Viharsarok, 1956. július-szeptember (12. évfolyam, 154-231. szám)

1956-08-11 / 189. szám

Világ proletárjai egye»flljetek f\ VIHARSAROK ______________A 7. MI­P CSOM­­BÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A­­ MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 189. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. augusztus 11. Pártegységgel a szocialista demokráciáért (—N­L—) A pártegység fo­galmát annak idején Lenin alkotta meg. Eszerint a for­radalmi munkáspárt csak úgy teljesítheti történelmi feladatát, ha a párttagok a párt szervezeti szabályzatai követik s a párt politikájá­nak, programjának végrehaj­tásáért szervezetileg, világ­nézetileg, politikailag egysé­gesen cselekszenek. Ez az akarat és a cselekvés egysé­ge. A frakciók létezését nem tűrheti meg a párt, mert ez aláássa a párt egységét, gyen­­g­íti a párt ütőképességét. Nem új dolog ez a kommu­nista és munkáspártok éle­tében. Nem új dolog a mi pártunk történetében sem Napjainkban is sokat han­goztatott kérdés a pártegy­ség. Leszögezhetjük: az MDP harcait azért koronázhatta annyi sok siker, mert a párt alapjában véve egységes. S ez az egység sohasem az ég­ből hullott, hanem nehéz harcok árán kovácsolódott ki a párton belül. Ugyanakkor, ha részleteiben vizsgáljuk a párt egységét, találunk hiá­nyosságokat is. Ha például egységesebben, jobban politi­zálunk, előbbre jutottunk volna, akkor nem lett volna annyi jobb- és baloldali el­hajlás, ferdítés a párt politi­kájában. Ha a párttagok gyakorlatilag egységesebben küzdenének, lényegesen előbbre állnánk a termelő­szövetkezeti mozgalommal is. Mert, valljuk meg őszintén, a falun a párttagok akarat és cselekvés tekintetében ma sem egyöntetűek. Ezért is halad vontatottan az utóbbi időben a termelőszövetkezeti mozgalom. Egységben az erő, de ezt az egységet meg kell valósítani. A pártegység megvalósítá­sának fontos feltétele a párt­demokrácia tényleges kifej­lesztése. A többi között ezt tűzte ki célul a Központi Ve­zetőség július 18—21-i hatá­rozata, ami azt jelenti: igen­is, legyenek pártszerű viták a pártban, hiszen a pártta­goknak joguk van beleszólni a párt politikájába. Most, amikor a XX. kongresszus szelleme érvényesül a politi­kai életben, a párttagokon a sor, hogy éljenek jogaikkal, politizáljanak, mert ahol nincs meg a vélemények har­ca, ott pártélet sincs. Mond­junk bátran, nyíltan őszinte véleményt minden intézke­­­désről. Természetesen a jót se hallgassuk el, eredménye­ink népszerűsítésével sem ta­karékoskodjunk. Javítsuk, módosítsuk azokat a rendel­kezéseket, amelyeket az élet már túlhaladt, vagy esetleg nem váltak be. Mert a párt és kormány határozatainak hatását a lüktető életben, a dolgozók körében mérhetjük le igazán, mert csak ez lehet a határozatok tényleges pró­baköve. De ugyanakkor, ami­kor már kialakítottuk az egységes álláspontot, határo­zattá emeltük azt, akkor to­vább nincs helye a vég­nélküli vitáknak, hanem a centralizmus elvét követke­zetesen betartva cseleked­jünk egységesen, váltsuk va­lóra a párt politikáját. Azo­kat pedig, akik esetleg hely­telen véleményen vannak, nem legyőzni, hanem meg­győzni kell. A párttagok és a pártonkí­­vüliek ma már felszabadul­tan