Viharsarok, 1956. július-szeptember (12. évfolyam, 154-231. szám)

1956-09-19 / 221. szám

szerda, 1956. szeptember 19. A tagosítást nem lehet megakadályozni Szegváron is tudósítanak, mi­vel a termelőszövetkezetek ren­delkeznek a törvényesen előírt holdak számával. A községben 177 tagosításban érintett terme­lővel beszélgettek el, akik a közös megállapodás folytán be­lementek a cserébe. Több mint ötvenen voltak viszont, akik nem fogadták el a tagosító bi­zottság ajánlatát, ragaszkodván saját födj­ükhöz. Olyanok is akadtak, akik a tagosító bizott­ság előtt lefolytatandó csere­­tárgyaláson meg sem jelentek. Sajnos akadnak olyanok a fa­­luban, akik azt gondolják, hogy a tagosítást meg lehet akadá­lyozni. Ilyen illető Gyapjas Lászlóné, (Kontra u. 25.), aki Frank Erzsébet Rómában élő földtulajdonos megbízottja. Gyapjasné rendkívül kihívóan viselkedett a tagosító bizottság előtt. Kovács István volt kisgaz­dapárti elnök is vagy 10 tago­­­­sításban érintett középparasztot­­ szervezett meg. Együtt mentek el a Iaincsh­ázára azzal, hogy nem vállalnak semmiféle földcserét. Még Vígh Kálmán tanácstagot is annyira befolyásolták, hogy ő sem akar a földcseréről halla­ni. Egy másik eset: Gál János, aki szintén érintett a tagosítás­ban, azt mondta Mezei József­nek, a szegvári tagosító bizott­ság elnökhelyettesének, amikor az köszönt neki az utcán, hogy „Köszönj a kutyának“. Pedig nem Mezei József találta ki a tagosítást, hanem ezt szükség­szerűen népi demokratikus kor­mányunk rendelte el a termelő­­szövetkezetek fejlesztésének fon­tos követelményeként, hogy egy tagba — legalább is mennél na­gyobb tagba — legyen a terme­lőszövetkezetek földje, mert ez­­ által még eredményesebben tud­­­­nak gazdálkodni,­­ A tagosítást akadályozni te­hát helytelen dolog és rendelet i­s be is ütközik. Ezért, sokkal job­ban tennék azok a gazdák, akik esetleg rossz befolyás alá kerül­tek, inkább a tanácsra és a ta­gosító bizottságra hallgatnának, mert a tagosítást egyesek ked­véért úgy sem fogják félbe­hagyni. Arra viszont ügyelnie kell a tagosító bizottságnak, hogy a lehetőségekhez mérten — törvényesen — mindkét fél közös megegyezésével ne szen­vedjenek hátrányt azok a ter­melők sem, akiknek földjük a tagosításba bele­esik. Erre vi­szont ügyelnek is Szegváron, de ehhez több megértés szükséges­­ egyes termelők részéről és saját­ érdekükben ne zárkózzanak el a cseretárgyalás elől. A Szatymazi tanácstagok személyes példamutatása nyomán a lakosság becsülettel teljesíti államunk iránti kötelezettségét Szatymaz dolgozói a vá­lasztások alkalmával a mim­ikában becsülettel helytálló, állampolgári kötelezettségei­ket példásan teljesítő társai­kat választották tanácstagok­ká. A megválasztott tanács­tagok tudják, hogy legfonto­sabb kötelességük személyes példamutatással tevékenyen részt venni a tanács munká­jában és a reájuk bízott fel­adatokat a nép érdekeinek szem előtt tartásával elvé­gezni. A tanácstagok ma­gánéletükben is igyekeznek méltóvá lenni a felelősségtel­jes tanácstagi tisztséghez. Ha a feladatok teljesíté­sét nézzük, megállapíthat­juk, hogy a szatyrmazi ta­nácstagok élenjárnak és pél­dát mutatnak választóiknak, akik követik őket. Jóleső ér­zéssel gondolnak arra, hogy igyekezetük jutalma: épül, szépül a község, növekszik a lakosság anyagi jóléte, fejlő­dik a kulturális élet és az egészségügy. Az adófizetésben Szatymaz járási viszonylatban mindig az élen járt. A XII. negyed­évi tervét szintén teljesíteni fogja, mert Dezső Sándor, Farkas Lajosné, Szarvas Lászlóné, Kovács István, Hajas György, Sári János, Csányi István és a többi ta­nácstag személyes példamu­tatásukkal, felvilágosító munkával nagyban elősegíti a