Világ-krónika, 1906 (30. évfolyam, 2-52. szám)
1906 / 45. szám
356 csupán úgy, ha tisztán a katholikusokat értjük alatta. A rodostói összes kuruczok számát a cselédséggel együtt kétszázra tehetjük. Nevezetesebbek voltak köztük : gróf Bercsényi Miklós s második neje, Csáky Krisztina grófné, harmadik neje, Kőszeghy Zsuzsánna, fia László, a ki csak egy évig tartózkodott Rodostóban s az első franczia huszárezredet szervezte. Gróf Porgách Simon tábornagy Zsigmond fiával. Gróf Esterházy Antal tábornagy második nejével és Bálint fiával. Gróf Csáky Mihály nejével, Klobusiczky Éva bárónővel és gyermekeivel, báró Zay Zsigmond, Szarvaskendi Sibrik Miklós, Krucsay István, Pápay János és Gáspár, Máriássy Ádám ezredes, Rákóczi József herczeg tábornoka és hadainak szervezője, Zágoni Mikes Kelemen, Rákóczi titkára, Jávorka Ádám ezredes, ki hadnagy korában az áruló Ocskay Lászlót elfogta; Radolovics János apát, a fejedelem gyóntatója, dr. Lang Ambris, a fejedelem udvari orvosa, Ebeczky Sámuel Rákóczi udvari tanácsosa, ő kísérte haza gróf Csáky Mihálynét és gyermekeit, Pázmándy Péter ezredes, Kajdácsy Péterné, egy ezredes özvegye, Detrich Boldizsár volt testőrtiszt, Kajdácsy Ferencz, Rákóczinak keresztfia, Nyitrai Tóth András franczia tábornok, aki rodostói barátai közé jött meghalni. Ezenkivül több franczia brigadéros és ezredes, a kik annyira szerették és tisztelték Rákóczit, hogy nem tudtak megválni tőle s hazájukat elhagyva, követték őt a bujdosásba. A mágnás tábornagyoknak azonban saját udvartartásuk volt s így a cselédség száma is többre rúgott hatvannál. Sokan azonban később, vagy a fejedelem halála után (1735. április 8.) vagy még életében visszatértek hazájukba, avagy franczia, lengyel vagy orosz földön telepedtek le. A halálozási anyakönyv is hatvanhat rodostói magyarról tud, ez az anyakönyv azonban csak 1740-től a század végéig szól. Utolsó volt köztük Ojeros (Öreg) Horváth István, aki még a fejedelemmel bujdosott ki s 1799. szeptember 11-én 120 éves korában halt meg. Ez az aggastyán nagy hálára kötelezte a magyar nemzetet. Ő volt az, a ki Mikes Kelemen halála után (1762) magához vette ennek «Törökországi leveleit» s egy Mészáros nevű szolnoki magyar ember által, a ki Szelim boszniai basának udvari embere volt, magyar hazájába küldte. Ez eredeti kéziratok most az egri káptalan tulajdonában vannak. Mészáros honfiúi kegyeletből látogatott el Rodostóba s ekkor kapta Horváthtól a becses irodalmi ereklyét. Az utolsó magyar anyakönyvi bejegyzés 1848-ból való, a mikor Katinkay Teréz halt meg s a franczi temetőbe helyezték nyugalomra. II. Rákóczi Ferencz emlékei Gömörben. Képekkel. Kerek kétszáz esztendeje ez idén, hogy a bujdosó fejedelem és seregei Gömör vármegye Rozsnyó bányavárosában és a krasznahorkai várban őszi és téli szálláson tanyáztak. Abból az alkalomból, hogy a nagy fejedelem halóporai visszatértek az ősi anyaföldre, nem lesz érdektelen ezekről a régi dolgokról megemlékezni. II. Rákóczi Ferencz, mint egykorú levéltári feljegyzések tanúsítják, 1706 november végétől egész 1707 február végéig tartózkodott Gömör-Bozsnyón és Krasznahorkán. Ez az ősrégi vár annak idején a fejedelem három alvezérének birtokát képezte, a kik vér szerint rokonai is voltak. Az egyik volt báró Andrássy István, kurucz generális, ki Vak Bottyán lovasságával 1706 november 5-én a győzelmes győrvári csatában tönkretette Heiszter császári fővezér seregét. A másik volt báró Andrássy Miklós dervisgenerális, Rákóczi vitéz tatár lovasságának ezredese, ki a csaták tüzében kámzsában járt ezrede élén, a nélkül, hogy valamikor sebet kapott volna. Lovasai vakon követték s az ütközet sorsát rendesen egy-egy ily merész lovassági támadás döntötte el a kuruczok javára. A harmadik báró Andrássy Pál volt, aki mint az esztergomi vár kapitánya és védője volt ismeretes. Rákóczi tudvalévően Rozsnyón kezdte meg alkudozását XIV. Lajos franczia királylyal, hogy őt szövetséges társává megnyerhesse. A fejedelem az ország tanácsát 1706 deczember 6-án Rozsnyóra hívta össze és innen XI. Károly svéd és Szaniszló lengyel királyokhoz követeket küldött, majd deczember 20-án ugyancsak Rozsnyóról az angol királynőhöz fordult levélben közbenjárásért. Rákóczi ezalatt Rozsnyón folyton fegyverkezett, mintegy 150 odavaló fegyverkovácsot állandóan foglalkoztatott s itt készültek a később oly híresekké vált kurucz fringiák. A karácsonyi ünnepek után Rákóczi újból összehívta az országgyűlést 1707 január 8-ikára Rozsnyóra. Itt kapta meg Bruynieux hollandi követ levelét, amelyben értesítette, hogy nincs remény a bécsi udvarral való kibékülésre. A rozsnyói országtanács értekezleteit a jelenleg is álló ősrégi Nehrer-féle házban tartották, amely épület később a Martinovics-féle összeesküvés tagjainak gyülekező helye volt. E házban felmerült a Habsburg-ház trónfosztásának eszméje is, ami a franczia szövetség megkötésének érdekében szükségesnek mutatkozott. Eredetileg 1707- ben február 24-ére Rozsnyóra akarták összehívni az országgyűlést, de később mégis Ónodra tűzték ki május 16-ikára, aminek emlékét a jövő évben Borsod vármegye közönsége Rozsnyó bányavárosával karöltve nagy ünnepséggel fogja megülni a híres mohi pusztán. Rákóczi fejedelem Gömör megyében való tartózkodása alatt a krasznahorkai várban lakott, régi lakosztályába jelenleg az gróf Andrássy Dénesné után maradt ereklyék vannak elhelyezve. A fejedelem bútorai, fegyverzete, kardok, képek, lőszerszámok és más harczi jelvények drága ereklyék gyanánt vannak megőrizve a gróf Andrássy Géza tulajdonát képező betléri kastélyban. Ugyancsak a betléri kastély ura őrzi Rákóczi értékes buzogányát és személyes használatra szolgáló billikomait. A betléri kastélyban őriznek egy golyótépett, fecskefarkú Rákóczi zászlót is, amelynek méltó párját Rozsnyó város levéltára őrzi; a Rákóczi seregében használt, a fejedelem czimerével ellátott három darab lovassági zászló, amely Gömör vármegye levéltárában van, a vármegyei bandériumban szerepel a fejedelem temetésén is. Igen érdekes a Részlet a krasznahorkai vár udvariból. Krasznahorka vára. VILÁG-KRÓNIKA. 45. szám.