Viharsarok, 1955. szeptember-december (11. évfolyam, 205-308. szám)
1955-11-30 / 281. szám
Világ protetárját 1 VIHARSAROK AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 281. szám Ára: 50 fillér Zárszámadás a termelosz fcvdl^zetesében Egy mórahalmi család havi jövedelme: közel 7000 forint A mórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezetben eredményes esztendőről adott számot a zárszámadás. Egy munkaegységre 5890 forint érték jutott, s ezzel a megye legjövedelmezőbb termelőszövetkezetei közé számít a Vörös Október. Ebben a tsz-ben mutatkozik meg példásan, hogy évről évre növekedik a munkaegységek értéke, amely a szorgos munkának, a gazdaság fejlesztésének eredménye. 1953-ban 17.34 forint, 1954-ben 25 forint, 1955-ben pedig 58.90 forint érték jutott egy munkaegységre. A közös gazdaságban szorgalmasan dolgozó tsz-tagok megtalálták számításukat, jobban, mint bármelyik mónahalmi jól gazdálkodó egyéni paraszt. De ezt bizonyítsuk számokkal: Tari István feleségével dolgozott egész éven át a tsz-ben, néha-néha kisleánya is segített teheneket legeltetni és más könnyebb munkában. A most befejeződött gazdasági éviben hárman 1425 munkaegységet szereztek, amely után 83.932 forint értékű természetbeni és készpénzbeni jövedelem jutott. Ez havi 6990 forint jövedelemnek felel meg, de ekkor még nem számítottuk a háztáji gazdálkodásból eredő jövedelmet. Az idősebbek és a fiatalok egyaránt szépen boldogulnak a tsz-ben. Breczka István már hatvan év körül van, de az elmúlt gazdasági évben 280 munkaegységet, teljesített, ami után 16.690 forint, az ®?/ havi 1380 forint jövedelmet kapott a háztáji gazdaságból eredő bevételén kívül. Szelei Antalné fiatalasszony viszont 298 i munkaegysége után még nagyobb jövedelmet. A szorgalom tehát igazán csak a termelőszövetkezetben terem bőségesen gyümölcsöt.,. Jövőre több mint nyolcmillió forintot fordítanak az iskolák fejlesztésére Az 1956-os évben a megyei tanács oktatási osztályának 3 millió 800 ezer forint áll rendelkezésére, amelyet különféle beruházásokra fordíthat. A tervek szerint Csenyetén 4 tantermes új iskola és kétszobás, az iskolaépülettől különálló tanítói lakás épül. Kistelek 8 tantermes iskolával gazdagodik, a Szentes-Berekháti iskola pedig két teremmel bővül majd. Tanítói lakást kap Nagyér is. Hódmezővásárhely sem marad ki a tervekből: 100 férőhelyes új óvoda várja jövőre az apróságokat. Felújításra még nagyobb összeget kap megyénk, hiszen igen sok olyan iskola van, amely javításra szorul. A csaknem 4 millió 300 ezer forintos felújítási keretből a legnagyobb részt a szegedi járás kapja, több mint egymillió forintot. A városok között pedig Hódmezővásárhelynek jut magasabb összeg: körülbelül 600 ezer forint. /■ ' Idei eredményével a járás legjobb szövetkezetei közé került a bokrosi Alkotmány TSZ ! Éppen öt éves a boikrosi Alkotmány TSZ, de fél évtizedes múltja ellenére ez év őszéig csak 33-ra szaporodott a taglétszáma. Miért? Azért, mert a termelőszövetkezeti tagok élete nem vonzotta a tsz-be az egyénileg dolgozó parasztokat, hiszen az idei évet nem számítva, azelőtt mindig passzívan zárt a termelőszövetkezet. Ebből következik, hogy a szövetkezet tagjai se voltak valami gazdagok. Most, ahogyan az utóbbi gazdasági évnek is véget ért, egyre több egyénileg dolgozó paraszt jelentkezett tagnak a tsz-be. De ennek is megvan a magyarázata: a közepesnél is kisebbnek mondható termelőszövetkezet az idén 60 ezer forinttal aktívan zárta az évet és egy munkaegység értéke 34 forint lett. Megyei viszonylatban még ez sem a legkimagaslóbb eredmény, csak közepes, de a termelőszövetkezet tagjai ezzel elérték, hogy az idei őszön a csongrádi járás egyik legjobb termelőszövetkezete lett a bokros »Alkotmány«. Az egyénileg dolgozó parasztokat