Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
2 1"Folytatás az 1 oldalról.A nyék ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőik és azok parancsnokságának megszervezése terén és más olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek hozzájárulnak védelmi képességük fokozásához. A béketábor ereje napról napra növekszik és már most is hatalmasabb a háború és az agresszió erőinél. A világ minden népe, a magyar nép is, joggal hisz abban, hogy le lehet fogni a háborús gyújtogatók kezét. A magyar nép büszke arra, hogy abba a táborba tartozik, amely kezébe vette a népek biztonságáról és békéjéről való gondoskodás ügyét. Biztosíthatom az országgyűlést — mondotta befejezésül Boldoczki elvtárs —, hogy a magyar külügyi szolgálat — pártunk és kormányunk útmutatásához hívem — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képviselje hazánk érdekeit. Minden erejét latba veti a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. Ezután Andics Erzsébet, az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának vezetője szólalt fel. Beszámolt a magyar nép őszinte békeszeretetéről, békevágyáról, amelynek bizonyítéka az életerős magyar békemozgalom is. Elmondotta ezután, hogy a világ békére törekvő népeinek képviselői május 22-én Helsinkiben béke-világtalálkozóra gyűlnek össze. Minden eddiginél hatalmasabb világparlament lesz ez, amelynek munkájából a magyar nép küldöttei is ki fogják venni részüket. Andics Erzsébet nagy tetszéssel fogadott beszéde után Szabó István altábornagy emelkedett szólásra, majd Máté János veszprémi püspök volt a következő felszólaló. Ezután Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója mondott beszédet. Beszédében részletesen foglalkozott a magyar értelmiség egy csoportjának a Pravda január 26-i számában tett nyilatkozatával. E nyilatkozatukban a magyar értelmiség képviselői tiltakoztak az Atlanti Tanács decemberi, Párizsban tartott ülésén hozott határozat ellen és felhívták az emberiséget: emeljék fel a tiltakozás hangját és közös erőfeszítéssel akadályozzák meg az atomháború kirobbantására irányuló új tervek megvalósítását. Ez a nyilatkozat — állapí"Az országgyűlés meghallgatta a külügyminiszter beszámolóját a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról, azt jóváhagyja s az alábbitotta meg Barcs Sándor — méltó állásfoglalása volt a magyar értelmiségnek és nincs ennek a hazának egyetlen hűséges fia sem, aki ne helyeselné és ne vallaná magáénak e nyilatkozat minden egyes gondolatát. Vető Lajos evangélikus püspök után Keleti Ferenc, a külügyi bizottság elnöke szólalt fel és ismertette az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatát, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott,abban szabja meg a Magyar Népköztársaság kormánya külpolitikájának irányvonalát. Az országgyűlés határozata 1. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának célja a magyar nép békés építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítása. 2. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának megvalósításához szilárd alapot ad az, hogy tíz év óta bizton támaszkodhatunk felszabadítónkra és nagy barátunkra, a Szovejtunióra, valamint a szocializmust építő népek egész kilencszázmilliós táborára. Ezért a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető feladata, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén. S. A párizsi egyezmények ratifikálása, a német militarizmus feltámasztása új helyzetet teremtett Európában és veszélyezteti a népek, köztük a magyar nép békéjét és biztonságát. Az országgyűlés ezért helyesli és népünk érdekében feltétlenül szükségesnek tartja barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, közös katonai parancsnokság felállítását azokkal az országokkal, amelyek a moszkvai értekezleten részt vettek. 