Viharsarok, 1955. szeptember-december (11. évfolyam, 205-308. szám)
1955-11-15 / 268. szám
i Tilág p*»• tes&rstts meres&Trefelkl 'S VIHARSAROK AZ MD P CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XI. évfolyam,268.szám Kedd, 1955.november 15. Ára:50 fillér Budapestre érkezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége A Magyar Népköztársaság országgyűlésének meghívására hétfőn délután baráti látogatásra hazánkba érkezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. A küldöttség vezetője N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, tagjai: A. Sz. Boriszenko, J. P. Goncsarova, G. D. Dzsavahisvili, G. V. Jenyutin, P. P. Jermakov, A. P. Zsuravljov, L. Sz. Matfejeva, P. G. Moszkatov, A. A. Mjuriszep, Z. Sz. Omarova, N. I. Szmirnov, V. N. Titov. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét a ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A repülőtér épületét a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság zászlóival díszítették. A szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére díszőrség sorakozott fel.A szovjet parlamenti küldöttség fogadására megjelent a párt és a kormány több vezetője: Apró Antal, Hegedűs András, Kovács István, Vég Béla. Jelen volt az érkezésnél Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nagyistók József és Vass Istvánná, az országgyűlés alelnökei. Keleti Ferenc, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Részt vett a küldöttség fogadtatásán Boldoczki János külügyminiszter, Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, — Kedves Pegov Elvtársi Elvtársak!, Kedves Barátaink! — A Magyar Népköztársaság országgyűlése és egész dolgozó népünk nevében szeretettel köszöntöm Önöket, akik a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviseletében jöttek hazánkba. — Az önök látogatása különös öröm számunkra, mert igaz, nagy barátunk, a felszabadító Szovjetunió képviselőit üdvözölhetjük. A napokban ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját és hálával emlékeztünk meg a nagy szovjet nép támogatásáról és arról a sokoldalú segítségről, amelyet részünkre a felszabadulás első napjától kezdve nyújt szocializmust építő munkánkhoz. A magyar népet eltéphetetlen szálak fűzik a szovjet néphez. — A magyar nép szívében a szabadság vágya mindig ott égett, s történelme folyamán nemegyszer kísérelte meg, hogy lerázza magáról az idegen elnyomás jármát, hogy kiharcolja nemzeti függetlenségét és szabadságát, hogy megszabaduljon a jogtalanságtól, a kizsákmányolástól, a szörnyű elnyomástól és szenvedéstől. Szabadságharcait azonban az uralkodó osztály külföldi segítséggel mindig vérbefojtotta. . — 1945-ben a Szovjetuniótól, annak dicső hadseregétől azt kaptuk, ami minden nép számára a legszentebb — a szabadságot, nemzeti függetlenséget. — 1945-ben új korszak kezdődött a magyar nép történelmében, olyan korszak, amelyben azé lett a hatalom, az ország, annak minden kincse, aki annak jogos birtokosa — a dolgozó nép és dolgozó népünk nap mint nap szebbé, gazdagabbá formálja A fogadtatáson megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának több tagja. Ott volt Pongrácz Kálmán, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető személyisége. A szovjet parlamenti küldöttség fogadására megjelent J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, s ott voltak a budapesti szovjet nagykövetség tagjai. Jelen volt a fogadtatásnál több budapesti diplomáciai képviselet vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő parlamenti küldöttség tagjait elsőnek Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke üdvözölte. A meleg, szívélyes üdvözlések után N. M. Pegov, a szovjet parlamenti küldöttség vezetője fogadta a díszőrség parancsnokának jelentését, majd Rónai Sándor társaságában ellépett a felsorakozott díszőrség arcéle előtt. Budapesti úttörők gyönyörű virágcsokrokat nyújtottak át a testvéri szovjet nép küldötteinek, majd felhangzott a szovjet és a magyar himnusz. A repülőtér díszcsarnokába lépő" szovjet ” parlamenti küldöttséget forró szeretettel, hosszantartó lelkes tapssal köszöntötték a megjelentek, Budapest dolgozóinak több száz főnyi képviselői. