Viharsarok, 1956. április-június (12. évfolyam, 79-153. szám)
1956-06-22 / 146. szám
Vili ff proletárjai egyesüljetek ! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 146. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. június 22. É Az egyesülés ne csak egyszerű formai aktus legyen, hanem valóban egy testté válás Megtartotta egyesülési értekezletét a Hazafias Népfront, az MNDSZ és a békemozgalom szétforgácsolt erők nem képesek olyan hatalmas munkát végrehajtani, amelyeket a XX. kongresszus utáni idők megkövetelnek minden tömegszervezettől és tömegmozgalomtól. Ezért pártunk Központi Vezetősége, alaposan megvizsgálva a Hazafias Népfront feladatát, azt a javaslatot tette, hogy Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és az Országos Béketanács egyesüljön a Hazafias Népfront erőivel. Ezt a javaslatot mindkét szervezet országos tanácsa megvitatta, s mivel helyesnek látta, el is fogadta. A fenti javaslat alapján ült össze tegnap Hódmezővásárhelyen a három tervezet megyei vezetősége, hogy Csongrád megyei vonatkozásban is megtárgyalja e szerveik egyesülését. Az értekezletet Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke nyitotta meg. Az elnöki megnyitó után Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára mondotta el a népfront munkáját értékelő beszámolóját és körvonalakban meghatározta, hogy az elnökségnek az egyesülés után milyen feladatokat kell végrehajtania. A népfront-mozgalom elő tudja segíteni a népi-nemzeti összefogás ügyét Molnár Sándor elvtárs elmondotta, hogy a Hazafias Népfront eddig Csongrád megyében — ha kisebb-nagyobb hibákkal küszködve is — betöltötte hivatását, mégis szükségessé vált az MNDSZ-el és a Békebizottsággal való egyesülés, mert a legnagyobb erőfeszítés ellenére is képtelen volna a következő idők nagy és nehéz feladatait maradéktalanul elvégezni. Beszédében hangsúlyozta: A megyei elnökség az ősszel megtartott bizottsági ülésén lefektetett célkitűzéseknek megfelelően komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a mozgalom jellegének megfelelően a bizottságok komolyan és hathatósan dolgozzanak s ezzel elősegítsék a megye lakosságának aktívabb részvételét az előttünk álló kisebb-nagyobb feladatok megvalósításában. A bizottságok többsége mindjobban megérti most már, hogy a népfront-mozgalom elsőrendű feladata munkálkodni a dolgozók hazaszeretetének, az állam iránti kötelezettségek fejlesztésén. Általáiban az a tapasztalat, hogy a népfrontbizottságok szívesen dolgoznak a mezőgazdaság fejlesztésén, ha az illetékes szervek igénybe veszik ilyen irányú munkájukat és meghallgatják véleményeiket. Sajnos nem minden esetben, s nem minden alkalommal igényeltek a népfront-bizottságtól sem a pártbizottságok, sem az állami szervek olyan tevékenységet, amivel elősegíthette volna a falu problémáinak gyorsabb és alaposabb megoldását. . . A Hazafias Népfrontnak eddig is több olyan kezdeményezése volt, amely társadalmi életünk fontos kérdéseit vetette fel. A többi között az ifjúság neveléséről megyeszerte sorozatosan tartott előadásokat, amelyeken felvetették a szülők felelősségét, a pedagógusok és a szülők kapcsolatának fontosságát. Megyénkben sok szép alkotás, létesítmény bizonyítja azt, hogy a Hazafias Népfront igen jó munkát végzett a társadalmi erők mozgósításában. Persze nem egy esetben előfordult, hogy a községi pártbizottságok bizalmatlanul fogadták a népfront munkálkodását és ennek gyakran az alkotó munka szenvedte kárát. avítani kell ezután községi pártbizottságainknak ezekig A területükön működő népfront-bizottságok ténykedésében ne csak a hibát keressék és lássák! Nagy hiba volt a Hazafias