Viharsarok, 1955. május-augusztus (11. évfolyam, 102-204. szám)
1955-05-24 / 120. szám
Fiiág proletárjai egyesüljetek ! VIHARSAROK AZ MD PCSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK XI. évfolyam, ISO szám IÁI kijavított arató- és cséplőgépeket! (R. L.) A búza és az árpa csak ezután kezdi hányni a kalászát, de minden parasztember tudja, hogy május végén, június elején ugrásszerűen megnövekszik a gabonák fejlődése s egyszercsak itt az aratás ideje, amelyre megfelelően készülni kell. Az aratás és a cséplés a mezőgazdasági termelés egyik legjelentősebb szakasza, az ország minden lakosát érintő munka. A gabona időben és veszteségmentesen történő betakarítása mindannyiunk közös érdeke, hiszen ettől függ, hogy mekkora karéj kenyeret szelhetünk egész esztendőn keresztül. Ha megkésik az aratás, nő a szemveszteség. Márpedig csupán egy százalékos szemveszteség esetében is Csongrád megyében 150—180 vagon kenyérgabonával kevesebbet mondhatunk magunkénak. Nos, hogy időben tudjunk aratni és csépelni, ehhez elsősorban üzemképes gépekre van szükség. Mivel az aratnivaló jelentős részét gépállomási és állami gazdasági aratógépek végzik, a cséplést viszont teljes egészében a gépállomás cséplőgépei, fokozott jelentősége van a gépállomásokon és állami gazdaságokban folyó tavaszi gépjavításnak. A Minisztertanács határozata szerint az állami, tan- és kísérleti gazdaságokban, valamint a gépállomásokon május 31- ig kell kijavítani az aratógépeket, kombájnokat, cséplőgépeket és tartozékait, valamint a csak álló munkára alkalmas erőgépeket. Ezt a határidőt Csongrád megyében be tudjuk tartani. A határidő betartásánál azonban van még ami fontos: a gépeket a legjobb minőségben, aprólékos gondossággal javítsák ki. Erre már az elmúlt évben az aratásra való felkészülés idején felhívta a gépállomási dolgozók figyelmét a párt és a Minisztertanács, mégis előfordult, hogy például tavaly a nagytőkés Kalinin TSZ-ben olyan "cséplőgéppel kezdték meg a munkát a gépállomás dolgozói, amit rosszul javítottak ki és a termés 30 százaléka a szerelőrostán hullott ki. Előfordult máshol olyan eset, hogy a ,,kijavított" cséplőgépben még az előző évi toklász is benne volt. Ilyen esetek az idén már nem fordulhatnak elő. Hiszen egy év óta sokat javultak a munkakörülmények, jelentősen erősödtek a gépállomási és az állami gazdasági pártszervezetek, amelyek mind gyakrabban gyakorolják a gazdasági munka pártellenőrzését és éppen a pártszervezetek, a DISZ és a MEDOSZ nevelőmunkájának hatására tovább növekedett a gépállomási és állami gazdasági dolgozók öntudata is. Ennek eredménye, hogy a téli gépjavítást nemcsak határidő előtt fejezték be megyénk gépállomásai és állami gazdaságai, hanem olyan jó minőségben, amelyre eddig még nem volt példa. Ennek köszönhető azután az is, hogy a gépállomásokon az idei tavaszon a gépkiesések száma a tavalyi 7—10 százalékkal szemben az 1,6 százalékot nem haladta meg. A tavaszi gépjavítás menetközbeni ellenőrzése azt mutatja, hogy általában kielégítő a javítás minősége. Csongrád megye országosan jelenleg nyolcadik a tavaszi gépjavítási munkákban a megyék között. A legutóbbi dekádban 0,6 százalékos gépkieséssel Csongrád megyében volt legalacsonyabb a gépkiesések aránya. Ez a legjobb bizonyítéka a jó minőségű munkának. Ennek ellenére az ellenőrzések több kisebb hibára fényt derítettek, amelyek most talán nem jelentősek, de ha kijavításukat elmulasztanák, aratáskor, csépléskor akadályoznák a munkát. A Makói Gépállomáson a kévekötő aratógépeken találtak számos hibát. A Hódmezővásárhelyi Gépállomáson az ellenőrök észrevették, hogy az egyik kijavított cséplőgép szemfogó ponyvája lyukas. Az ilyen „apróságokra" is fokozottan ügyelni kell, mert ezekből a figyelmetlenségekből keletkezik azután a gyakori géphiba, a szemveszteség. Azokon a gépállomásokon, ahol már befejeződött a tavaszi gépjavítás — a Batidai, a Deszki, a Kisteleki, a Mórahalmi, a Pusztamérgesi, a Röszkei, a Sándorfalvi és a Sövényházi Gépállomásokon — szintén még egyszer át kell vizsgálni a kijavított gépeket. A többi gépállomáson —• s elsősorban az Árpádhalmi, Cserebökényi, Makói