Világ Ifjúsága, 1986 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 1. szám
AZ EGYÜTTÉLÉS MŰVÉSZETÉT" Új kiindulópont Genfben 1985 nagy jelentőségű nemzetközi eseménye a november végén Genfben rendezett szovjet—amerikai csúcstalálkozó volt. Több mint hatesztendős szünet — és hatesztendős hidegháború — után találkoztak a világ két legnagyobb hatalmának vezetői: Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök. Aligha volt olyan esemény az elmúlt években, amelyet annyira várt, s oly nagy reménnyel figyelt volna a világ, mint a svájci városban rendezett tárgyalások. Aligha számíthattunk arra, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok egy csapásra kiemelkedjenek a mélypontról, hogy a tízórányi tárgyalásokon megegyezés szülessék a fegyverkorlátozások olyan kérdéseiben, amelyekben a különböző leszerelési fórumokon évek óta úgyszólván centimétereket sem sikerült előbbre lépni. Mégis, amikor a két fél által közösen elrendelt hírzárlatot maga Gorbacsov és Reagan oldotta fel a két tárgyalási napot követő csütörtök délelőtt közösen tett nyilatkozattal , nemcsak az ott várakozó újságírók, hanem az egyenes tv-közvetítés segítségével százmilliók is érezhették szinte egy csapásra: a légkör javult, új kezdet lehetősége nyílt Genfben nem csupán a szovjet—amerikai kapcsolatokban, hanem a nukleáris háború elhárításáért és a fegyverkorlátozásért folytatott küzdelemben is. Ezekben a fontos kérdésekben nem született ugyan konkrét megállapodás, de együttesen — ezúttal az Egyesült Államok elnöke is — kimondták: egy nukleáris háborúnak nem lehet nyertese, és törekednek a nukleáris összecsapás elkerülésére. Elhatározták: a legmagasabb szinten is folytatják a tárgyalásokat. 1986-ban Gorbacsov főtitkár látogat az Egyesült Államokba, a következő évben pedig Reagan elnököt várják hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Genfi sajtóértekezletén Gorbacsov kifejtette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok olyan meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi életben, hogy az hatalmas felelősséget ró politikai vezetőire. „Elérkezett tehát az az idő, amikor az általános nukleáris veszély közepette el kell sajátítani az együttélés művészetét.” Tárgyalni kell, hogy ez a nukleáris veszély csökkenjen, sőt, kiküszöbölődjék, s ehhez Genfi új kiindulópontot hozott. Nehéz tárgyalások várnak a két ország vezetőire, diplomatákra, de előrelépés csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok nem törekszik katonai fölényre, ha Washingtonban is elismerik, hogy a hadászati paritás a szovjet—amerikai kapcsolatok természetes állapota. Tehát csak e kölcsönösség alapján csökkenthető a rakéták, a nukleáris töltetek, a fegyverek száma — és nem szabad kiterjeszteni a fegyverkezést a világűrre. Az űrfegyverkezési, „csillagháborús” tervekből Reagan nem engedett, de — mint Gorbacsov genfi sajtóértekezletén rámutatott , remélhetően nem ez az utolsó szó az amerikaiak részéről. Mihail Gorbacsov hosszan fejtegette a nemzeti és a nemzetközi érdekek viszonyát és a béke érdekében a kompromisszumok, kölcsönös engedmények keresésének szükségét. A Szovjetunió készen áll erre, s mint eddig, a jövőben is kezdeményezi a leszerelésre, az atomfegyverek eltiltására irányuló lépéseket, de nem hagyja, hogy az amerikaiak fölényretegyenek szert! Most a tetteken a sor, tartalommal kell megtölteni a genfi nyilatkozatokban körvonalazott ígéreteket. A szocialista országok egyetértenek Mihail Gorbacsov genfi helyzetértékelésével éstámogatják a szovjet kezdeményezéseket. S. T. A találkozóra kiadott képeslap. A gyűjtők örömére - téves dátummal... Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Az elnök neje és a főtitkár felesége: Nancy és Raisza .