Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
L - Louw William Ewart Gladstone - Lovecraft Howard Philipps - Loveid Cecile - Lovinescu Horia
tuelek problémáinak „sohasem didaktikus” (M. Quaghebeur) színre vivője, a hagyományos belga színházi intézmények kritikusa, önéletrajzi elemekből építkező drámaíró. Főbb művei: À bientôt, Monsieur Lang (’Viszontlátásra Lang úr, dráma, 1970); Conversation en Wallonie (’Beszélgetések Vallóniában’, dráma, 1976); L’homme qui auvait le soleil dans sa poche (’Az ember akinek zsebében volt a nap’, dráma, 1982); Un Faust (’Egy Faust’, dráma, 1986); Le grand complot (’A nagy összeesküvés’, dráma, 1990); Jacob seul (dráma, 1990: Jákfalvi Magdolna, Magányos Jakab, Átváltozások, 1994, 2.); Le fil de l’histoire. Pour un théâtre d’aujourd’hui (’A történelem fonala. A mai színházért’, esszé, 1991); Un homme de compagnie (’Társasági ember’, dráma, 1994); Simenon (un., dráma, 1994). O Magyarul még: 1 dráma (Vígh Á., Nagyv, 1995, 1—2.). O írod.: M. Quaghebeur: Lettres belges entre absences et magie (1990); A.-M. Darc-J. M. Rosier: Le théâtre francophone de Belgique (1993); Jákfalvi Magdolna: Jean Louvet színpadi magánya (Átváltozások, 1994, 2.). Ferenczi László Louw, William Ewart Gladstone (Stellenbosch, 1980. ápr. 24.) Lovecraft [lavkraft], Howard Phillips (eredeti név); Lawrence Appleton', Jonh J. Jones', Humphrey Littlewit, Henry Page-Love, Edgar Loftly (gyakrabban használt írói álnevek); (Providence, R. I., 1890. aug. 20.uo., 1937. márc. 15.): amerikai (USA) író. A 20. sz.-i szupernaturális horror megteremtője, a fantasy (Sword and Sorcery) klasszikusa. Nem járt rendszeresen iskolába, ezt családja nehéz körülményei nem tették lehetővé. Nagyapja halála után (1904) érzékeny édesanyja egyedül nevelte - apját már korábban elvesztette. Teljesen autodidakta volt, kísértet történetek írójaként és amatőr újságíróként tartotta fönn magát. Rákban halt meg. O Poe hatására és követőjeként kezdett igen fiatalon horror történeteket, majd verseket írni. 1915-ben saját lapot adott ki The Conservative c. A Weird Tales c. ponyvalap 1917-ben kezdte közölni írásait. Mágikus fantasy történetei is ekkor íródtak, ezekkel mutat rokonságot a The Case of Charles Dexter Ward (’Charles Dexter Ward esete’, teljes szövege kiad. 1965) c. regénye. A legismertebb Lovecraft történetek a Cthulhu-mítosz köré szövődtek. A Lovecraft megítélése a jelenlegi amerikai irodalomtörténetben meglehetősen megosztott. Egyesek Poe mellett emlegetik, míg pl. Ursula K. Le Guin, a műfaj ismert teoretikusa, kimondja róla, hogy rossz író volt, aki azok közé tartozik, akik szerint egy nagybetű és egy pont között elhelyezkedő néhány szó már mondatot alkot. Mindenesetre tény, hogy alakját és műveit mítosz övezi, gyakorlatilag minden írásos emléket kiadtak tőle, míg életében egyetlen regénye jelent meg: The Shadow Over Innsmouth (’Az árny Innsmouth felett’, 1936). Főbb gyűjt. kiad.: Marginalia (un., elb.-ek, 1944); Best Supernatural Stories of H. P. Lovecraft (’Legjobb szupernaturális történetei’, 1945); The Shuttered Room, and Other Pieces (’Az elfüggönyözött szoba és más darabok’, 1959); Collected Poems (’Összegyűjtött versei’, 1963); At the Mountains of Madness, and Other Novels (’Az őrület hegyeiben és más regények’, 1964); Selected Letters 1911-1937 (’Válogatott levelei’, 5 köt., 1965-1976); The Prose Poems (’Prózaversei’, 4 köt., 1969- 1970); A Winter Wish (’Egy téli kívánság’, esszék és versek, 1977); The Best of H. P. Lovecraft: Bloodcardling Tales of Horror and Macabre (’Legjobbjai: a horror és a hátborzongató történetek vérfagyasztó meséi’, 1982). Magyarul: 5 nla (Gálvölgyi Judit, Veres M., Galaktika, 1980, 40.); Árnyak a kapu előtt (reg., A. Derleth-szel, Jánosházy Gy., Igaz Szó, 1983, 3-8.); 1-1 elb. (Máté J. Gy., Rakéta, 1991, 26.; Gálvölgyi Judit, uo., 1992, 18.); Cthulhu hívása (elb.-ek, Kornya Zs., 1993); Eryx falai között (elb.-ek, Gálvölgyi Judit, 1995). (rod.: A. Derleth: Howard Phillips Lovecraft: A Memoir (1945); Lin Carter: Lovecraft: A Look Behind the Cthulhu Mythos (1972); L. Sprague de Camp: Lovecraft: A Biography (1975); W. Conover: Lovecraft at Last (levelezése, 1975); B. L. St. Armand: The Roots of Horror in the Fiction of Howard Phillips Lovecraft (1977); S. T. Joshi: H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism (1980); D. Burleson: H. P. Lovecraft: A Critical Study (1983); Sonia H. Davis: The Private Life of H. P. Lovecraft (1985); D. Schweitzer (szerk.): Discovering H. P. Lovecraft (1987); Kristó Pál L0veid (helyes írásmód); Cecilie (1951. aug. 21.-) O írod.: K. Faldbakken: À vaere med sig selv. Portrett av Cecilie Lpveid (Vinduet, 1977, 2.); J. 0verland: Frihet til â oppleve de medkeligste eventyr (uo., 1981, 2.); L. M. Johanessen: Cecilie Lpveids Sug - identitetskrise, erkjennelse og frigjpring (1984); S. Borgersen: Nâr tausheten far ord pâ seg (Norsk litteraer ârbok, 1986). Lovinescu, Horia (1983. szept. 16.) . Főbb művei még: Moartea unui artist (’Egy művész halála’, dráma, 1975); Teatru (’Szín-