommunistákra és a kommu­nista vezetőkre; kommunista vezetők keze alatt dolgoznak ugyanis a fiatalok ezrei, száz­ezrei az iskolák elvégzése után. Tehát a kommunista ve­zetőknek van elsősorban al­kalmuk is arra, hogy a tár­sadalom számára hasznos emberré neveljék az új nem­zedéket. Megyénkben különösen a falusi ifjúság nevelésében volt eddig sok hiba. A falu k­ommunista vezetői, párttag­jai, a pártszerveztek nem ragadták meg eddig két kéz­zel az ifjúság fiatal, erős, tettrekész kezét, nem irányí­tották, segítették az ifjúsági szövetség munkáját. Csanyte­­leken, Kiszomboron, Nagy­­mágocson még mindig keve­set törődik a pártszervezet, a kommunista vezetők a jövő reménységével, az ifjúsággal, holott a párt Központi Veze­tősége a falusi pártpolitikai munkáról szóló határozatá­ban világosan megjelölte, mik a teendők falun az ifjú­ság nevelése érdekében. Megállapította a határozat, hogy helyenként vontatk csak be a DISZ a fiatalokat a fa­lusi termelési feladatok meg­oldásába, a falu szocialista építésébe, továbbá, hogy a falusi pártszervezetek nem segítik napról napra a fiata­lok körében folyó munkát. A párttagok, a vezető emberek és az állami szervek sem ad­nak elég segítséget a DISZ falusi szervezeteinek. A határozat megjelenése óta sem értették meg egyes helyeken a tennivalókat, nem értették meg a vezetők sem, az egyszerű párttagok sem, hogy őket terheli a fe­lelősség elsősorban az ifjú­ság gondolkodásának, helyt­állásának, erkölcsi és világ­felfogásának alakulásáért. Pedig a Központi Vezetőség határozata kimondja: „Vala­mennyi falun dolgozó párt­­tag — párttitkár, tanácselnök, állami gazdasági igazgató, gépállomási igazgató, agro­­nómus, tanító, dolgozó paraszt, stb., a falun vezető funkcióban levő kommunista s az egyszerű párttag egy­aránt — legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy a maga hatáskörébe segítse, támo­gassa az ifjúság nevelésében a dolgozó ifjúság szövetsé­gét.“ Ennél világosabban, érthetőbben nem lehet meg­határozni a kommunisták felelősségét, feladatát az if­júság nevelését illetően. Sok helyt még­sem talál­ják meg annak a módját, ahogyan a fiatalokat nevelni kell. Elmondják egyszerűen, hogy járjon a munkában élen, teljesítse kötelességét és ezzel be is fejezték a ta­nácsadást. Nem nevelik sok­oldalúan, sokirányúan az új iránt fogékony ifjúságot, mert sokszor nem bíznak bennük. A kommunistáknak fel kell lépniök mindenütt azokkal a megcsontosodott, sivár lelkű bürokratákkal szemben, akik a fiatal, új erőket, a feltörő, friss káde­reket háttérbe akarják szo­rítani és akik az ifjúsággal szemben a bizalmatlanság légkörét terjesztik. Az ifjú­sággal szembeni bizalmatlan­ság jövőnk, ügyünk végső győzelme iránti hitetlenséget is jelenti. A nevelés azzal kezdődjék, hogy merészen, bátran bízzák meg a fiatalokat munkával és munkájuk közben figyel­jék őket, lássák el tanáccsal,­­ ha hibát követtek el, se­gítsék ki a bajból. Ne fukar­kodjanak a vezetők akkor sem, amikor a vezetés tapasz­talatait kell átadni a fiata­loknak. Nem kell félni attól, hogy a fiatalok eleinte hibáz­nak, — a tanulópénzt min­denkinek meg kell