beszélnek, mert beszél­hetnek. Egyetértenek a Köz­ponti Vezetőség júliusi ülé­sének határozatával. Egyéb­ként ezt tükrözik Csongrád megyében a párttagok kü­lönböző fórumokon tett meg­nyilatkozásai. Útban va­gyunk tehát az egység felé. De ha nem akarunk újabb hibába esni, bátran, nyíltan be kell ismernünk és látnunk kell, hogy még sok tenniva­lónk van a pártegységért. Ideológiai fronton számos pártszervezetünkben több za­varos nézet is hangot kap. Ezt ki kell küszöbölni, he­nem fenyegetéssel, megtor­lással, hanem a marxizmus— leninizmus szelleméhez­ hű, ügyünket előbbre vivő vi­tákkal. A kommunistáknak Csongrád megy­ében is egysé­ges nézetet kell vallaniuk a közös cél elérése érdekében. Erre valók a pártban a viták, a taggyűlések. Ne csak szervezetileg le­gyenek egységesek a kommu­nisták, ugyanakkor legyen meg az akarat és a cselekvés egysége is. Ennek megvaló­sításáért komoly harcot kell folytatni, mert nem elég el­ismerni a párt programját, politikájának irányvonalát, hanem azért minden párttag­nak egységesen cselekednie kell még akkor is, ha min­dennel nem ért egyet. Ezt kimondja a párt­ alaptörvé­nye. A Szervezeti Szabályzat szerint a többség akaratának a kisebbség köteles alávetni magát, köteles végrehajtani a többség által meghatározott határozatokat. Kezdődjék meg tehát a pártszervezetekben a párt­egység következetes megva­lósítása. Az agitációt nem­csak a pártonkívüliek közt alkalmazzuk, a pártban is nagy szükség van rá. A ve­zetők és pártbizalmiak, va­lamint propagandisták a párttagokkal, a párttagok a néppel beszéljék meg a párt politikáját, türelmesen, sze­rényen, kommunistákhoz méltóan. Így láthatják egy­öntetűen a közös célt és így léphetnek fel egységesen a párt- és kormányhatározatok valóraváltásáért. Csak ilyen módszerekkel haladhatunk előre népgazdaságunk fej­­lesztésében, csak így válhat egyre láthatóbbá, csak így válhat egyre kézzelfoghatób­bá szocializmust építő mun­kánk eredményessége. Csak így ragyoghat be egyre több család ablakán a szellem napvilága és csak így való­sulhat meg minden család­ban a bőségesen terített asz­tal, az osztatlan szocialista kultúra. Lehet-e ennél szebb, embe­ribb, szívet, lelket gyönyör­ködtető programot adni? Aligha lehetne. Nagy meg­­tisztelés párttagnak lenni, olyan párt tagjának, mint az MDP, mert a mi pártunk úr­rá tud lenni a legnagyobb nehézségeken is és ez bizo­nyítja hallatlan nagy erejét. Igaz szóval, becsületes tet­tekkel erősítsük a nép bizal­mát pártunk iránt, s a párt­tagoknak a Központi Veze­tőségbe vetett hitét. Ötvenéves jubileumra készül a makói kórház A Makói Városi Tanács kórháza augusztus 20-án dél­előtt 10 órakor tartja műve­lődési otthonában 50 éves ju­bileumi ünnepségét. Az ünnepi megnyitó után dr. Tóth J. János igazgató is­merteti a kórház fél évszáza­dos történetét, Jó acélos búza termett Csongrádban Csongrádban, hazánk egyik kiváló búzatermő vidékén az idén a múlt évihez hasonló­an közepesnél jobb termést takarítottak be búzából. Eb­ben az évben 8000 holddal növelték a vetésterületet, s így legalább 750 vagonnal több a termés. Az idei búza minőségileg kiváló; míg ta­valy általában 70—78 hekto­liter súlyú volt, az idén a legtöbb