különösen az érdekli, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag az esztendő során előlegként s a zárszámadáskor kiegészítésképpen mi mindent vihetett haza a szerzett munkaegységei után. Erre a kérdésre legyen felelet a termelőszövetkezet két közepesen dolgozó tagjának a példája: Gutpintér Istváné és Káré Józsefé. Gutpintér István 550 munkaegységet szerzett összesen és a szerzett munkaegységei után búzából 15.4, rozsból 3, árpából 8, kukoricából 3.7, burgonyából 8.5 és takarmányrépából 16.5 mázsát, borból 440 litert vitt haza és készpénzben kapott 2319 forintot. Mindez összesen s a még fel nem sorolt, de a közösből kapott részesedéseket is hozzászámítva, jóval több, mint 18 ezer forint érték. Mert hiszen cukorból is 26 és fél kilót, meg pálinkából is 5 és fél litert kapott még. A termelőszövetkezet említett másik tagjának, Káré Józsefnek 624 munkaegysége van. Részesedésének részletes felsorolása nélkül is gondolhatjuk, hogy egy-egy terményféleségből többet kapott még Gátpintér Istvánnál is. Káfé elvtárs búzából például 17 és fél mázsát vitt haza, s a részesedéseinek teljes pénzértéke 21 ezer forintnál is több, s ez Káré elvtársnak havi 1750 forint értékű jövedelmet jelent. A bokrosi egyéni dolgozó parasztok évek óta figyelik a termelőszövetkezetek eredményeit, az Alkotmány TSZ-ét is. Az idei év, ha még nem is a legtökéletesebben sikerült, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak bebizonyította, hogy a termelőszövetkezet fejlődőképes, és tagjai előtt szép jövő áll Csakis ezzel magyarázható, hogy a termelőszövetkezetet az ősz beállta óta egyre több új jelentkező keresi fel. Ezzel magyarázható az is, hogy a zárszámadó közgyűlésen négy új tagot s a zárszámadást megelőző közgyűlésen 5 új tagot vettek fel a tsz-be. Szerda, 1955. november 30. 0,4 százalék hiányzik az őszi vetésterv teljesítéséhez Csongrád megye eddig 99,6 százalékra teljesítette őszi kenyérgabona vetéstervét, tehát még 0,4 százalék hiányzik a terv teljesítéséhez. Az idő kedvez arra, hogy ezt a lemaradást most már pár napon belül bepótoljuk. A termelőszövetkezetek 103.02, a termelőcsoportok 94.09, az egyénileg dolgozó parasztok 99.03 százalékra teljesítették őszi tervüket. A járások sorrendje a következő: 1. Csongrádi járás 108, 2. Szegedi járás 106, 3. Csongrád 101, 4. Szentesi járás 101.7, 5. Szentes 99.4, 6. Hódmezővásárhely 98.5, 7. Makói járás 94.7, 8. Makó 92.4 százalék., Noha a szegedi járás túlteljesítette globálisan kenyérgabona vetéstervét, mégis néhány községben: Deszken, Tápén, Algyőn, Sándorfalván és Kübekházán számos egyéni paraszt még nem tett eleget vetési kötelezettségének. Részben a tanács erélytelensége miatt késlekednek az egyéni parasztok 350 hold bevetésével. A szegedi járásban számos termelőszövetkezet többet vetett, mint amennyit a terv előírt: a kübakházi Sarló és Kalapács TSZ tOO, a kisteleki Felszabadulás TSZ 6, a szatymazi Szabadság TSZ 9, a röszkei Lenin TSZ 12, a gyálaréti Komszomol TSZ pedig 8 katasztrális holddal. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának ellenőrzése felfedte, hogy egyes helyeken nem a Földművelésügyi Minisztérium rendelete szerint ellenőrzik a vetést. Apró Mihály, a csongrádi járási tanács dolgozója a szúrópróba alkalmával nem mérte fel az egyénileg dolgozó parasztok általbejelentett vetésterületet, hanem csak megbecsülte. A miniszteri rendelet megszegése miatt szigorú megrovásban részesítették. A jövőben fokozottan ellenőrzik, hogy minden termelő eleget tett-e kenyérgabona-vetésterv kötelezettségének. CsongrM megye alsó avaggyüjtésban Cseffer, Diósgtfr, SzUHwstros, Ózd martinászai válik tiltani az ócskavasat 1865-ben, 90 év előtt. Pierre Martin francia kohásznak sok meddő kísérlet után sikerült a két Siemens-fivér »lángkemencéjében« olyan magas hőmérsékletet elérnie, amelyben az ócskavas is megolvadt. Martin, a lángeszű feltaláló Párizsban koldusszegényen halt meg. Nem egy újítót, feltalálót »jutalmazott« így a kapitalizmus. Forradalmi találmányát azonban felhasználták, s az acéltma Martin-kemencékben olvasztják. Az acélgyártás minden országban hatalmas mértékben emelkedik. Az ócskavas mennyisége világszerte fogyóban van, ára a kapitalista országokban ugrásszerűen emelkedik és ma csaknem olyan drága, mint a nyersvas. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban azonban az ócskavas nem lehet spekuláció tárgya, annál indokoltabb tehát, hogy az ócskavasat, vashulladékot mind az üzemekben, mind a lakóterületeken összegyűjtsük és kohóinkhoz továbbítsuk.» Csongrád megyében a Minisztertanács által november 15-től december 15-ig elrendelt vasgyűjtő hónap eddig jó eredményeket hozott. A legújabb értékelés szerint a megyék versenyében Csongrád megye tört az élre. A városok közötti versenyben Hódmezővásárhely tartja az elsőséget. Eddig mintegy 380 mázsával adott többet tervénél. Szentes van a második helyen és Szeged a harmadik helyet foglalja el. A vasgyűjtés jó megszervezésében jelentős része van dr. Pataki Antalnak, a megyei tanács ipari osztálya vezetőjének, mint a fémgyűjtő bizottság elnökének. Vásárhely iskoláinak versenyében a Lévai utcai és Klauzál utcai Általános Iskolák vezetnék. Az egyénileg gyűjtők között Kertész Péter, a Gyakorló Iskola úttörője 23 mázsa 60 kiló vasat adott át a MÉH-nek. A technikumok diszistái eddig nem mozgósítottak a vasgyűjtés érdekében. A gépállomások közül Hódmezővásárhely, Székkutas, Szentes, Árpádhalom, Csongrád, Cserebökény gépállomásának dolgozói vezetnek. Szentest jó eredményeiben tevékenyen segíti Gruík Sándor, a városi tanács ipari osztályának vezetője. • Azok a dolgozó és tanuló ifjak, munkások, értelmiségiek, akik most Csepel, Sztálinváros, Diósgyőr, Ózd martinászai számára gyűjtik az ócskavasat, acélgyártásunk e fontos nyersanyagát, tudják azt is, hogy kohászatunkat csakúgy, mint egész iparunkat minőségileg, technológiailag is emelnünk kell. Akik a népi demokráciákban a szocializmushoz vezető út egyengetését szolgálják, megkapják ezért a megfelelő ellenértéket, gondtalan öregség elé néznek és nem juthat nekik Pierre Martinnak, a nagy felfedezőnek szomorú sorsa osztályrészül. (R. K.) Hegesztés?! "Nem tévedés ez a kenderkazlak, a pozdorja, a fonal világában? Amit lehet ott hegeszteni? Ha az öreg Varga Mátyáshoz, a híres hegesztőhöz fordulnánk, már a puszta kérdésen megbotránkozna. — Bolondos, tudatlan népsége! Hegeszteni csak alumíniumot, rezet, no meg vasat lehet. Vasat azután mindenfélét. Hegesztheted földön, levegőben, vízben, — szóval mindenütt. Szenvedélyesen magyarázná: Gázzal és elektromossággal hegeszthetsz. Ha gázzal csinálod, karbid kell hozzá, meg víz és oxigén feltétlen. De kendergyárban hegeszteni! — csak legyintene mérgesen. — A hegesztés nagy tudomány. És mégis hegesztettek Nagylakon, a kender világában. Igaz, nem kendert, de nem is vasat és nem alumíniumot, vagy rezet. Sőt nem is gázzal és nem is elektromossággal. • Az elmúlt héten Nagylakon, a kendergyári iskolában izgalom tüze rajzolt rózsákat az úttörők arcára. Vendégeket vártak. A járási DISZ- bizottság titkárát, Kovács elvtársat, aki a KIMSZ harcairól és a Díszről akart beszélgetni velük. És még valakit vártak: koreai vendéget. Az alacsony gyári iskolába először érkezett ilyen távoli vendég. A pajtások szeme állandóan a koreai elvtárson függött. Szerették volna már hallani a hangját. Magukban találgatták, hogyan értik majd meg a nyelvet, ki fordít a vele érkezett bácsik közül. Hamarosan végeszakadt a találgatásnak. = Han Men Habnak hívnak, gyerekek. Három éve vagyok