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke mondott üdvözlő beszédet, országunkat és egy percig sem feledkezik meg arról, hogy a Szovjetunió nyitotta meg számára a felemelkedés útját. — A Szovjetunió segítsége és baráti támogatása tette lehetővé, hogy munkásosztályunk a dolgozó parasztsággal szövetségben, dicső nagy — Kedves Elvtársak! Barátaim! — Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége nevében, amely a Magyar Népköztársaság országgyűlésének meghívására érkezett az önök csodaszép fővárosába, köszönetet mondjak a meleg, szívélyes fogadtatásért és forró, testvéri üdvözletünket tolmácsoljam a magyar népnek. — őszintén örülünk, hogy meglátogathatjuk az önök országát, Budapestet, Európa egyik nagy multú és egyik legszebb városát. Mai találkozásunk is minden szónál ékesebben beszél a szovjet és a magyar nép nagy és tartós barátságáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének látogatása újabb fényes megnyilvánulása népeink megbonthatatlan barátságának. Ez a barátság az új, a ragyogó, a csodaszép jövő felépítéséért indított közös harcban valósult és erősödött meg. — A Szovjetunió népei rokonszenvvel és szeretettel figyelik a Magyar Népköztársaságban folyó, a szocializmust építő munkát. A magyar népnek a szocialista állam megteremtésében és megszilárdításában elért sikerei örömet okoznak minden szovjet embernek, mert a szovjet emberek az önök pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével sikerrel építi hazánkban a szocializmust. Pártunkat és egész dolgozó népünket a nagy feladatok megoldásában a marxizmus—leninizmus eszméi vezérlik. Csakis a marxizmus —leninizmus elméletének birtokában tudtuk elérni azokat az eredményeket, amelyekre joggal lehet büszke egész dolgozó népünk. Az elmúlt évtized alatt munkásosztályunk a dolgozó parasztsággal és értelmiséggel olyan egységbe kovácsolódott össze a párt vezetésével, amely biztosítékul szolgál arra, hogy sikerrel oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építése terén előttünk állanak. A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eddigi történelmünk legragyogóbb fejezete. Ezért tölti el szívünket a hála és köszönet minden eddiginél forróbb érzése a Szovjetunió népei iránt. — Annak tudatában, hogy szocializmust építő nagy munkánkat csak békében folytathatjuk, a magyar nép minden erejével támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, amely abból a lenini alapelvből indul ki, hogy lehetséges a békés egymás mellett élés és együttműködés a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok között, az egyenjogúság és más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének betartásával. — Szívünk mélyéből örömmel üdvözöljük a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tagjait. Meggyőződésünk, hogy az Önök látogatása még szorosabbra fogja fűzni a szovjet és a magyar nép közötti őszinte barátságot és együttműködést. — Éljen és virágozzék a szovjet és a magyar nép eltéphetetlen örök barátsága! A nagy tapssal fogadott üdvözlésre N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, a küldöttség vezetője válaszolt. sikereit a béke és a szocializmus egész tábora közös sikereinek tekintik. — A békés építőmunkát folytató szovjet és magyar nép egységes a háborús gyújtogatók elleni harcban, közösen küzdenek az egész világ békéje megszilárdításáért, a világ népei politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatainak fejlesztéséért és elmélyítéséért. Engedjék meg, hogy ismételten köszönetet mondjak a meleg, szíves fogadtatásért és tiszta szívből kívánjak a magyar népnek további sikereket a szocializmus építéséért és a békéért folyó harcban. — Éljen a szabadságszerető magyar nép! — Éljen a szovjet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! N. M. Pegov beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a megjelentek, s hosszasan éltették a szovjet és a magyar nép örök barátságát. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke ezután bemutatta a szovjet parlamenti küldöttség vezetőjének a fogadásukra megjelent személyiségeket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége a megjelentek lelkes üdvözlése közepette hagyta el a repülőtér épületét. Rónai Sándor elvtárs üdvöxlő beszéde Pegov elvtárs beszéde Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai Mekis József elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség november 9-12-i ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 9-12-i ülésén az „Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól szóló jelentést a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztette elő. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Mekis elvtárs előadói beszédét. Tisztelt Központi Vezetőség! Kedves elvtársak! Dolgozó népünk jogos büszkeséggel tekint vissza azokra az eredményekre, amelyeket az elmúlt évek során hazánk szocialista átalakításában, népgazdaságunk fejlesztésében elértünk. Különösen gyorsan fejlődött ezekben az években népgazdaságunk vezető ága, az ipar. Gyáriparunk 5 év alatt olyan előrehaladást tett, amelyhez tőkés viszonyok között — a magyar iparnak 1929 és 1938 közötti átlagos fejlődési ütemét alapul véve — 40 évre lett volna szükség. A fejlődésnek e rendkívül gyors ütemét elsősorban az tette lehetővé, hogy országunkban a munkásosztály által vezetett forradalmi harc eredményeként a termelőeszközök túlnyomó része a dolgozó nép tulajdonába került, a tőkés termelési viszonyokat — mindenekelőtt az iparban — fokozatosan szocialista termelési viszonyok váltották fel. A szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményei Az első ötéves tervben a technika fejlesztésében is jelentős előrehaladást értünk el. Iparunk műszaki színvonala ma lényegesen magasabb, mint a háború előtti években volt, új üzemeinkben általában haladó technikát valósítottunk meg. Régi üzemeink jelentékeny részét továbbfejlesztettük. Mindezekben az eredményekben nagy része volt a szovjet tudományos és technikai tapasztalatok átvételének és általában annak a gyümölcsöző műszaki tudományos együttműködésnek, amely a szocialista tábor országaival kialakult. Az elért eredmények ellenére meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt évek során országunkban az ipar műszaki színvonalának fejlődése a termelés mennyiségi növekedése mögött háttérbe szorult. Ez az elmaradás különösen megengedhetetlen a tudomány és a technika fejlődésének jelenlegi szakaszában, amikor egy új tudományos technikai és ipari forradalom kezdődött meg világszerte. Ezért tartotta szükségesnek pártunk Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, hogy levélben forduljon az ipar dolgozóihoz és felhívja figyelmüket a technika fejlesztésére. Az ipar dolgozói lelkesedéssel tették magukévá a technikai haladás ügyét. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele nyomán az üzemekben, minisztériumokban megtartott műszaki konferenciákon százával és ezrével tettek javaslatokat a technikai haladás előrevitelére. A javaslatok részleges megvalósítása már eddig is számottevő eredményt hozott. A technika arra kötelezik a szocializmus építését irányító pártot, hogy politikája meghatározásánál és végrehajtásánál a népjólét szüntelen emelésének szükségességéből induljon ki, a termelést állandóan növelje és tökéletesítse. A párt tehát a növekvő szükségletek lehető legteljesebb kielégítése érdekében egy pillanatra sem hanyagolhatja el a termelőerők szakadatlan fejlesztését. A termelőerők fejlesztésének, az egész népgazdaság fellendítésének kulcsa pedig a szocialista iparosítás, s ezen belül a nehézipar elsősorban való fejlesztése. A szocialista iparosítás volt és marad a szocializmus felépítésének legfőbb eszköze. Ezért lépett fel pártunk Központi Vezetősége oly élesen a Központi Vezetőség 1953 júniusi és a III. pártkongresszu határozatainak végrehajtását elferdítő, az iparosítással szembeforduló jobboldali nézetekkel szemben. Szocialista iparunk ez évben előreláthatóan 8,2 százalékkal növeli termelését. Az egy munkásra jutó termelés a szocialista iparban előreláthatóan 6,1 százalékkal lesz magasabb, mint 