Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)

B - Blatter Silvio - Blay J. Benibengor - Blažek Vratislav - Blažević Neda Miranda - Blažková Jaroslava - Bleiberg Germán - Bloch Ernst - Bloch Robert

BLOCH nasí nové poezie (uo., 1946, 7.); Kundera: Tento vecer (Listy, 1946, 1.); J. Culík: Kni­­hy za ohradou (1991). Hankó B. Ludmilla Blatter, Silvio (Bremgarten, Aargau, 1946. jan. 25.—): svájci német író. Tanítóként és vasmunkásként dolgozott, majd germanisz­tikát tanult Zürichben és az ottani rádió rendezője lett. 1984-től a svájci német P.E.N. Club elnöke.­­ Főbb művei regények: Mary Long (1973); Zunehmendes Heimweh (’Erő­södő honvágy’, 1978); Die Schneefalle (’A hócsapda’, 1981); Kein schöner Land (’Nincs szebb ország’, 1983); Das sanfte Gesetz (’Enyhe törvény’, 1988); Das blaue Haus (’A kék ház’, 1990); Avenue America (1992). Somogyi György Blay, J. Ben­benger. 1965-től művészeti és kulturális miniszter volt; a Nkrumah-re­­zsim összeomlása után visszavonult a poli­tikai életből.­­ Főbb kisregényei még: Emi­lia’s Promise and Fulfilment (’Emília vá­gyai és boldogulása’, 1967); Bengta Wants a Wife (’Bengta nősülni akar’, 1963); After the Wedding (’Esküvő után’, 1967); Coconat Boy (’A kókuszfiú’, 1970); Alomo (ua., 1970); ver­seskötetek: Immortal Deeds (’Halhatatlan tettek’, 1940); Memoirs of the War (’A hábo­rú emlékei’, 1946); Ghana Sings (’Ghána énekel’, 1965); Blazek, Vratislav (tMünchen, NSZK, 1973. ápr. 28.). 1949-től 1968-ig dramaturg­ként és filmforgatókönyv-íróként az állami filmintézetben dolgozott. 1968-tól München­ben élt. 1975-ben in memóriam megkapta az E. Hostovsky-díjat, amit emigráns cseh irodalmárok számára külföldön alapítottak. Levelezéséből válogatást adtak ki Torontó­ban 1975-ben Maryás v Reykjavíku (’Ma­­ryás Reykjavíkban’) c.­­ írod.: J. Träger: K likvidac­ Divadla satiry (Divadelní noviny, 1968). M. Goetz-Stankiewicz: The Silenced Theatre (Toronto, 1979). Hamberger Judit Blazevic [blazsevity], Neda Miranda (Gra­­cac, 1951. jan. 2.-): horvát költőnő, író. A böl­csészkaron végzett, majd a Zágrábi Rádió szerkesztője (1980-1989) volt, képzőmű­vészként is ismert otthoni és külföldi kiállí­tásai révén. Berlini és müncheni tartózko­dás után 1984-ben Fulbright-ösztöndíjjal az USA-ba ment, az Iowai egyetemen kreatív írást és vizuális művészeteket tanított, vendégelőadó a minnesotai egyetemen és a minneapolisi művészegyesület tagja. Felvált­va Zágrábban és Minneapolisban él. Német és angol nyelvből fordít. A Forum, az Oko és a Republika mellett több folyóirat és új­ság munkatársa. Ötödik verseskötete, a Ja­nus (ua., 1989) amerikai motívumok és ké­pek, benyomások, emlékek vizuális megje­lenítése, ám az amerikai szimbólumok és jelek saját múltjának, gyermekkorának em­lékeivel keverednek, a gyermekjátékok fan­tasztikus szürrealista elemekkel, egy hi­­perszenzibilis lány személye által elsze­­mélytelenítve és különválasztva.­­ Főbb művei még: Vrt dobre nade (’Jó remények kertje’, versek, 1979); Nedogled (’Távoli vi­lág”, versek, 1984); Razglednica (’Képeslap’, elb.-ek, 1979); Chagallov rodjendan (’Cha­gall születésnapja’, alak, 1987); Americka predigra (’Amerikai előjáték’, reg., 1989); Ples na pepelu (’Tánc a hamun’, reg., 1994). O írod.: V. Viskovic: Posipanje pepelom (Re­publika, 1995, 3-4.). Bugajev Sándor Blazková, Jaroslava (Velké Mezirící, Cseho.—). Gyermekeknek írt köteteiért 1967- ben az UNESCO Andersen-díját is megkap­ta. 1968-tól Kanadában él, ahol Torontóban rövid ideig J. Skvorecky híres kiadójában dolgozott. O Magyarul még: Daduska és a kendermagos (mese, Hideghéthy Erzsébet, 1964); Cica-televízió (mese, Rab Zsuzsa, 1967) ; 1 elb. (Havas Márta, Égtájak, anto., 1968) . O írod.: J. Stevcek: Megjegyzések a szlovák prózáról és Jaroslava Blazková re­gényéről (ISz, 1962, 3.); Jaroslava Blazko­vá önmagáról (Hét, 1964, 22.); Hamberger Judit Bleiberg, Germán (­Madrid, 1990. okt. 31.) Bloch, Ernst (jTübingen, 1977. aug. 4.) Bloch [biok], Robert (eredeti név); Col­lier Young (írói név); (Chicago, 111., 1917. ápr. 5.­), amerikai (USA) író. Saját magát elsősorban fantasy- és misztikus ponyva­szerzőnek tartja, bár sci-fit is ír. Pályája kezdetén H. P. Lovecraft hatása alatt állt, 17 évesen kezdett elbeszéléseket publikál­ni. 1947-ben jelent meg első regénye, a The Scarf (’A sál’), egy pszichopata egyes szám első személyű vallomása. Bloch kedvenc té­mája a pszicho-horror és az erőszak. A ha­sonló című film nem az ő Psycho 2 (1982; Tandori D., ua., 1991) c. könyvéből készült.­­ Főbb művei még: The Kidnapper (’Az em­berrabló’, reg., 1954); Psycho (reg., 1959; Tandori D. és Ágnes, Pszicho, 1990); Fire­­burg (reg., 1961; Tandori D., Tűzgolyó, 1990); Chamber of Horrors (’A borzalmak terme’, alak, 1966); The Living Demons (’Az élő démonok’, elb.-ek, 1967); It’s All In Your Mind (’Ez mind a te fejedben van’, reg.,

Next