Viharsarok, 1956. október (12. évfolyam, 232-256. szám)
1956-10-05 / 235. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 135. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. október 5. Egy ankét (K. I.) A XX. kongresszus friss levegője beáramlott a Csongrád megyei üzemek műszaki irodáiba is. Bizonyítja ezt többek között az a műszaki ankét, amelyet a múlt héten tartott szerkesztőségünk. A meghívott mérnökök, művezetők, konstruktőrök, laboratóriumvezetők és technológusok feladták eddigi visszahúzódó magatartásukat és szenvedélyesen, nagy felelősséggel beszéltek üzemük életéről. Mik azok a követelmények, amelyek megvalósítását leginkább szeretnék a műszakiak? A jobb gépi berendezés és anyagellátás mellett mindenekelőtt a szélesebb szakmai tájékozottságot és a magasabb színvonalú műszaki továbbképzést. Fel kell számolni például azt a merev felfogást, hogy csak a minisztériumokban és iparigazgatóságokon dolgozó szakemberek alkalmasak egy-egy külföldi tapasztalatcserén való részvételre; hogy csak ők ismerhetik fela hazánkban is hasznosítható műszaki újításokat, ésszerűsítéseket. Ez a felfogás sértő a vidéken dolgozó műszaki emberekre. Sok kiváló szakember dolgozik vidéken. Hogy csak egy-két nevet említsünk: a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban Becker Frigyes, a Szentesi Baromfifeldolgozóban Mihalecz József, a Makói Gépgyárban Nagyvári Zoltán, a Hódmezővásárhelyi Malom Vállalatnál Deák Lajos stb. Sorolhatnánk tovább a megyénkben dolgozó jó szakemberek névsorát, akiknek keze munkája nyomán — a mostoha műszaki fejlesztés ellenére — emelkedik a termelékenység és üzemükben külföldön is elismert minőségi árut termelnek. Helyesen jegyezte meg a szerkesztőségi ankét egyik részvevője, hogy vasipari szakember adhat jó tanácsot a faiparban dolgozónak is, hiszen gépekkel termelünk. Éppen ezért egészséges az az ankétünkön elhangzott követelés, hogy az egyes városokban alakítsák meg a műszaki köröket a TTIT keretén belül. Ezek a műszaki körök sok jó kezdeményezésnek lehetnének az elindítói, hiszen napról napra találkoznának itt egymással a város különböző üzemeinek mérnökei, technológusai, művezetői, újítói, s más kiváló munkásai. Az ankét tanulsága szerint nagyobb öntevékenységre van szükség a szakmai továbbképzést illetően. A Csongrádi Bútorgyárat kell említenünk, mint helyes kezdeményezőt. Rendeztek egy magasabb színvonalú műszaki tanfolyamot, amelynek előadásait egy szegedi egyetemi tanár tartja. Más üzemek is követhetnék a Bútorgyár példáját. Emellett természetesen az MTESZ-nek, vagyis a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének sem szabadna tétlenkednie. Súlyos hiba, hogy nem törekszik megalakítani intéző bizottságait a kisebb vidéki városokban, mint például Szentesen, Makón, Hódmezővásárhelyen. Az intéző bizottságok működésével sokkal több szakmai előadást, ankétot, vitadélutánt, klubnapot szervezhetnének, amelyre meghívnák a kutatóintézetek, tudományos egyesületek tudósait, sőt, külföldi szakembereket is. Ezeket a rendezvényeket, s a műszaki propaganda szegényes voltát hiányolják a vidék nem kimondottan ipari városainak műszaki dolgozói. Felelősség terheli tanulságai ezért a hanyagságért a Szakszervezetek Megyei Tanácsát és területi bizottságait, valamint a városi és megyei pártbizottságok ipari osztályait. Másrészt az is igaz, hogy eddig maguk a műszaki dolgozók sem álltak a sarkukra az MTESZ intéző bizottságok, s a műszaki körök megalakításáért. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy sürgős intézkedésekre van szükség A műszaki színvonal emelését illetően nagy jelentősége van az értelmiség fokozottabb megbecsülésének. Szamos Lajos, a Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Vállalat műszaki vezetője például elmondotta, hogy őt sokáig ellenséges elemként kezelték üzemében, mint osztályidegent. A párttagok nem támogatták munkájában, s ez nagyon lerontotta a kedvét. — Most gyökeresen megfordult a helyzet — mondotta —, hallgatnak rám az üzem munkásai, nagyobb megbecsülést kapok s azóta kétszeresen törődök az üzem termelésével, fejlődésével. Szamos