Világ Ifjúsága, 1978 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 1. szám
A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI MAGAZINJA Megjelenik havonta. 32. évfolyam 1. szám Főszerkesztő: SEBES TIBOR Főszerkesztő-helyettes: BALÁZS-PIRI KRISZTINA Szerkesztőség: 1975 Budapest, Dohány u. 40. Telefon: 421-392 Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 1347 Budapest, Révay utca 16. Telefon: 116-660 Felelős kiadó: Dr. PETRUS GYÖRGY igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlapíródóban (KHI, 1900 Budapest V., József nádor tér 1.), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI-215-96- 162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj: negyedévre 19,50, félévre 39,, egy évre 78,- Ft. Külföldiek részére előfizethető a Kultúra Könyv, Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál. P.O.B. 149. Budapest 62. Készült a Zrínyi Nyomdában (78.2549/201) rotációs ofszeteljárással. Felelős vezető: BOLGÁR IMRE vezérigazgató Index: 25 869 HU ISSN 0133-1914 SZEMTANÚK CHILÉRŐL szemtanúk tartanak beszámolót santiagói élményeikről. A központi postahivatalba csak filléres levélpapírt és borítékot árulók tömegén keresztül lehet bejutni. Volt ügyvédek, technikusok, munkások, diákok naphosszat az utcákon ténferegnek, mindenféle eladható holmit kínálgatva. A prostitúció hatalmas méreteket öltött, mert a fiatal lányok számára ez is menekülési lehetőség az éhezés elől. Az utca embere is könnyen felfedezheti a szűk uralkodó osztály és a dolgozó tömegek, valamint a középrétegek életkörülményei közti óriási szakadékot. A munkások szociális helyzete egyenesen drámainak nevezhető. A Pinochet-féle gazdaságpolitika, amelyet a „liberalizálás” jegyében hirdettek meg, csődöt mondott. Csak novemberben 45 százalékkal emelkedett az import, ami azt jelenti, hogy szinte mindenből behozatalra szorul az ország, mert a kivitel ugyanakkor csak két százalékkal nőtt. Általában nem szabad hitelesnek tekinteni a junta által közzétett adatokat, de még ezek is 20 százalékos munkanélküliségről beszélnek. S ehhez még hozájön az ún. minimális foglalkoztatottak hét százaléka: olyan emberekről van szó, akiket minimális bérért elbocsátott baloldaliak helyére vesznek fel. A DIVSZ küldöttsége 1977. november 26—december 5. között Chilében járt. A szemtanúk, akiknek beszámolójából idéztünk, Bruno Maraza, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség nemzetközi ügyekkel foglalkozó titkára és Peter Bubbenberger, az NSZK-beli testvérszervezet, az SDAJ (Német Szocialista Munkás Ifjúság) Elan című lapjának főszerkesztője. Természetesen „rangrejtve" tartózkodtak az országban, de alkalmuk nyílt beszélgetni fiatalokkal, szakszervezeti vezetőkkel, volt miniszterrel, kereszténydemokrata politikussal is. Bruno Marazának az egyik volt miniszter mesélte a következő történetet: az egyik ismerős családnál egy háztetőre felkötözött csomagot látott. Kiderült, hogy oda rejtették a család kenyérkészletét, nehogy az éhes gyerekek megegyék a másnapi adagot is. A gyermekek körében ugyanis az alultápláltság 50 százalékos. A korábban vázolt kereseti viszonyok mellett ugyanakkor az árak a nyugat-európai színvonalat meghaladják. Melyek a fasizmussal szembeni ellenállás formái, erői? A drámai gazdasági helyzetben természetesen ezek az erők is egyre jobban aktivizálódnak. Középpontban azok az emberek állnak, akik már a Népi Egység kormánya idején is politikai szerepet játszottak. Peter Bubbenberger arról is beszámolt, hogy találkoztak azon asszonyok egyikével, akik a santiagói ENSZ-kirendeltség előtt éhségsztrájkba kezdtek, követelve az eltűntek ügyének kivizsgálását, a családtagok tájékoztatását. Az akció azt is bizonyította, hogy a fasiszta rendszer már nem mindenható, bármilyen brutális eszközöket is alkalmaz változatlanul. A santiagói püspök vikariátusa is fontos munkát végez az eltűntek, letartóztatottak családjának segítésében. Ingyenkonyhájukon naponta egyszer ételt kapnak a gyerekek, kézműves foglalkoztató műhelyeikben némi munkához jutnak a dolgozók, illetve olyan pénzalapot teremtenek, amelyből a legsúlyosabb helyzetben levők részesülnek. A vikariátus képviselője elmondta véleményét arról a nyilatkozatról, amelyet Strauss a nyugatnémet jobboldal hírhedt képviselője tett chilei útja után. A titkár szerint a fasiszta rendszert védő ilyesfajta felháborító kijelentések is csak hozzájárulnak ahhoz, hogy az ellenállás szerveződése Chilében felgyorsuljon. Melyek a kibontakozás perspektívái? A helyzetre az is jellemző, hogy Pinochet még a katonák körében is mindinkább elszigetelődik. Egyre növekszik a fasizmussal szembeni erők egysége. Az első időszakban számukra a megmaradás volt a legfontosabb a szakszervezetekben, tömegszervezetekben. Noha a különböző politikai csoportok álláspontja között van eltérés, az egységfolyamat jelenti a kibontakozás távlatát. A küldöttség tagjai beszéltek olyan politikusokkal, akik a junta hatalomra jutása előtt nem éppen demokratikus álláspontot képviseltek. Most ők is úgy nyilatkoztak, hogy az antifasiszta erőknek egységesen kell fellépniük. A kereszténydemokraták álláspontja is módosult, akárcsak a néhány hónappal korábbihoz képest is. Elismerik a kommunisták erejét, tömegbefolyását, bár közismert, hogy a junta terrorja leginkább a kommunistákat sújtotta. — A látottak alapján kialakult optimizmust nem szabad összetéveszteni a voluntarizmussal — mondta befejezésül Peter Bubbenberger. — Ez azt jelenti, hogy a junta ma is kíméletlenül lesújt az ellenállásra, de már nem tud a régi módon uralmat gyakorolni, amit a püspök vikariátusának legális tevékenysége is bizonyít. M. L.