4. A Magyar Népköztársaság jó viszonyt kíván fenntartani minden országgal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére, a népek egyenjogúságának, szuverenitásának, valamint egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A Magyar Népköztársaság kormánya a jövőben is folytassa a nemzetközi együttműködés politikáját és a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait az összes országokkal. Fordítson különös gondot a szomszédos országokkal és olyan országokkal fennálló kapcsolatainak kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen. 5. Az országgyűlés elnöksége március 1-i nyilatkozatának szellemében hívja meg hazánkba a kormány által javasolt országok parlamenti küldöttségeit, hogy ezzel a maga részéről is hozzájáruljon a népek és parlamentjeik közötti együttműködéshez». Rónai Sándor ezután be 1 szakát, zárta az országgyűlés ülés-1 Szent Gabor JuUfjtfa Barnahajú diák áll igazgatója előtt. Szász Gábornak hívják, a Vegyipari Technikum érettségi előtt álló jeles tanulója. — Döntöttem igazgató elvtárs — mondja —Tiszt leszek a Néphadseregben. Nem egyedüli Szász Gábor tette. Napról napra mind több azoknak a fiataloknak a száma, akik az érettségi előtt a sok lehetőség közül a haza védelmének megtisztelő hivatását, a tiszti pályát választották. Sok fiatal vágya teljesedett be, amikor lehetővé vált számukra, hogy egy egész életre elkötelezzék magukat a szocialista haza önzetlen szolgálatára. Nézem Szász Gábort. Vajon, mi vonzotta őt és a hozzá hasonlókat erre a megtisztelő hivatásra! Elsősorban a haza iránti szeretet és becsület, a nép és a párt ügye melletti határozott kiáltás. Szép hivatás a katonai pálya. Jhifáádá# dietett az izgalomban, változatosságban bővelkedő életet, szereti azt, amit nem minden ember élhet el, azt, amiért harcolni és keményen dolgozni kell. A tiszti pálya pedig ilyen. A kiképzés változatossága és érdekessége, a „harci tettek” sokasága — millió élményt hord magával. A nyári áborozások szépsége, az éjjeli gyakorinak érd kézsége, az új harcorok nevelése olyan taunka és feladat, amely szépsége és nagyszerűsége mellett érdekes és vonzó. De szép ez a pálya azért is, mert a Néphadsereg hatalmas nevelőiskola, a tiszt pedig a fiatalok százainak és Matineka. A Néphadsereg formál a fiatalokból kemény, életerős férfit; a tiszt pedig megtanítja népünk fiataljait a fegyverforgatás mesterségére. Tisztjeink szerető szava, gondoskodása, bátor példamutatása nyomán nevelkednek és érnek meg ifjaink győzni tudó, kemény harcosokká. Igaz ugyan — talán ettől sokan, egy pillanatra idegenkednek —, hogy ez a hivatás áldozatvállalásra és fegyelmezettségre is kötelez. A tisztnek mindenben példát kell mutatnia. Bátornak, erkölcsileg szilárdnak és önfeláldozónak kell lennie. De van-e olyan komoly életpálya amelyiken nincs áldozatvállalás! Nincsen! És hogy a tiszti pályán követelmények vannak, abból azt a következtetést lehet levonni, hogy a tiszti pályára az ifjúság legjobbjai kell, hogy kerüljenek, mert ezt követeli a reájuk váró feladatok komolysága. Ma már más a Hadsereg tagjának lenni, mint régen volt- A Néphadsereg és a nép ügye közös, annak hű fiai a tagjai, bennük pedig a fiatalság legszebb erkölcsi tulajdonságai élnek. Ezért kíséri őket mindenütt él néfi megbecdülése. Ahogy itt nézem, elgondolkozom egy pillanatra Szász Gábor sorsán. Látom magam előtt évek múltán. Feszül rajta az egyenruha és csillog aranyos tiszti vállpántja. Látom napbarnított arcát és kemény tekintetét. A megérett férfit, amint ott áll a század előtt, amint parancsokat oszt, vagy menetel a szélben, hóban és esőben. Látom rajta a szív kemény akarását és a jövő élet optimizmusát. Nem féltem őt ! Az ő tudása és képzettsége legyőzi a kezdeti nehézségeket. Később pedig a világért sem mondana le róla ... Szép és megtisztelő hivatás Néphadseregünk tagjának lenni. Szász Gábor és a többi fiatal jól választottak. (b. If Magyar-lengyel könnyűipari tárgyalások A magyar és lengyel könnyűipari gazdasági együtt [UNK]működési bizottságok április 5-től 13-ig Varsóban ülést tartottak. A tárgyalások eredménye: mindkét ország hozzájárul a könnyűipar termékek választékának bővítéséhez, valamint a könnyűipart érintő tudományos kutató munkát elősegítő együttműködéshez. A megbeszélések az őszinte barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. — A Szegedi Erőműben kijavítják az I-es számú nagy hűtőtorony faalkatrészeit. A javítást a Vízműépítő Vállalat dolgozói végzik. Szombat, 1955 április M. Mi történt a külpolitikában ? A szovjet-osztrák tárgyalások kedvező eredményének hatása a nemzetközi politikai életre Az ázsiai országok úgy vélik — írja Grant, a Posta Dispatch című amerikai lap bandungi tudósítója a bandungi értekezlet több tekintélyes résztvevőjével folytatott beszélgetés után —, hogy az Egyesült Államok fenyegeti függetlenségüket és önálló fejlődésüket.