Viharsarok, 1956. július-szeptember (12. évfolyam, 154-231. szám)
1956-09-19 / 221. szám
szerda, 1956. szeptember 19. A tagosítást nem lehet megakadályozni Szegváron is tudósítanak, mivel a termelőszövetkezetek rendelkeznek a törvényesen előírt holdak számával. A községben 177 tagosításban érintett termelővel beszélgettek el, akik a közös megállapodás folytán belementek a cserébe. Több mint ötvenen voltak viszont, akik nem fogadták el a tagosító bizottság ajánlatát, ragaszkodván saját födjükhöz. Olyanok is akadtak, akik a tagosító bizottság előtt lefolytatandó cseretárgyaláson meg sem jelentek. Sajnos akadnak olyanok a faluban, akik azt gondolják, hogy a tagosítást meg lehet akadályozni. Ilyen illető Gyapjas Lászlóné, (Kontra u. 25.), aki Frank Erzsébet Rómában élő földtulajdonos megbízottja. Gyapjasné rendkívül kihívóan viselkedett a tagosító bizottság előtt. Kovács István volt kisgazdapárti elnök is vagy 10 tagosításban érintett középparasztot szervezett meg. Együtt mentek el a Iaincsházára azzal, hogy nem vállalnak semmiféle földcserét. Még Vígh Kálmán tanácstagot is annyira befolyásolták, hogy ő sem akar a földcseréről hallani. Egy másik eset: Gál János, aki szintén érintett a tagosításban, azt mondta Mezei Józsefnek, a szegvári tagosító bizottság elnökhelyettesének, amikor az köszönt neki az utcán, hogy „Köszönj a kutyának“. Pedig nem Mezei József találta ki a tagosítást, hanem ezt szükségszerűen népi demokratikus kormányunk rendelte el a termelőszövetkezetek fejlesztésének fontos követelményeként, hogy egy tagba — legalább is mennél nagyobb tagba — legyen a termelőszövetkezetek földje, mert ez által még eredményesebben tudnak gazdálkodni, A tagosítást akadályozni tehát helytelen dolog és rendelet is be is ütközik. Ezért, sokkal jobban tennék azok a gazdák, akik esetleg rossz befolyás alá kerültek, inkább a tanácsra és a tagosító bizottságra hallgatnának, mert a tagosítást egyesek kedvéért úgy sem fogják félbehagyni. Arra viszont ügyelnie kell a tagosító bizottságnak, hogy a lehetőségekhez mérten — törvényesen — mindkét fél közös megegyezésével ne szenvedjenek hátrányt azok a termelők sem, akiknek földjük a tagosításba beleesik. Erre viszont ügyelnek is Szegváron, de ehhez több megértés szükséges egyes termelők részéről és saját érdekükben ne zárkózzanak el a cseretárgyalás elől. A Szatymazi tanácstagok személyes példamutatása nyomán a lakosság becsülettel teljesíti államunk iránti kötelezettségét Szatymaz dolgozói a választások alkalmával a mimikában becsülettel helytálló, állampolgári kötelezettségeiket példásan teljesítő társaikat választották tanácstagokká. A megválasztott tanácstagok tudják, hogy legfontosabb kötelességük személyes példamutatással tevékenyen részt venni a tanács munkájában és a reájuk bízott feladatokat a nép érdekeinek szem előtt tartásával elvégezni. A tanácstagok magánéletükben is igyekeznek méltóvá lenni a felelősségteljes tanácstagi tisztséghez. Ha a feladatok teljesítését nézzük, megállapíthatjuk, hogy a szatyrmazi tanácstagok élenjárnak és példát mutatnak választóiknak, akik követik őket. Jóleső érzéssel gondolnak arra, hogy igyekezetük jutalma: épül, szépül a község, növekszik a lakosság anyagi jóléte, fejlődik a kulturális élet és az egészségügy. Az adófizetésben Szatymaz járási viszonylatban mindig az élen járt. A XII. negyedévi tervét szintén teljesíteni fogja, mert Dezső Sándor, Farkas Lajosné, Szarvas Lászlóné, Kovács István, Hajas György, Sári János, Csányi István és a többi tanácstag személyes példamutatásukkal, felvilágosító munkával nagyban elősegíti a tervteljesítést. Ugyanez