Viharsarok, 1956. április-június (12. évfolyam, 79-153. szám)
1956-06-24 / 148. szám
A társadalmi bíróságok jelentősége és működése ? MÚLT ÉV VÉGÉN hozott határozatában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapította, hogy szükséges a társadalmi tulajdon megáárosítása elleni aktív védekezés körét — a büntető bíróságok ítélkezésén túl— szélesebb társadalmi alapokra kiterjeszteni. Ennek nyomán nagy jelentőségű határozatot hozott a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa a társadalmi bíróságok létrehozásáról és működéséről. Az elmúlt évek tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a büntető igazságszolgáltatás egymagában nem képes megoldani azokat a feladatokat, amelyek a társadalmi tulajdon védelme, a szocialista együttélés szabályaira való nevelésben előttünk állnak. Szükséges, hogy esetenként maguk a dolgozók mondjanak ítéletet megtévedt társaik felett. A társadalmi bíróságok tárigyalásain maguk a becsületes dolgozók közvetlenül neveljék a megtévedt embereket és így alakítsanak ki az üzemben olyan légkört, melyben szégyen lesz nem becsületes, rendes is embernek lenni; Olyat, mely segíti a munkafegyelem megszilárdítását, a szocialista együttélés szabályainak megtartását és a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. Az üzemi kollektíva hatalmas nevelőerejét mozgósítja a társadalmi bíráskodás és ez a nagy erő nemcsak az eléjük állított dolgozóra lesz nevelő hatással, hanem mindazokra, akik mint a társadalmi bíróság tagjai, vagy a tárgyalás hallgatói vannak jelen. A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA szerint társadalmi bíróságot kell létrehozni minden olyan vállalatnál, ahol az egy városban foglalkoztatott állandó dolgozók száma a 300 főt eléri, vagy meghaladja. Miniszteri engedéllyel azonban kisebb vállalatoknál is megvan erre a lehetőség. 1 A társadalmi bíróságok megszervezése, irányítása és ellenőrzése a szakszervezetek feladata. A társadalmi bíróságok tagjait a dolgozók munkásgyűléseken választják meg. Egyegy üzemnél 10—25 tagú társadalmi bíróságot választhatnak. Ahhoz, hogy a társadalmi bíróság az előtte álló fontos nevelési feladatokat meg tudja valósítani, szükséges, hogy a dolgozók olyan társadalmi bírákat válasszanak meg, akik a munkáiban élen járnak, munkatársaik körében becsületességükről, igazságosságukról, példamutatásukról, elvhűségüről és részrehajthatatlanságukról közismertek. Szükséges, hogy a gyakorlati tapasztalattal rendelkező, tárgyalások levezetésére alkalmas népi ülnököket is beválasszák. A szakszervezetek megtisztelő feladata, mint a társadalmi bíráskodás gazdáinak, hogy ügyeljenek arra, hogy a választásokon, majd pedig a társadalmi bíróságok működése során maradéktalanul érvényesüljön a szocialista demokratizmus és a társadalmi bíróságok mind összetételükben, mind gyakorlati működésükben^ az üzem valamennyi dolgozójának véleményét, meggyőződését tükrözzék.. TÁRSADALMI BÍRÓSÁG elé kerülhetnek azok a dolgozók, akik megsértik a munkafegyelmet, megkárosítják kisebb mértékben a társadalmi tulajdont, üzemen belül megsértik a szocialista együttélés szabályait, vagy az üzemben munkatársaik személyi tulajdona ellen követnek el jogellenes cselekményeket. Olyan ügyeket kell a társadalmi bíróságokhoz utalni, amelyek a vállalatnál gyakrabban fordulnak elő és amelyeknél a tárgyalás, az érintett személyen túl az egész üzem kollektívájára nevelő hatással jár. Az ügyeket az üzemi bizottsággal egyetértésben a vállalat igazgatója terjeszti a társadalmi bíróság