Viharsarok, 1956. október (12. évfolyam, 232-256. szám)

1956-10-02 / 232. szám

— i fl. A ‹ & 3 › v­ . ο. a­.A r·.ov VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1) AZ MDF CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTS­ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 232. szám T Ara: 50 m­.C.- ' "‚ Kedd, 1956. október 2. —^■ ■■WH I ........ ill I I NSBN­—r ­éu­m. a hivatali apparátus és a tanácsok tömegkapcsolata Írta: Török István, a megyei tanács v. b.-elnökhelyettese Csongrád megye tanácsainak tömegkapcsolata az utóbbi hó­napokban javult. Az a számos változás, intézkedés, ami köz­életünkben megtörtént, nagy­mértékben elősegítette a taná­csok demokratizmusának kibon­takozását. A tanácstagok, állan­dó bizottságok tevékenysége megélénkült. A tanácsülésen mind gyakrabban szólnak bele az állami munka irányításába. A valamennyi tanácsfokozatnál bevezetett interpelláció növelte a tanácstagok érdeklődését a ta­nácsülések iránt. A lakosság is növekvő bizalommal fordul hi­vatalainkhoz, amiben nem kis szerepe van a szocialista törvé­­­nyesség megszilárdulásának. Azonban a kétségtelen jelen­tős előrehaladás mellett a be­­következett fejlődés ütemét sok tekintetben lassítja a hivatali apparátusban még meglévő las­­sú, bürokratikus ügyintézés. Az apparátus gyakran mellőzi a tanácstagok, a lakosság vélemé­nyének meghallgatását, az­­ el­végzendő munkákba való bevo­nását. Nem tart szoros kapcsola­tot a tanácstagokkal, az állandó bizottságokkal. Pedig ez közér­dekű döntések előtt igen hasz­nos volna. Augusztusban példá­ul Mindszentről névtelen levél érkezett a Magyar Rádióhoz, amelyben a levélíró elpanaszol­ja, hogy a községben a déli órákban egyetlen italbolt sincs nyitva. Ezt természetesen sokan kifogásolták. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a bejelen­tést megvizsgálta, megállapítot­ta, hogy a panasz jogos. Intéz­kedett is, hogy egy italboltot a déli órákban is tartsanak nyitva. Azt hiszem, ha a nyitvatartási idő megállapítása előtt megkér­dezték volna a tanácstagokat, akkor ez ügyet levelezgetés nél­kül is el lehetett volna intézni és egy sor bosszúságtól megsza­­badultunk volna. Az apparátus gyakran rideg a hivatalainkat felkereső felek­kel szemben. Antal István mind­szenti lakos ugyancsak a Ma­­gyar Rádióhoz fordult panasz­­szal, amelyben előadta, hogy a III. kerület vízellátása rossz és az egyik utcában kikapcsolták a vezetéket. A panasz jogos volt. A Szentesi Járási Tanács VKG osztálya helyesen intézkedett, de erről a következőképpen érte­sítette a panaszost: „A Magyar Rádióhoz írt panaszbeadványá­ra válaszolva az alábbiakat köz­löm: mivel a Horváth Gy. ut­cai kútnak vezetékhálózata kor­szerűtlen, így érthető, hogy cím és társainak vízellátása nem volt kielégítő. Panaszolja ám levelében, hogy a III. kerületi anyakútról a vezetéket levágták, illetve azóta az arra levőknek nincs vizük. Közlöm címmel, hogy az eredeti állapotot visz­­szaállították és így a vízellátás a jövőben biztosítva lesz“. Az ilyen válaszok nem na­gyon serkentik a dolgozókat ar­ra, hogy bátran forduljanak a tanácshoz panaszaikkal, észre­vételeikkel. Nem tudom milyen választ kapott volna Antal Ist­ván, ha nincs igaza. Feltétlenül szükséges, hogy hivatalaink dol­gozói mindenkor udvariasan magyarázzák meg intézkedései­ket. Lehetőleg meg kell ma­gyaráznunk intézkedéseink oka­it. Fel kell használni hivatali ténykedéseinket a tömegek fel­világosítására, pártunk politiká­jának magyarázására. A tömegek bevonása az álla­mi munkába helyes törekvés. Ezt egyedül a végrehajtó bizott­ságok nem tudják ellátni. Szük­séges, hogy a szakigazgatási szervek is törekedjenek erre. Ennek egyik eszköze, ha a fon­tosabb problémákat a szakigaz­gatási szervek