mondható el a begyűjtési eredményekről is. Szatymaz a begyűjtési tervek teljesítésében is élenjár. Mihályi János járási tanácstag, mint begyűjtési megbízott, továbbá Budai Ferenc, Sári János, Király István, Gémes István, Bárkányi István, Vér Sándor, Rácz János tanácstagok és társaik beadási kötelezettségük példamutató teljesítésén kívül kitartó felvilágosító munkát végeztek választóik körében. Ennek eredménye,hogy Szatymaz járási viszonylatban az elsők között van. A termelést illetően sincs lemaradás. Kamenszki Béla, Kovács István és a többiek gyümölcs- és szőlőtermelő szakört létesítettek, ezüstkalászos és más mezőgazdasági szakirányú tanfolyamokat szerveznek igen jó eredménnyel. A községfejlesztési terv maradéktalan teljesítése érdekében is eredményesen tevékenykednek a tanácstagok. 71.000 forintos költséggel betonlapból gyalogjárót építenek. Ifjú Juhász János, Vér Sándor, Sípos István tanácstagok jó szervező munkával 40—50 főt nyertek meg társadalmi munkára és saját maguk is kivették részüket a munkából. Már eddig több mint 5.000 forint értékű az elvégzett társadalmi munka. A tervbe vett belvízlevezetési munkákat is sikerrel elvégezték. Gémes József tanácstag egymaga több mint 100 főt, Matula János tanácstag 50 és Széll István tanácstag 30 kívülállót szervezett be társadalmi munkára. Jól szervezett munkával több mint 12.000 forintot takarítottak meg. A tanács vezetőinek irányításával ezideig 100.000 forint értékű létesítményeket valósítottak meg. Felépült a tűzfigyelőtorony, megtörtént a fásítás, a választókerületeket elsősegélynyújtó mentőládákkal szerelték fel, parkosították a középületek környékét, kiegészítették a népkönyvtárat, új hangoshíradót vettek, folyamatban van a tűzoltószertár, a tornaterem építése, közvilágítás kibővítése. A v. b.-titkár és a tanácstagok kezdeményezésére 1g0 méter hosszúságban vízvezetékbővítés lesz és ezzel a középületekre, üzleteket ellátják vízzel és kifolyó is létesül. Végül, de nem utolsóként, meg kell még említeni Ábrahám Mihály, Koza Imre, Tóth Mihály, Szanka János, Bozóki Mihályné tanácstagokat, akik a termelőszövetkezetek fejlesztésében értek el kiváló é’ményeket. Szatymaz dolgozói látva tanácstagjaik ténykedéseit, igyekeznek eleget tenni kötelezettségeiknek, mert tudják, hogy ezzel is előresegítik a község fellendülését, a községfejlesztési tervek teljesítését, melynek kapcsán, anyagi és kulturális előnyökhöz jut a lakosság. Tokody Béla fl MEDOSZ megyebizotságának felhívása A MEDOSZ megyebizottsága felhívja az üzemi bizottságok figyelmét, hogy a Népszava 1956. szeptember 15-i számában megjelent a SZOT elnökségének határozat-tervezete. E tervezetet szeptember 30-ig kibővített üzemi bizottsági ülésen tárgyalják meg és utána október 15-ig bizalmi csoport üléseken vitassák meg. Az elhangzott javaslatokat az üzemi bizottság összesítse és október 25-ig a MEDOSZ megye bizottságához juttassa el, hogy a megye javaslatait összesíteni tudja és az illetékes szerveknek el tudja küldeni. , , • MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága Visszakapja a szegedi egyetem a doktorrá avatás jogát A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanácsa hétfőn tartotta idei tanévnyitó ünnepélyét Az ünnepi beszédet Baróti Dezső rektor mondotta, amelyben hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetem oktatói gárdája a múltban is következetesen harcolt a tudomány haladásáért és a jelenben is mindent megtesz azért, hogy az egyetem betölthesse tudományos politikai és pedagógiai feladatát. Székely Lajos az egyetemi pártbizottság nevében beszélt az értelmiség megváltozott helyzetéről, a