Viharsarok, 1956. január-március (12. évfolyam, 1-78. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Vasárnap, 1956. január 1, Oláh Sándor, Székkutas tanácsának VB. elnökhelyettese: Egy termelőszövetkezeti község terveiről Székkutas termelőszövetkezeti községben 1956-ban a párt Központi Vezetőségének határozatából kiindulva további feladatunk lesz a meglévő termelőszövetkezetek megerősítése és új termelőszövetkezetek létrehozása. Az a célunk, hogy 1956-ban még 250—300 egyénileg dolgozó parasztot a mggyőzés útján, az önkéntesség elvének betartásával a nagyüzemi gazdálkodás útjára vezessünk. 1955-ben községünk termelőszövetkezetei bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ennek az az eredménye, hogy 1955- ben termelőszövetkezeti község lett Székkutas. Elhatároztuk, hogy a további felvilágosító, nevelőmunkából a pártbizottság irányításával a tanács, a tömegszervezetek, valamint a termelőszövetkezetek által küldött aktívák is tevékenyen részt vesznek. Termelőszövetkezeti községünk fejlesztésére is gondot fordítunk 1956-ban. A község fejlesztésével kapcsolatban az a tervünk, hogy rendbehozzuk a köztereket, tovább fásítjuk a község utcáit és új járdákat építünk. Nem hanyagoljuk el a dűlőutaknak az 1955. évinél nagyobb mérvű javítását sem, de tervünk az is, hogy 1956- ban sportöltözőt építünk. Elhatározásunk továbbá, hogy termelőszövetkezeti asszonyaink munkájának megkönnyítése érdekében hétközi bölcsődét létesítünk, ahonnan — ha a szülők kívánják — gyermekeiket hetenként csak egyszer viszik haza. . M teér az új esztendő? — ezzel a kérdéssel fordultunk .Szabó János, a Makói Gépgyár főmérnöke: ■ ■ a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet né- " ' -------hány munkásához és vezetőjéhez. A válaszok valamennyijéből kicsendül, hogy 1956. küszöbén bizakodva tekinthetünk a jövőbe, célt, utat látnak megyénk dolgozói maguk előtt. Tovább szépül, fejlődik megyénk, ha megvalósítja célkitűzéseinket, ami által műveltebbé és jómódúbbá válunk. Harcokban edzett pártunk vezetésével Csongrád megyében is további sikereket érünk el a szocializmus építésében. Kovács Imre, a megyei tanács VB elnökhelyettese: 1956-ban több mint 50 millió forintot fordítunk megyénk fejlesztésére Megyénk városai és községei igen sokat fejlődnek a második ötéves terv első esztendejében is. Az állami beruházások összegéből a legnagyobb részt a régóta vajúdó problémák megoldására fordítjuk. A megye mintegy 25 millió forint állami beruházási keretet kapott. Ebből legtöbbet, mintegy 8 és fél millió forintot Hódmezővásárhely. Ebből a pénzösszegből tovább fejlesztjük a vásárhelyi tanács kezelésében lévő Majolikagyárat, Fémipari Vállalatot, Sütőipari Vállalatot, Szikvizgyárat. Megépül a 100 férőhelyes óvoda és sor kerül a kórház konyhájának bővítésére is. Örömmel közölhetem azt is, hogy a sportliget továbbépítésére másfélmillió forintunk van. Jelentős összeg jut a többi városok és járások fejlesztésére is. Megyénkben jelenleg még nagy probléma a vízellátás. Ennek részbeni megoldására megyénkben 9 új kutat létesítünk: Szegváron, Csanyteleken, Pusztamérgesen, Újszentivánon, Deszken, Üllésen, Hódmezővásárhelyen a Görbe utcában, Szentes-Nagyhegyen, Makón a Sztálin úton. Tovább épül az ambrózfalvi törpe vízierőmű is. Ezenkívül a megye területén 2250 folyóméter hosszúságban új vízvezeték csőhálózat épül. Igen jelentős