Viharsarok, 1955. május-augusztus (11. évfolyam, 102-204. szám)
1955-08-25 / 199. szám
Világ proletárjai egyesüljetel: l AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 199. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. augusztus 25. Harcos agitációt, harcos propagandát A párt propagandistáinak és népnevelőinek fő tevékenységét képezte és képezi ma is a marxizmus—leninizmus elméletének és a párt politikájának terjesztése. Egyrészt a párton belül, másrészt a párton kívül kell elvégezni a propaganda és ez agitáció különböző módszereinek segítségével az emberek tudatát átformáló nagy munkát. Erre azért van szükség, mert a reakciós maradványokat, a megvert, de meg nem semmisített osztályellenséget csak hosszadalmas és szívós politikai harc során tudjuk legyőzni. Lenin arra tanított, hogy magukat a munkásokat is nevelni kell, mivel sok esetben ők sem mentesek a burzsoá erkölcs és a régi szokások maradványaitól. A világnézeti és e politikai harc fokozását egyébként a párt márciusi határozata is hangsúlyozza, hiszen az osztályharc éleződését falun és városon egyaránt nap mint nap tapasztaljuk. A kulákok például a szövetkezeti mozgalom ellen bujtogatják az egyénileg gazdálkodó parasztokat. Ezt az aknamunkát burkoltan végzik, nem állnak ki nyíltan véleményükkel, hanem gyakorta dolgozó parasztokat tévesztenek meg és rajtuk keresztül igyekszenek a szövetkezeti mozgalomnak ártani, s ugyanis a szövetkezeti mozgalom győzelme megnyirbálja, megsemmisíti a kulákok gazdasági és politikai befolyását. Ezért oly dühödt ellensége népi demokráciánknak a kulák. Fel kell tehát eleveníteni a falusi pártszervezetekben az utóbbi években ellanyhuló, az ellenséget leleplező harcos agitációt és propagandamunkát. Vajon Csongrád megyében a pártmunkások megtettek-e mindent ennek érdekében? Még korántsem, mert üzemekben, hivatalokban, a falusi pártmunkában a pártpropagandának és agitációnak ezt a harcos formáját csak szórványosan találjuk meg. Kevés még a Berényi Eszter, Hős Nagy és Körösi elvtárshoz hasonló népnevelő, aki — mint az említettek harcosan kiáll és hirdeti a párt politikáját, igyekszik tevékenyen részt venni azoknak az akadályoknak az elhárításában, aemelyek fékezik a párt céljainak elérését. A marxizmus— leninizmus elmélete arra tanít, hogy az osztályharcban nincs légüres tér: ahol nem dolgoznak a kommunisták, ott az ellenséges tevékenység kap lábra. És nehogy azt gondoljuk, hogy csak falun. Üzemekben is tapasztalható számos esetben az állami tulajdon elherdálása, a selejtgyártás, a lógás.Az üzemekbe beférkőzött ellenséges elemek táplálják a munkaverseny ellenes hangulatot, igyekeznek fékezően hatni a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért folyó küzdelemre. Ezért a pártszervezetnek, minden kommunistának sokkal éberebbnek kell lennie, harcosabban kell kiállnia a szóbeli agitációban és a propagandában, határozottabban kell lelepleznie az ellenséges tevékenységet. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznie a munkások kommunista neveléséről sem. Ez utóbbi már a párt propagandamunkájának szerves részét kell, hogy képezze. Ezért fordítsanak pártszervezeteink nagy gondot a közelgő pártoktatási év alapos előkészítésére. A propagandisták fegyelmezett, jó felkészülésére. * k~ Falun az osztályellenség — és gyakran az általa megtévesztett dolgozó parasztok is — az állampolgári fegyelmet lazítja és a tsz-be való belépés ellen hangolja a belépni szándékozókat. Nemrégiben történt: a nagytőkés Zalota nevű határrészen — Berényi Eszter népnevelő hívta fel erre a figyelmünket — Pallagi Imre elnök és Somogyi Antal pénztáros azt magyarázta a dolgozó parasztoknak, hogy alakítsanak gazdakört, mert akkor szervezetten fellépve az adó és a beadási kötelezettség csökkentését ki lehet eszközölni. A fenti példa azt bizonyítja, hogy még vezető emberek is könnyen az osztályellenség szócsövévé válhatnak, hiszen lényegében a gazdakör leple alatt akartak törvényellenes mozgalmat indítani az