tudomány embereinek megbecsüléséről, a tudományos munka nagy jelentőségéről. Sőtér István, az oktatásügyi miniszter első helyettese szólalt fel ezután. Elismerőleg nyilatkozott a szegedi egyetem nagy szerepéről a múltban és a jelenben, majd hangsúlyozta, hogy az egyetem minden segítséget megkap, hogy betölthesse országos kulturális misszióját és az ország tudományos életének egyik tényleges központja legyen. Beszélt a tudományos munka elsődleges fontosságáról, az értelmiség megnövekedett szerepéről, az egyetemi autonómia szükségességéről és arról, hogy az egyetem vissza fogja nyerni doktor-avatási jogát. Végül a közönség lelkes tapsai között kiosztotta «Az oktatásügy kiváló dolgozója« okleveleket a vele járó 7 ezer forint pénzjutalommal. Oklevelet kaptak: Wagner Richárd, Budó Ágoston és Kolozsvári Gábor egyetemi tanárok, Pauncz Rezső egyetemi docens, Herczeg Ferenc gazdasági rektorhelyettes, Geschek Miklósné és Kovács Vilmos, a dékáni hivatal főelőadója, illetve előadója. »Kiváló dolgozó« oklevelet kapott Déri Károly műhelyvezető és Kucseni Imre szakmunkás. Elekromos vízmelegítő készül Szegeden A Szegedi Tudományegyetem kémiai intézetének két munkatársa, Lakos Antal és Szabadi László még 1950-ben megszerkesztette egy vízcsapra szerelhető elektromos vízmelegítő mintapéldányát. Most, hogy a Szegedi Fémipari Vállalatnál nemrégiben létrejött a város újításokat kivitelző első műhelye, sor kerülhetett az elgondolás valóra váltására. A vízmelegítő külső borítóját műanyagból préselik az üzemben. A belső anódlapokat és a veztékeket tartó tok rendkívül szilárd, még ha kőre ejtik, akkor sem törik el. A készülék jól használható majd kisebb mosáshoz, főzéshez, borotválkozáshoz, stb. Fogyasztása alig haladja meg a 100 wattot. A mintapéldány elkészülte után megteszik az előkészületeket a sorozatgyártáshoz. I 3 «Bajok az ördöngösi építkezéseken» — Hozzászólás a Viharsarok cikkéhez — A Viharsarok szeptember 15-i számában megjelent Nagy László elvtárs cikke, mely a Kláramajori Állami Gazdaság építőipari dolgozóinak panaszaival foglalkozik. A MEDOSZ megyebizottságának az a véleménye, hogy a cikkben felvetett panaszok jogosak. Úgy hisszük, az ilyen cikkek segítenek bennünket is, más szerveket is arra, hogy sokkal gyorsabban és lelkiismeretesebben foglalkozzunk a dolgozók problémáival és ha valahol elakadunk, bátran forduljunk az illetékes szervek felé a sajtón keresztül is. Az ördöngösi építőipari dolgozók panaszát személyesen a Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának építési előadójával, Farkas elvtárssal a helyszínen vizsgáltuk meg és a következő intézkedéseket tettük: •A Varga Imre elvtárs által kért 60—75 százalékos normaenyhítést a dolgozók megkapták, azonban ez csak 1.80 forinttal emeli köbméterenként a falazás munkabérét. Mivel nem oldódott meg ezáltal a dolgozók panasza (negyedosztályú téglával falaztak, ami azt jelenti, hogy a téglának 90—95 százaléka törött és a műszaki feltételek, valamint az építőanyagok nem megfelelőek), helyi norma felvételét rendeltük el. A dolgozóknak az eddig kifizetett és a helyi norma által felvett különbséget ki kell fizetni. A dolgozók eddig valóban egyszer kaptak fizetést havonta, közbelépésünkre ezentúl minden hó 10-én és 20-án fogják fizetésüket megkapni. A mentőláda ki volt adva az építőipari dolgozóknak, azonban azt elhagyták. Most a munkahelyre egy újonnan feltöltött mentőládát vitettünk ki. A cikknek azon részével, melyben azt állítja, hogy én azt a kijelentést tettem: bérügyekkel nem foglalkozok — nem értek egyet. Ilyen kijelentést sem én, sem a MEDOSZ megyebizottságának