terv­teljesítést. Ugyanez mondható el a begyűjtési eredményekről is. Szatymaz a­­ begyűjtési ter­vek teljesítésében is élenjár. Mihályi János járási tanács­tag, mint begyűjtési megbí­zott, továbbá Budai Ferenc, Sári János, Király István, Gémes István, Bárkányi Ist­ván, Vér Sándor, Rácz Já­nos tanácstagok és társaik beadási kötelezettségük pél­damutató teljesítésén­­ kívül kitartó felvilágosító munkát végeztek választóik körében. Ennek eredménye,­­hogy Szatymaz járási viszonylat­ban az elsők között van. A termelést illetően sincs lemaradás. Kamenszki Béla, Kovács István és a többiek gyümölcs- és szőlőtermelő szakört létesítettek, ezüstka­lászos és más mezőgazdasági szakirányú tanfolyamokat szerveznek igen jó ered­ménnyel. A községfejlesztési terv maradéktalan teljesítése ér­dekében is eredményesen te­vékenykednek a tanácsta­gok. 71.000 forintos költség­gel betonlapból gyalogjárót építenek. Ifjú Juhász János, Vér Sándor, Sípos István tanácstagok jó szervező mun­kával 40—50 főt nyertek meg társadalmi munkára és saját maguk is kivették részüket a munkából. Már eddig­ több mint 5.000 forint értékű az elvégzett társadalmi munka. A tervbe vett belvízlevezetési munkákat is sikerrel elvé­gezték. Gémes József tanács­tag egymaga több mint 100 főt, Matula János tanácstag 50 és Széll István tanácstag 30 kívülállót szervezett be társadalmi munkára. Jól szervezett munkával több mint 12.000 forintot takarí­tottak meg. A tanács vezetőinek irányí­tásával ezideig 100.000 fo­rint értékű létesítményeket valósítottak meg. Felépült a tűzfigyelőtorony, megtörtént a fásítás, a választókerülete­ket elsősegélynyújtó mentő­­ládák­kal szerelték fel, parko­sították a középületek kör­nyékét, kiegészítették a nép­könyvtárat, új hangoshíradót vettek, folyamatban van a tűzoltószertár, a tornaterem építése, közvilágítás kibőví­tése. A v. b.-titkár és a tanács­tagok kezdeményezésére­­ 1g0 méter hosszúságban vízveze­tékbővítés lesz és ezzel a középületekre, üzleteket el­látják vízzel és kifolyó is lé­tesül. Végül, de nem utolsóként, meg kell még említeni Ábra­­hám Mihály, Koza Imre, Tóth Mihály, Szanka János, Bozóki Mihál­yné tanácstago­kat, akik a termelőszövetke­zetek fejlesztésében értek el kiváló é­­­­’ményeket. Szatymaz dolgozói látva tanácstagjaik ténykedéseit, igyekeznek eleget tenni kö­telezettségeiknek, mert tud­­já­k, hogy ezzel is előresegí­­tik a község fellendülését, a községfejlesztési tervek teljesítését, melynek kap­csán, anyagi és kulturális előnyökhöz jut a lakosság. Tokody Béla fl MEDOSZ megyebizotságának felhívása A MEDOSZ megyebizottsága felhívja az üzemi bizottsá­gok figyelmét, hogy a Népszava 1956. szeptember 15-i számá­ban megjelent a SZOT elnökségének határozat-tervezete. E ter­vezetet szeptember 30-ig kibővített üzemi bizottsági ülésen tár­gyalják meg és utána október 15-ig bizalmi csoport üléseken vitassák meg. Az elhangzott javaslatokat az üzemi bizottság összesítse és október 25-ig a MEDOSZ megy­e­ bizottságához juttassa el, hogy a megye javaslatait összesíteni tudja és az il­letékes szerveknek el tudja küldeni. , , • MEDOSZ Csongrád megyei Bizottsága Visszakapja a szegedi egyetem a doktorrá­ avatás jogát A Szegedi Tudományegye­tem egyetemi tanácsa hétfőn tartotta idei tanévnyitó ün­nepélyét Az ünnepi beszédet Baróti Dezső rektor mondot­ta, amelyben hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetem ok­tatói gárdája a múltban is következetesen harcolt a tu­domány haladásáért és a jelenben is mindent meg­tesz azért, hogy az egyetem betölthesse tudományos po­litikai és pedagógiai fel­adatát. Székely Lajos az egyetemi pártbizottság nevében be­szélt az értelmiség megválto­zott helyzetéről, a tudomány