és Székkutasi Gépállomásokon — viszont fokozni kell a gépjavítás ütemét, hogy ebben a hónapban befejeződjék ez a munka. Az olyan sietség azonban keveset ér, amikor nem ügyelnek a minőségre; keveset ér az olyan „határidő előtti“ gépjavítás, ahol rosszak maradnak a gépek. Különösen nagy gonddal kell kijavítani a kombájnokat. Az idén a kistelekiek példájára a gépállomások minden kombájnjába második tisztítóművet is szerelnek. Ez azt jelenti, hogy feleslegessé válik, hogy a kombájn által csépelt gabonát még egyszer tisztítsák. Ezenkívül a gépállomásokon szalmalehúzókat készítenek, hogy a kombájn után hagyott szalma ne akadályozza a tarlóhántást, szántást, másodvetést. A kombájn a nagyüzemi gazdaság jelképe: ha jól dolgozik a kombájn, „agitál“ a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A gondos gépjavítás elsősorban a gépjavításban közreműködő traktoristák, kombájnisták, cséplőgép felelős vezetők egyéni érdeke is, hiszen rossz géppel nem lehet dolgozni, de keresni se. De az egyéni érdeken túlmenően fel kell ismerni a jó minőségű gépjavítás politikai jelentőségét is. Célunk a szocialista mezőgazdaság megteremtése, ennek mintája: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Ha az egyéni parasztok azt látják, hogy a tsz-ben vagy az állami gazdaságban gyakran elromlik az aratógép, a kombájn, vagy a cséplőgép, azt mondják: csak nyűglődés a géppel való munka. S igazuk is van, mert rossz géppel valóban kínkeserves dolgozni. De ha jól dolgoznak a gépek, nemcsak minimálisra csökken a szemveszteség és gyorsan befejezzük a betakarítást, de az egyéni parasztok is mindinkább kedvet kapnak arra, hogy gépekkel végeztessék el a kézi erővel rendkívül fárasztó aratást, cséplést. A jól kijavított gépek munkája tehát a szónál is ékesebben beszél a nagyüzemi mezőgazdaság, a korszerű agrotechnika, a termelőszövetkezetek mellett, Ára: 50 fillér — ...—... ....—.... LEVELEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBŐL Benne vagyunk a legnagyobb dologidőben: gyomlálni, kapálni, permetezni, szénát kaszálni a mezőszövetkezetekben, erősökért, mégis termelőszövetkezeti i mólának a közös munkáról. \ levelezőink szakítanak időt az-\Ezek a levelek arról beszélnek, ... ........ „ .... ra, hogy néhány sorban beszál hogy forr, pezseg az élet a térdík, fejlődik a kozos f^aság. Az eperjesi Lenin TSZ központja 130 holdon épül fel Az őszi zárszámadás óta nem volt olyan közgyűlés, amelyen ne vettek volna fel új tagot az eperjesi Lenin TSZ-be írja Pengő Júlia, a tsz segédkönyvelője. A 19 új tag már részt is vesz a közös munkában. Ez a szövetkezet már mintegy hét éve áll fenn és a tagok volt régi kuláktanyákban szétszórtan, egymástól nagy távolságra laknak, tehát kevés a lehetőség arra, hogy a kulturális és a szervezeti életben részt vegyenek. Eddig még nem épült ki a Lenin TSZ központja, mivel nem volt települési terve. Most azonban közel 130 katasztrális holdon megépítik a szövetkezet központját. Még ebben az évben megkezdődik a kislakás építés. De a későbbiek során épül szép, korszerű iroda, kultúrterem, napközi otthon, bölcsőde és orvosi rendelő, valamint felépítik mindazokat az épületeket, amelyek szükségesek ma egy korszerű tanyatelepüléshez. Az Árpádhalmi Gépállomás dolgozóinak traktoros-napi fogadalma Az Árpádhalmi Gépállomás dolgozói a második traktoros nap méltó köszöntésére készülnek. Eddigi munkájuk arról tanúskodik, hogy június 12 náluk is a jól végzett munka ünnepe lesz. öröm töltheti el a traktorosokat, mert a tavaszi tervükön felül több mint félezer hold földet szántottak fel, s olyan tervszerűen ápolták gépeiket, hogy 61 mázsa üzemanyagot is megtakarítottak. A gépállomás traktorosai most a fábiáni Új Élet és az eperjesi Lenin TSZ-ben gyomtalanítják a kukoricát, — írja egyik levelezőnk Fábiánsebestyénről.