egyetlen egy tagja sem jelenthet ki, mert megyebizottságunk minden dolgozója külön-külön, de együttesen is képviseli a dolgozók összes érdekeit. Hiányolom a cikkből azt, hogy a felsőbb szervek felé nem veti fel a hiányokat, mégpedig azt, hogy az építőipari norma az állami gazdaságok építkezésére nem jó. Az építőiparban a műszaki feltételek és az anyagellátás másképpen van biztosítva, mint az állami gazdaságokban, ahol úgyszólván »kisüzemileg» folyik az építkezés. Éppen ezért azt kérjük az illetékes szerveinktől, hogy az állami gazdaságok műszaki feltételeinek megfelelően készíttessék el a normákat. Az anyagellátásért Nagy elvtárs teljes egészében az igazgatót teszi felelőssé. Az igaz, hogy a megérkezett anyag kiszállításáért az igazgató elvtárs a felelős, azonban az is igaz, hogy az Építésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata az állami gazdaságokat mostohán kezeli. Erre példa a következő: az állami gazdaságok építőanyagukat az első negyedévben csak nagyon kis százalékban kapták meg, hivatkozva arra, hogy az árvíz sújtotta területre kell. Ebben igaza van az É. M. Anyagellátó Vállalatának, azonban abban nincs igaza, hogy az állami gazdaságok építkezésétől a negyedik negyedévi keretből 60 százalékot vontak el azzal a jelszóval, hogy a második negyedévben megtakarításuk volt. A második negyedévben igaz, hogy volt megtakarítás, tetőfedő anyagból, mert nyilván a tetőt csak akkor lehet feltenni a házra, ha a falak már elkészültek. Éppen ezért nem tartjuk helyesnek az É. M. Anyagellátó Vállalat intézkedését, mert ezzel az állami gazdaságok területén mintegy 20 lakással épül kevesebb az előírt tervnél. Korám Mihály, a MEDOSZ megyebizottságának elnöke ! Eddig 230 holdat vetettek be ősziekkel Hódmezővásárhelyen Nemrégiben egyesült a Csapajev és Úttörő Tsz Hódmezővásárhelyen Május 1 Tsz néven. Az egyesült szövetkezetben igen lendületesen halad az őszi munka. Száz hold őszi árpát, 18 hold őszi takarmánykeveréket már elvetettek és 160 katasztrális holdat, megtrágyáztak. Az Engels Tsz-ben befejeződött a trágyázás. A Bem Tsz-ben tíz hold földet káposztarepcével vetettek be. Eddig a város határában 230 katasztrális holdat vetettek be ősziekkel, a tsz-ek pedig 1200 holdat trágyáztak meg. Még nem volt példa arra, hogy a tsz-ek ilyen, nagy területen trágyáztak volna kora ősszel. A város határában eddig mintegy 2200 hold vetőszántás van. Gyöngyházkagyló tenyésztési kísérletek a Szegedi Tudományegyetemen A Szegedi Tudományegyetem állatrendszertani intézetének adjunktusa, Horváth Andor évek óta foglalkozik egyebek között a hazai gyöngyházkagyló tenyésztésének és ipari felhasználásának kérdéseivel. Nemrég két monográfiát írt »Gyöngyháztermelésre alkalmas kagylók tenyésztése« és »A kagylóhús értékesítése« címmel. Megállapítása szerint a folyóinkban, s állóvizeinkben élő kagylófajták mintegy három« negyed részének gyöngyház héját lehetne ipari célra —bútorberakás, dísztárgyak, Szegeden például a híres halbicska készítésére használni. Ez csak az iparban mintegy évi egymillió forint értékű valutamegtakarítást jelentene, mert a Külkereskedelmi Minisztérium adata szerint annyit fordítanak gyöngyház importálására. A kagylók fehérjedús testét sertések etetésére lehetne jól hasznosítani. A kutató kidolgozta az alkalmas kagylófajtákat a tenyésztő telepek létesítésének módszereit is. Ilyen telepeken ki lehetne fejleszteni a kagylók fokozott gyöngyháztermelő tulajdonságait. Egyik alkalmas tenyésztőterület lenne a Tiszának Szeged melletti nagy holtága, ahol jelenleg is óriási mennyiségben található az ipari célra használható fajták egyike, az