1954-ben. Mindez azt bizonyítja, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát dolgozó népünk, mindenekelőtt a munkásosztály magáévá tette és kész arra, hogy lelkes, áldozatkész munkával az eddigieknél is nagyobb feladatokat teljesítsen. fejlesztésének és a fejlett technika gyakorlati alkalmazásának meggyorsítására a Minisztertanács az elmúlt hetekben Országos Műszaki Fejlesztési Tanácsot hozott létre. Világosan látnia kell minden dolgozónak, hogy A műszaki színvonal emelésétől hazánk további felemelkedése, népünk jólétének fokozása, a szocializmus győzelmének ügye függ. Éppen ezért a legközelebbi időben fejlődésünk központi kérdése a termelés technikai színvonalának emelése. A technikai színvonal emelésének alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesztése. Ahhoz, hogy az egész népgazdaságban a technikai fejlődést előre vigyük, mindenekelőtt a gépipar műszaki színvonalát kell emelni. Gépiparunkban az első ötéves terv során végbement gyorsütemű mennyiségi fejlődéstől technikai színvonala viszonylag elmaradt, nemcsak a haladó külföldi színvonalhoz, hanem a hazai lehetőségekhez képest is. Számos új gépipari gyártmányunk fejlesztése hosszú évek óta húzódik, hátráltatva ezzel a népgazdaság egyéb ágainak fejlődését és versenyképességünket a külföldön. Mekis elvtárs ezután a szerszámgépgyártásról szólott, majd a Diesel-motorok gyártásának feladatairól beszélt. Ezután erősáramú iparunkról beszélt és így folytatta: A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezése növekvő feladatokat hárít mezőgazdasági gépiparunkra. A mezőgazdasági gépgyártásban már vannak komoly eredményeink. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai bázis teljes kiépítése végett nagy sorozatban kell gyártani az 54 lóerős lábctalpas és a 25 lóerős univerzális traktorokat és ezek összes munkagépeit. Meg kell oldani a gabonatermelés, a kukorica- és szálastakarmány-termelés komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. A modern technikában egyre nagyobb szerephez jut a rádiótechnika, a távvezérlés, az elektronika alkalmazása. Híradástechnikai iparunk az elmúlt évek során sokat fejlődött és több új korszerű gyártmányt alakított ki. A fejlődés azonban nem tartott lépést a rohamosan növekvő követelményekkel — különösen a telefontechnika és a korszerű alkatrész- gyártás területén. Híradástechnikánk viszonylagos lemaradásának felszámolását már megkezdtük és azt erőteljesen tovább kell folytatnunk. Külön ki kell emelni a televízió megvalósításának jelentőségét, a televíziós adóberendezések és mikrohullámú összeköttetések, a televíziós vevőkészülékek és az ehhez szükséges képcsövek és a teljes novaicső sorozatgyártásának megszervezését. A termelési folyamatok műszerekkel való ellenőrzése a technikai haladás fontos követelménye. Ezért nagyüzemi műszeriparunkat, amely az első ötéves terv időszakában jött létre, jelentősen tovább kell fejleszteni. Az egész népgazdaságban a technikai haladást csak akkor biztosíthatjuk, ha jelentősen meggyorsítjuk az új, korszerű gépek és műszerek kibocsátását, ha felszámoljuk a gyártmányok fejlesztése és az új termékek bevezetése körül ma még tapasztalható huzavonát. Mekis elvtárs ezután arról beszélt, hogy kohászati iparunknak jobb minőséget kell termelnie. A bányászat feladatairól szólva elmondotta Mekis elvtárs, hogy további gépesítéssel kell biztosítanunk növekvő szénszükségletünket. Emeljük ipari (cpmelés ifjak ) műszaki színvonalát Energiatermelésünk ütemének meg kell haladnia az ipari termelés ürémét A technikai haladás egyik feltétele, hogy a villamosenergia-termelés fejlődésének üteme megelőzze az ipari termelés növekedésének ütemét. Ezt az első ötéves terv idején nem valósítottuk meg, bár a villamosenergia-ipar műszaki színvonalának emelésében számottevő eredményekről számolhatunk be. A technika legújabbkori fejlődésének új irányt szab az atomenergia felhasználása. Az atomfizikai tudomány fejlődése ma már a technika minden területén érezteti hatását. Az atomerőművek segítségével történő energiatermelés és a rádióaktív izotó p Folytatás a 2. oldalon4