állampolgári fegyelem meglazítására. Ezt a pártszervezet időben észrevette és fellépett ellene. De ez csak egy kiragadott példa, azonban ilyen és ehhez hasonló jelenségekkel gyakran találkozunk. Mindez indokolja, hogy a pártmunkásoknak a párt politikájának elferdítése ellen szüntelenül harcolniok kell, mert éppen azoknak az eszközöknek a megteremtését igyekszik az ellenség akadályozni, errrik végső fokon a népjólét állandó emeléséhez vezetnek. Ne higyjük azonban, hogy a jobboldali nézetek fő terjesztőinek a leleplezésével megszűnt a jobboldali veszély. Akadnak még mindig, akik lebecsülik a termelőszövetkezetet, elhallgatják a tsz-ek jó eredményeit, sőt számos falusi pártszervezet nem leplezi le az osztályellenség tevékenységét sem. Ez a jelenség nem egyéb, mint a párt politikájának jobboldali elferdítése, ami ellen elsősorban a vezetőknek, de a pártmunkásoknak a párt helyes politikáját szembe kell szegezniük. Ifjúságunk sem mentes a burzsoá erkölcstől és egyéb régi szokásoktól. Az tény, hogy nagy fejlődésen ment keresztül ifjúságunk. Öntudatában, erkölcsében sokat gyarapodott, mégis tapasztalható, hogy az ifjúság egy szűkebb rétegét megfertőzte a kozmopolitizmus mérge, amely az ízléstelen öltözködésben, a jampec magatartásban, a gőgösségben és az idősebbek iránti tiszteletlenségben és gyakran a munkanélküli, léha élet keresésében, az idősebb szülőknél való élősködésben jut kifejezésre. És — sajnos — gyakran éppen az üzemi ifjúság körében tapasztalható ez a káros jelenség. Ezért időszerű, hogy a pártés DISZ-szervezetek hozzálássanak az ifjúság említett rétegeinek kommunista neveléséhez. Faluhelyen a klerikális reakció igyekszik az ifjúságot megmételyezni, eltéríteni attól, hogy a tudományos világnézetet elsajátítsa és felvilágosult, haladó emberré váljon. Nehéz, fáradságos és sokoldalú munka a párt politikájának és elméletének tanítása, hirdetése, az ellenséges nézetek elleni harc és maguknak a dolgozóknak, az ifjúságnak a nevelése. De a kommunisták a munkának mindig a nehezebbik részét válasszák. Ezúttal az a feladat, hogy a pártagitációt és propagandát a pártszervezetek tegyék tartalmasabbá, szervezettebbé és sokkal harcosabban álljanak ki a párt politikája megvalósítását célzó párthatározatok végrehajtása mellett« _ >■ raHBBKHKOEsmran Hsigff Tapasztalt, művelt kommunistákkal a mezőgazdaság további fejlesztéséért! Megnyílt a falusi munkára jelentkezett pártmunkások első szakmai tanfolyama Kedden több mint 250 résztvevővel ünnepélyesen nyílt meg a falusi munkára jelentkezett párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok első csoportjának szakmai tanfolyama. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkára, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, Mező Imre, a budapesti pártbizottság titkára. A tanfolyam hallgatói hosszantartó, lelkes tapssal köszöntötték a párt és a kormány megjelent képviselőit. A tanfolyamot Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Ez az első alkalom — mondotta — amikor a mező-Kedves Elvtársak! Amióta 1953 júniusában pártunk Központi Vezetősége napirendre tűzte a mezőgazdaság fejlesztését, szakadatlanul igyekeztünk erősíteni a falusi munkát s különösen a falu szocialista átépítését. Munkánknak új lendületet adott, hogy tapasztalt, kipróbált pártmunkásokat, jó, friss erőket küldtünk falura, tavaly ezret s az idei év első felében több száz elvtársat. Központi Vezetőségünk ez év június 8-i határozata alapján még további 1200 elvtársat küldünk az idén falusi munkára, mégpedig politikailag szilárd, a vezetésben és a szervezésben jártas, művelt, tapasztalt és fejlődőképes elvtársakat. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel újabb lökést adunk annak a fejlődésnek, amely elsősorban a szocialista szektorban máris mutatkozik. Ismeretes, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok terméshozama országszerte meghaladja nemcsak az átlagos paraszti, hanem a középparaszti terméseredményeket is. A júniusi határozatot követően a párt hívó szavára sok százan jelentkeztek falusi munkára az üzemek, a hivatalok, az állami intézmények dolgozói közül, mérnökök, technikusok, mezőgazdászok, pártmunkások. Az elvtársak, akik az első ilyen mezőgazdasági szaktanfolyam hallgatói, mintegy élcsapatát képezik ennek az ezerkétszázas csoportnak. Miután a szocialista építés menete az alföldi, a gabonatermő megyékben a legerőteljesebb, elsősorban ezeket a megyéket akarjuk az elvtársak segítségével megerősíteni. Ahhoz, hogy a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon tovább javuljon a vezetés, természetesen nagytudású igazgatókra, főmérnökökre, főagronómusokra, főkönyvelőkre, pártmunkásokra van szükség. E kéthónapos szaktanfolyam persze csak az alapismereteket adhatja meg, a tudásbal gazdaságba küldött elvtársak részére olyan tanfolyamot rendezünk, ahol felkészülhetnek új munkaterületük legfontosabb tudnivalóira. Természetesen tudjuk, hogy a kéthónapos tanfolyam nem elegendő arra, hogy az összes alapvető ismereteket — amelyek között sok bonyolult kérdés van —teljesen elsajátítsák. Azt a célt tűztük ki, hogy azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek jövendő munkahelyükön szükségesek, feltétlenül tisztán lássák és megtanulják, s ezek, valamint az eddigi pártmunkában, gazdasági szervezőmunkában szerzett tapasztalataik alapján képesek legyenek gyorsan megtanulni mindazt, amire új munkahelyükön szükségük van. Ezután a hallgatók hosszantartó tapsa közepette Rákosi Mátyás emelkedett szólásra, vát, lényegét a helyszínen, munka közben kell elsajátítani. De az eddigi tapasztalatok alapján meg vagyunk győződve róla, hogy ez sikerülni fog, különösen akkor, ha az elvtársak önként vállalt új munkájukat élethivatásuknak tekintik s teljes erejüket, teljes tudásukat a mezőgazdaság szocialista szektorának további gyors fejlesztésére fordítják. A mezőgazdaság további fejlesztése egyik legdöntőbb feladatunk Ez a munka a legszorosabban összefügg a nép életszínvonalának növelésével. A népjólét emelése parancsolóan megköveteli a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését, a szocialista mezőgazdasági szektor fejlesztését csakúgy, mint a magángazdaságok támogatását. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy pártunk változatlanul központi kérdésnek tartja a dolgozók életszínvonalának és jólétének további emelését. Mivel ennek alapja csak a szocialista ipar, s ezen belül a nehézipar lehet, pártunk erőteljesen hangsúlyozza a szocialista iparosítás fejlesztésének fontosságát. Csak a többet és olcsóbban, jobb minőségben termelő ipar, valamint a fejlődő mezőgazdaság tudja biztosítani, hogy a dolgozó nép anyagi jóléte állandóan növekedjék. Ipari és mezőgazdasági beruházásaink ezt a célt szolgálják és ezt fokozódó mértékben el is érik. A tanfolyam hallgatói, a falusi mezőgazdasági munkára önként jelentkezett elvtársak legyenek tudatában feladatuk fontosságának, jelentőségének. Legyenek meggyőződve arról is, hogy pártunk mindenkor teljes erejével támogatja őket, segítségükre lesz, hogy áldozatos munkájukat siker koronázza. Már most gondoskodunk arról, hogy mind az állami, mind a pártszervek megfelelő munka- és életkörülményeket biztosítsanak az elvtársaknak. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az önként falura ment elvtársak zöme jól megállta a helyét, megfelelt a várakozásoknak. Különösen fontos, hogy elvtársaink munkaterületükön elsajátították a megkívánt szakmai tudást és meg tudták honosítani az annyira szükséges kommunista helytállást és szilárdságot, szervezettséget, fegyelmet, kommunista munkastílust, amely eddig — sajnos — egyes helyeken hiányzott mezőgazdaságunk szocialista szektorában. Pártunk a jó tapasztalatok alapján elhatározta, hogy az elkövetkező esztendőkben is küld elvtársakat Budapestről, a megyei központokból, az ipari üzemekből falura, a mezőgazdasági termelés és a falu szocialista átépítésének fejlesztésére. Ezért kívánatos, hogy továbbra is a lehető