Viharsarok, 1955. január-április (11. évfolyam, 1-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

¥ / h //Jltf Világ proletárjai egyesüljetek • VIHARSAROK AZ M l3 P C SO N G R Á DM E GYE 1 P Á R T B IfWo 'n XI. évfolyam, 97. szám Ara: 50 fillér Új helyzet Ázsiában és Afrikában Nagyjelentőségű nemzet­közi esemény ért véget ápri­lis 25-én, vasárnap az indo­néziai Bandungban. Ekkor tartotta záróülését az április 18-én megnyílt ázsiai—afri­kai értekezlet. Elhangzott a közös zárónyilatkozat és a résztvevő országok küldöttei elhagyták az értekezlet szín­helyét. Az egy hétig tartó érte­kezlet összehívásának gon­dolata az elmúlt év decem­ber 28-án és 29-én az úgy­nevezett colombói hatalmak miniszterelnökeinek bogori megbeszélésein született meg. India, Burma, Ceylon, Pa­kisztán és Indonézia — az öt Colombo-ország­­—• kor­mány elnöke ekkor határozta el, hogy Bandungban 1955. április 18. és 24. között ér­tekezletre hívja össze a leg­több ázsiai és afrikai ország képviselőit, hogy megvitas­sák az ázsiai és az afrikai nemzeteket különösen érdek­lő problémákat ■— nemzeti szuverenitás, faji megkülön­böztetés, gyarmati rendszer kérdései — a résztvevő or­szágok társadalmi, gazdasági és kulturális problémáit, to­vábbá Ázsia és Afrika, vala­mint népeiknek a jelenlegi nemzetközi helyzetben elfog­lalt helyzetét. 25 ország kor­mányának küldtek meghívót. Közülük csak a Középafri­kai Államszövetség képvise­lői nem jelentek meg az ér­tekezleten, amelynek egyik érdekessége az volt, hogy azon a legkülönbözőbb rend­szerű államok küldöttségei vettek részt, többek között a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, az Északatlanti Szövetséghez tartozó Török­ország, a SEATO-ban részt­vevő Pakisztán, Thaiföld és a Fülöp-szigetek, továbbá a legtöbb arab állam: Egyip­tom, Irak, Irán, Szíria, Liba­non, Szaudi-Arábia, valamint Japán, Etiópia, Libéria és még több más állam delegár­tusai. Az értekezlet nagy je­lentőségét mindennél jobban érzékelteti az a tény, hogy a résztvevő országok együttes területe több mint 13 millió négyzetmérföld, lakóinak száma pedig 1400 millió, te­hát a Föld népességének va­lamivel több, mint a fele. Az értekezlet megnyitását megelőzően a világsajtó nagy cikkekben foglalkozott az ér­tekezlet várható lefolyásával, és többek között azzal is, hogy kik lesznek az értekez­let »hangadói« és milyen kö­zös határozatokat fogadnak el a résztvevő küldöttségek. Az angol és amerikai sajtó aggodalmának adott kifeje­zést, hogy az értekezlet mindinkább aláássa Nagy- Britannia és az Egyesült Ál­lamok ázsiai és afrikai presz­tízsét és elítélheti az angolok és az amerikaiak e két vi­lágrészben folytatott politi­káját. Anglia és az Egyesült Államok kormánya ezért nagy erőfeszítéseket tett, hogy az értekezleten részt­vevő angol- és amerikaba­­rát küldöttek ne csak megvéd­­hessék a nyugati országok politikáját, de igyekezzenek döntő befolyást gyakorolni az értekezlet lefolyására is. Eb­béli szándékaikat azonban nem koronázta siker, mert már az értekezlet első nap­jaiban kiderült, mily nagy a Kínai Népköztársaság, India és Indonézia nemzetközi sú­lya és tekintélye az ázsiai és afrikai népek előtt. Az értekezlet munkáját vi­lágszerte nagy figyelem kí­sérte mindenekelőtt azért, mert —­ mint Csou En-laj kí­nai miniszterelnök mondotta — a bandungi értekezlet első eset a történelemben, amikor Ázsia és Afrika oly sok