embereinek megbecsüléséről, a tudományos munka nagy jelentőségéről. Sőtér István, az oktatás­ügyi miniszter első helyette­se szólalt fel ezután. Elisme­rőleg nyilatkozott a szegedi egyetem nagy szerepéről a múltban és a jelenben, majd hangsúlyozta, hogy az egyetem minden segít­séget megkap, hogy betölt­hesse országos kulturális misszióját és az ország tudo­mányos életének egyik tényleges központja legyen. Beszélt a tudományos mun­ka elsődleges fontosságáról, az értelmiség megnövekedett szerepéről, az egyetemi auto­nómia szükségességéről és arról, hogy az egyetem vis­­­sza fogja nyerni doktor-ava­tási jogát. Végül a közönség lel­kes tapsai között kiosztotta «Az oktatásügy kiváló dol­gozója« okleveleket a vele járó 7 ezer forint pénzjuta­lommal. Oklevelet kaptak: Wagner Richárd, Budó Ágos­­ton és Kolozsvári Gábor egyetemi tanárok, Pauncz Rezső egyetemi docens, Her­­czeg Ferenc gazdasági rek­torhelyettes, Geschek Mik­­lósné és Kovács Vilmos, a dé­káni hivatal főelőadója, illet­ve előadója. »­Kiváló dolgozó« oklevelet kapott Déri Károly műhelyvezető és Ku­cseni Imre szakmunkás. Elekromos vízmelegítő készül Szegeden A Szegedi Tudományegye­tem kémiai intézetének két munkatársa, Lakos Antal és Szabadi László még 1950-ben megszerkesztette egy víz­csapra szerelhető elektromos­­ vízmelegítő mintapéldányát. Most, hogy a Szegedi Fém­­­­ipari Vállalatnál nemrégiben létrejött a város újításokat kivitelző első műhelye, sor kerülhetett az elgondolás va­­lóra váltására. A vízmelegítő külső borító­ját műanyagból préselik az üzemben. A belső anód­lapo­­kat és a veztékeket tartó tok rendkívül szilárd, még ha kőre ejtik, akkor sem törik el. A készülék jól használ­ható majd kisebb mosáshoz, főzéshez, borotválkozáshoz, stb. Fogyasztása alig halad­ja meg a 100 wattot. A min­tapéldány elkészülte után megteszik az előkészületeket a sorozatgyártáshoz. I 3 «Bajok az ördöngösi építkezéseken» — Hozzászólás a Viharsarok cikkéhez — A Viharsarok szeptember 15-i számában megjelent Nagy László elvtárs cikke, mely a Kláramajori Állam­i Gazdaság építőipari dolgozói­nak panaszaival foglalkozik. A MEDOSZ megyebizott­ságának az a véleménye, hogy a cikkben felvetett pana­szok jogosak. Úgy hisszük, az ilyen cikkek segítenek bennünket is, más szerveket is arra, hogy sok­kal gyorsabban és lelkiisme­retesebben foglalkozzunk a dolgozók problémáival és ha valahol elakadunk, bátran forduljunk az illetékes szer­vek felé a sajtón keresz­tül is. Az ördöngösi építőipari dol­gozók panaszát személyesen a Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgató­ságának építési előadójával, Farkas elvtárssal a helyszí­nen vizsgáltuk meg és a kö­vetkező intézkedéseket tet­tük: •A Varga Imre elvtárs ál­­­­­tal kért 60—75 százalé­kos n­ormaenyhítést a dolgo­zók megkapták, azonban ez csak 1.80 forinttal emeli köb­méterenként a falazás mun­kabérét. Mivel nem oldódott meg ezáltal a dolgozók pana­sza (negyedosztályú téglával falaztak, ami azt jelenti, hogy a téglának 90—95 szá­zaléka törött és a műszaki feltételek, valamint az építő­anyagok nem megfelelőek), helyi norma felvételét ren­deltük el. A dolgozóknak az eddig kifizetett és a helyi norma által felvett különb­séget ki kell fizetni.­­ A dolgozók eddig való­­­­ban egyszer kaptak fi­zetést havonta, közbelépé­sünkre ezentúl minden hó 10-én és 20-án fogják fizeté­süket megkapni.