fizetnie. Minden vezető követ el hi­bát, amíg az irányítás ta­pasztalatait megszerzi. A Szentesi Sertéstenyésztő Vál­lalat vezetői is követtek már el hibát számosat, amíg a mostani szaktapasztalatokat megszerezték és mégis úgy vélekednek: „minek nekünk egyetemista az irányításhoz, hiszen nem ért a gyakorlati munkához“. Hát tanítsák meg vezetni és tanítsák meg alkalmazni a gyakorlatban tudását, azt, amit hosszú éve­ken át gyűjtögetett. Nálunk a munka a becsü­let és a dicsőség dolga. Ezért kell megértetni a fiatalokkal is, hogy úgy becsülik őket, ahogyan dolgoznak. A munka szeretetére, a munkában való helytállásra neveljék az új nemzedéket a kommunisták és a kommunista vezetők. Gondoskodjanak arról, hogy a fiatalok kapcsolódjanak be a munkaversenybe, sajátít­sák el a termelés élenjáró módszereit, törekedjenek az önköltségcsökkentésre, a ter­melékenység növelésére, a minőség javítására. És nem elég, hogy a nevelés egyedül csak a termelési dolgokat foglalja magába! Most béké­ben élünk, de a nyugati há­borús őrültek minden törek­vése az új háború kirobban­tása. Ezért hazaszeretetre, a szülőföld szeretetére és a proletár nemzetköziségre kell nevelni társadalmunk ifjú­ságát, hogy ne csak a munká­ban, hanem a haza megvé­désében is megállják helyü­ket. Nem lehet azonban el­feledni azt sem, hogy a Szov­jetunió adta meg a legdrá­gábbat, szabadságunkat és a Szovjetuniót ezért, de baráti segítségéért is szeretni, tisz­telni kell. A hazaszeretet és a Szovjetunió iránti olthatat­­lan szeretet egyet jelent! De a kommunisták, a vezetők beszéljenek a fiataloknak a kommunista erkölcsről is, mert társadalmunk erősebb, ha erős az erkölcse. Megyénk ifjúsága várja a kommunista vezetőktől, hogy mutassák a követendő utat, bízzanak az ifjúság hazasze­retetében, lelkesedésében és vezessék maradandó és hősi feladatok megoldására. Ára: 50 fillér Eredményesen dolgozik az apátfalvi termelési bizottság Mi történt a külpolitikában? Ülést tartott a megyei békebizottság vN__AAA_ I­Z­OTT­S­Á­G­Á­N­A­K L­A­P­J­A : Csütörtök, 1955. április 14. TAVASZ A FÖLDEKEN Elbírálták a mezőgazdaságban folyó éves verseny első szakaszának eredményeit A Földművelésügyi Mi­nisztérium és a MEDOSZ el­nöksége 9/1955. számú együt­tes utasításában meghatá­rozta erre az évre a mező­­gazdaságban folyó munka­verseny célkitűzéseit és in­tézkedett a verseny győzte­seinek jutalmazásáról. A verseny első szakasza április 4-ével lejárt és a megyei ta­nács mezőgazdasági igazga­tósága elbírálta a verseny eredményeit. A felszabadu­lási versenyben nyolc járási és városi mezőgazdasági osz­tály, 65 község, 19 gépállo­más, 113 tsz és 43 tszcs, va­lamint 9976 egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt vett részt. A versenyben összesen mintegy húszezren vesznek részt Csongrád megyében s a versenyzők nagyrésze egész évre szóló versenyvállalást tett. A verseny első szakaszá­ban az alábbi sorrend alakult ki: Termelőszövetkezetek: 1. Makói Úttörő TSZ, 2. Szentesi Felszabadulás TSZ, 3. Eperjesi Ifjú Gárda TSZ. Az első helyezett szövetke­zet ötezer, a második három­ezer, a harmadik pedig két­ezer forint