Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
B - Borchers Elisabeth - Bordier Roger - Bordonove Georges - Borel Jacques - Borev Jurij Boriszovics
Atom Age-Sel je popotnik skozi atomski vek (elb. költ., 1970; Csuka Z., Átkelt a vándor az atomkoron’, 1972); Odlozeni (’A félreállítottak’, reg., 1980). Magyarul még: 1 vers (Vozári D., Nagyv, 1972, 9.); 4 vers (Weöres L., Csillagok és szívek, anto., 1973); 2 vers (Danyi M., Új Symposion, 1978, 157.). O Gyűjt. kiad.: Matej Bor: Izbrana dela I-IV. (’Matej Bor válogatott művei’, 1-4. köt., 1973-1976). O írad.: F. Pibemik: Med tradicijo in modernizmom (1978). Szilágyi Imre Horcers [borherst], Elisabeth (Homberg, ma Duisburg része, 1926. febr. 27.—): német költőnő. Sokáig Franciao.-ban és az USA-ban élt. Francia költőket fordít. Lírájában hagyomány és újítás keveredik. Főbb verseskötetei: Gedichte (Versek’, 1961); Bi, Be, Bo, Ba, Bu - die Igelkinder (’Bi, Be, Bo, Ba, Bu - a süngyerekek’, D. Blechhel, 1962); Nach aus Eis (’Jégből való éjszaka’, 1965); Und oben schwimmt die Sonne davon (’S ettől úszik tova odafenn a Nap’, 1965); Der Tisch, an dem wir sitzen (’Az asztal, amelynél ülünk’, 1967); Gedichte (’Költemények’, 1976); Wer lebt (’Aki él’, költ.-ek, 1986). Magyarul: 2 vers (Hajnal G., ISz, 1971, 7.); 3 vers (uő. Modern nyugat-német, osztrák és svájci költők, 1986). Somogyi György Bordier, Roger, 1974-től a Centre National des Lettres vezetőségi tagja. Regényei még: Le Tour de ville (’A városnézés’, 1969); Les Éventails (’A legyezők’, 1971); L’Océan (1974); Meeting (1976); Demain l’été (’Holnap nyár lesz’, versek, 1977); La Grande Vie (’A nagy Élet’, 1981); Les Temps heureux (’A boldog idők’, 1984); La longue file (’A hosszú sor, 1984); La fête (’Az ünnep’, 1985); La Belle de mal (’Május szépe’, 1987); Les Saltimbanques de la révolution (’A forradalom szemfényvesztői’, 1989); Les fusils du 1er Mai (’Puskák május 1-jén’, 1991). Esszéiben a kortárs képzőművészet és a modern haladásba vetett hit problémáit tárgyalja: L’Objet contre l’art (’A tárgy a művészettel szemben’, 1972); Le Progrès: par qui? (’Fejlődés: kinek?’, 1973); L’Art moderne et l’objet (’A modern művészet és a tárgy’, 1978); 36, la fête (’36, az ünnep’, 1986). Kissné Budai Rita-Kraviánszky Júlia Bordonove, Georges . Főbb művei még: La Guerre de six cent ans (’A hatszáz éves háború’, 1971); Le Naufrage de la Méduse (’A Medúza hajótörése’, 1973, a történelmi elbeszélés Goncourt-díját kapta); Grands Mystères et Drames de la mer (’A tenger nagy titkai és drámái’, 1975); Histoire et tragédie des Templiers (’A Templomosok története és tragédiája’, 1977); Histoire secrète de Paris (’Párizs titkos története’, 1980). Az 1980-as években nagylélegzetű vállalkozása volt a francia királyok monográfiája: Les Rois qui ont fait la France (’A királyok, akik létrehozták Franciaországot’, 1981 és 1989 között 15 királyról, a Merovingoktól kezdve). Ezenkívül számos esszét írt Moliére-ről, Monthérlant-ról és Vercingétorix-ről is. Kissné Budai Rita Boréi, Jacques (Párizs, 1925. dec. 17.—). 1993-ban életművéért a Francia írószövetség Irodalmi nagydíját kapta meg. További művei: Tata ou de l’éducation (’Tanti, avagy a nevelésről’, színmű, 1968); Le Retour (’A visszatérés’, reg., 1970); Marcel Proust (un., tan., 1972); La Dépossession, Journal de Ligenére (’A megfosztás Ligenére naplója’, reg., 1973); Commentaires (’Kommentárok’, 1974); Un voyage ordinaire (’Egy megszokott utazás’, 1975); Histoire de mes vieux habits (’Régi ruháim története’, rev., 1979); Poésie et nostalgie (’Költészet és nosztalgia’, tan., 1979). Sokat fordított J. Joyce-tól. Költői életművek összkiadása: Léon-Paul Fargue (1971); Francis Jammes (1971); Verlaine prózái (1973). Egyéb művei: Petite histoire de mes rêves (’Álmaim kis története’, önéletrajz, 1981); L’attente (’A várakozás’, elb.-ek, 1989); La clôture (’A sövény’, elb.-ek, 1989); Commémorations (’Megemlékezések’, elb., 1990); Sur les murs du temps (’Az idő falain’, versek, 1990); Le Désertement (’Áradás’, reg., 1993). Kissné Budai Rita-Kraviánszky Júlia Borev, Jurij Boriszovics . Főbb tanulmánykötetei még: Esztyetyika (’Esztétika’, 1969) ; Komicseszkoje, Hi o tom, kak szmeh kaznyit nyeszoversensztvo mira, ocsiscsajet i obnovljajet cseloveka i utverzsdajet radoszty bityija (’A komikum, avagy arról, hogyan bélyegzi meg a nevetés a világ tökéletlenségét, hogyan tisztítja és újítja meg az embert és erősíti a létezés örömét’, 1970) ; Borba vokrug koncepcii licsnoszty v iszkussztve XX véka (’Harc a személyiség koncepciója körül a 20. századi művészetben’, 1976); Lityeraturno-hudozsesztvennaja krityika (’Irodalmi-művészeti kritika’, 1977); Rol lityeraturnoj krityiki v hudozsesztvennom processze (’Az irodalomkritika szerepe a művészi folyamatban’, 1979); Iszkussztvo intyerpretacii i ocenki. Opit procstyenyija „Mednovo vszadnyika” (’Az interpretálás és értékelés művészete. A „Bronzlovas” olvasásának tapasztalata’, 1981).