Viharsarok, 1956. október (12. évfolyam, 232-256. szám)
1956-10-02 / 232. szám
— i fl. A ‹ & 3 › v . ο. a.A r·.ov VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1) AZ MDF CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 232. szám T Ara: 50 m.C.- ' "‚ Kedd, 1956. október 2. —^■ ■■WH I ........ ill I I NSBN—r éum. a hivatali apparátus és a tanácsok tömegkapcsolata Írta: Török István, a megyei tanács v. b.-elnökhelyettese Csongrád megye tanácsainak tömegkapcsolata az utóbbi hónapokban javult. Az a számos változás, intézkedés, ami közéletünkben megtörtént, nagymértékben elősegítette a tanácsok demokratizmusának kibontakozását. A tanácstagok, állandó bizottságok tevékenysége megélénkült. A tanácsülésen mind gyakrabban szólnak bele az állami munka irányításába. A valamennyi tanácsfokozatnál bevezetett interpelláció növelte a tanácstagok érdeklődését a tanácsülések iránt. A lakosság is növekvő bizalommal fordul hivatalainkhoz, amiben nem kis szerepe van a szocialista törvényesség megszilárdulásának. Azonban a kétségtelen jelentős előrehaladás mellett a bekövetkezett fejlődés ütemét sok tekintetben lassítja a hivatali apparátusban még meglévő lassú, bürokratikus ügyintézés. Az apparátus gyakran mellőzi a tanácstagok, a lakosság véleményének meghallgatását, az elvégzendő munkákba való bevonását. Nem tart szoros kapcsolatot a tanácstagokkal, az állandó bizottságokkal. Pedig ez közérdekű döntések előtt igen hasznos volna. Augusztusban például Mindszentről névtelen levél érkezett a Magyar Rádióhoz, amelyben a levélíró elpanaszolja, hogy a községben a déli órákban egyetlen italbolt sincs nyitva. Ezt természetesen sokan kifogásolták. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a bejelentést megvizsgálta, megállapította, hogy a panasz jogos. Intézkedett is, hogy egy italboltot a déli órákban is tartsanak nyitva. Azt hiszem, ha a nyitvatartási idő megállapítása előtt megkérdezték volna a tanácstagokat, akkor ez ügyet levelezgetés nélkül is el lehetett volna intézni és egy sor bosszúságtól megszabadultunk volna. Az apparátus gyakran rideg a hivatalainkat felkereső felekkel szemben. Antal István mindszenti lakos ugyancsak a Magyar Rádióhoz fordult panaszszal, amelyben előadta, hogy a III. kerület vízellátása rossz és az egyik utcában kikapcsolták a vezetéket. A panasz jogos volt. A Szentesi Járási Tanács VKG osztálya helyesen intézkedett, de erről a következőképpen értesítette a panaszost: „A Magyar Rádióhoz írt panaszbeadványára válaszolva az alábbiakat közlöm: mivel a Horváth Gy. utcai kútnak vezetékhálózata korszerűtlen, így érthető, hogy cím és társainak vízellátása nem volt kielégítő. Panaszolja ám levelében, hogy a III. kerületi anyakútról a vezetéket levágták, illetve azóta az arra levőknek nincs vizük. Közlöm címmel, hogy az eredeti állapotot viszszaállították és így a vízellátás a jövőben biztosítva lesz“. Az ilyen válaszok nem nagyon serkentik a dolgozókat arra, hogy bátran forduljanak a tanácshoz panaszaikkal, észrevételeikkel. Nem tudom milyen választ kapott volna Antal István, ha nincs igaza. Feltétlenül szükséges, hogy hivatalaink dolgozói mindenkor udvariasan magyarázzák meg intézkedéseiket. Lehetőleg meg kell magyaráznunk intézkedéseink okait. Fel kell használni hivatali ténykedéseinket a tömegek felvilágosítására, pártunk politikájának magyarázására. A tömegek bevonása az állami munkába helyes törekvés. Ezt egyedül a végrehajtó bizottságok nem tudják ellátni. Szükséges, hogy a szakigazgatási szervek is törekedjenek erre. Ennek egyik eszköze, ha a fontosabb problémákat a szakigazgatási szervek megbeszélik a tanácstagokkal, a lakossággal. A