jutalmat kap. A járásokon és városokon belüli versenyben a makói járásban a királyi, egy­esi Új Élet TSZ, Makón a József Attila TSZ, a csongrádi já­rásban a sövényházi Zója TSZ, Csongrádon a Petőfi TSZ, a szentesi járásban a fábiáni Új Élet TSZ, Szente­sen az Új Élet TSZ, Hódme­zővásárhelyen a Dózsa TSZ, a szegedi járásban pedig a deszki Kossuth TSZ lett az első s ezek a termelőszövet­kezetek 1000—1000 forint ér­tékű ajándékot kapnak. A növénytermelésben a já­rások közül a szentesi járás­ban érték el legjobb ered­ményt, ezért a szentesi já­rási tanács mezőgazdasági osztálya ezer forint jutalmat kap; a községek közül Apát­falva és Tiszasziget (Ószent­iván) ért el legjobb ered­ményt s ezért 800—800 fo­rinttal jutalmazzák őket. A felszabadulási verseny szervezésében csaknem vala­mennyi mezőgazdasági osz­tály jó munkát végzett s ez­ért nehéz volt a helyezések sorrendjének elbírálása. Az értékelés szerint mégis a csongrádi járási tanács me­zőgazdasági osztálya­­ dolgo­zott legjobban s ezért ezer forint jutalmat kap. A má­sodik helyezett, a makói já­rási tanács osztályának ju­talma 500 forint. A tavaszi idényben leg­jobb eredményt elért talaj­­munkás traktoristák: 1. Zá­­dori Gyula, 2. Sebők Frenc, 3. Kazi István (Mindhárman ,a pusztamérgesi gépállomás dolgozói), 4. Farkas Imre (Kistelek), 5. Sólya Mihály (Pusztamérges). Az elmúlt dekádban vi­szont szintén Zádori Gyula ért el legjobb eredményt, a második legjobb eredmény Balogh Antalé, az árpádhal­mi gépállomás traktoristájáé. A tavaszi idényben eddig a legjobb két brigádvezető szintén pusztamérgesi: Bá­lint János és Makra Antal. A tavaszi idényben legjobb gépállomások: 1. Pusztamérges, 2. Kistelek, 3. Árpádhalom. Tavaszi idénytervét eddig egy gépállomás (a pusztamér­gesi), 18 traktorista és négy brigádvezető teljesítette. A verseny első szakaszában a vásárhelyi méntelep is ki­emelkedő eredményt ért el, mert március 31-ig 180,7 szá­zalékra teljesítette fedezte­­tési tervét. A baromfikeltető állomá­sok versenyében első a szen­tesi, második pedig a vásár­helyi állomás. Megkezdődött a mezőgaz­daságban folyó verseny má­sodik szakasza, amelynek egyik fontos célkitűzése a ve­tés mielőbbi befejezése és a gondos, időben történő nö­vényápolás. Ez elmúlt héten újabb 112 dolgozó paraszt lépett a megye termelőszövetkezeteibe Április első hetében a szegedi járásban léptek be leg­többen a termelőszövetkezetekbe, mert ebben a járásban 21 dolgozó paraszt cserélte fel az egyéni gazdálkodást a termelőszövetkezettel. A kisteleki Felszabadulás TSZ há­rom tagot vett fel. Makón hét új tag lépett a szövetkeze­tekbe. Csongrádon pedig a Vörös Október TSZ-be két dolgozó parasztot vettek fel. A csongrádi járásban hattal szaporodott a szövetkezeti parasztok száma. Hódmezővá­sárhelyen 19 az újonnan belépő tsz-tagok száma. Közülük a Szántó Kovács TSZ-be ketten, az Úttörő TSZ-be öten, a Rózsa Ferenc TSZ-be pedig négyen kérték felvételüket. A makói járás szövetkezeteibe hatan, Makó város termelő­­szövetkezeteibe tizenhatan a szentesi szövetkezetekbe 18-an, a szentesi járás szövetkezeteibe pedig hatan kérték fel­vételüket. Sikeres