úgynevezett festőkagyló. Ismertük meg a Twe?Ggazdasági szövotVo^'i mogalomról szóló határozatot A saját termények értékesítésének kedvező feltételei Bizonyára sok szőlőtermelő tsz tagjai fogadták örömmel, a Minisztertanácsnak azt a határozatát, hogy abban az esetben, ha boraik, vagy gyümölcspálinkájuk a márkázási előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal elláthatják és forgalomba hozhatják. A pusztamérges bor országszerte híreses kedvező alkalom kínálkozik, tehát a Rákóczi Tsz számára. A tsz-ek önállóságának növelését jelenti, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar a jövőben közvetlenül a tsz-ektől is vásárolhat bort. A termelői borkimérési engedélyek kiadását pedig a községi, illetve városi tanácsok v. b. kereskedelmi szakigazgatások szerveire bízták. A tsz-ek telephelyükön poharazási engedélyt is kaphatnak, ezen túlmenően állami pincék használatba adásával is elősegítik a tsz-ek borértékesítő tevékenységét. Ugyanilyen jelentős, hogy a közös és háztáji gazdaságban tartott tehenektől származó tejnek a beadásra és értékesítésre előírt mennyiségen felüli részét saját tejfeldolgozó üzemeikben dolgozhatják fel a tsz-ek, s a tejből sajtot és vajat készíthetnek. Azoknak a tsz-eknek, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő adottságok, gépeket bocsátanak rendelkezésére. Gondoskodnak arról is, hogy a szerződés alapján átadott tej után 40—60 százalék fölözött tejet, vagy írót és savót kapjanak a tsz-ek visszatérítés ellenében, amely a növendék állatnevelést mozdítja elő előnyösen. Viszont a szerződött tej ellenértékének 30 százalékát előlegként a tsz részére előleg-számlára ki lehet fizetni. Ilyenformán a szállítandó tej ellenértékének 30 százalékát a munkaegységek után járó pénzelőleg osztásra lehet felhasználni. Számos olyan termelőszövetkezetünk van, amely nagy mennyiségben értékesíti terményeit (hagymát, almát, burgonyát stb.) A tsz-ek részére e Minisztertanács határozata biztosítja a jövőben a nagybani értékesítéssel járó előnyöket s az ezzel kapcsolatos magasabb árakat. A magasabb ár megilleti a termelőszövetkezeti csoportokat és termelői társulásokat is. Úgyszintén az értékesítés előnyösebbé tételét szolgálja, hogy 1956. október 1-től kezdődően a közös és háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötelezettségen felüli részére szállítási szerződést köthetnek a tsz-ek és tszcs-k, közvetlenül a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az üzemélelmezési vállalatokkal, kórházakkal, vagy üzemi konyhákkal. Használják ki a szövetkezetek ezeket az előnyös értékesítési lehetőségeket, Szerkesztői üzenetek Malinovszky utcai lakosok, Hódmezővásárhely: Közölték, hogy az úttestről a mélyen fekvő járdára lezuhant egy kislány, mert az úttest szélén nincs korlát. A városi tanács értesítette a szerkesztőséget, hogy az építés alatt lévő Tóaljai úttal kapcsolatban a szükséges korlátot felállítják. Cs. Kis Kálmán, Szentes: A lapban megjelent levelére a szentesi KISKER Vállalat közölte, hogy a tejivóban azért volt lassú a kiszolgálás, mert egy dolgozó szabadságon volt. Ma már a forgalom zökkenőmentes. Érintkezésbe léptek a helyi Tejipari Vállalattal annak érdekében, hogy a tejivó elsőnek kapja meg a tejet, s ez se okozzon fennakadást a fogyasztók ellátásában. Klauzál utcai lakosok, Hódmezővásárhely: A Klauzál utca külső szakaszán kérelmezett árok beburkolására ebben az évben pénz nem áll rendelkezésre. Azonban ennek az utcának átépítése napirenden van, s amennyiben a szükséges rajzok elkészülnek és a jövő évben a szükséges pénzösszeg meg lesz az egész utcán befedik a csatornát. I