Világ Ifjúsága, 1990 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 5. szám

A féltékenység szenvedély. Olyan tüzet lobbant láng­ra, amely mindkét part­nernek szenvedést okoz. A feleséget megalázza, ha férje dühösen reagál arra, hogy a nejét volt osztály­társa barátilag megölelte, vagy ha elrontja az egész hétvégét, mert az asszony rámosolygott a postásra. Meggyőződése: partnere nem érti meg őt, hiszen ■nemrég még kedves, fi­gyelmes és nagyvonalú volt. A szeme láttára vá­lik örökké mogorva detek­­tívvé, aki az „igazság ke­resése” közben minden butaságért keresztkérdé­seknek veti alá. Lehetséges, hogy valaki túlzásnak tartja, azonban tény: a féltékenység töké­letesen megmérgezheti az életet. Nemhiába nevezte Shakespeare „zöld szemű szörnyetegnek”. Ha a nő (vagy a férfi) meg akarja őrizni házasságát, áfakor túl kell tennie magát a férfi (vagy a nő) vala­mennyi sértésén, kiutat kell keresnie a helyzetből. Először is a meggyanúsí­tott partnernek feltétlenül meg kell értenie, miért féltékeny a másik. Meg­lehet, csak az a félelem húzódik meg mögötte, hogy elveszítheti a társát. — Ez csupán segélykiáltás! — állapítja meg Eva Jaeggi pszichológusnő. — Ez a se­gélykérés azonban olyan erős és félelmetes, hogy a partnert megrémiszti és elriasztja. „NEM VAGYOK OLYAN SZEXIS” Éva Jaeggi (egy-egy mon­datba foglalva) a félté­kenység három kategóriá­ját különbözteti meg. 1. Nem szeretsz te engem úgy, mint én téged! 2. Már nem szeretsz úgy, mint régen, biztosan más férfi (vagy nő) van a do­logban ... A ZÖLD SZEMŰ SZÖRNYETEG 28

Next