munka folyik az Ásotthalmi Állami Gazdaságban Jó eredménnyel zárult az Ásotthalmi Állami Gazdaság dolgozóinak felszabadulási versenye. Ennek során elve­tettek 50 hold borsót, 25 hold burgonyát, melegágyba 65 holdra való paprikát és 20 holdra való paradicsomot. Magágyba kerültek a beter­vezett takarmánynövény­magvak is. A gazdaság bor­só-, takarmányrépa- és lu­­ceratáblái már szépen zöl­delnek. Természetesen a verseny­nek más eredményei is van­nak. Legfontosabb, hogy az alkotó munkakedv ki­bontakozása, a munka kol­lektív nevelőszerepe új munkásokat és munkásnő­ket vezérelt a legjobbak közé. Ezeket a dolgozókat hazánk felszabadulásának 10. évfor­dulója alkalmából ünnepé­lyesen köszöntötték, megju­talmazták. A legjobbak kö­zött van Horváth András fo­­gatos,­­Makra Géza csoport­­vezető, Oltványi Etelka, Hó­di Mária és Kónya Piroska munkásnők, Nagy Tgác tehe­nész, Papp Géza és Szeke­res Ferenc traktoros gépé­szek és mások. Hazafias pél­dájuk lelkesítse új eredmé­nyek elérésére az ásotthalmi gazdaság minden dolgozó­ját. Legfontosabb közeli célja az ásotthalmi mezőgazdasági üzem munkás- és vezető kol­lektívájának a tavaszi nö­vényápolás, a répakapálás, s ezzel egyidőben a szőlőmet­szés, vesszőkötözés és a gyü­mölcsfák permetezése. Emel­lett a gazdaság a párt határo­zatainak szellemében gépi segítséget nyújt a környék­beli egyénieknek.­­ Április 12-én például négy állami gazdasági traktor szántott egyéni földeken. Mindebben nagy szerepe van az üzem pártszervezetének, amelynek vezetősége — R. Szabó Imre titkár elvtárssal az élen — rendszeresen ta­nulmányozza a munkát, ja­vaslataival segíti a vezetést és — egyéni beszélgetések során is — nevelőmunkát folytat a munkafegyelem to­vábbi megszilárdításáért. A pártszervezet ilyen irányú munkájának nemcsak az a célja, hogy ellenőrizze, se­gítse a termelést, hanem az is, hogy a dolgozók legjobbjai kö­zül következetes nevelő­munkával kommunistákat — új tagjelölteket és ta­gokat — neveljen a párt számára. További sikeres munkát az állami gazdaság dolgozói­nak, pártszervezetének! Száz hold szőlő- és gyümölcstelepítésre adtak engedélyt Üllésen I­llésről Kocsispéter János levelezőnk arról számol be, hogy a mezőgazdasági mun­kák megfelelő ütemben ha­ladnak. A község területén lévő trágyának mintegy 95 százalékát kihordták a föl­dekre. Üllésen eddig mint­egy 100 katasztrális holdra adtak szőlő- és gyümölcste­­lepítési engedélyt és eddig a talajforgatást mintegy 70 százalékban a termelők el­végezték. A telepítést aka­dályozta az időjárás, azon­­­ban az idő javulásával mi­előbb befejeződik. A tanács mezőgazdasági állandó bizottsága legutóbbi ülésén a peronoszpóra-jelző állomás felállításával fog­lalkozott. A mezőgazdasági tb. tagoknak az a javaslata: a községben legalább három peronoszpóra-jelző állomást létesítsenek, hogy a szőlőt megóvhassák ettől a kárte­vőtől. A kukorica négyzetes műveléséről Kukorica termésátlagaink megközelítőleg sem érik el azt a szintet, amire megfe­lelő vetőmag alkalmazásával, jó agrotechnikával képesek lennénk. A kukoricatermés agrotechnikájának javítása, olcsóbbá tétele tehát elsőren­dű