■ Nagy munka vár rájuk: nem kevesebb, mint 1600 hold gépi kapálására kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel. Nemrég kezdték meg a kultivátorozást, s eddig több mint 200 hold kukoricaföldet tisztítottak meg a gyomoktól. A traktoros nap tiszteletére megfogadták, hogy a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetekben június 12-ig elvégzik a kukorica másodszori sorközi kapálását is. Nem maradt vetetlen föld a szegvári Puskin TSZ-ben Kalamusz József kihelyezett mezőgazdász levelében beszámol arról, hogy a szegvári Puskin TSZ szántóterületéből egyetlen talpalatnyi terület sem maradt vetetlen. A tagok most a növényápolásban dolgoznak szorgalmasan. Két lóvontatású fűkasza a lucernát vágja. Jó munkát végeznek a sertéstenyésztők és tehenészek is. A sertéstenyésztők 15 anyakocától 129 malacot választottak le, a tehenészek viszont a hat literes fejési és 5.5 literes istállóátlagot 9.8 literre emelték. Az eredmény elsősorban id. Szőke Mihály és Mihály István sertésgondozókat, valamint Szikszói Mihály és ifj. Szőke Mihály tehenészeket dicséri. De az eredményekben része van annak is, hogy a Puskin TSZ párosversenyben van a szegvári Gorkij TSZ-el. A szövetkezet épületekben is gyarapszik: május 28-án avatják fel a 120 ezer forintos költséggel épült kultúrházat. Az építkezéseket azonban akadályozza a járási tanács községi- és városgazdálkodási osztálya. Ugyanis a termelési tervben szerepel egy kalapácsos daráló építése, amelyre a hitel rendelkezésre áll, de a községi tanács által javasolt állami telekre a járási tanács húzza és halasztja az építési engedély megadását. A daráló megépítése pedig nemcsak a tsz-nek, de az egyénileg dolgozó parasztoknak is fontos lenne. Miért nem tevékenykednek? Lealkonyult a kulik tsz-elnök napja Megnőtt feladatokkal az éves terv sikeréért L A P 3Ä Egyénileg gazdálkodó parasztok látogatása a tsz-ekben Harminc székkutasi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt látogatott el nemrégiben a mártélyi Fürst TSZ-be, — írja Kovács Sándor községi agronómus. — Megnéztük az 50 férőhelyes, most épülő korszerű tehénistállót, amelyhez a téglát a tsz-tagok készítették. Ezután a fűrészgépet, a darálót, majd a halastavat tekintettük meg. Kis elvtárs, a tsz elnöke elmondotta, hogy tavaly kevés hal volt a halastóban, mégis nyolc és fél mázsa halat értékesítettek. Mikor a rizstelephez értünk, megtudtuk, hogy az idén itt is tenyésztenek halat, amely mintegy 130 ezer forinttal növeli a tsz bevételét. Sok látnivaló akadt a termelőszövetkezetben. Most kapott a tsz egy Rába-vízhúzó motort a kukorica és egyéb termények öntözéséhez. A központ felé haladva megnéztük a juhhodályt, majd a szép búzatábla melett a szarvasmarha karámhoz értünk. Détár Ferenc bácsi megkérdezte, mennyi a fejési átlag? — 8,9 liter — mondotta az elnök, de ez hétről hétre emelkedőben van. A látogatók elégedetten hallgatták a válaszokat. A gazdaság megtekintése után megbeszéltük a látottakat. Vígh Imre 14 holdas középparaszt elmondotta, hogy a mártélyi Fürst TSZ-ben már látni lehet a nagyüzemi gazdálkodás előnyét az egyéni gazdálkodással szemben. A továbbiakban kijelentette: azon lesz, hogy társaival együtt Székkutason is előbbre vigyék a szocialista mezőgazdaság szervezését. Mindszent, Szegvár, Mártély és Szentes földművesszövetkezeteinek számos egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt tagja látogatott el a szentesi Felszabadulás TSZ-be. Erről a látogatásról számol be Szentesről Szirbik Imre elvtárs. A szövetkezetben a látogatókat a tsz elnöke, párttitkára, főagronómusa és brigádvezetői kalauzolták. Elsőnek a város alatti 50 holdas táblát mutatták meg a tsz vezetői, ahol a tagoknak egy holdas házhelyet akarnak osztani, hogy a ráépített házakkal együtt ott legyen a háztáji gazdaság is. Majd megmutatták a téglaverő telepet, ahol szénporos eljárással már közel másfélmillió téglát készítenek. A szép búzavetésről a főagronómus elmondotta, hogy ezt kényszerhelyzetben vetették árpatarlóba, azonban a talajt megfelelően előkészítették és műtrágyával is kezelték. Ezután sor került a 60 méter hosszú sertésfiadztató megtekintésére, amit a tagok építettek, majd a ló- és tehénistállókat nézték meg a látogatók. Az egyénileg dolgozó parasztok elragadtatással nyilatkoztak a látottakról és különösen az állatállomány kimagasló eredményeiről szóltak elismerően. Kedd,1955.május 24. 