megbeszélik a tanácstagokkal, a lakossággal. A makóiak előtt különösen ismere­tes, hogy a Honvéd-telepet egy nagyobb csapadék nyomban el­önti belvízzel, mert alacsony fekvésű és kiépítetlen, elhanya­golt a csatornahálózata. A Ma­kói Városi Tanács a hónap ele­jén csatorna felújításra ötszáz­ezer forintot kapott. Munkaerő­­hiány miatt azonban még hozzá sem kezdett a csatornák kitisz­tításához. Véleményem szerint a városi tanács végrehajtó bizott­ságának, VKG osztályának a lakossághoz és elsősorban a Hon­véd-telep lakosságához kellene fordulni ez ügyben, hogy on­nan kerüljenek ki a munkavál­lalók. Mert azontúl, , hogy a kollektív szerződésben biztosí­tott munkabért a város fizeti, ép­pen ezt a telepet védik munká­jukkal az újabb elöntésektől. Az elöntések idején a lakosság jog­gal szokta felvetni: „Tisztítas­sa a város a csatornát“. Most itt az alkalom, csak segítsenek. Ezt azonban nem lehet az író­asztal mellett megszervezni, ha­nem a tanácstagok kisgyűlései, az egyéni agitációja útján. A Makói Járási Tanács már sok­kal eredményesebben dolgozott. A kapott kétszázezer forintnak már több mint felét felhasználta a jó időben, mert bátran nyúlt a fenti módszerhez. A hivatali apparátus sokrétű munkát végez. Ehhez elenged­hetetlen a megfelelő politikai és szakmai képzettség. Elsősorban a jogszabályok, szakmai utasítá­sok ismerete. Különösen közsé­gekben, de felsőbb tanácsi szin­ten sem ritka a szakképzettség hiánya. Nem kevés az olyan ta­nácsi dolgozók száma, akik nem képezik magukat rendszeresen; ahhoz, hogy elkerüljük a gya­kori törvénysértéseket, egysze­rűbb, gyorsabb legyen az állam­­igazgatás, feltétlenül szükséges: a hivatali dolgozók rendszere­sen képezzék magukat mind politikailag, mind szakmailag. Egyre nagyobb mértékben kell bevonni az államigazgatási mun­kába a jogászokat, közgazdászo­kat, pénzügyekben járatos sze­mélyeket. Az elmondottak csak néhány gondolatot fejeztek ki a hivatali apparátussal kapcsolatban, amelyek hozzájárulhatnak a ta­nácsok demokratizmusához, de azt hiszem, hogy mind a végre­hajtó bizottságoknak, mind a szakigazgatási szervek dolgozói­nak nem szabad elfelejteni, a XX. kongresszus megállapítá­sát. 5.Jól szervezett, a néphez közelálló és pontosan dolgozó apparátus nélkül a szocialista építés semmilyen területét nem lehet irányítani“» 1" Ernő és Joszip Broz-Tito találkozott a Krimben Hruscsovnál Jalta, szeptember 30. (TASZSZ) Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége vasár­nap abba a nyaralóba érkezett, ahol N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára üdül. Szintén ideérkezett a Krímben üdülő Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára is. Tito, feleségével, Hruscsov­­val és Gerő Ernővel közös sétát tett a ten­gerparton, ahol az államférfiak összetalál­koztak a Livagyija szanatórium üdülőven­dégeivel, elbeszélgettek velük és közös fényképet készítettek. N. Sz. Hruscsov és Joszip Broz-Tito, fe­leségük és Gerő Ernő ezután a jaltai he­gyekbe indultak sétára. Itt csatlakozott hozzájuk N. A. Bulga­­nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Szocsiból érkezett üdülésre a Krímbe. A sétán jugoszláv vendégek is részt vet­tek: Alekszandar Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Gyúró Pucar, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke, Micsunovics, moszkvai jugoszláv nagykövet és felesége, Dizdarevics, a moszkvai jugoszláv nagykövetség első tit­kára és Zsezselj tábornok. A sétán részt vett Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja és felesége, Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára és felesége, Furceva, az SZKP Központi Bizottságának és moszkvai váro­si bizottságának titkára, Korotcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa elnöksé­gének elnöke, Grecsko marsall és felesége, Szerov hadseregtábornok és felesége, vala­mint Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. A séta után ebéden vettek részt, amely baráti, szívélyes légkörben zajlott le. „A párt és a Hazafias Népfront köré tömörülve végezzünk továbbra is eredményekben gazdag jó munkát" — Nagy Dániel elvtárs Szegváron képviselői beszámolót tartott _ Vasárnap délelőtt a szeg­vári dolgozóknak jelentős eseményben volt részük: nagygyűlés keretében Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese tartott képviselői beszámolót. A gyűlést nagy érdeklődés előz­te meg. A szegv­ári dolgozók a Köz­ponti Vezetőség júliusi ha­tározata óta egyre jobban érdeklődnek az ország dol­gai iránt. Ezt hangsúlyozta beszámoló­jában Nagy Dániel elvtárs is, amikor rámutatott a beszá­moló-gyűlés jelentőségére. — Olyan időben tarthatjuk ezt a nagygyűlést, amikor dolgozó népünk bátrabban, felszabadult szellemben és légkörben tárhatja fel a hi­bákat, tehet javaslatokat azok megszüntetésére, kijavítására. Nagy Dániel elvtárs beszé­dében rámutatott a Köz­ponti Vezetőség júliusi ülésé­nek jelentőségére és röviden­­ érintette azokat a hibákat, amelyeket a helytelen sztá­lini politika alkalmazásával politikánkban elkövettünk. — Hiba volt az is — mon­dotta —, hogy az országgyű­lés, mint legfőbb államha­talmi szerv, nem végzett kellő ellenőrző és irányító tevé­kenységet. Ezért a tanácsok és az államigazgatási, vala­mint begyűjtési szervek gyak­ran megsértették a dolgozó nép küldöttei által hozott tör­vényeket. Sok esetben az egyes minisztériumok állás­pontja érvényesülhetett ak­kor is, ha az nem szolgálta minden esetben a dolgozó nép érdekeit. A továbbiakban Nagy Dá­niel elvtárs nagy érdeklődés közepette beszélt a júliusi párthatározatokról és az azt követő eseményekről. — Országgyűlésünk leg­utóbbi ülése már kezdett al­kotmányunk szellemében dol­gozni. Több mint nyolc éve veszek részt az országgyűlés munkájában, de a legutóbbi, július 30-tól augusztus 4-ig tartó ülésszak volt az egyik legemlékezetesebb számomra, hiszen népünk érdekeinek, alkotmányunk szerepének megfelelő fontos határozato­kat hozott. Ezután állandóan érvényesülnie kell az országgyűlés ellen­őrző és irányító tevékeny­ségének. A gyűlés részvevői nagy ér­deklődéssel hallgatták a­ be­számolóban az országgyűlési képviselők tevékenységéről szóló részt.­­ Az országgyűlési képvi­selők tevékenységére vonat­­­kozó határozat szerint — mondotta Nagy Dániel elv­­társ — a képviselő köteles sűrűn választói körében tartózkodni, beszámolókat, fogadónapokat tartani. Mun­kájáról a megyei képviselő­csoportnak és az országgyű­lésnek rendszeresen be kell számolnia. Az országgyűlési képvise­lőnek — megbízatásának megfelelően — a nép kül­dötteként kell eljárnia a tanácsoknál, a minisztéri­umoknál és az egyéb or­szágos szeneknél. Munkájában támaszkodnia kell a dolgozó néptömegek alkotó javaslataira és kezde­ményezésére. Nagy Dániel elvtárs a be­számoló további részében a második ötéves tervről, a Központi Vezetőség célkitű­zéseiről, valamint a dolgozó parasztok kötelezettségeiről beszélt.­­ A Központi Vezetőség határozatai célul tűzték ki dolgozó népünk jólétének emelését, hazánk szocialista fejlesztését. Ezeknek a hatá­rozatoknak a megvalósítása egész népünk érdeke. Éppen ezért fogjon össze minden becsületes, hazáját, a dolgozó népét szerető, saját és gyer­mekeinek boldog jövőjét építő jószándékú ember... Ennek az összefogásnak"- a szellemében beszélt Nagy Dá­niel elvtárs a szegvári dol­gozó parasztok előtt álló köz­vetlen feladatokról, a mos­tani őszi munkákról, a szá­razság, az üzemanyaghiány gondjairól, továbbá a mező­­gazdaság fejlesztéséről és a termelőszövetkezeti