az az összeg is, amelyet a termelőszövetkezetek fejlesztésére és a gépállomásokra fordítunk. A gépállomásokra négymillió forintot költünk, míg a szövetkezetek közel 10 millió forint hosszú lejáratú hitelt kapnak beruházási célokra, ezenkívül vissza nem térítene dó állami segítségként több mint kétmillió forintot. Az idei esztendő terveiből természetesen nem maradnak ki az iskolák és a nevelői lakások sem. Csengétén négytantermes új iskola épül nevelői lakással együtt. A csongrádiaknak is nagy szükségük van az iskolára. E kívánság teljesítésére azonban csak az 1957-ik esztendőben kerül sor. De már ebben az esztendőben a több mint három millió forintos költséggel épülő új emeletes iskola tervei elkészülnek. Nehézségeink vannak még a lakások tekintetében is. Ebben az esztendőben újakat nem építünk, csak régi épületek átalakításával nyerünk lakásokat. Kivétel ez alól Hódmezővásárhely, ahol a Szabadság téren 50 lakásos új bérház épül. Ez nem a megyei beruházási keretből létesül, hanem annak a 200 millió forintnak egy részéből, melyet a Minisztertanács a párt Központi Vezetőségének javaslatára a Hatodik Békekölcsön túljegyzése nyomán lakásépítésre megszavazott. Emellett szólni kell arról is, hogy a megyében a több mint 40 millió forintos beruházási összegen kívül 10 milliót fordítunk felújításokra és tatarozásokra. Mindezek természetesen a tanácsi beruházások. Ezenkívül közvetlenül a minisztériumok jelentős összegekkel továbbfejlesztik a hozzájuk tartozó s a megyében lévő ipari üzemeket, és új épületek készülnek az állami gazdaságokban is. Az egészet egybevetve tehát elmondhatjuk, hogy az egész ország fejlődésével egyidőben megyénk is tovább épül. Az az ötvenmillió forint, amelyet beruházás, felújítás címén építkezésekre fordítunk hirdeti: államunk minden esztendőben nagy gondot fordít a gyárak, üzemek, az egész gazdaság fejlesztésére, s azon túl a dolgozó nép jólétét, szociális és kulturális ellátottságát közvetlenül is javító beruházásokra, Jegyinák János, a Pankotai Állami Gazdaság igazgatója: Mag0ri Sándor, a makói Úttörő Termelőszövetkezet elnöke: Több gyapjút, gabonát, sajtot ad az országnak Pankota : Az 1956-os évben a Központi Vezetőség márciusi és novemberi határozatának megfelelően1 a Pankotai Juh- Törzstenyésztő Állami Gazdaság elé igen komoly termelési feladatokat állítottak. Gabonatermelésünk hozamát a tavalyihoz viszonyítva 3,5 százalékkal kell emelnünk, amelynek megtermeléséhez gazdaságunk valamennyi dolgozójának megfeszített és odaadó munkájára szükség van. Biztosítanunk kell kb. 3.000 számosállat téli takarmányszükségletét, mely szintén nem kis feladatot ró növénytermelési dolgozóinkra. Az állattenyésztés vonalán el kell érnünk tehenenként az évi 3.000 literes átlagot. Ennek elérése csak úgy lesz biztosítható, ha állattenyésztési dolgozóink a helyes takarmányozási szabályokat és a vonatkozó állattenyésztési rendszabályokat minden tekintetben betartják. Jelentősen növelni kell textiliparunk alapanyagszükségletének, a gyapjúnak termelését, amely az 1955. évivel szemben egyedenként 50 dekás átlagnövekedésnnek felel "réteg. Ennek elérése érdekében már most, a tél folyamán ügyelni kell a juhok helyes takarmányozására, valamint arra, hogy az állategészségügyi rendszabályokkal megelőzzünk minden betegséget. Élelmiszeriparunk számára pedig jelentős mennyiségű juhsajtot és juhtúrót