or­szágának küldöttei összejöt­tek, továbbá, hogy a résztve­vő és különböző politikai ál­láspontot elfoglaló küldöt­tek miként képesek, vagy egyáltalán képesekre közös álláspont kialakítására és elfogadására. Az értekezlet résztvevőiből alakult bizott­ságok és az egyes felszóla­lók tanácskozásaik és beszé­deik során rámutattak ugyan az egyes országokat elválasz­tó politikai és egyéb különb­ségekre, egyúttal azonban konstruktív módon megjelöl­ték az együttműködés lehe­tőségeit, sőt szükségességét is. Különösen nagy hatást váltottak ki Csou En-laj fel­szólásai. A Kínai Népköz­­társaság miniszterelnöke és külügyminisztere előterjesz­tett javaslataiban az értekez­leten résztvevő országok po­litikai és gazdasági együtt­működésének lehetőségeire mutatott rá, de megjelölte a távolkeleti feszültség csök­kentésének lehetőségét is, sőt bejelentette, hogy a Kínai Népköztársaság hajlandó megtárgyalni az Egyesült Ál­lamokkal a tajvani kérdés bé­kés rendezését. Az értekezleten nem szü­lettek a résztvevők mind­egyikére kötelező erővel bí­ró határozatok, mivel az ér­tekezlet rendezősége már a meghívók kiküldése alkal­mával leszögezte, hogy az ér­tekezleten egy, vagy több or­szág által kifejtett né­zet nem tekinthető kötele­zőnek, vagy bármely más or­szág által elfogadottnak, ha azt a kérdéses ország nem kívánja. Ennek az értekez­letnek az eredménye abban van — mondotta Csou En­­laj a vasárnapi záróülésen —, hogy az ázsiai és afrikai or­szágok közötti megértés kez­detét jelenti, és hogy egyet­értésre vezetett néhány na­­gyobb jelentőségű kérdésben. Az értkezelet záróközlemé­nye megállapította az ázsiai és afrikai államok együttmű­ködésének területeit és lehe­tőségeit a gazdasági együtt­működés, az emberi jogok és az önrendelkezés kérdésében, leszögezte, hogy ezeknek az államoknak mit kell tenniök a leszerelés, a világbéke és az együttműködés előmozdí­tása érdekében. Az ázsiai—afrikai értekez­let véget ért. A küldöttek visszautaznak hazájukba, hogy beszámoljanak az elért eredményekről, amelyek nagymértékben járulnak hoz­zá a világbéke megóvásához, és döntő hatással lesznek Ázsia és Afrika népeinek, de az egész emberiség további fejlődésére is. Petrovics István A Pankotai Állami Gazdaságból jelentik A Pankotai Állami Gazda­ság a múlt évben termesztett először rizsit és eredménnyel, bár szórványosan pusztított benne a bruzone. Országos érdek volt, hogy kikísérletezzük azt a rizs­­fajtát, amely legjobban el­lenáll a betegségeknek — ír­ja Szalai János levelezőnk. — Szegedé az érdem s az ot­tani rizsfajtákból Pankota most annyit kapott, hogy 200 kat. holdat a »Kendso« nevű rizsből termel. Ezenkí­vül még 800 holdra kerül rizsvetőmag. A legutóbbi hetek időjárá­­sa általában gátolta a rizsföl­deken a nagyiramú munká­latokat. A gazdaság ennek el­lenére idejében felkészült az idei rizstermelésre, öt üzem­egységből a rizsföldekre szál­lítottunk 19 traktort, 9 uni­­verzál-gépet, szivattyúkat, rengeteg üzemanyagot;­ ott vannak már az előre gyár­tott barabok, 300 dolgozó be­fogadására alkalmasak. Egyébként a rizsföldeken a szükséges munkaerőben sem lesz hiány. Azok a brigádta­gok, akik a múlt esztendő­ben Pankotán arattak és csé­peltek, mivel tavaly jól ke­restek a gazdaságban, most újra visszajönnek hozzánk. Képes János elvtárs fő­­agronómus elmondotta, hogy az egész rizs­telep területét előzőleg beszórják szuper­­foszfáttal, figyelemmel azok­ra a részekre, amelyeken ta­valy a bruzone fellépett. A dolgozók versenye, amely el­sősorban a traktorosok kö­zött a rizsföldeken folytató­dik s amely az április 4-i tel­jesítésnél 180, sőt ennél még nagyobb százalékos ered­ményt hozott, országos vi­szonylatban is sikerrel biz­tat, M­arx—Engels—Lenin—Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szocialista Magyarországért! Jelentés május 1.