elé, de ezt kezdeményezheti bármelyik dolgozó is. A társadalmi bíróság háromtagú tanácsban jár el. A tárgyalások nyilvánosak és elnökének gondoskodni kell arról, hogy a felelősségre vont dolgozó védekezését elmondhassa — igazolatlan távolmaradása azonban nem akadálya a tárgyalás megtartásának. A tárgyaláson ismertetni kell a bizonyítékokat és szükséghez képest»tanúkat is lehet kihallgatni. Ellentétben a rendes bírósági tárgyalásokkal, a társadalmi bíróság elnöke a jelen lévő hallgatóság köréből bárkinek hozzászólást engedélyezhet, sőt egyenesen szükséges a munkatársak, a beosztottak, illetve a vezetők véleménynyilvánítása. A tárgyaláson jelen lévő dolgozók tehát nemcsak passzív hallgatók, hanem maguk is részt vesznek az ítélet kialakításában véleményükkel és javaslataikkal. Ezzel válik a társadalmi bíróság az üzem dolgozóinak élő és a valóságban ható lelkiismeretévé. A tárgyaláson és az ítéletben is törekedni kell arra, hogy a megtévedt dolgozót meg lehessen győzni cselekménye helytelenségéről; törekedni kell arra, hogy maga is belássa, hogy hibát követett el. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a megtévedt dolgozó nevelése mindennemű büntetésnél fontosabb feladat. A társadalmi bíróságok ítéletei akkor lesznek jók és hasznosak, ha a felelősségre vont dolgozók az ítéleteikben nem annyira büntetést, mint elvtársi, munkatársi nevelőeszközt látnak. A TÁRGYALÁS eredményeként, ha a társadalmi bíróság a vétkességet megállapítja, a következő határozatokat hozhatja: a dolgozót szóbeli feddéssel, vagy írásbeli megrovással büntetheti; súlyosabb esetben javaslatot tehet a vállalat igazgatójának arra, hogy a dolgozót helyezze alacsonyabb munkakörbe, vagy azonnali hatállyal bocsássa el, illetőleg kötelezze az anyagi kár megtérítésére; végül, ha az ügy súlyossága azt szükségessé teszi, a büntető eljárás lefolytatása végett az ügyet átteheti a rendes bírósághoz. Ha az nyer megállapítást, hogy a dolgozó a vád tárgyává tett vétkességet nem követte el, javaslatot tehet a fegyelmi eljárás megszüntetésére. A vállalat igazgatója, amennyiben a társadalmi bíróság határozatával egyetért, a javasolt fegyelmi határozatot már ott a tárgyaláson meghozza és kihirdeti, azt azonban ilyenkor is írásba kell foglalni és három napon belül a dolgozónak eljuttatni. Megmarad továbbra is a dolgozó azon joga, hogy esetleges fellebbezéssel a vállalati egyeztető bizottságohoz fordulhat. A társadalmi bíróságok létrehozásáról szóló határozat újabb jele annak, hogy pártunkat és kormányunkat — a szocialista humánum szellemében — a megtévedt emberek nevelésének célkitűzése vezeti. Ugyanakkor ez a határozat a XX. kongresszus szellemében tovább szélesíti a dolgozók befolyását az üzem belső életére és munkatársaik nevelésére is. Ez a határozat dolgozóinkra, elsősorban a szakszervezeteikre fokozott felelősséget hárít a szocialista erkölcs kialakításáért, a szocialista társadalmi együttélés szabályainak betartásáért és a társadalmi tulajdon védelmének fokozásáért. E határozat és annak helyes végrehajtása fontos lépés a szocialista demokratizmus kiszélesítése útján. Dr. Sárkány György, a megyei bíróság elnöke Csanádpalotán és Kiszomboron igazságot tett a párt A Viharsarok június 16-i számában már jeleztük: Csanádpalotán is megkezdte munkáját az a bizottság, amely arra hivatott, hogy felülvizsgálja a párttagok és dolgozó parasztok bevonásával: ténylegesen kik a kulákok és kik azok a középparasztok, akikre helytelenül sütötték rá a kulák elnevezést. A bizottság Sulyok elvtársnak , a Makói Járási Pártbizottság titkárának részvételével csütörtökön este fejezte be munkáját. Vizsgálatuk alkalmával a község lakosai közül mintegy 500 ember véleménye alapján megállapították, hogy 47 olyan középparaszt volt eddig Csanádpalotán, akiket bürokratikus merevség miatt a kulákok közé soroltak. Ezért úgy döntöttek, hogy ezt a 47 személyt rehabilitálják. Ki a kulák és ki nem az özv. Mari Jánosné csanádpalotai (206. szám) lakos, 13 holdas középparaszt például azért került annak idején a kuláklistára, mert valamikor — állítólag — mezőgazdasági fejlesztési járulék fizetésére kötelezték. Mari Jánosné soha nem volt kizsákmányoló, soha nem foglalkoztatott cselédet, vagy alkalmazottat, inkább ő járt leányával napszámba Nacsa Pál kulálkhoz. Ludányi Lajos 21 holdas parasztnak a földje 361 aranykorona értékű, ezért minősítették kuláknak néhány évvel ezelőtt. Ludányi Lajost mindenki nagyon jól ismeri a községben; ő maga művelte a földjét feleségével; — cselédet, alkalmazottat soha nem tartott Halasi Mihály elvtárs, a helyi termelőszövetkezet üzemi párttitkára és Prágai Mihály termelőszövetkezeti tag elmondották a bizottság tagjainak, hogy úgy ismerik Ludányi Lajost, mint szorgalmas, földjét szakszerűen művelő parasztembert, aki emellett az állam iránti kötelezettségeit is évről évre becsülettel teljesítette. Juhász Pista bácsi, a község egyik négyholdas kisparasztja szintén jól vélekedik Ludányi Lajosról: — Nem kulák ő, soha nem is volt az, mindig a rendes emberek közé sorolta a község lakossága, H Bemke János 8 holdas dolgozó parasztot viszont azért minősítették annak idején kuláknak, mert olyan leányt vett el feleségül, aki 24 hold földet örökölt, s így a két földterület összesen 32 holdra növekedett, persze ebből a 32 holdból 14 katasztrális hold rét volt. Benke Jánosék — noha a birtokukban levő föld meghaladta a 25 holdat — cselédet soha nem alkalmaztak, szorgalmasan, fáradhatatlanul dolgoztak reggeltől napestig. Mégis kuláknak számítottak a hivatalos papiroson. A szomszédaik nagyon csodálkoztak is ezen és Benke Jánosék esetét ismerve, el sem tudták képzelni, kicsoda igazán a kulák Csanádpalotán. Petneki Mihály (Tanya 133) 18 holdas középparaszt pedig csak annak »köszönhette« azt, hogy kuláknak minősült, mert földjének értéke 2 aranykoronával meghaladta a 350-et. .. A bizottság a vizsgálat alkalmával — a község dolgozó parasztságának egyöntetű véleménye alapján — viszont megállapította azt, hogy Prokai András 46 holdas csanádpalotai gazda valóban a kulákok közé tartozik. Nemcsak a múltban tartott cselédet, hanem most is van alkalmazottja. Mindenki úgy ismeri a községben, mint harácsoló, ravasz embert, aki nyúzza az alkalmazottait. Gőgös, pökhendi természetű, az egyszerű embereknek nem is köszön. Természetesen Prokai Andrást nem lehet a klubkok közül kivenni és becsületes dolgozó parasztnak minősíteni. Baranyi Antal sem képez kivételt, aki valamikor 145 holdon gazdálkodott, cselédjeit kizsákmányolta s akire minden becsületes ember haragszik a faluban. Az egyik volt cselédje, Kókai Balázs elmondotta a bizottság tagjainak, amikor megkérdezték az ő véleményét is: — Baranyi Antal annyira zsugori volt, hogy amikor egy üveg lekvárt vitt ki a földön dolgozó cselédeinek, arra figyelmeztette őket: »Aztán vékony késsel nyúljatok ám az üvegbe, nehogy sok fogy,jön el belőle. ..