termelőszövetkezet­ben felül van a nyolcvanon. Az országos hírű szentesi Fel­­szabadulás és Vörös Csil­lag, valamint több más ter­melőszövetkezetben 8Q—83 hektoliter súlyú acélos bú­zát arattak, ami vetőmagnak is kitűnő. A Csongrád megyei terme­lőszövetkezetek eddig mint­egy 50.000 mázsa, a szokott­nál jobb minőségű búzát­­ ad­tak át a Terményforgalmi Vállalatnak, amiért 30.000 fo­rint minőségi felárat kaptak. Hétfőn tart­ja alakuló gyűlését a Hódmezővásárhelyi Színházpártoló Egyesület Amint arról már egy múlt­kori vezércikkünkben beszá­moltunk, lesz színháza végre Vásárhelynek. Sikerrel járt a hosszú küzdelem: állandó társulatot kap a város, még­hozzá operettegyüttest. A pró­zai előadásokról pedig a Ma­gyar Játékszín központjának vándoregyüttese gondoskodik időről időre. Ennek megfele­lően a jövő tervei a követke­zőképpen alakulnak: A Bu­dapesten megszervezett együttes augusztus huszadika után érkezik Vásárhelyre. A Magyar Játékszín vezetői biz­tosították, hogy az együttes tagjainak összeválogatásánál a művészi színvonal volt a legfontosabb válogatási elv. Az operett-társulat az előze­tes tervek szerint szeptember elsején kezdi meg szereplé­sét Hódmezővásárhelyen, a Petőfi Művelődési Házban Kálmán: Csárdáskirálynő cí­mű nagyoperettj­ének­ bemu­tatásával. A további műsor­terv — váltakozva operett és prózai előadásokkal — a kö­vetkezőképpen alakulna: a '► Csárdáskirálynő« előadását Shaw: »­Nem lehessen tudni« című művének bemutatója követné. Utána kerülne sor Szigligeti: »Vén bakancson« ának előadására, majd Husz­­ka Jenő: »Mária főhadnagy« című operettje szerepelne műsoron. Az év utolsó bemu­tatójaként színpadra kerülne Ságodi József: »Hínár« című műve. A színház megalakulása mellett nagy fontosságú té­nyező a vásárhelyi színház­­élet szempontjából a Hódme­zővásárhelyi Színházpártoló Egyesület hétfői, hat órakor kezdődő alakuló gyűlése a Petőfi Művelődési Ház szín­háztermében. A színházpár­toló egyesület alapszabályza­tát csütörtökön, nyilvános ülésen tárgyalta meg és fo­gadta el a hódmezővásárhelyi tanács végrehajtó bizottsága. A színházpártoló egyesület részt vesz a megalakult szín­ház ügyeinek intézésében. Ugyanakkor a havonta tíz fo­rint tagsági díjat fizető egye­sületi tagoknak minden új bemutató egy előadására egy darab 25 százalékos kedvez­ményű jegyet biztosít. A hét­fői alakuló közgyűlésen dr. Mezei József, az előkészítő bizottság elnöke mond meg­nyitót, majd Dehény Kálmán, az előkészítő bizottság titká­ra számol be a bizottság ed­digi munkájáról, az egyesü­let előtt álló feladatokról és a színház megalakulásának, működésének körülményeiről. A beszámolót vita követi, majd sor kerül a Hódmező­vásárhelyi Színházpártoló Egyesület vezetőségének meg­választására. A beérkezett javaslatok alapján egyesületi elnököt, két alelnököt, tit­kárt, gazdaságvezetőt, jog­ügyi előadót, huszonöt tagú vezetőséget, hat vezetőségi póttagot választanak. Ugyan­akkor megválasztják a fe­gyelmi, a számvizsgáló, a fel­vételi és színházi bizottság tagjai is. Már hat magyar hajó járja a tengereket Nem vagyunk tengeri hata­lom, de az öt kis magyar ha­jó — a hatodik most áll munkába — tengereket jár­va jelentős deviza-megtaka­rítást és bevételt jelent nép­gazdaságunknak. A „Tisza“ tengerjáró hathetes útjáról most érkezett haza a csepeli kikötőbe. Legkisebb tenger­járónk a „Budapest“ a múlt héten indult el a fővárosból,­ most úton van Izmir-Alexan­­­­dria felé. A „Szeged“ tenger­­­járóhajó Izmirből úton van ha­ ■ ! .