“ Stead, a Christian Science Monitor tudósítója Bandungból küldött cikkében írja: „Az értekezletből már most levonhatjuk azt a legfőbb tanulságot, hogy a jövőben Ázsia szándékszik irányítani az ázsiaiakat... Az afrikaiak szintén azt hangoztatják, hogy földrészükön az afrikaiaknak kell vezetőszerepet betölteniök.“ Figyelemreméltó e két amerikai lap megállapítása márcsak azért is, mert nemcsak a bandungi értekezlet legtöbb résztvevőjének álláspontját fejezi ki, de annak is bizonyítéka, hogy az amerikai közvélemény jelentős része tisztában van azzal, hogy az USA korábbi, döntő befolyását Ázsia után Afrikában is hamarosan elvesztheti. A bandungi értekezlet tegnapi eseményeit az egyes bizottságok zárt ajtók mögötti ülései jelentették. Az értekezleten résztvevő küldötségek vezetői pénteken reggel 9 órakor összeültek és tovább folytatták megbeszéléseiket, miután csütörtökön befejezték Palesztinával és az önrendelkezési joggal kapcsolatos kérdések megvitatását. Foglalkozott a bizottság ezenkívül a faji megkülömböztetés problémáival, valamint a Nyugat-Irianban, Algírban és Tuniszban függőségben élő népek kérdéseivel is. A gazdasági bizottság tegnap ugyancsak ülést tartott. Előző napon befejezte a gazdasági fejlődést és a kereskedelem fejlesztését célzó együttműködés, az atomerő békés felhasználása problémájával és a szervezeti problémákkal kapcsolatos kérdések megvitatását. A kulturális együttműködési bizottság albizottsága ugyancsak ülésezett csütörtökön délután és javaslatokat fogadott el a kulturális együttműködés kérdéseiről.Miost már a nyugati hatalmakon van az a sor, hogy a Szovjetunió kormányának javaslatára érdemben válaszoljanak azzal kapcsolatban, mikor tartják lehetségesnek a négyhatalmi találkozó nyélbeütését, hogy aláírják az osztrák államszerződést. A nyugati kormányok válaszát világszerte nagy érdeklődéssel várják, nem utolsósorban azért, milyen hatással lesz a németekre Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország döntése. E várható hatást és következményeit elemzi levelében Warburg amerikai bankár levele, amelyet a New York Times című amerikai lap közöl, és amelynek megállapításai jellemzően tükrözik vissza az amerikai haladó közvélemény ezzel kapcsolatos álláspontját. „A szovjet—osztrák tárgyalások eredményei — írja Warburg az egész világ — és különösen a németek — figyelmének középpontjába állítják azt a dilemmát, amely elé a nyugati hatalmak egyáltalán nem hajlékony diplomáciájának következtében kerültek. Az oroszok — folytatja az amerikai bankár levelében — tettekkel, nem pedig szavakkal mutatják meg a németeknek, hogy amennyiben Oroszországtól függ, ők is egyesülhetnek és szabadok lehetnek, ha lemondanak a katonai szövetségekről Az Oroszország által Ausztriának ajánlott nagylelkű feltéttelek nagy befolyással vannak Németország közvéleményére. Ha a Nyugat nem lenne hajlandó tárgyalni, ezzel nyíltan beismerné, hogy a nyugati hatalmak nem annyira az össznémet békés rendezéssel törődnek, mint inkább Nyugat- Németország felfegyverzésével. Ez azt jelentené, hogy rájuk hárulna a teljes felelősség Németország és Európa további kettészakítottságáért. Most — fejezi be levelét Warburg <— a Nyugaton a sor. Most a Nyugat, nem pedig az oroszok szándékai őszinteségének kell kiállnia a próbát, különösen Németországban az össznémet rendezés tekintetében.“ Rövid külpolitikai hírek Berlin (MTI): Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke egy hannoveri választási gyűlésen kijelentette, hogy a párt a kormányhatalom átvétele esetén elismerné a párizsi szerződésekkel összefüggő nyugatnémet újrafelfegyverzési törvényeket. „Esetleges szociáldemokrata bonni kormány ugyanakkor —• fűzte hozzá Ollenhauer — a párizsi szerződések módosítását javasolná a Nyugateurópai Unió többi tagállamának • New York (AFP), Radford tengernagy és Robertson, a távolkeleti ügyek intézésével megbízott amerikai külügyi államtitkár szerdán Tajvanra utazott. Radford és Robertson azt a feladatot kapta, hogy „lelket öntsön“ a csangkajsekista kormányba. * London (TASZSZ): Butler angol pénzügyminiszter kedden az