« Madár Jánosról is úgy vélekedik a község lakossága, hogy ő bizony valóságos kulák. ujLUl. .. A múltban 145 hold földje volt, emellett a helyi bank igazgatója. Alkalmazottait, ahogy csak lehetett, becsapta és kizsákmányolta. Munkásait, ha panaszkodni mertek, a csendőrséggel fenyegette. Az egyik alkalmazottja, Kocsis Romaventura nála nyomorodott el. Leesett a szénásszekérről, de Madár János »bankigazgató úr« nem vitte orvoshoz, mert az sokba került volna is. Csanádpalota lakossága nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a kulák-kérdés felülvizsgálása alkalmával valóban igazságos döntés történt: 47 parasztember valóban nem érdemli meg a kulák nevet, 39 azonban ténylegesen kulák. ■ 1: Jáváréti igazságtalanságok Kiszombor községben is nemrégen vizsgálták felül a kulák-kérdést. A bizottság a munkája során 8 földművelőről állapította meg, hogy nem érdemli meg a kulák elnevezést. Gera József sem volt sohasem kizsákmányoló, mégis azt sütötték ki róla, hogy kulák. Pál István, az Alkotmány Termelőszövetkezet tagja elmondja például, hogy ő szomszédja volt Geráéknak, de mindig úgy ismerte őket, mint becsületes, igyekvő, hangyaszorgalmú embereiket. Prónai Menyhért az utóbbi években 84 éves édesapja földjét is művelte, ezért 36 holddal kellett vergődnie. Cselédet mégsem tartott, csak a nagy nyári munkáik idején foglalkoztatott időszaki alkalmazottat. De munkásaival becsületesen bánt és tisztességesen megfizetett nekik. Később 27 hold földet önként átadott az államnak, tehát csak 9 hold föld maradt a művelése alatt, mégis kuláknak számított eddig. A bizottság azonban őróla is — a község lakosságának véleménye alapján— megállapította, hogy nem lehet őt sem kuláknak tekinteni. Prónai Menyhért mikor értesült a döntésről, el is határozta, nemsokára ő is belép a termelőszövetkezetbe, Néhány szó egy műalkotásról Nem sok város dicsekedhet azzal, hogy Medgyessy-szobor dísziti valamelyik parkját, vagy terét. A vásárhelyi strandon áll Medgyessy Ferenc szobra: A fésülködő. Mégis elhangzanak vélemények, amelyek bizony nem a leghozzáértőbb módon kritizálják ezt a maga nemében kiváló műalkotást. A kifogás, ha összegeznénk, talán az lenne, hogy a szobor nem ábrázol egy szép emberi típust, vastagok a végtagjai, stb., stb. Sajnos hozzászoktunk az olyan köztéri ábrázolásokhoz, amelyek a múlt század stílustörekvéseihez kapcsolódva többé-kevésbé naturalisztikusan ábrázolja az embert. Ezek leginkább bronzból készültek, s a bronz megengedi a figura szabadabb, lendületesebb mozgását. Medgyessy szobra ezek mellett talán valóban nem hat olyan elegánsan, ellenben sokkal mélyebb érzelmeket kelthet a nézőben. A strandon lévő szobor, a fésülködő, a kőtömegbe zárt szobrászi gondolat megtestesülése. Mindazokat a tulajdonságokat, amiket a kő anyaga megkövetel, a művész a legjobb érzékkel használja ki. Tehát nem bontja meg a kő tömör egységét, minden formát, tagot lehetőleg sommásan fogalmaz meg. Az emberi típust is ennek megfelelően választja meg egy tömör, nem karcsú nő alakjában. Mindezt azért, hogy az anyag adta lehetőséget kihasználva a legszuggesztívebb módon adja tudomásunkra a művész elképzelését a valóságról. Hogy ez a vaóság, az nyilvánvaló, mert, ha körülnézünk a szántóföldeken, a munkahelyeken sok ilyen egészséges típussal találkozunk. Nézzük hát szeretettel ezt a szobrot és próbáljunk megfeledkezni mindarról a benyomásról, amit holmi giccsek oltottak belénk. A műalkotás nemcsak a szórakoztatás célját szolgálja, hanem felvilágosít a világ jelenségeiről is. Ez a szobor méltón teljesíti ezt a feladatot. Medgyessy mesternek a közeljövőben kiállítása nyílik Hódmezővásárhelyen, ahol alkalmunk lesz majd részleteiben is