-e előtt a földekről Tökéletesen működik a drót­vezérléses négyzetbevető gép A drótvezérléses rendsze­rűre átalakított TV 6-os tí­pusú kukorica négyzetbevető gépet a makói gépállomáson próbálták ki. A bemutatón mintegy 25 gépállomási szakember jelent meg a ma­kói, a desaki, a cserebökényi, az óföldeáki, meg a vásárhe­lyi gépállomásról. A gép egyszerre hat sort vet, 70 centi fő- és sortávolsággal. Az előtérben a szakemberek­­ jelzőkarókkal ellenőrzik a sorokat, a gép működését. Egyenesek a sorok, mint a nyíl. Megkezdődött a tavaszi munka Csongrád megye egy részén még sáros a föld és a szikes talajok nagy részét víz borít­ja. A magasabb fekvésű föl­deken és a homoktalajokon a­­zonban már szántanak, vet­tnek. A felszabadulási verseny­ben legjobb eredményt elért Apátfalván már vetik a ku­koricát és duggatják a vörös­hagymát. Az éjszakai fagyok sem az őszi, sem a tavaszi vetésekben nem tettek kárt. A megye tizenkilenc gép­állomása közül a pusztamér­­gesi, a mórahalmi és a kis­teleki csaknem teljes gép­parkkal újra munkához lá­tott. A Kisteleki Gépállomás körzetében a traktorok még gyakran kerülgetik a mély­­fekvésű sáros táblákat, de a szárazabb földeken már tíz erőgép dolgozik. A Puszta­­mérgesi Gépállomás, amely tavaszi tervét százhuszon­­négy százalékra teljesítette, most az egyénileg dolgozó parasztok földjén tesz eleget szerződéses vállalásának. Liebgmann Béla felvétele Megtörténtek az előkészületek a­­ rizs vetésére A rizs vetésére megtörtén­tek az előkészületek. Az ön­tözési vállalatok a termelők­kel kötött szerződéseknek megfelelően- a szükséges szi­vattyúkat mindenütt­ kiszál­lították a rizstelepekre, el­készítették a szivattyúállá­sokat és készenlétbe helyez­ték a motorokat. Az idén a vállalatok­­ az előirányzottnál több mint 10 százalékkal na­gyobb területre kötöttek víz­­szolgáltatási szerződést.. Az Országos Vízügyi Főigazgató­ság felügyelete alá tartozó középtiszai és körösvidéki öntöző vállalatok is befejez­ték a rizstelepek öntözéséhez szükséges gépek felvonulta­tását. A Tisza, a Maros, a Körös folyók mentén ott áll­nak a legkorszerűbb úszó­­szivattyútelepekkel és meg-­­hajtómotorokkal, hogy biz­tosítsák­ a 70 ezer hold rizs­re és 35 ezer szántóföldi ön­tözésre a többtermelést je­lentő vizet.­­ A jó minőségű rizsvetőmag is mindenütt kellő mennyi­ségben rendelkezésre áll, s amint az időjárás megjavul, azonnal hozzá lehet kezdeni a rizs vetéséhez és ezzel pár­huzamosan az árasztáshoz is. SÁGÁ­N / i— M P 3 A Kedd,1955. április 26. II május 1-i felvonulásra készülnek a Kopáncsi Állami Gazdaság dolgozói A Kopáncsi Állami Gazda­ság dolgozói a munkában már bebizonyították, hogy május elsejét, a munka nagy, nemzetközi ünnepét méltó­képpen ünnepelhetik. Ezért a felvonulásra is gondosan készülnek. A felvonulás ter­vét is már elkészítették. Eszerint reggel fél 8 órakor a gazdaság központi irodá­ja előtt gyülekeznek. Az el­ső sorokban haladók nagy betűket visznek, melyek a gazdaság nevét adják