mozga­lomról. Kijelentette: a Hazafias Népfront-moz­galomnak a dolgozó pa­rasztság széleskörű bevo­násával fáradhatatlanul kell tevékenykednie e nagyszerű célok megvalósí­tása érdekében. — Arra kérem Szegvár község dolgozóit — mondotta befejezésül Nagy Dániel elv­társ —, hogy a párt és a Ha­zafias Népfront köré tömö­rülve végezzünk továbbra is­­ eredményekben gazdag jo­g munkát és jelenthessem az­­ országgyűlésnek, hogy Szeg-­­­vár dolgozói szívvel-lélekkel­­ haladnak a júliusi úton. A képviselői beszámoló után sok felszólaló jelentke­zett. Többnyire egyéni prob­lémákat, sérelmeket vetettek fel az aszállyal, a begyűjtés­sel, az adóval, a kukorica sza­­bad felvásárlásával kapcso­latban. Sok szó esett a tago­sításról is. A felszólalók kis része a községi út kérdései­ről, a rehabilitálás követke­zetes végrehajtásáról, az ál­lami szervek javuló maga­tartásáról beszélt. Nagy Dániel elvtárs vála­szában egyenként kitért a felszólalók problémáira, hosz­­szasan­ beszélt a begyűjtés, je­lentőségéről, idézett a tagosí­­tási törvényerejű rendeletből és a kukorica szabadfelvásár­lási rendeletből. • A gyűlés végén a képviselő elvtárs kérte­­választóit, hogy kéréseikkel, problémáikkal szóban, vagy írásban keres­sék fel ,és gondjaikra, baja­ikra igyekszik orvoslást ta­lálni. Nagy elvtárs a mielőbbi viszontlátás reményében bú­csúzott el a szegváriaktól, hi­szen novemberben egésznapos fogadónapot tart, amikor egyénileg hosszasan és részletesen elbeszélget Szegvár dolgozóival. Addig is többször meg akarja láto­gatni a községet. Hegyes elsők a begyűjtésben Szeptember tizedikével le­zárult az alkotmány tisztele­tére indított begyűjtési ver­seny. Sajnálattal kell azon­ban megállapítani, hogy me­gyénkben sem község,­­ sem város, sem járás nem ért el országos helyezést. Megyei viszonylatban a járások kö­zül a "makiji szerezte meg az elsőséget 105,8 százalékával; a városok közül 114.35 szá­zalékos teljesítésével Makó tört az élre, maga mögött hagyva a versenyszakasz so­rán állandóan vezető Csong­­rádot és Szentest. A ver­senyben három község ért el megyei helyezést: első Mind­szent, második Földeák és harmadik Nagymágocs. Ezek a községek egyenként hat-, illetve öt- és négyezer forint községfejlesztési jutalmat kaptak. A három község dolgozó parasztságának döntő több­sége megértette azt, hogy az országnak szüksége van a beadás maradéktalan teljesí­tésére. Emellett lehetővé tet­ték, hogy községük a ver­senyben jó eredményt érjen el és megkapja a megérde­melt községfejlesztési jutal­mat. A termelőszövetkezetek közül a szentesi Felszabadu­lás Tsz lett az első, a máso­dik helyet pedig a kiszombo­­ri Petőfi Tsz szerezte meg. A két termelőszövetkezet a versenyben elért eredmé­nyeiért 4.000, illetve 3.500­ forint pénzjutalomban ré­­szesíti. Most, a Nagy , Októberi­ Szocialista Forradalom tisz­teletére indított begyűjtési versenybe kapcsolódjék be minden dolgozó paraszt, hogy megyénkben országos helyezésű községek és váro­sok is legyenek. Nem kö­zömbös egyetlen termelőnek sem, hogy a községfejleszté­si jutalmat melyik község, vagy város kapja meg. Ép­pen ezért minden dolgozó paraszt tartja érdemesnek a beadás teljesítését, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indí­tott begyűjtési versenyben az ő községe legyen az első. Horváth Gyula Éljen tízezer évig Október 1-e Kína nagy timne- más építése terén elért“ — álla­pítja meg a magyar államférfiak üdvözlő távirata a Kínai Nép­köztársaság fennállásának 7. év­­fordulója alkalmából. Képünkön fát ültetnek a kínai fiatalok.. . pe: 1949. október 1-én kiáltot­ták ki a Kínai Népköztársasá­got. „A magyar nép őszinte csodálattal és elismeréssel kíséri a baráti kínai nép ragyogó ered­ményeit, amelyeket a szocializm

Next