Lajos műszaki vezető szavai azt bizonyítják, hogy üzemeink vezetői és elsősorban az üzemi pártszervezetek mindinkább rátérnek a helyes lenini útra. Életszínvonalunk emelkedése érdekében teret engednek a néphez hű értelmiségieknek szaktudásuk megfelelő kifejtésére. Teljes mértékben megegyezik ez pártunk értelmiségi határozatával. Elgondolkoztató az a kijelentés is, amit az említett műszaki ankéton Bodor elvtárs, a Mérleggyár főtechnológusa mondott, hogy azok a munkások, akik a legtöbb selejtet gyártanak, nem látogatják a szaktanfolyamokat. A szakszervezeti bizalmiaknak és az üzemi népnevelőknek van ezen a téren fokozott feladatuk, hogy azokat a munkásokat is bevonják a szaktanfolyamokba, akiknél hiányos a szakmai képzettség, hiszen a selejtet gyártó, vagy a kisebb termelési eredményt elérő munkás a keresetén is érzi, milyen árat kell fizetnie azért, hogy nem eléggé képzett. Mencsik elvtárs, a Harisnyagyár vegyészmérnöke például elmondotta, hogy alig néhány hónapja még egy budapesti textilüzemben dolgozott, ahol megállapítása szerint sokkal jobban törődnek a munkások saját szakmai képzésükkel és ennek az az eredménye, hogy magasabb teljesítménnyel, jobb minőséggel dolgoznak és több újítást is nyújtanak be, mint a vásárhelyiek. Feltétlenül kívánatos lenne tehát, hogy a vidéki munkások szakmai érdeklődését is magasabb színvonalra emeljük. Megszívlelendő tanács az is, amit az ankét több részvevője elmondott, miszerint egyes pártbizottságok, vagy tanácsi szervek a műszaki vizsgálathoz vonjanak be műszaki dolgozót is. Nemegyszer előfordult, hogy egyegy ilyen műszaki vizsgálatot tartó bizottság egyik tagja sem volt tisztában a kivizsgálandó ügy szakmai kérdéseivel. Nyilvánvaló, hogy ilyen alapon nem is lehet eredményes a vizsgálat, nem segíti elő az érintett üzem szakmai problémáinak, hibáinak, hiányosságainak a megoldását. Úgy gondoljuk, hogy a műszaki dolgozók által elmondott fenti kívánságokat és követelményeket magunkévá tehetjük, hiszen ezzel megyénk üzemeinek műszakifejlődését segítjük elő, . ..... Csongrádon a millenniumi ünnepségeken nagygyűlés keretében avatják fel a szovjet hősi emlékművet Csongrád ezekben a napokban ünnepli ezer éves fennállásának évfordulóját. Csütörtökön jelezték, hogy a Magyar Televízió Csongrádra érkezik és felvételeket készít az ünnepségekről. A nagyszabású lovasversenyek már ma megkezdődnek. Eddig mintegy száz versenyló érkezett a városba. Ma kezdődik a száz kilométeres távhajtási verseny, az egyik útvonal valószínűleg Hódmezővásárhely felé halad, a másik viszont északra Alpár, Csépa, Szelevény irányában. Pénteken délután 6 órakor nyitják meg Csongrád múzeumát, a »Csongrád régészete« című kiállítást, amely a vidék egyik legszebb múzeuma lesz. Már majdnem készen áll a megnyitásra a mezőgazdasági kiállítás is a Kossuth Művelődési Ház olvasótermében. Számos különleges terményt is bemutatnak, például egy 47 kilós tököt. Gépkiállítást is rendeznek. Az ipari kiállítás a volt polgári leányiskolában nyílik meg. A mezőgazdasági kiállítás szombaton délelőtt nyitják meg. Ugyanezen a napon délelőtt kezdődik az ünnepi emlékvásár. A sportversenyek szombaton is folytatódnak. Vasárnap délelőtt 9 órakor a vendégek részére fogadás lesz a városi tanács dísztermében. A fogadáson részt vesznek Apró Antal elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Németh Károly elvtárs, az MDP KV Központi Vezetőségének póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Nagyistók József elvtárs, az országgyűlés alelnöke, valószínűleg a szovjet nagykövetség képviselői, megyei és városi vezetők. A szovjet hősök emlékművét a Dózsa György téri parkban állították fel. Az ünnepség kezdetén staféták érkeznek az emlékműhöz, majd 11 kuruc öltözetű lovasharsonás a Rákóczi indulóval nyitja meg az ünnepséget. Ezután az útHódmezővásárhely felszabadulásának 12. évfordulója következik október 8-án. Hazánk és városunk életében egy új korszak, a demokratikus fejlődés kora kezdődött el 12 évvel ezelőtt, amidőn a Szovjetunió Vörös Hadserege a fasizmus feletti világtörténelmi jelentőségű győzelme