Világ Ifjúsága, 1984 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám
A NATO-országok elutasították a középhatósugarú rakétákra vonatkozó szovjet javaslatokat, és november végén megkezdték a Pershing—2 rakéták telepítését az NSZK-ban, valamint a cirkálórakéták elhelyezését más nyugat-európai országokban. A Szovjetunió és szövetségesei saját biztonságuk szavatolása érdekében intézkedéseket jelentettek be, hogy ellensúlyozzák az erőegyensúly megbontására irányuló amerikai kísérleteket Mit hozott 1983 a világnak - s benne Magyarországnak? Madridban szeptemberben sikerült megegyezni az európai enyhülés és biztonság sorsát befolyásoló néhány fontos intézkedésben, az elkövetkezendő évekre. A legfontosabb: 1984 januárjában Stockholmban folytatódnak a bizalomerősítő kérdésekről a tárgyalások. Közben azonban az Egyesült Államok szövetségeseivel Nyugat-Európában megkezdte a rakétatelepítéseket — közel hozva a nukleáris csapásmérő fegyvereket a szocialista világ határaihoz. Ez új helyzetet teremtett nemcsak Európában, hanem a két szemben álló társadalmi rendszer erőegyensúlyában is, és ez ellenintézkedéseket követel a mi biztonságunk érdekében. A rakétatelepítés beárnyékolja az enyhülésért tett erőfeszítéseket, de az Egyesült Államok globális méretekben növelte a feszültséget: agresszió Grenada ellen, katonai beavatkozás Libanonban, az ellenforradalmárok támogatása Nicaragua ellen, féléves hadgyakorlat a közép-amerikai felszabadítási mozgalmak és Kuba megfélemlítésére -, hogy csak néhányat említsünk a tárgyalásokat elutasító, a fegyverkezést fokozó amerikai külpolitika kelléktárából. Washingtonnak nem ez az első kísérlete a szocialista világ megfélemlítésére, a haladó mozgalmak visszaszorítására, de eddig egyetlen sem járt eredménnyel. A szocialista országok továbbra is keresik a megegyezés lehetőségeit, hiszen korunkban nincs más alternatíva a nukleáris háborúval szemben: tárgyalások útján biztosítani mindkét fél érdekeit, biztonságát. Ez a hatalmassá terebélyesedő békemozgalom követelése is: rakéták helyett megegyezést tárgyalásokkal! Libanonban s a Közel-Keleten tovább romlott a helyzet. Dél-Libanon izraeli megszállása állandósult, az amerikai felügyelettel létrejött libanoni-izraeli békeegyezményt nem hajtották végre, a „rendfenntartásra” odavezényelt amerikai és francia egységek a kormánycsapatok oldalán beavatkoznak a polgárháborúvá terebélyesedett harcokba, sőt az amerikaiak a szíriaiakat is támadták. S mindehhez társult a palesztinok viszálya, a lázadás Arafat ellen, amely fegyveres összecsapássá alakult 3 'J: ban lakéut