Világ-krónika, 1906 (30. évfolyam, 2-52. szám)

1906 / 45. szám

356 csupán úgy, ha tisztán a katholikusokat értjük alatta. A rodostói összes kuruczok számát a cseléd­séggel együtt kétszázra tehetjük. Nevezetesebbek voltak köztük : gróf Bercsényi Miklós s második neje, Csák­y Krisztina grófné, harmadik neje, Kőszeghy Zsuzsánna, fia László, a ki csak egy évig tartózkodott Rodostóban s az első franczia huszárezredet szervezte. Gróf Porgách Simon tábornagy Zsigmond fiával. Gróf Esterházy Antal tábornagy második nejével és Bálint fiá­val. Gróf Csáky Mihály nejével, Klobusiczky Éva bárónővel és gyermekeivel, báró Zay Zsig­mond, Szarvaskendi Sibrik Miklós, Krucsay István, Pápay János és Gáspár, Máriássy Ádám ezredes, Rákóczi József herczeg tábornoka és hadainak szervezője, Zágoni Mikes Kelemen, Rákóczi titkára, Jávorka Ádám ezredes, ki had­nagy korában az áruló Ocskay Lászlót elfogta; Radolovics János apát, a fejedelem gyóntatója, dr. Lang Ambris, a fejedelem udvari orvosa, Ebeczky Sámuel Rákóczi udvari tanácsosa, ő kísérte haza gróf Csáky Mihálynét és gyerme­keit, Pázmándy Péter ezredes, Kajdácsy Péterné, egy ezredes özvegye, Detrich Boldizsár volt testőrtiszt, Kajdácsy Ferencz, Rákóczinak ke­resztfia, Nyitrai Tóth András franczia tábornok, a­ki rodostói barátai közé jött meghalni. Ezenkivül több franczia brigadéros és ezre­des, a kik annyira szerették és tisztelték Rákó­czit, hogy nem tudtak megválni tőle s hazájukat elhagyva, követték őt a bujdosásba. A mágnás tábornagyoknak azonban saját udvartartásuk volt s így a cselédség száma is többre rúgott hatvannál. Sokan azonban később, vagy a feje­delem halála után (1735. április 8.) vagy még életében visszatértek hazájukba, avagy franczia, lengyel vagy orosz földön telepedtek le. A halálozási anyakönyv is hatvanhat rodostói magyarról tud, ez az anyakönyv azonban csak 1740-től a század végéig szól. Utolsó volt köz­tük Ojeros (Öreg) Horváth István, a­ki még a fejedelemmel bujdosott ki s 1799. szeptember 11-én 120 éves korában halt meg. Ez az aggas­tyán nagy hálára kötelezte a magyar nemzetet. Ő volt az, a ki Mikes Kelemen halála után (1762) magához vette ennek «Törökországi leveleit» s egy Mészáros nevű szolnoki magyar ember által, a ki Szelim boszniai basának ud­vari embere volt, magyar hazájába küldte. Ez eredeti kéziratok most az egri káptalan tulajdonában vannak. Mészáros honfiúi kegye­letből látogatott el Rodostóba s ekkor kapta Horváthtól a becses irodalmi ereklyét. Az utolsó magyar anyakönyvi bejegyzés 1848-ból való, a mikor Katinkay Teréz halt meg s a franczi temetőbe helyezték nyugalomra. II. Rákóczi Ferencz emlékei Gömörben. Képekkel. Kerek kétszáz esztendeje ez idén, hogy a buj­dosó fejedelem és seregei Gömör vármegye Rozs­nyó bányavárosában és a krasznahorkai várban őszi és téli szálláson tanyáztak. Abból az alka­lomból, hogy a nagy fejedelem halóporai vissza­tértek az ősi anyaföldre, nem lesz érdektelen ezekről a régi dolgokról megemlékezni. II. Rá­kóczi Ferencz, mint egykorú levéltári feljegyzé­sek tanúsítják, 1706 november végétől egész 1707 február végéig tartózkodott Gömör-Bozs­nyón és Krasznahorkán. Ez az ősrégi vár annak idején a fejedelem három alvezérének birtokát képezte, a kik vér szerint rokonai is voltak. Az egyik volt báró Andrássy István, kurucz gene­rális, ki Vak Bottyán lovasságával 1706 november 5-én a győzelmes győrvári csatában tönkretette Heiszter császári fővezér seregét. A másik volt báró Andrássy Miklós dervisgenerális, Rákóczi vitéz tatár lovasságának ezredese, ki a csaták tüzében kámzsában járt ezrede élén, a nélkül, hogy valamikor sebet kapott volna. Lovasai vakon követték s az ütközet sorsát rendesen egy-egy ily merész lovassági támadás döntötte el a kuruczok javára. A harmadik báró Andrássy Pál volt, a­ki mint az esztergomi vár kapitánya és védője volt ismeretes. Rákóczi tudvalévően Rozsnyón kezdte meg alkudozását XIV. Lajos franczia királylyal, hogy őt szövetséges társává megnyerhesse. A fejede­lem az ország tanácsát 1706 deczember 6-án Rozsnyóra hívta össze és innen XI. Károly svéd­ és Szaniszló lengyel királyokhoz követe­ket küldött, majd deczember 20-án ugyancsak Rozsnyóról az angol királynőhöz fordult levél­ben közbenjárásért. Rákóczi ezalatt Rozsnyón folyton fegyverkezett, mintegy 150 odavaló fegy­verkovácsot állandóan foglalkoztatott s itt ké­szültek a később oly híresekké vált kurucz frin­giák. A karácsonyi ünnepek után Rákóczi újból összehívta az országgyűlést 1707 január 8-ikára Rozsnyóra. Itt kapta meg Bruynieux hollandi követ levelét, a­melyben értesítette, hogy nincs remény a bécsi udvarral való kibékülésre. A rozsnyói országtanács értekezleteit a jelenleg is álló ősrégi Nehrer-féle házban tartották, a­mely épület később a Martinovics-féle összeesküvés tagjainak gyülekező helye volt. E házban felme­rült a Habsburg-ház trónfosztásának eszméje is, a­mi a franczia szövetség megkötésének érdeké­ben szükségesnek mutatkozott. Eredetileg 1707- ben február 24-ére Rozsnyóra akarták összehívni az országgyűlést, de később mégis Ónodra tűzték ki május 16-ikára, a­minek emlékét a jövő évben Borsod vármegye közönsége Rozsnyó bányavárosával karöltve nagy ünnepséggel fogja megülni a híres mohi pusztán. Rákóczi fejede­lem Gömör megyében való tartózkodása alatt a krasznahorkai várban lakott, régi lakosztá­lyába jelenleg az gróf Andrássy Dénesné után maradt ereklyék vannak elhelyezve. A fejedelem bútorai, fegyverzete, kardok, képek, lőszerszá­mok és más harczi jelvények drága ereklyék gyanánt vannak megőrizve a gróf Andrássy Géza tulajdonát képező betléri kastélyban. Ugyancsak a betléri kastély ura őrzi Rákóczi értékes buzogányát és személyes használatra szolgáló billikomait. A betléri kastélyban őriz­nek egy golyótépett, fecskefarkú Rákóczi zász­lót is, a­melynek méltó párját Rozsnyó város levéltára őrzi; a Rákóczi seregében használt, a fejedelem czimerével ellátott három darab lo­vassági zászló, a­mely Gömör vármegye levél­tárában van, a vármegyei bandériumban szere­pel a fejedelem temetésén is. Igen érdekes a Részlet a krasznahorkai vár udvariból. Krasznahorka vára. VILÁG-KRÓNIKA. 45. szám.

Next