alsóház elé terjesztette Anglia költségvetéstervezetét az 1955—56. pénzügyi évre. A tervezet szerint a költségvetés 4710 millió fontsterling bevételt és 4562 millió fontsterling kiadást irányoz elő, vagyis a bevételek látszólag 148 millió fontsterlinggel meghaladják a kiadásokat. A költségvetésben előirányzott közvetlen katonai kiadások 1494 millió fontsterlinget tesznek ki és 58 millió fontsterlinggel múlják felül a múlt évi közvetlen katonai kiadásokat. * New York (TASZSZ). A New York Times arról ír, hogy a franciák kérésére elhalasztották az indokínai kérdésekkel kapcsolatban április 20-ra Washingtonba tervezett francia—amerikai megbeszéléseket. A lap szerint az amerikai—francia ellentétek miatt történt ez az elhalasztás. London (MTI), Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok pénteken jegyzéket intéztek a Szovjetunióhoz, válaszul arra a szovjet jegyzékre, amely négyhatalmi értekezlet összehívását javasolta az osztrák államszerződés részleteinek kidolgozására — jelenti a Reuter. Pinay francia külügyminiszter londoni tárgyalásai London (MTI). Pinay francia külügyminiszter csütörtökön délután megbeszélést folytatott Londonban MacMillan brit külügyminiszterrel. Az AFP jelentése szerint a csütörtök délutáni megbeszélésen nagyrészt európai kérdésekkel foglalkoztak. A két külügyminiszter a többi között az osztrák államszerződésről, a német kérdésről és a négyhatalmi értekezlet problémájáról tanácskozott. Pinay és MacMillan tanulmányozta a távol-keleti helyzetet is. Eisenhower kongresszusi üzenete Eisenhower elnök április 20-án üzenetet intézett a kongresszushoz a külföldi segélyprogramról. Mint a külföldi sajtó rámutatott, nem véletlen, hogy Eisenhower üzenete éppen a bandungi ázsiai—afrikai értekezlet megnyitását követő első napokban hangzik el. Az elnöki üzenet különösen az ázsiai országok problémáival és katonai kérdésekkel foglalkozik-Eisenhower 3530 millió dollár összegű új ültés megszavazását kéri külföldi segélyprogram számára. Az amerikai elnök üzenetének indoklásában nem is titkolja, hogy e „segély” célja az ázsiai népek nemzeti felszabadító harcának elfojtása. "Az üzenet megállapítja, hogy „... a katonai segélyre és a védelmi támogatásra kért hitelek jelentős része szövetségeseink védelmi erőinek kiépítését és fenntartását fogja szolgálni Ázsia térségében, a többi között Koreában és Formozán Eisenhower kijelentette továbbá, hogy az Egyesül Államok továbbra is segélyben részesíti Franco-Spanyolországot, Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot. Végül Eisenhower ismét bizonygatni próbálta, hogy támogatja a leszerelési politikát, de sietett hozzáfűzni: „Amíg a siker nem lesz minden kétségen felül biztosítva, folytatnunk kell nemzetvédelmi és kölcsönös védelmi programjainkat." Tito elnök nyilatkozata Párizs (TASZSZ). Az AFP jelenti Brüsszelből, hogy a Peuple, a szocialista párt lapja közölte Tito jugoszláv elnök nyilatkozatát. Tito elnök a lap politikai igazgatójának nyilatkozott. Tito a többi között kijelentette, hogy „a bennünket fenyegető legnagyobb veszély a világnak tömbökre való szétesése“. Véleményem szerint — folytatta — a béke elősegítésének egyedüli eszköze ,az aktív megnyugtató politika, amelynek egymás mellett élésre kell vezetnie. Az egymás mellett élés szükséges alapja csakis a más államok belügyeibe való mindenféle beavatkozás eltiltása lehet a világméretű gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés elérése céljából.“ Ha több állam naponta az egymás mellett élés példáját mutatja, akkor ez az igazi béke érdekeit szolgáló tevékenység lesz“ — jelentette ki Tito marsall. Tito elnök a továbbiakban kijelentette, szükség van rá, hogy „Eisenhower elnöknek Bulganyin marsall támogatta március 24-i javaslatát, amelyben négyhatalmi tanácskozás összehívását indítványozza, minél előbb valóra váltsák. Hiába való volna — mondotta Tito marsall —, hogy leszerelési kérdéseket vitassanak, ha a két tömböt elválasztó problémákat nem rendezik békés úton." Németország egyesítésének kérdéséről a jugoszláv államfő kijelentette, hogy „a német népnek lehetőséget kell adni, hogy hallassa szavát“. A német nép végül megtalálja „a demokráciáról, azt a sajátos formáját, errWy esetleg nem lesz tisztán nyugati, vagy tisztán keleti“,