során városunkban is összetörte az uralkodó osztályok évszázados uralmát és szélesre tárta a demokratikus fejlődés kapuit a dolgozó osztályok előtt. A 12 évvel ezelőtti események: a város felszabadulása, népi demokráciánk születése, további fejlődésünk kiinduló pontja, szocializmust építő demokratikus és hazafias törekvéseink nagy ünnepe. A Hazafias Népfront Vásárhelyi Bizottsága ezúton is felhívja a város demokratikus magatartásét, hazafias gondolkodású lakosságát, kapcsolódjék bele a felszabadulási ünnepség megtartásába. ünnepi érzéseinknek azzal is adjunk kifejezést, hogy ebből az alkalomból díszítsük fel utcáinkat, köztereinket, középületeinket és házainkat. Felhívjuk a város hazafias érzelmű lakosságának figyelmét arra is, hogy vasárnap délelőtt 9 órakor tartják a felszabadulási törést üdvözlik a nagygyűlés elnökségét, majd Lovas István elvtárs, a városi pártbizottság első titkára megnyitja a gyűlést, ünnepi beszédet mond Németh Károly elvtárs, felszólal Apró Antal elvtárs is. Ezután a magyar és szovjet himnuszok hangjai mellett emlékmű megkoszorúzását. Vegyünk részt e koszorúzási ünnepségen. Felszabadulásunk méltó megünneplésére Vásárhelyi Hetet rendezünk gazdag és értékes rendezvényekkel. A Vásárhelyi Hét gazdag és művészi programjába való bekapcsolódásunkkal is dokumentáljuk, hogy a felszabadulás éveiben megtett fejlődésünket értékeljük, városunk alakuló új közössége aktív tagjainak érezzük magunkat, s a város további fejlődését szívünkön hordjuk, s annak eddig elért eredményeiért lelkesedünk. A Hazafias Népfront Vásárhelyi Bizottsága hull le a lepel az emlékműről. A város lakossága nevében Nagy Imre v. b.-elnök veszi át az emlékművet, majd elhelyezik a város lakosságának koszorúját az emlékmű talapzatán. Az ünnepi gyűlés után a vendégek megtekintik Csongrád történelmi nevezetességeit: a régi vár látható falát, Csongrád legidősebb halászházát a belvárosban, a hóti Tiszát, a Bútorgyárat, majd ünnepi ebéden vesznek részt a városi tanács dísztermében. Délután a sportünnepségeket Fórján Sándor, az MTSB elnöke nyitja meg, majd román nyelven üdvözli az aradi Lokomotív NB I. osztályú futballcsapatának tagjait, akik a magyar B- válogatottal mérkőznek. A sportünnepségek keretében megtartják az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nagy sikert aratott kutyabemutatót és lovasfutballt. Este budapesti művészegyüttes szerepel, jó idő esetén a szabadtéri színpadon, ellenkező esetben a Kossuth Művelődési Házban. Csongrád város dolgozói gazdag programmal ünnepük városuk fennállásának ezredik évfordulóját. Hazafias népfront Vésárhet bizottságinak felhívása Díszítsük fel házainkat és középületeinket a felszabadulási ünnepség és a Vásárhelyi Hét alkalmából Befejezőidött az általános vita a newyorki nemzetközi atomerőártekezleten az alapszabálytervezetről New York (TASZSZ) A nemzetközi atomerőügynökség alapszabályzatának megvitatására és jóváhagyására összehívott értekezlet befejezte általános vitáját az alapszabályzat tervezetéről. A vitában mintegy hatvan küldött szólalt fel. A felszólalások közös vonása volt, hogy állást foglaltak a széleskörű nemzetközi atomerőegyüttműködés mellett. A népi demokratikus országok, az ázsiai, afrikai, közelkeleti és az egyes nyugateurópai országok képviselői hangsúlyozták, hogy az ügynökség tevékenysége csak abban az esetben lesz eredményes, ha az alapszabályzat leszögezi a benne részvevő államok egyenjogúságát és szavatolja nemzeti szuverenitásukat. Az Egyesült Államok képviselője, a latinamerikai országok, valamint több nyagi európai ország küldöttei az ügyelet és az ellenőrzés szükségessége mellett foglaltak állást, figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy ezek végrehajtása beavatkozást fog jelenteni a segítségben részesülő államok belügveibe. A felszólalók többsége ellenezte az Egyesült Államoknak azt a javaslatát ,hogy az igazgató tanács kapjon nagyobb jogokat mint a közgyűlés. A Szovjetunió küldöttsége védelmébe vette a nemzetközi ügynökség tagállamainak nemzeti szuverenitását, a közgyűlés jogkörének kiszélesítését követelte az