legnagyobb számban önként jelentkezzenek olyan lelkes, párthű kommunisták, akik odaadó munkájukkal, példamutatásukkal a mezőgazdaság különböző területein előre lendítik a szocialista átszervezést, a termelés növelését s ezzel népünk jólétének emelkedését. Kérem e szaktanfolyam hallgatóit — mondotta befejezésül Rákosi Mátyás —, hogy a rendelkezésükre álló időt a lehető leggyümölcsözőbben használják fel és az itt szerzett tudást dolgozó népünk üdvére minél előbb és minél nagyobb sikerrel értékesítsék. Még egyszer sok sikert, jó eredményt kívánok ennek az úttörő munkát végző szaktanfolyamnak. (Hosszantartó nagy taps). Ezután Ágoston András a hallgatók nevében megköszönte a párt előlegezett bizalmát és ígéretet tett arra, hogy a tanfolyamon és azután a gyakorlati munkában is megállják a helyüket. A megnyitó után Rákosi Mátyás, a párt és a kormány megjelent képviselői hosszasan elbeszélgettek a falusi munkára jelentkezett elvtársakkal. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Nagyszabású ünnepségekkel emlékezik meg az országunk Bartók Béla születésének 75. és halálának 10. évfordulójáról Kedden délután a Művészeti Szövetségek Házában Fasang Árpád, a Népművelési Minisztérium zene- és táncművészeti főosztályának vezetője sajtótájékoztatón számolt be azokról az ünnepségekről, amelyekkel hazánk Bartók Béla születésének 75. és halálának 10. évfordulójáról emlékezik meg. Fasang Árpád elmondotta, hogy az ünnepségek megrendezésére országos Bartók Béla emlékbizottság alakult, amelynek elnöke Kodály Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész. Titkára Szabó Ferenc Kossuthdíjas érdemes művész, tagjai: Andics Erzsébet, ifj. Bartók Béla, Darvas József, Ferencsik János, Fischer Annie, Horváth Márton, Kadosa Pál, Non György, Révai József, Somogyi László, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár és Zathureczky Ede. A bizottság 1955. szeptember 25-én, a Magyar Állami Operaházban ünnepi megemlékezést és díszhangversenyt tart Bartók halálának 10. évfordulója alkalmából. Az operaházi ünnepség nagyszabású események sorozatát nyitja meg. Az Országos Filharmónia reprezentatív hangversenysorozatot rendez. A Nemzeti Múzeumban 1955. szeptember 24-én Bartók-emlékkiállítás nyílik. 1956 októberében nemzetközi jellegű Bartók-fesztivál lesz. Az ünnepségek sorozatába bekapcsolódik a vidék is.A megyékben, nagyobb városokban mindenütt Bartók-bizottságok alakulnak, amelyekben a helyi zenei élet képviselőin kívül a párt, a tanács, a népművelési szervek és a tömegszervezetek vesznek részt. Búzaőrlési forgalmunk 20 százalékkal emelkedett — LEVÉL —. se óta egy emberre van szükség és az is több gabonát tud átvenni, mint azelőtt kettő. Beteljesedett az őröltetők régi kívánsága is, hogy búzaőrlésnél kapjanak grízes lisztet. A búza jobb feldolgozásának meg is van az eredménye, mert őrlési forgalmunk a tavalyihoz viszonyítva 20 százalékkal emelkedett. Különösen a termelőszövetkezetek gabonájából lehet jó lisztet őrölni. Megyfigyeltük: a nagyüzemi gazdaságokban behozott búza- és rozsszemek egyenlőbbek, nincs annyi üszög vagy egyéb hulladék benne, mint az egyéni kisgazdaságokból behozott búzában. A gabona nedvességtartalmában is van különbség, mert a szövetkezetekben jobban tudják tárolni, szárítani a gabonát, miután arra nagyobb a lehetőség. A malomban minden esztendőben fokozottabbak az őrlési követelmények, több gabona kerül hozzánk és éppen ezért modern tároló, feldolgozó és elosztó telepet is akarunk építtetni. Ez azért is szükséges, hogy minőség szerint és fajtánként tudjuk külön választani a gabonát. Ha mindez meglesz, még jobban eleget tudunk tenni őrlési kötelezettségeinknek. Maffiás István A Kisteleki Malom dolgozói ebben az évben jól felkészültek a közellátás zavartalan ellátására. Darabos János művezető javaslatára alkalmaztunk egy újítást a búzaátvételnél. Eddig emberi erővel kellett minden zsák búzát vagy gabonát kiüríteni, ami fáradságos és nehéz munka volt; most az újítás bevezeté- /