-afelé. A „Debrecen“ tengerjá­­­­ró Alexandriában horgonyoz. Az első kizárólag tengeri úti készült hajó a ,.Béke“ Braila és Alexandria, illetve Fiume és Alexandria között közle­kedik. Jelenleg román kikö­tőben tartózkodik. Legfiata­labb tengerjárónk a „Bala­ton“, ugyancsak­ mélymerülé­sű, így a Dunán nem tud fel­jönni. Jelenleg Brailában van, ahol felépítményét sze­relik s előreláthatólag au­gusztus közepén indul el első tengeri útjára Beirut-Ale­­xandria felé. Hunyadi János emlék­ünnepségeR a megyében — 50 százalékos vasúti kedvezmény a résztvevőknek —­ Már közöltük, hogy Cson­grád megyében több­felé em­lékünnepséget rendeznek Hunyadi János halálának 500. évfordulója alkalmával. Az ünnepségeket mindenütt a Hazafias Népfront rendezi, Makón szombaton este 8 órai kezdettel a Petőfi-park­­­ban­ a szabadtéri színpadi,­­ugyancsak­ szombaton ejté­ 11 órakor Szentesen pedig a Tóth József színházteremben tartanak ünnepi gyűlést. Vasárnap este­ 8 órai­ kez­dettel Hódmezővásárhelyen a Petőfi Művelődési Házban tartják meg a Hazafias Nép­front rendezésében a Hunya­­di-emlékünnepséget. Augusztus 12-én a Hunya­­di-emlékünnepségekre Hód­mezővásárhelyre vagy Sze­gedre vidékről beutazók 50 százalékos vasúti kedvez­ményt vehetnek igénybe. El­utazáskor teljesértékű­­ jegyet kell váltaniok, visszautazás előtt viszont a már felhasz­nált jegyet le kell bélyegez­tetni az ünnepség színhelyén a tanács bélyegzőjével, s ilyen formán díjtalanul­ le­het visszautazni. Képviselői beszámolók Lövő Ferenc elvtárs, or­­szággyűlési képviselő augusz­tus 15-én, szerdán este 7 óra­kor tart képviselői beszámo­lót a Hazafias Népfront ren­dezésében Hódmezővásárhe­lyen a VII. kerületi pártház­ban (Mátyás utca) a VII. és a szomszédos kerületekben lakó választók részére. B. Papp Mihály országgyű­lési képviselő ugyancsak a Hazafias Népfront rendezésé­ben augusztus 15-én, szerdán délután 3 órakor a Makói Gépgyárban tart képviselői beszámolót a gépgyár dolgo­zói részére. ­RbiLatá&t akartam­ írni.. .! BALÁSTYAI TAPASZTALATOK _ Nem vagyok újságíró, mégis ripor­tot akartam írni a Kistelek és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet balás­­tyai helyi szerveinek munkájáról. Ar­ról, hogyan segítik elő a párt Központi Vezetősége határozatainak megvalósí­tását, az egyszerű termelési társulások létrehozását, a falu­ és város közötti kölcsönös áruforgalmi kapcsolat to­vábbfejlesztését. Csalódtam. Büszkél­kedni szerettem volna eredményeink­kel, s nem tudok. Talán éppen azért nem, mert nem az irodában, hanem az országúton, a felvásárló telepen, a boltban mondották el a valóságot a dolgozó parasztok egyszerű őszinte sza­vakkal.* Taggyűlést hirdettek.­ Arról lett vol­na szó, hogy ne Kistelekről irányítsák a balástyai földművesszövetkezeti tag­ságot, hanem saját maguk — a 400 tag közül 25 jelent meg. * A felvásárlótelepen folyik a felvá­sárlás. Nagyon unalmas ez a munka, egész nap ugyanazok a szavak hangza­nak el: — Legyen szíves tegye a mér­legre — abba a ládába öntse — itt írja alá A boltokban? — Kérek 10 kiló rézgálicot — nincs. — Két deka élesz­tőt kérek — nincs. — Grízt... szalon­nát .