makóiak előtt különösen ismeretes, hogy a Honvéd-telepet egy nagyobb csapadék nyomban elönti belvízzel, mert alacsony fekvésű és kiépítetlen, elhanyagolt a csatornahálózata. A Makói Városi Tanács a hónap elején csatorna felújításra ötszázezer forintot kapott. Munkaerőhiány miatt azonban még hozzá sem kezdett a csatornák kitisztításához. Véleményem szerint a városi tanács végrehajtó bizottságának, VKG osztályának a lakossághoz és elsősorban a Honvéd-telep lakosságához kellene fordulni ez ügyben, hogy onnan kerüljenek ki a munkavállalók. Mert azontúl, , hogy a kollektív szerződésben biztosított munkabért a város fizeti, éppen ezt a telepet védik munkájukkal az újabb elöntésektől. Az elöntések idején a lakosság joggal szokta felvetni: „Tisztítassa a város a csatornát“. Most itt az alkalom, csak segítsenek. Ezt azonban nem lehet az íróasztal mellett megszervezni, hanem a tanácstagok kisgyűlései, az egyéni agitációja útján. A Makói Járási Tanács már sokkal eredményesebben dolgozott. A kapott kétszázezer forintnak már több mint felét felhasználta a jó időben, mert bátran nyúlt a fenti módszerhez. A hivatali apparátus sokrétű munkát végez. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő politikai és szakmai képzettség. Elsősorban a jogszabályok, szakmai utasítások ismerete. Különösen községekben, de felsőbb tanácsi szinten sem ritka a szakképzettség hiánya. Nem kevés az olyan tanácsi dolgozók száma, akik nem képezik magukat rendszeresen; ahhoz, hogy elkerüljük a gyakori törvénysértéseket, egyszerűbb, gyorsabb legyen az államigazgatás, feltétlenül szükséges: a hivatali dolgozók rendszeresen képezzék magukat mind politikailag, mind szakmailag. Egyre nagyobb mértékben kell bevonni az államigazgatási munkába a jogászokat, közgazdászokat, pénzügyekben járatos személyeket. Az elmondottak csak néhány gondolatot fejeztek ki a hivatali apparátussal kapcsolatban, amelyek hozzájárulhatnak a tanácsok demokratizmusához, de azt hiszem, hogy mind a végrehajtó bizottságoknak, mind a szakigazgatási szervek dolgozóinak nem szabad elfelejteni, a XX. kongresszus megállapítását. 5.Jól szervezett, a néphez közelálló és pontosan dolgozó apparátus nélkül a szocialista építés semmilyen területét nem lehet irányítani“» 1" Ernő és Joszip Broz-Tito találkozott a Krimben Hruscsovnál Jalta, szeptember 30. (TASZSZ) Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége vasárnap abba a nyaralóba érkezett, ahol N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára üdül. Szintén ideérkezett a Krímben üdülő Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára is. Tito, feleségével, Hruscsovval és Gerő Ernővel közös sétát tett a tengerparton, ahol az államférfiak összetalálkoztak a Livagyija szanatórium üdülővendégeivel, elbeszélgettek velük és közös fényképet készítettek. N. Sz. Hruscsov és Joszip Broz-Tito, feleségük és Gerő Ernő ezután a jaltai hegyekbe indultak sétára. Itt csatlakozott hozzájuk N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Szocsiból érkezett üdülésre a Krímbe. A sétán jugoszláv vendégek is részt vettek: Alekszandar Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Gyúró Pucar, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke, Micsunovics, moszkvai jugoszláv nagykövet és felesége, Dizdarevics, a moszkvai jugoszláv nagykövetség első titkára és Zsezselj tábornok. A sétán részt vett Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és felesége, Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és felesége, Furceva, az SZKP Központi Bizottságának és moszkvai városi bizottságának titkára, Korotcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Grecsko