Magyarországon, azóta tanultam meg magyarul beszélni — mutatkozott be a koreai elvtárs csengő magyar nyelven, miután üdvözölte Nagymiklósi elvtársat, az iskola igazgatóját és a nevelőket. Egyszerűen, halkan beszélt, kezeit is elrejtette. Kedvesen mosolygott, a szerénység ferde vágásúszemű szobra volt... — Az én édesanyám és édesapám öreg parasztemberek. Tizenötezer kilométerre laknak ide, egy Sárga-tengerparti faluban. Bátyám Csehszlovákiában Kínál. Gyorsvonaton 12 napig utaztam Magyarországra éjjelnappal. Nagylakon most dél van, Koreában már sötét éjszaka. Ilyen messzire van ide az én hazám , azután beszélt Koreáról, 30 millió koreai sokat szenvedett, ezer sebből vérző édesanyjáról. — Ha a térképen nézzük Koreát, olyan, mint egy ülő nyúl... Nekünk, hallgatóknak eszünkbe jutott a térkép. Hányszor néztük 1950 óta Korea határait, partjait és sohse ismertük fel a beszédes hasonlatot. Pedig az ország valóban ülő nyálhoz hasonlít. Beszélt az ország történetéről és a háborúról: — Nekem két kis testvérem pusztult el a háború alatt. Szörnyű a háború gyerekek!... A hallgatóknak már nemcsak az arcuk volt tüzes, átizzott a szívük is. Han Men Hak beszélt második hazájáról is: “ Nagyon megszerettem Magyarországot. Most szeretnék már haza is menni, de mikor megérkezem, másnap már biztosan visszavágyom Magyarországra. Nehezen tanultam meg magyarul; a legnehezebb nyelv a világon — s mindjárt meg is indokolta, hogy miért: — Hány betűből áll a magyar ABC? — fordult a gyerekekhez. — Negyvenből — felelték kórusban. — A koreai pedig csak 24 betűből áll. Nem egyszer sírtam, mire a legegyszerűbb magyar szavak kiejtését megtanultam. Ma kitűnő tanuló vagyok az iskolában. (Csak később tudtuk meg, hogy nem is mezőgazdász szeretett volna lenni, hanem elektrotechnikus.) — Ti szerettek-e tanulni? —■ fordult újra a gyerekekhez. Mivel nem volt egyértelmű a válasz, elmagyarázta a pajtásoknak: — Tanuljatok, sokat tanuljatok! A jövő Magyarországa olyan lesz, ahogyan ti tanultok. Ha kitűnő tanulók lesztek, sokat tudtok, akkor nagyon boldog lesz a magyar nép... Hallgatták a gyerekek, a kitűnő, a közepes és a gyenge tanulók. Értették a beszédet. Nem szóltak, de nedves, fényes szemük, mintha a lelkük vetítővászna lenne, tükrözte a nagy elhatározást. A koreai elvtárs mindenkit elbűvölt szép magyar és koreai írásával. A krétanyomokat gyorsan letörölte a tábláról. A gyerekek azonban újra felíratták vele a nevét, címét, a koreait is, hogy ha hazaérkezik, oda is írhassanak neki. A gyerekek faggatták Han Men Hakot kedvenc étele felől. Kiderült, hogy a mákos és diós tészta, kalács ízlik neki legjobban. Kedves zárójelenete volt a feledhetetlen napnak: az egyik úttörő felállt és anélkül, hogy bárki szólt volna neki, kiment, s átadta féltett kincsét, úttörő jelvényét. Úgy éreztük, hogy az iskola falai kitágultak. Egész Koreáig értek, a Sárga-tengerig. Azok az iskolafalak, ahol a gyerekeket még 15 évvel azelőtt is a szomszéd népek gyűlöletére nevelték. Ezek a gyerekek már örömmel, könnyes szemmel ölelték magukhoz a 15 ezer kilométerről jött elvtársat. • Két nép fiai forrtak egybe a rövid találkozón. Ilyen hegesztés volt Nagylakon. Nem vas és réz, nem is alumínium, hanem úttörők és a koreai néi> ideszakadt fia forrtak össze. Nem kellett se karbid, se gáz, sem hegesztőpor. Nemesebb anyag forrt egybe: az emberi szív. Nem a hegesztőláng melegére, hanem a szeretet forróságára. S még a dióskalács is hegesztőanyag ebben a nagylaki egybeforradásban. Felállt az egyik tanítónő: — Amikor az elvtárs haza indul Koreába jövő tavasszal, írja meg előtte egy héttel és útravalóul mi, nagylakiak, annyi mákos és diós kalácsot sütünk, amennyi elég lesz a kétheti útra, egészen Koreáig... VIRÁGOS MOLNÁR ISTVÁN Hegesztés Nagylakon / ,v