­.., cukorkát..., nyári inget..., sallert. : — nincs — nincs — nincs. A citrompótló és reggeli ital vásárlásá­nál megnézzük a vásárolt cikket és azt látjuk, hogy fél éve lejárt a szavatos­sági határidejük, forgalomba se hoz­hatók. A cigaretta penészes — ez még semmi — mondják a vásárlók, mert ha kekszet, kristálycukrot, nápolyit vá­sárolunk, sokszor petróleumízű, ehető t­­je­ i. A italbolt udvarának nincs kapu­ja, a WC düledezik, ajtaja hiányzik. * Nem csoda, ha a dolgozó parasztok ilyen körülmények között nem kapnak kedvet a társulásra. Holott a földmű­­ves szövetkezetnek — mint a társulás legegyszerűbb formájának — kellene megszerettetni a szövetkezés gondola­tát. Ehelyett azonban csupán arra tö­rekednek, hogy minél több jövedelme legyen a szövetkezetnek. Az árucikkek hiánya, a szövetkezeti boltok elhanya­golása, a dolgozóik figyelmetlen kiszol­gálása nem segíti elő a tagság bizal­mát. Ilyen körülmények között a dol­gozó parasztok nem láthatják a szö­vetkezés előnyét, nem érzik maguké­nak saját _ földmű­v­es szövetk­ezetüket. • Pártunk Központi Vezetőségének határozatai a tömegpolitikai munka ki­­szélesítését tűzték a szövetkezeti moz­galom elé. Balástyán azonban maradt minden a régiben. A felvásárlótelepen gépiesen végzik munkájukat, nincs egy szavuk a dolgozó parasztokhoz. Még eladott áruik értékét is csak akkor jegyzik be szövetkezeti könyvükbe, ha a szövetkezeti tagok kérik. Pedig az értékesített áruk után 15 százalék visszatérítést kaphatnak az évi ered­ményből. Sajnos, sok szövetkezeti tag elfelejti bejegyeztetni, pedig ha erre figyelmeztetnék, még meg is köszön­nék a szövetkezet dolgozóinak. A társulások szervezéséről ■ szó sem esik. Bár most lenne ideje a termény­­szállítás, a gépi munkára való társu­lások szervezésének, mely előnyt je­lent s elsőbbséget biztosít a dolgozó parasztoknak. Sorolhatnám tovább a szövetkezet tömegpolitikai munkájá­nak a hiányosságait. De száz szóba­n­ is egy a vége, a kisteleki körzeti föld­művesszövetkezet nem törődik kellően balástyai helyi szervével. Nem fordít elég figyelmet a tagság aktivizálásár... nem veszi figyelembe a tagság helyes javaslatait, nem intézkedik megfelelően a hibák kijavításáról. * Nagy feladat vár a f­öldművesszövet­­­kezet vezetőségére e hiányosság felszá­molásában. Azonban a helyi pártszer­vezetnek és tanácsnak is fokozottabb segítséget kell nyújtania, mert a dol­gozó parasztság életszínvonalán­ak megjavítása, kulturális felemelkedé­sének elősegítése, a falu szocialista át­alakítása közös feladat s erre a Köz­ponti Vezetőség július 13—21-i hatá­rozata mindannyiunk figyelmét felhív­ja: „Hatékonyan támogatni kell a földművesszövetkezeti mozgalmat és ennek keretében az egyszerű géphas­z­­nálati, gyümölcs, zölds­ég, méhész és borjúnevelő stb. termelési társulásokat, szakcsoportokat. Létrehozatalukhoz és a már meglevő fejlesztésükhöz mind az állami, mind pedig a pártszervek adjanak fokozottabb segítséget“. Koczka Sándor MÉSZÖV munkatársa

Next