marsall és felesége, Szerov hadseregtábornok és felesége, valamint Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. A séta után ebéden vettek részt, amely baráti, szívélyes légkörben zajlott le. „A párt és a Hazafias Népfront köré tömörülve végezzünk továbbra is eredményekben gazdag jó munkát" — Nagy Dániel elvtárs Szegváron képviselői beszámolót tartott _ Vasárnap délelőtt a szegvári dolgozóknak jelentős eseményben volt részük: nagygyűlés keretében Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettese tartott képviselői beszámolót. A gyűlést nagy érdeklődés előzte meg. A szegvári dolgozók a Központi Vezetőség júliusi határozata óta egyre jobban érdeklődnek az ország dolgai iránt. Ezt hangsúlyozta beszámolójában Nagy Dániel elvtárs is, amikor rámutatott a beszámoló-gyűlés jelentőségére. — Olyan időben tarthatjuk ezt a nagygyűlést, amikor dolgozó népünk bátrabban, felszabadult szellemben és légkörben tárhatja fel a hibákat, tehet javaslatokat azok megszüntetésére, kijavítására. Nagy Dániel elvtárs beszédében rámutatott a Központi Vezetőség júliusi ülésének jelentőségére és röviden érintette azokat a hibákat, amelyeket a helytelen sztálini politika alkalmazásával politikánkban elkövettünk. — Hiba volt az is — mondotta —, hogy az országgyűlés, mint legfőbb államhatalmi szerv, nem végzett kellő ellenőrző és irányító tevékenységet. Ezért a tanácsok és az államigazgatási, valamint begyűjtési szervek gyakran megsértették a dolgozó nép küldöttei által hozott törvényeket. Sok esetben az egyes minisztériumok álláspontja érvényesülhetett akkor is, ha az nem szolgálta minden esetben a dolgozó nép érdekeit. A továbbiakban Nagy Dániel elvtárs nagy érdeklődés közepette beszélt a júliusi párthatározatokról és az azt követő eseményekről. — Országgyűlésünk legutóbbi ülése már kezdett alkotmányunk szellemében dolgozni. Több mint nyolc éve veszek részt az országgyűlés munkájában, de a legutóbbi, július 30-tól augusztus 4-ig tartó ülésszak volt az egyik legemlékezetesebb számomra, hiszen népünk érdekeinek, alkotmányunk szerepének megfelelő fontos határozatokat hozott. Ezután állandóan érvényesülnie kell az országgyűlés ellenőrző és irányító tevékenységének. A gyűlés részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolóban az országgyűlési képviselők tevékenységéről szóló részt. Az országgyűlési képviselők tevékenységére vonatkozó határozat szerint — mondotta Nagy Dániel elvtárs — a képviselő köteles sűrűn választói körében tartózkodni, beszámolókat, fogadónapokat tartani. Munkájáról a megyei képviselőcsoportnak és az országgyűlésnek rendszeresen be kell számolnia. Az országgyűlési képviselőnek — megbízatásának megfelelően — a nép küldötteként kell eljárnia a tanácsoknál, a minisztériumoknál és az egyéb országos szeneknél. Munkájában támaszkodnia kell a dolgozó néptömegek alkotó javaslataira és kezdeményezésére. Nagy Dániel elvtárs a beszámoló további részében a második ötéves tervről, a Központi Vezetőség célkitűzéseiről, valamint a dolgozó parasztok kötelezettségeiről beszélt. A Központi Vezetőség határozatai célul tűzték ki dolgozó népünk jólétének emelését, hazánk szocialista fejlesztését. Ezeknek a határozatoknak a megvalósítása egész népünk érdeke. Éppen ezért fogjon össze minden becsületes, hazáját, a dolgozó népét szerető, saját és gyermekeinek boldog jövőjét építő jószándékú ember... Ennek az összefogásnak"- a szellemében beszélt Nagy Dániel elvtárs a szegvári dolgozó parasztok előtt álló közvetlen feladatokról, a mostani őszi munkákról, a szárazság, az üzemanyaghiány gondjairól, továbbá a mezőgazdaság fejlesztéséről és a termelőszövetkezeti