kell előállítanunk, amely jelentősen növeli a gazdaság jövedelmezőségét. Gazdaságunkban a fentebb említett termelési eredmények elérésére az adottságok és lehetőségek megvannak. Rajtunk múlik, hogy az 1956-ik évben az önköltség csökkentésével, a munkafegyelem szilárdabbá tételével a Pankota Juh-Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság a párt és kormány vonatkozó határozatának végrehajtásával jövedelemmel zárja termelését. Erre biztosíték dolgozóink áldozatos munkája, munkakészsége és akarata. i, Póda Mihály, a Vásárhelyi Harisnyagyár főmérnöke: Január elején megkezdi a munkát a harisnyagyár új üzemrésze a volt vásárhelyi gyapotegrenálóban Jelenleg igen zsúfoltak a Vásárhelyi Harisnyagyár munkatermei. Sok baj van az anyagtárolással, az ipari tanulóknak sincs megfelelő tanulóműhelyük és éppen ezért új üzemrészben költöztetjük január elején a kézi síkkötőrészleget. Az új esztendő első hónapjának 7. és 8. napján kiszállítjuk a kézi síkkötőgépeket a volt gyapotegrenáló nagytermébe, ahol a síkkötő üzemrész lesz. A síkkötőkkel együtt az orsózók és a kézigépek termeléséhez szükséges varrodai rész is kiköltözik a gyapotegrenálóba. Az egrenáló első emeletén lesz a síkkötöde, a másodikon a varroda és a harmadik emeleten az ideiglenes raktár. Az első időkben két műszakban dolgoznak az új üzemrész síkkötői és körülbelül 120-an kezdik meg 9-én az új üzemrészben a munkát. A harisnyagyári síkkötöde helyén pedig az ipari tanulóknak oktatótermet, egy részében pedig raktárt létesítünk. A következő év folyamán azonban további kiköltöztetésekre kerül sor és előreláthatólag — a tervek szerint — az év vége felé már körülbelül 800—1000 ember fog a gyapotegrenálóban létesítendő üzemrészekben dolgozni. Az üzemrészeken kívül új gyártmányokkal is gazdagodik üzemünk. A technológiai osztály irányításával napjainkban harmincfajta mintát készítünk és 1956. második negyedévében 35 százalékkal növekszik az üzemben készült áruk választéka. Férfiak és fiúgyermekek részére kártolt gyapjúból például felsőruhászati cikkeket készítünk. A nők részére hatféle nagyságban pamutból női fürdőruhákat gyártunk. A divatos ötözködést kedvelő nők számára újfajta harisnyák gyártását is megkezdjük a következő esztendőben, Belterjesebbé tesszük gazdaságunkat Az 1956-ik esztendőben az eddigi eredményeinket tovább akarjuk fokozni. Ennek érdekében emeljük a munkaigényes növényeink területét, úgy mint a hagyma, a cukorrépa és az öntözéses kertészet területét. Az állattenyésztés fokozása érdekében nagyobb gondot fordítunk teheneink takarmányozására, szakszerű gondozására, hogy ezáltal is növelhessük a tejhozamot. Ugyanakkor lovaink részére egy száz férőhelyes istállót akarunk építeni. Elhatározásunk az is, hogy a tagság eddigi munkafegyelmét még szilárdabbá tesszük, miáltal elérjük, hogy minden becsületes dolgozó tagunk az eredményesen gazdálkodó középparasztok életszínvonalát elérje, sőt meghaladja; Galyasi Miklós, vásárhelyi múzeumigazgató: cA vásárheliL 'Vörntjai János JMúzeum treptibeL A vásárhelyi múzeum tovább folytatja országhírű leletmentőásatásait. Ugyanakkor két régészeti tudományos publikációt adnak közre ebben az évben a múzeum munkatársai. Megrendezzük a „Régi korok fémművessége” című kiállítást is. A néprajzi-várostörténeti részleg adatgyűjtéssel (népköltészet, népzene, paraszti táplálkozás) foglalkozik ebben