­­ A mentőláda ki volt adva az építőipari dol­gozóknak, azonban azt el­hagyták. Most a munkahely­re egy újonnan feltöltött mentőládát vitettünk­­ ki. A cikknek azon részével, melyben azt állítja, hogy én azt a kijelentést tettem: bér­ügyekkel nem foglalkozok — nem értek egyet. Ilyen kije­lentést sem én, sem a MEDOSZ megyebizottságá­nak egyetlen egy tagja sem jelenthet ki, mert megyebi­zottságunk minden dolgozója külön-külön, de együttesen is képviseli a dolgozók összes érdekeit. Hiányolom a cikkből azt, hogy a felsőbb szervek felé nem veti fel a hiányokat, mégpedig azt, hogy az építő­ipari norma az állami gazda­ságok építkezésére nem jó. Az építőiparban a műszaki fel­tételek és az anyagellátás másképpen van biztosítva, mint az állami gazdaságok­ban, ahol úgyszólván »kis­­üzemileg» folyik az építke­zés. Éppen ezért azt kérjük az illetékes szerve­inktől, hogy az állami gaz­daságok műszaki feltételei­nek megfelelően készíttes­sék el a normákat. Az anyagellátásért Nagy elvtárs teljes egészében az igazgatót teszi felelőssé. Az igaz, hogy a megérkezett anyag kiszállításáért az igaz­gató elvtárs a felelős, azon­ban az is igaz, hogy az­ Épí­tésügyi Minisztérium Anyag­ellátó Vállalata az állami gazdaságokat mostohán ke­zeli. Erre példa a következő: az állami gazdaságok építő­anyagukat az első negyedév­ben csak nagyon kis száza­lékban kapták meg, hivatkoz­­va arra, hogy az árvíz súj­totta területre kell. Ebben igaza van az É. M. Anyag­ellátó Vállalatának, azonban abban nincs igaza, hogy az állami gazdaságok épít­kezésétől a negyedik ne­gyedévi keretből 60 száza­lékot vontak el azzal a jelszóval, hogy a má­sodik negyedévben megtaka­rításuk volt. A második ne­gyedévben igaz, hogy volt megtakarítás, tetőfedő anyag­ból, mert nyilván a tetőt csak akkor lehet feltenni a házra, ha a falak már elkészültek. Éppen ezért nem tartjuk he­lyesnek az É. M. Anyagellátó Vállalat intézkedését, mert ezzel az állami gazdaságok területén mintegy 20 lakás­sal épül kevesebb az előírt tervnél. Korám Mihály, a MEDOSZ megye­­bizottságának elnöke ! Eddig 230 holdat vetettek be ősziekkel Hódmezővásárhelyen Nemrégiben egyesült a Csapajev és Úttörő Tsz Hódme­zővásárhelyen Május 1 Tsz néven. Az egyesült szövetkezetben igen lendületesen halad az őszi munka. Száz hold őszi árpát, 18 hold őszi takarmánykeveréket már elvetettek és 160 ka­­tasztrális holdat, megtrágyáztak. Az Engels Tsz-ben befejeződött a trágyázás. A Bem Tsz-ben tíz hold földet káposztarepcével vetettek be. Eddig a város határában 230 katasztrális holdat vetettek be ősziekkel, a tsz-ek pedig 1200 holdat trágyáztak meg. Még nem volt példa arra, hogy a tsz-ek ilyen, nagy terü­leten trágyáztak volna kora ősszel. A város határában eddig mintegy 2200 hold vetőszántás van. Gyöngyházkagyló tenyésztési kísérletek a Szegedi Tudomány­egyetemen A Szegedi Tudományegye­tem állatrendszertani intéze­tének adjunktusa, Horváth Andor évek óta foglalkozik egyebe­k között a hazai gyöngyházkagyló tenyésztésé­nek és ipari felhasználásának kérdéseivel. Nemrég két mo­nográfiát írt »Gyöngyházter­­melésre alkalmas kagylók te­nyésztése« és »A kagylóhús értékesítése« címmel. Megál­lapítása szerint a folyóink­ban, s állóvizeinkben élő kagylófajták mintegy három« negyed részének gyöngyház héját lehetne ipari célra —­­bútorberakás, dísztárgyak, Szegeden például a híres hal­bicska készítésére használni. Ez csak az iparban mintegy évi egymillió forint értékű valutamegtakarítást jelente­ne, mert a Külkereskedelmi Minisztérium adata szerint annyit fordítanak gyöngyház importálására. A kagylók fe­hérjedús testét sertések ete­tésére lehetne jól hasznosí­tani. A kutató kidolgozta az­ al­kalmas kagylófajtákat a te­nyésztő telepek létesítésének módszereit is. Ilyen telepe­ken ki lehetne fejleszteni a kagylók fokozott gyöngyház­termelő tulajdonságait. Egyik alkalmas tenyésztőterület lenne a Tiszának Szeged melletti nagy holtága, ahol jelenleg is óriási mennyiség­ben található az ipari célra használható fajták