mozgalomról. Kijelentette: a Hazafias Népfront-mozgalomnak a dolgozó parasztság széleskörű bevonásával fáradhatatlanul kell tevékenykednie e nagyszerű célok megvalósítása érdekében. — Arra kérem Szegvár község dolgozóit — mondotta befejezésül Nagy Dániel elvtárs —, hogy a párt és a Hazafias Népfront köré tömörülve végezzünk továbbra is eredményekben gazdag jog munkát és jelenthessem az országgyűlésnek, hogy Szeg-vár dolgozói szívvel-lélekkel haladnak a júliusi úton. A képviselői beszámoló után sok felszólaló jelentkezett. Többnyire egyéni problémákat, sérelmeket vetettek fel az aszállyal, a begyűjtéssel, az adóval, a kukorica szabad felvásárlásával kapcsolatban. Sok szó esett a tagosításról is. A felszólalók kis része a községi út kérdéseiről, a rehabilitálás következetes végrehajtásáról, az állami szervek javuló magatartásáról beszélt. Nagy Dániel elvtárs válaszában egyenként kitért a felszólalók problémáira, hoszszasan beszélt a begyűjtés, jelentőségéről, idézett a tagosítási törvényerejű rendeletből és a kukorica szabadfelvásárlási rendeletből. • A gyűlés végén a képviselő elvtárs kérteválasztóit, hogy kéréseikkel, problémáikkal szóban, vagy írásban keressék fel ,és gondjaikra, bajaikra igyekszik orvoslást találni. Nagy elvtárs a mielőbbi viszontlátás reményében búcsúzott el a szegváriaktól, hiszen novemberben egésznapos fogadónapot tart, amikor egyénileg hosszasan és részletesen elbeszélget Szegvár dolgozóival. Addig is többször meg akarja látogatni a községet. Hegyes elsők a begyűjtésben Szeptember tizedikével lezárult az alkotmány tiszteletére indított begyűjtési verseny. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy megyénkben sem község, sem város, sem járás nem ért el országos helyezést. Megyei viszonylatban a járások közül a "makiji szerezte meg az elsőséget 105,8 százalékával; a városok közül 114.35 százalékos teljesítésével Makó tört az élre, maga mögött hagyva a versenyszakasz során állandóan vezető Csongrádot és Szentest. A versenyben három község ért el megyei helyezést: első Mindszent, második Földeák és harmadik Nagymágocs. Ezek a községek egyenként hat-, illetve öt- és négyezer forint községfejlesztési jutalmat kaptak. A három község dolgozó parasztságának döntő többsége megértette azt, hogy az országnak szüksége van a beadás maradéktalan teljesítésére. Emellett lehetővé tették, hogy községük a versenyben jó eredményt érjen el és megkapja a megérdemelt községfejlesztési jutalmat. A termelőszövetkezetek közül a szentesi Felszabadulás Tsz lett az első, a második helyet pedig a kiszombori Petőfi Tsz szerezte meg. A két termelőszövetkezet a versenyben elért eredményeiért 4.000, illetve 3.500 forint pénzjutalomban részesíti. Most, a Nagy , Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított begyűjtési versenybe kapcsolódjék be minden dolgozó paraszt, hogy megyénkben országos helyezésű községek és városok is legyenek. Nem közömbös egyetlen termelőnek sem, hogy a községfejlesztési jutalmat melyik község, vagy város kapja meg. Éppen ezért minden dolgozó paraszt tartja érdemesnek a beadás teljesítését, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított begyűjtési versenyben az ő községe legyen az első. Horváth Gyula Éljen tízezer évig Október 1-e Kína nagy timne- más építése terén elért“ — állapítja meg a magyar államférfiak üdvözlő távirata a Kínai Népköztársaság fennállásának 7. évfordulója alkalmából. Képünkön fát ültetnek a kínai fiatalok.. . pe: 1949. október 1-én kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot. „A magyar nép őszinte csodálattal és elismeréssel kíséri a baráti kínai nép ragyogó eredményeit, amelyeket a szocializm