az évben, három tudományos publikáció megjelenését készíti elő és kiállítást tervez a kerámiáról, az új gyűjtés anyaga alapján. A képzőművészet területén a múzeum elkészíti a város képkataszterét 1911-től napjainkig, ugyanakkor több kiállítást tervez: így a VI. megyei kiállítást az immár hagyományossá váló országos jellegű „Vásárhelyi Őszi Tárlat”-ot, az Országos Képzőművészeti Főiskola itt dolgozó hallgatóinak beszámoló-kiállítását. Emellett áprilisban Szemerédi Miklós fiatal grafikusművész alkotásaiból rendezünk kiállítást és remélhetőleg a Műcsarnok is leküld Vásárhelyre egy-két kiállításra való országos jellegű képzőművészeti anyagot. Ugyanakkor tervezzük, hogy a helyben dolgozó képzőművészek alkotásainak bemutatására rövid időszakonként változó, 2— 2 hetes kiállítássorozatot rendezünk. L . ___ . . __’ i 3 Exportra is készít kukorica négyzetbevető gépet a Makói Mezőgazdasági Gépgyár magyar ipar hírnevét és új gyártmányok sorozatgyártásával segítsék a mezőgazdaságot. Exportra Lengyelország részére üzemünk drótvezérlésű kukorica négyzetbevető gépet készít, amelynek első két prototípusa januárra lesz kész. A sorozatgyártás megkezdése után havonta száz darabot készítünk az új gyártmányból. A következő esztendőben új gyártmányként kezdjük meg a gabonaátlapátoló készítését. Ezt a munkaeszközt a raktárakban a gabona forgatásához használják. Mecharchikus gumilapátokkal működik a gép, amely a gabonát 6—10 méter távolságra továbbítja. Ugyancsak új gyártmány lesz az úgynevezett »mindent felhordó«, amely a mezőgazdaság bármely termelvényét a transzportőr szalaghoz hasonlóan, de aniftl magasabbra felhordja. Óránként 3.800 kilogramm gabonát tud nyolc— kilenc méter magasságra felszállítani. A szállítószalag 11 méter hosszú és ennek a felhordó szerkezetnek az az előnye, hogy úgynevezett kaparódeszkákkal működik, tehát meredekebbre fel tudja hordani a szemesterményt, mint az eddigi szállítószalagok. A kísérletek szerint 45 fok a szállítási magasságszög. Tervezzük még azt is, hogy ha kapunk megrendelést ezüst szelektorra, az új gyártmány iramvonalas formában készül. Második ötéves tervünk első évében a Makói Gépgyár dolgozói arra törekednek, hogy tovább öregbítsék a Oláh Lajos, a Téglagyári Egyesülés igazgatója:__________ A gépállomány gyarapításával 25 millió téglával többet gyártunk ! A Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés az 1956-ik évben közel egymillió forint értékű korszerűsítést hajt végre a hozzá tartozó gyárakban. Ebből az összegből — a KV határozata alapján a nehéz fizikai munkák felszámolását kezdjük meg. Néhány üzemünkben a kezdetleges kézi téglaverést még ebben az évben gépivel váltjuk fel. 1956- ban már öt téglagyárban komoly rekonstrukciós tervet hajtunk végre, s így a kemencékre a nehéz kézi szénfelszállítást gépi erővel végezzük. A minőség megjavítása érdekében több ezer négyzetméter modern szárítószínt építünk, 1956-i tervünkben új lakásárut is gyártunk, amelynek a kísérletezése már megtörtént. A rendes gyártás januárban kezdődik meg. Ez új dolog lesz, mert Csongrád megyében j cleször gyártunk ilyen könnyű építőanyagot. Évi tervünket már előre megkaptuk, úgyhogy jölőjében felkészülhetünk a munkára. Ennek szétbontása után a tervismertető értekezletek megtörténtek. A gyárakban a hangulat bizakodó és a dolgozók mindenütt a terv túlteljesítéséről beszélnek. A termelékenység