igazgató tanács funkcióinak megfelelő korlátozásával. E kérdésekről a szovjet küldöttség módosító javaslatokat is beterjesztett. Több módosítás érkezett más országok küldöttségeitől is. Október 3-án az értekezlet főbizottságában megkezdték az alapszabályzat-tervezet cikkelyenkénti vitáját, amelynek során megtárgyalják a benyújtott módosításokat. Holnap tartják Szentes város felszabadulási ünnepségét Szentes lakossága október 6-án ünnepli a város felszabadulásának 12. évfordulóját. Ebből az alkalomból délután 5 órakor koszorúzási ünnepséget tartanak a szovjet hősök emlékműveinél, majd este fél 7 órai kezdettel a Tóth József-színházipan ünnepség lesz, amelyen Erdei Mihály elvtárs mond beszédet. A városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága felhívja a lakosságot, hogy segítsék elő a város felszabadulásának méltó megünneplését. Gondoskodjanak az utcák és házak tisztántartásáról, lobogózzák fel házaikat s a koszorúzási ünnepségen, valamint az esti műsoron minél nagyobb számban vegyenek részt. Szovjet—magyar gazdasági és hitelegyezmény A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya, a Magyar Népköztársaság gazdaságának további fejlesztésére és erősítésére irányuló törekvésére indíttatva kedvezően fogadta a Magyar Népköztársaság kormányának hitelt nyújtásra vonatkozó kérésését. A tárgyalások eredményeképpen létrejött megállapo-ídás értelmében a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya 1957-ben a Magyar Népköztársaság kormányának 100 millió rubel hitelt nyújt, 50 millió rubel értékben olyan árucikkeket szállít, amelyekre különösen szüksége van az országnak (koksz, ólom, gyapot, műgumi, stb.), 49 millió rubelt pedig szabad devizában bocsát a magyar kormány rendelkezésére. A hitel törlesztése áruban évi 2 százalékos kamat mellett 1960—1965. évek folyamán egyenlő részletekben történik. Gyenge János kamatoztatja az egyéni parasztoknak nyújtott állami segítséget Az erős szél felkavarja a dűlőút porát, s egész szürkévé leszünk, mire megérkezünk Apátfalvára. A 130-as számot viselő tanya semmivel sem különbözik a többitől, még a fekete házőrző kutyák is olyan dühösen ugatnak, mint más tanyai rokonaik. Azért keressük fel ezt a tanyát, mert lakójának, Gyenge Jánosnak nevével évek óta találkozunk a szerződéses sertéshizlalók nyilvántartásában. A kölcsönös ismerkedés után megindul a beszélgetés és János bácsi elmondja, hogy már négy év óta állandóan szerződik sertéshízlalásra. Eleinte csak 2—3 sertésre szerződött le, éppen két hete, hogy tízre kötött megállapodást. Az előleget rendszerint takarmány beszerzésre fordítja és a kukoricagóré most is roskadásig telve van. Meg van-e elégedve az árakkal és a jövedelemmel? — Így felel: — Elégedett vagyok az árakkal, az állam évek óta azonos szinten tartja a szerződött sertések árát és ez megnyugtató a termelők számára. Én semmiféle más értékesítés útján nem kapnék annyi pénzt a sertésekért, mint szerződéses alapon. Annál nagyobb a jövedelmem, minél nagyobb súlyban adom át a sertést. Az idén az átadott sertéseim közül csak kettő volt 161 kiló alatt, a többi 180— 190 kiló körül mozgott. Azt tapasztaltam, hogy a nagy súlyos hízók sokkal jobban értékesítik a takarmányt és nagyobb súlygyarapodást érnek el. — Mire fordítja a szerződött sertésekből származó bevételt?• — Két évvel ezelőtt például 27 ezer forintot hoztam haza, de ezután még mennyiségi prémiumot is kaptam. Tavaly szekeret vettünk, az idén pedig lószerszámot. Persze nemcsak ilyen beruházásokra fordítjuk a pénzt, hanem például mi kislányomnak egy szép tangóharmonikát villárllunk. — válaszol János bácsi. Felesége már hozatja is kifelé a kislánnyal a harmonikát és a kottákat. A fürge, ügyes ujjak alól egyre frissebb ritmusok szöknek fel. Ezután pedig kifelé tartunk a sertésállomány megtekintésére. Az ólakban azok a süldők tolonganak, melyeket a jövő évben 180—190 kilós hízóként ad át a gazdájuk az államnak. — Bizony van velük baj — mondja Jani bácsi —. Hat hold földön gazdálkodom, de szívesen hizlalok szerződésre, mert állandó, biztos jövedelmet jelent.. . "VI . Hetnlem Tibúg