népgazdasági érdek. A kukorica köztudomásúan munkaigényes növény, több­szöri kapálása, megművelése, betakarítása sok munkáske­zet igényel. Ezért különösen indokolt a kukorica ápolásá­nak gépesítése. Ezen a téren jelentős előrehaladást jelent a kukorica négyzetes, gépi művelése, illetve az annak lehetőségét biztosító négyze­tes vetés alkalmazása. A felszabadulási verseny során számos gépállomási ag­­ronómus, sok termelőszövet­kezet fogadta meg, hogy ku­korica vetésének jelentős há­nyadát négyzetesen műveli. A Csongrádi Gépállomáshoz tartozó agronómusok például azt ígérték, hogy a hozzájuk tartozó tsz-ekben a kukorica és napraforgó 80 százalékát négyzetesen vetik. Az Árpád­halmi Gépállomás agronó­­musai ígérték: a fábiáni Új Élet TSZ-ben 113, az eperje­si Lenin TSZ-ben 100, a nagymágocsi Sallai TSZ-ben 47 holdon művelik négyzete­sen a kukoricát. Az Ófölde­­áki Gépállomás agronómu­­sainak fogadalma szerint az idén a földeáki Dózsa és a makói Hunyadi TSZ-ekben 190 hold kukoricát művelnek négyzetesen... és így sorol­hatnánk tovább a vállaláso­kat. Az ígéreteket számon­­tartja a párt és elvárja, hogy az agronómusok, a gép­állomások és a termelőszö­vetkezetek tartsák be adott szavukat, mert a kukorica négyzetes vetése lehetővé te­szi a fogatos, vagy gépi nö­vényápolás kereszt- és hossz­irányú elvégzését, ami jelen­tős munkaerő-megtakarítást eredményez. A kukorica vetésének leg­kedvezőbb időszaka hamaro­san elérkezik. Ezért az ag­ronómusok már most szer­vezzék meg a négyzetes ve­tést és jelöljék ki a négyze­tes vetésre alkalmas táblá­kat. Használják ki a ren­delkezésre álló drót- és ta­­lajvezérléses felszereléseket és minél több vetőgépet ál­lítsanak be négyzetes vetés­re. Ahol nem áll rendelkezés­re elegendő gép, ott kézzel is jó eredménnyel vethetünk négyzetesen. Jól előkészített talajban kereszt- és hosszirá­nyú előrevonalzás után ül­tetőpuskával vagy kézikapá­val is vethetünk négyzetesen kukoricát. A kézi ültetés ese­tén is lelkiismeretesen és gondosan kell eljárni, mert a rosszul végzett kézi vetés­sel a négyzetes művelésre előkészített táblákon még fo­gattal — egyirányban —sem lehet dolgozni, ami több ké­zi munkaerőt igényel és ve­szélyezteti a nagyobb kuko­ricatermés elérését. A különféle eszközökkel végzett növényápolás kézi munkaer­őszükségletét, ha összehasonlítják, azt látjuk, hogy a teljes kézikapálással 1600 ölön, egyirányú kapá­lásnál 480 ölön, keresztsoros kapálásnál pedig csak 128 négyszögölön kell kézzel ka­pálni. A kézikapálás munka­­bérköltsége holdanként 302.40, az egyirányú fogatos kapálás munkabérköltsége 153.56, a keresztbe-hosszába történő gépi kapálás munka­bérköltsége pedig 119.36 fo­rint. Ebből az összegből 16 mázsás — májusi morzsolt — holdankénti kukoricatermést figyelembe véve, egy mázsa kukorica ára kézi munka esetén 18.87, fogatos kapá­lással 9.59, gépi kapálással 7.45 forint kapálási költség esik. Tehát­ a gépi kapálás­sal lényegesen csökkenthető az önköltség, másrészt vi­szont a többszöri kapálás holdanként 4.7—6 mázsa ter­­méstöbbletet is ad. Érdemes tehát négyzetes műveléssel termelni a kuko­ricád

Next