1 „Otthonosan mozognak a tsz-ben, mintha ott nőttek volna fel“ Az utóbbi időben sokat javult a kübekházi Sarló és Kalapács Termelőszövetkezet kapcsolata az egyéniekkel — írja levelében Bartha Mihály, a Sarló és Kalapács TSZ tagja. — A jóbarátság jegyében három dolgozó paraszt látogatott el hozzánk a minap, hogy vegyük fel őket tagnak. Fel is vettük őket, s most Puskás István 6 holdas, Ocskó András 6 holdas dolgozó paraszt és Csorba Imréné dolgozó parasztasszony, — akik már belátták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, — olyan otthonosan mozognak a közösben, mintha ott nőttek volna fel. Mint mindennek, az egyéni dolgozó parasztok közeledésének is megvan a maga oka. PJ termelőszövetkezet eredményei, közösségünk élete mindig érdekelte a kívülállókat. Hamar észrevették hát, hogy az idén igen jól jövedelmez a kertészetünk. Az eredményt, mint mindig, most is az elismerés követte, s ezt, mint a fenti példa is igazolja, néhányan azzal fejezték ki, hogy véglegesen döntöttek: belépnek közösségünkbe. Nem bánják meg, hiszen a tavaszon már több mint 3 ezer fej salátát és rengeteg korai retket vittünk a piacra, a napokban pedig megkezdtük a karalábé szállítását is. Reméljük, hogy eredményeinket a gazdasági év folyamán még növeljük. A felszabadulás óta hatalmas eredményeket értünk el kulturális téren is Darvas József előadása a Központi Vezetőség márciusi határozatáról Darvas József népművelési miniszter hétfőn az építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonában előadást tartott .A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata és kulturális forradalmunk helyzete, különös tekintettel az állami irányítás megszilárdítására« címmel. Az előadáson résztvettek a fővárosi és megyei pártbizottságok, továbbá a tanácsok kulturális osztályainak vezetői, dolgozói, valamint kulturális életünk számos kiválósága. Bevezetőben a Központi Vezetőség márciusi határozatának jelentőségéről szólva rámutatott arra: megerősítette ez a határozat az 1953 júniusi határozatok és a III. pártkongresszus határozatainak ma is változatlanul helyes irányvonalát is, de ugyanakkor a legélesebben szembeszállt azokkal a jobboldali, kispolgári nézetekkel, amelyek eltorzították, meghamisították e helyes határozatokat, s amelyek az elmúlt időkben mind súlyosabb formában akadályozták, sőt veszélyeztették szocialista építésünket. — A Központi Vezetőség márciusi határozata — folytatta s ennek alkotó alkalmazása a kulturális élet, a népművelés számára rendkívül fontos dolog. A határozat által feltárt jobboldali jelenségek — túl a politikai és gazdasági élet döntő területein — a kulturális életben is jelentkeztek. Sőt kezdetben a leghevesebb, a legszélsőségesebb formában éppen itt jelentkeztek. Világos, hogy olyan területen, mint a kultúra, aránylag gyorsan megmutatkozott zavaró és romboló hatása. A gazdasági, politikai síkon megvert volt uralkodó osztályok az ideológiai területet használják fel mindig utolsó harci területként. Ez a marxizmus igazsága — s ne lepődjünk meg, ha ezt újra és újra igazolja a gyakorlat. — Ennek legelső formája a kulturális életben is a felszabadulás óta elért eredmények súlyos lebecsülése, a múlt eltúlzott kritikája volt — mondotta, majd így folytatta: — világosan meg kellett volna mondani, hogy a felszabadulás óta eltelt 10 esztendőt — a kulturális életben ugyanúgy, mint politikai és gazdasági fejlődésünkben — nem a hibák, hanem a hatalmas és elmúlhatatlan érdemű eredmények jellemzik. Kulturális életünk a felszabadulás és különösen a «fordulat éve» óta hatalmas iramban fejlődött. Ezután számokat, adatokat sorolt fel a miniszter amelyek mind azt bizonyítják, hogy kulturális forradalmunk valóban egykor elképzelhetetlen, csak álmokban élő eredményeket ért el. A továbbiakban ismertette, hogy mi történt országunkban kulturális téren a felszabadulás és különösen a fordulat éve óta. Részletesen beszélt az irodalom és a művészet kérdéseiről. — A Magyar Dolgozók Pártja hervadhatatlan érdemei- mondotta —, hogy a harcot, a marxizmus—leninizmus elveinek az érvényesítéséért, az irodalomban és művészetben, általában a kulturális életben is, követi . (Folytatás a 2. oldalon.) ,