szemlélni egy alkotásokban gazdag művész-ember életét, aki minden munkájával a közízlés nevelését szolgálja. I Bírálvány szobrászművész Hr" Várjuk a nyári melegek J s velünk együtt a legújabb fürdőruhamodellek is, amelyek az üzletek kirakataiban pompáznak a szivárvány valamennyi színében. A meleg megérkeztével tehát nem okoz gondot mibe öltözzék, illetve vetkőzzék a strandolni vágyó nők széles tábora. A divatos fürdőruhák közül bemutatunk kettőt. —» tessék választani. Két darabból áll ez a s*ífenyás vászonfürdőruha, mely* nek 150 forint az ára. Előnyét hogy vállpántja levehető —« szépen, egyenletesen le lehet „sülni“ benne. Nagy Hkemek örvend az alperi anyagból készült, csinos pikérátéttel díszített fürdőruha, melynek ára 95 TU Naponta háromszázötven mázsa káposzta A Csongrád megyei Mező meggy érkezik kirendeltségek gazdasági Termékeket Értékesítő Központ az utóbbi napokban mind nagyobb forgalmat bonyolított le zöldség- és gyümölcsárukból. A kínálat a különböző konyhakerti növények érésével párhuzamban egyre növekszik. A szentesi konyhakertészek például naponta 350 mázsa káposztát szállítanak és rövidesen sor kerül nagyobb mennyiségű karfiol eladására is. A gyümölcsfélék közül Csongrádról napi átlagban ötven mázsa hoz. A központ kirendeltségei egyébként most fejezték be az almára és a szőlőre vállalt szerződések megkötését. Küllönösan jó az eredmény Kisteleken és Bordányban. A szerződések eredménye megyei viszonylatban 135 százalék. Ez a túlteljesítés körülbelül 200 vagon árutöbbletet jelent a fogyasztók számára. Az alma- és szőlőszerződések után megkezdődik a szerződéskötés a görög- és sárga- dinnyére is. A „Vásárhelyi Szó“ új száma elé Egy esztendővel ezelőtt jelent meg Hódmezővásárhely kulturális szemléjének, a Vársárhelyi Szónak első száma. A lap most jubilál, s ez alkalomból összevont, 80 oldalas június—júliusi számmal jelentkezik az olvasók asztalán. Igen gazdagnak, az eddigieknél lényegesen értékesebbnek ígérkezik a július első napjaiban kiadásra kerülő kettős szám, s bizonyára megértésre talál az olvasók nagy táborában az anyagból tükröződő ama törekvés, hogy kilépve eddigi szűkös provincializmusából országos igényűvé emelkedjék a Vásárhelyi Szó. A jubileumi kettős számban Erdélyi József, Keszthelyi Zoltán, Sípos Gyula, Botár Béla, Reményi Béla, Kövesdy Lajos, Vöröss István versei. Bibó Lajos, Hunyady József, Kárász József elbeszélései, Dékány Károly regény-részlete jelenik meg. Láng István Radnóti Miklós költői útjáról. Szabó Ferenc Justh Zsigmond és az alföldi parasztság kapcsolatairól. Dömötör János a Baranyi Könyvtár történetéről, értékes ritkaságairól. Sipka Sándor Németh Lászó rövidesen kiadásra kerülő új regényéről, az Égető Eszterről emlékezik meg, s igen jelentős irodalomtörténeti dokumentumnak ígérkezik Péter László legújabb munkája, Csongrád megye irodalmi topográfiája, mely szintén a Vásárhelyi Szó új számát gazdagítja. A lap Föld és Élet rovatában Gazdapusztai Gyula rövidebb lélegzetű régészeti értekezése. Péczely Attila viharsarki vándorló növényekről írott színes cikke tarthat nagyobb érdeklődésre számot, míg a gazdag képzőművészeti rovatban Hoszpodár Zsuzsa a hetekben megjelent Tornyai-könyvről, Pogány Ö. Gábor pedig Kiss Lajosnak a vásárhelyi festőkről írott emlékezéseiről számol be. Új színt jelent a lap életében az első alkalommal szereplő kritikai rovat, s szépek lesznek Novák Lajos, Novotny Emil, Kőbán György egy-egy festményének reprodukciói is, amelyek a címoldalt, illetve a hátsó borítólappot díszítik. I