ki. Ez­után két szürke lovas a nemze­tiszín zászlót és a vö­rös lobogót viszi. A négy üzemegység kö­zül elsőnek az ajkai dolgo­zók állanak majd a felvo­nuló 10-es sorokba, akik el­sők a termelésben, legyenek elsők a felvonulásban is. Ba­logh Ernő elvtárs, az üzem­egység egyik dolgozója el­mondta: az összes zászló­rudakat maguk készítik s ezzel megtakarítanak annyi pénzt, hogy azon zenekaruk­nak egy hegedűt vehetnek, mert ahol a fürge, táncoslá­bú leányok körtáncra készül­nek, fontos a jó zenekar is. A munkaeredményeket hirdető feliratokat büszkén vihetik a vasházi üzemegy­ség dolgozói is. A csibekelte­tők éves tervüket eddig már 33,3 százalékra teljesítették, de még ezután 6—7 ezer csi­bét keltetnek, ami további 45 százaléknak felel meg. Török Sándor 236, Mihály István 231 százalékot, Ocsai Mihály elvtárs pedig a kiváló mezőgazdasági dolgozó ki­tüntetést érte el. Táblákra rajzolják a munkának e ki­váló eredményeit, amelyek kiegészítik vezetőink arc­képeinek, a május 1-i jelsza­vaknak és a zászlóknak szép harmóniáját. Marosleiért az „ifjú gazdák" között fők, kell Maroslelén Isz-t alakítanak az új to­rna délben tartják alakuló gyűlésü­­k így hangzott a furcsa hír, amely­nek nyomán elindultunk Maroslelére. Amikor megérkeztünk az iskola tan­termében 28 csillogó szemű úttörő tár­gyalta lelkes izgalommal a megalakulandó tsz feladatait, majd a tsz megválasztott fiatal, 11 éves elnöke beterjesztette a ja­vaslatot a tagságnak. — Az a célunk — mondta —, hogy a tanulmányi eredmény fokozása mellett a termelő munkából is kivegyük részün­ket. Most 10 éve, hogy hazánk felszaba­dult. A felszabadult hazában a dolgozó parasztság, a mi apáink és anyáink meg­találták a jobb életet. Ezért határoztuk el mi, úttörők is, hogy hazánk felszabadu­lásának 10. évfordulója alkalmából egy nagyobb földterület megművelését vállal­juk. Három hold földet kaptunk a ta­nácstól, a Kossuth TSZ segít vetőmaggal és igával bennünket, de elsősorban raj­tunk múlik a föld helyes megművelése . .. és sorolta tovább lelkesen a sok szép ter­vet, elgondolásokat. Amikor pedig befe­jezte mondani­valóját az elnök, a fiúk és leányok nem kérették sokáig magukat, hanem, mint jó gazdához illik, rögtön megkérdezték, amit nem értettek. — Hogy mit termelünk a konyhákér a tészetben? Lesz-e selyemhernyó tenyész­tés? A magot mikor adja a Kossuth TSZ? Lesz-e vízi szivattyúnk vagy vödörrel visszük a vizet?... és még sorolhatnánk a sok sok kérdést. A legtöbbet a névadásról vitatkoztak — Mi legyen a tsz neve? mert feltétlen olyannak kell lennie, ami kifejezi célukat, példaképük lehet — mondogatták — s meg is találták: Maroslelei Ifjú Gárda Úttörő TSZ. ’A vezetőségben néhány felnőtt is részt vesz, természetesen tanácskozási jog­gal, például az iskola igazgatója, Nagy Gyula is, aki egyik elindítója ennek a kez­deményezésnek. A község 19 éves agronó­­musa, Arany Sándor elvtárs, aki a gon­dolat megszületése óta segítette az úttörő­ket tervük valóraválásában, szintén a ve­zetőségben kapott helyet. Nem kis feladatot vállaltak magukra a maroslelei úttörők. Három hold föld megművelése nagy akaratot, töretlen lel­­kesedést, szívós kitartást követel, de úgy látszik, az akarat, a lelkesedés megvan a fiatalokban. A község vezetői pedig öröm­mel segítik ezt az új kezdeményezést. Reméljük, a maroslelei úttörők terveik valóra váltásában szép eredményeket ér­nek el. SIKET JANOS

Next