Népfront munkájában az, hogy sokáig nem találta meg a megfelelő hangot a tömegekhez való közelebbi érkezésben. Éppen ezért, ami más éven is megmutatkozott, a tömegeket nem tudta megfelelően tájékoztatni sem a kül-, sem a belpolitikai eseményekről. Márpedig a tájékoztalanság nagyban elősegíti a zűrzavaros találgatásokat, a bizonytalanságot és a passzivitást. olnár elvtárs, a népfrontbizottság megyei elnökségének munkáját bírálva a következőket állapította meg: Ahhoz, hogy a helyi népfront-bizottságok egy része nem működik, s ha működik is, csak igen gyengén, nem kis köze van a járási bizottságoknak, valamint a megyei népfront-bizottságoknak és az elnökségnek. S ebből jövetározóleg a megyei irodának is. Mi sem tettünk meg mindent azért, hogy a helyi bizottságok szorosabban együttműködhessenek a különböző helyi szervekkel, s eredményesebben dolgozzanak. Nem helyeztünk megfelelő súlyt arra, hogy a bizottságok tevékenysége színesebbé, sokoldalúbbá váljék. Nagyrészt ebben keresendő az oka annak, hogy a legtöbb népfront-bizottságnak a munkája — az utóbbi időtől eltekintve — egyoldalú volt, s főleg csak a szorosabban állami feladatokkal foglalkoztak. Nem láttuk meg azt, hogy a tsz-szervezés, begyűjtés, adófizetés, mezőgazdasági munkák ugyan nagyon fontosak, de hogy ezekkel a feladatokkal párhuzamosan olyan kérdésekkel is foglalkoznunk kellett volna, amelyek a munkásságot, az értelmiséget, vagy épnen a kispolgári rétegeiket érdeklik és foglalkoztatják. ártunk és felsőbb szerveink felismerték ezeket a hiányosságokat, most már megan az őszinte törekvés arra, hogy a népfront valóban betöltse politikai hivatását. megyei elnökség beszámolójában megállapította, hogy a népfront-mozgalom megyénkben jelentős mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy mindenki, aki őszintén akarja szolgálni a népi-nemzeti összefogás ügyét, akinek szívén fekszik az, hogy bírálatával, odaadó munkájával, javaslataival erősítse rendszerünket és elősegítse a legmagasabb fokú szocialista demokratizmus kibontakoztatását. Központi Vezetőség 1956 márciusi határozata a többi között megállapítja azt, hogy a párt és a munkásosztály vezetésével szélesíteni kell a Hazafias Népfront-mozgal mat, s politikai tartalommal kell megtölteni olymódon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakosságát mozgósítani a béke védelmére, s a szocializmus felépítésére! Pártunk Központi Vezetősége éppen ezért javasolta az Országos Béketanácsnak, s az MNDSZ országos elnökségének, hogy egyesüljenek a népfronttal, s munkájukat ezután a népfront-mozgalmon belül végezzék. Pártunk részéről ez a felismerés nagyon helyes volt, s ezzel elősegíti azt, hogy a három mozgalmi szervezet egyesítésével komoly és nagy dolgokat tudjunk megoldani.” v Az MNDSZ alapszervezetek és a békebizottságok továbbra is megmaradnak Magyar Nők Demokratikus Szövetsége már több mint tízéves működésre tekinthet vissza. Az MNDSZ- ben sok olyan leány és asszony van, akinek a szervezeti életben gazdag tapasztalata van, amelyet az új körülmények között hatványozottan tud hasznosítani. A dolgozó asszonyok nevelésében az egyesülés után is meg lesz a komoly és szép feladata a Hazafias Népfront női tanácsának, s még több lehetőség lesz arra, hogy a dolgozó nők problémáit sokkal körültekintőbben meg tudják oldani, több figyelmet szentelhetnek majtó körülményeik vizsgálatra és ügyes-bajos dolgaik elintézésére. A megye békemozgalma, hasonlóan a nőmozgalomhoz, jelentős eredményeket ért már el eddig is, de az egyesülés után tevékenysége sokrétűbb és mélyebb lesz. Szükségessé vált a békemozgalom egyesítése a népfront-mozgalommal azért is, mert