egyike, az úgynevezett festőkagyló. Ismertük­ meg a Twe?Ggazdasági szövotVo­^'i mo­galomról szóló határozatot A saját termények értékesítésének kedvező feltételei Bizonyára sok szőlőter­melő tsz tagjai fogadták örömmel, a Miniszterta­nácsnak azt a határozatát, hogy abban az esetben, ha boraik, vagy gyümölcspá­linkájuk a márkázási elő­írásoknak megfelelnek, sa­ját márkájukkal elláthat­ják és forgalomba hozhat­ják. A pusztamérges­ bor országszerte híres­es ked­vező alkalom­­ kínálkozik, te­hát a Rákóczi Tsz számára. A tsz-ek önállóságának növelését jelenti, hogy az állami és szövetkezeti ven­déglátóipar a jövőben köz­vetlenül a tsz-ektől is vá­sárolhat bort. A termelői borkimérési engedélyek ki­adását pedig a községi, il­letve városi tanácsok v. b. kereskedelmi szakigazgatá­sok szerveire bízták. A tsz-ek telephelyükön poha­­razási engedélyt is kaphat­nak, ezen túlmenően állami pincék használatba adásá­val is elősegítik a tsz-ek borértékesítő tevékenysé­gét. Ugyanilyen jelentős, hogy a közös és háztáji gazda­ságban tartott tehenektől származó tejnek a beadásra és értékesítésre előírt mennyiségen felüli részét saját tejfeldolgozó üzeme­ikben dolgozhatják fel a tsz-ek, s a tejből sajtot és vajat készíthetnek. Azok­nak a tsz-eknek, ahol rendelkezésre állnak a meg­felelő adottságok, gépeket bocsátanak rendelkezésé­re. Gondoskodnak arról is, hogy a szerződés alapján átadott tej után 40—60 szá­zalék fölözött tejet, vagy írót és savót kapjanak a tsz-ek visszatérítés ellené­­­ben, amely a növendék ál­latnevelést mozdítja elő előnyösen. Viszont a szerző­dött tej ellenértékének 30 százalékát előlegként a tsz részére előleg-számlára ki lehet fizetni. Ilyenformán a szállítandó tej ellenérté­kének 30 százalékát a mun­kaegységek után járó pénz­előleg osztásra le­het fel­használni. Számos olyan termelő­­szövetkezetünk van, amely nagy mennyiségben értéke­síti terményeit (hagymát, almát, burgonyát stb.) A tsz-ek részére e Miniszter­­tanács határozata biztosít­ja a jövőben a nagybani értékesítéssel járó előnyö­ket s az ezzel kapcsolatos magasabb árakat. A maga­sabb ár megilleti a terme­lőszövetkezeti csoportokat és termelői társulásokat is. Úgyszintén az értékesítés előnyösebbé tételét szol­gálja, hogy 1956. október 1-től kezdődően a közös és háztáji gazdaságból szár­mazó termékeiknek a be­adási, értékesítési és szer­ződéses kötelezettségen fe­lüli részére szállítási szer­ződést köthetnek a tsz-ek és tszcs-k, közvetlenül a kis­kereskedelmi, vendéglátó­ipari és az üzemélelmezési vállalatokkal, kórházakkal, vagy üzemi konyhákkal. Használják ki a szövet­kezetek ezeket az előnyös értékesítési lehetőségeket, Szerkesztői üzenetek Malinovszky utcai lakosok, Hódmezővásárhely: Közölték, hogy az úttestről a mélyen fekvő járdára lezuhant egy kislány, mert az úttest szélén nincs kor­lát. A városi tanács értesítette a szerkesztőséget, hogy az építés alatt lévő Tóaljai úttal kapcso­latban a szükséges korlátot fel­állít­j­ák­. Cs. Kis Kálmán, Szentes: A­ lapban megjelent levelére a szentesi KISKER Vállalat kö­zölte, hogy a tejivóban azért volt lassú a kiszolgálás, mert egy dolgozó szabadságon volt. Ma már a forgalom zökkenő­mentes. Érintkezésbe léptek a helyi Tejipari Vállalattal annak érdekében, hogy a tejivó első­nek kapja meg a tejet, s ez se okozzon fennakadást a fogyasz­tók ellátásában. Klauzál utcai lakosok, Hód­­mezővásárhely: A Klauzál utca külső szakaszán kérelmezett árok beburkolására ebben az évben pénz nem áll rendelke­zésre. Azonban ennek az utcá­nak átépítése napirenden van, s amennyiben a szükséges rajzok elkészülnek és a jövő évben a szükséges pénzösszeg meg lesz az egész utcán befedik a csa­tornát. I

Next