emelésének érdekébenöbb gyárunkban új bányát nyitunk, vagy pedig bányarendezést hajtunk végre. Az anyagmozgatásban is komoly korszerűsítést végzünk gyáraink túlnyomó részében. Ez főleg a ványogvető gépek kiszolgálását fogja elősegíteni. Mindezek megvalósítása lehetővé teszi, hogy 1956-ban közel két és félmillió téglával több téglát gyártsunk, mint 1955-ben, Lábas József, a Szentesi Mezőgazdasági KSZ elnöke: Nagyobb mértékben törekszünk a lakosság igényeinek kielégítésére Az elmúlt esztendőben előfordult, hogy a termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok javításra szoruló kocsijait csak hat-nyolc nap alatt hoztuk rendbe. Többször a munka minősége ellen is emelhettek panaszt a megrendelőink, mert például a megtágult kerékráfok meghúzására behúzott kocsikat az udvaron tároltuk és esőben a kerék megdagadt. Hiába húztuk meg a ráfot a dagadt keréken, mert megszáradás után a kerék talpfái összehúzódtak és a ráf — ha nem is nagyon — de újra meglazult. Tehát a javítást nem kellő minőségben végezhettük el. Az új esztendőben kevesebb panaszuk lesz a megrendelőknek, mert több intézkedést tettünk a minőség megjavítására és a javítási idő csökkentésére. Elsősorban is új kocsitároló szín épült, amely az óév végére készült el. A színbe rakva már megvédjük a javítandó kocsikat az időjárás viszontagságaitól. A javítási idő csökkentésére jobban megszervezzük a brigádmunkát és törekszünk, hogy egy kocsi másfél-két napnál tovább tovább ne legyen nálunk. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság szerszámigényeinek jobb kielégítésére , a javítások mellett új szerszámokat készítünk. Az újév első hónapjaiban legalább kétezer kapanyelet, ugyancsak kétezer kaszanyelet, ezenkívül szalmahúzó horgot, kerti gereblyét, káposztás kádakat és talicskát is készítünk. . .......... . . .. ,• Dr. Sárkány György, a vásárhelyi bíróság elnöke: Az igazságszolgáltatás feladatai az új esztendőben Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata nyomán a hódmezővásárhelyi bíróság a bűnüldözés terén komoly eredményeket ért el. A bíróság lényegesen megszilárdította a büntetés kiszabásánál az ítélkezési gyakorlatot, különösen a társadalmi tulajdon ellen irányuló súlyos bűncselekmények elbírálásánál, valamint a korrupció üldözése terén. Csökkent az állampolgárok alaptalan zaklatását jelentő bűnügyek száma. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az osztálypolitika nem érvényesült megfelelően az ítélkezéseknél, nem domborodott ki kellően az, hogy a büntető igazságszolgáltatás az osztályharc éles eszköze. De hiba volt az is, hogy a bíróságon kívüli megelőzés, nevelés eszközét elhanyagoltuk, így például nemrég került szabadlábra Fári József 45 holdas kulák, aki egész tanyák faanyagát lopta el és százával csapta be a kis rizstermelőket. Ugyanakkor idős kisparasztokat kényszervágás miatt három-négy hónapra is ítélt a bíróság. Pártunk Központi Vezetősége novemberi határozatban megjelölte az igazságügyi szervek ez évi feladatát. Ezek között elsősorban az osztálypolitika maradéktalan érvényesítését kell kiemelni, vagyis az eddiginél hatékonyabban kell üldözni az osztályidegen kártevő elemeket, a notórius bűnözőket. Ugyanakkor nálunk is meg kell honosítani a kisebb súlyú cselekményeket elkövető megtévedt dolgozókkal szemben a társadalmi bíráskodás, a szabálysértési eljárás lehetőségeit.