eddig is nagyon sokszor olykor közösen, olykor meg külön-külön, de mégis találkoztak feladataik végzésében. A békemozgalom megyénkben számtalan jó módszert, munkafolyamatot honosított meg, amelyeket a továbbiakban is használnia kell a Hazafias Népfrontnak. A béketalálkozók, értelmiségi és munkás-paraszt találkozók, mind-mind igen népszerűek voltak eddig is, s ezek szervezésében már régebben is részt vettek az illetékes népfront-bizottságok. Ezért tehát mennyivel áldásosabb és hasznosabb lesz, ha min den munkát, minden felada tot egységesen, egy akarattal végeznek el, mivel a cél mindkét mozgalom számára ugyanaz. z egyesüléssel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy az MNDSZ és a béke(Folytatás a 2. oldalon) I I További fő munkát.. • Mózes Imrének, a Hódmezővásárhelyi Gépállomás traktorosának nemrégiben tűzte mellére Holik János, a gépállomások megyei igazgatója a „Kiváló dolgozó“ jelvényt ezekkel a szavakkal: További jó munkát... A kiváló traktoros június 1. óta — a gyakori eső ellenére — 43 normál holdat teljesített és az idén eddig 200 katasztrális holdat kapált meg géppel. A vásárhelyi Szántó Kovács János Tsz tagjai elismeréssel szólnak munkájáról (Szécsi I. felvétele, Hmvhely, Fény, Szövi Ismét egy előkészítő bizottság alakult Vásárhelyen ódmezővásárhelyen, a téglási határrészen ismét egy termelőszövetkezeti előkekészítő bizottság alakult. A vásárhelyi Előre Tsz szomszédságában a múlt év végi zárszámadás óta különösen megnőtt a dolgozó parasztok érdeklődése a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. Az Előre Tsz tagjai a múlt gazdasági évi munkájuk után munkaegységenként 43 forint értéket vittek haza; legtöbbet osztottak Hódmezővásárhely összes termelőszövetkezetei között .Érthető, hogy a most alakult előkészítő bizottságba . nemcsak földnélküli és kisföldű, hanem főképpen középparasztok léptek be és a még egyéni utakat járó dolgozó parasztok közül is főképpen a középparasztok érdeklődnek a most született előkészítő bizottság tevékenysége iránt. Hogy mit fognak termelni és hogyan, — erről még határozottan nem beszélnek, de arról igen, hogy milyen típusú szocialista közösséget alakítanak. A belépési nyilatkozatot eddig aláírt dolgozó parasztok termelőszövetkezetet szeretnének alakítani és agitációjuk során igyekeznek meggyőzni többi paraszttársaikat is arról, hogy a termelőszövetkezet obb, célszerűbb, több hasznot adó gazdálkodási forma, mint a termelőszövetkezeti csoport. A belépési nyilatkozatot ez ideig aláírta Tóth Deák Sándor (Tanya 2088) 17 holdas középparaszt, aki két lovat, velük lószerszámot, két kocsit, két ekét, két lókapát és egy vetőgépet visz majd a közös gazdaságba; Túri László (Tanya 2193) városi tanácstag, kétholdas dolgozó paraszt, aki egy ekét is visz a közösségbe, Molnár István (Tanya 2095) 9 és félholdas középparaszt, aki két lovat, öt juhot, egy kocsit és egy pár lószerszámot visz a közösségbe. Tárkány Szűcs István (Tanya 2187) 8 holdas, aki egy ekét és két táblakoronát, továbbá Tóth Sándor (Tanya 2094) 12 és félholdas középparaszt, aki egy lovat, egy csikót, egy kocsit, egy ekét, egy lókapát és egy pár lószerszámot visz majd a termelőszövetkezetbe. Megelőzött, a gazdálkodáshoz értő, jövőjüket igazán megfontoló dolgozó parasztok kezdeményezték ezt az előkészítő bizottság alakítását. Ezért is nagy az érdeklődés a szövetkezet életrehívása iránt a téglási határrészen. Képek Tito elvtárs moszkvai látogatásáról A jugoszláv vendégek Kijevbe utazásuk előtt megtekintették a moszkvai össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítást Tito elnök feleségével a Kremlben Lenin dolgozószobájában