Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-09-14 / 74. szám
most meggyűlt baját megkézleltetését szükségessé teszik. A B. és T. közti viszonyoknak taglalása, egynek másik fölötti magasztalása nem újságbavaló tárgy; ezekről tehát hallgatva, csak arra kívántam figyelmeztetni , hogy 13-nak hírlapokban hasonló módon magasztalására, mint országszerte ismeretes férfinak, szüksége nincs ; azokkal Kosztolányi Péter neki kevés dicsőséget, részrehajló tudósításival pedig több kárt, mint hasznot okoz; vannak emberek, kiknek még barátságuk is terhes, és ezek közé sorolhatja II. bátran Kosztolányi Pétert, mit már eddig is volt alkalma tapasztalni. Nem több sükerrel bizonyítgatja P. P. eddig mi barsiak előtt is titokban maradt azon állítását, hogy ő baráti által szólitatott fel hivatalkeresésre, és kivánságjoknak csak akkor engede, midőn Balogh választatása tökéletesen biztosítva volt. Ebben ismét nagy az ellenkezés, mert megrótt czikkében nem tudá elég eleven színekkel festeni azon lelkesedést, melly már a tisztválasztás előtt, némelly ölelkezők, és csókolkozók daczára mindenrendű választóknál B. mellett nyilatkozott, most pedig közbámulásunkra fölfedezi, hogy olly csekélységtől, miilyen hivatalvágya volt, veszélyeztetve látta annak dicsőséges választatását. Így jár az ember, midőn nem igaz úton jár ; ha B. iránti barátsága és a haladási elv diadalmaztatásával, mint mondja, hivatalvágya maga idejében ellenkezett , arról áldozatképen le kelle mondani , nem pedig utolsó perczben alattomosan utána esdekleni, sőt más becsületes embereket, kiket elvbarátnak nevez, azon gyanúba ejteni, mintha beleegyezésükkel ők is hozzájárultak volna rosszall tettéhez. Illy eljárás elég tanúság, milly fogalma van Kosztolányi Péternek a méltányosságról, öntudatról, osztó igazságról, és milly kedvetlenséget szülhet a vele való barátságos szövetség. — Rósz néven veszi K. P., hogy őt vezérlőnek, másokat pedig vezérletteinek nevezek, melly nevezetet szívesen visszahúzok, ’s ezentúl azokat, kikkel két hétig elébb ölelkezett, ’s a tisztválasztás előtt magának általok mint főügyésznek folyton éljeneztetett, saját kívánságára elvrokoninak nevezem, sok szerencsét kívánván neki, illy számos , értelmes , nevelt, és — mi K. P-nél igen becses,csekély költségen vásárlott elvbarátokhoz. Panaszkodik továbbá, hogy őt hivatalvágyról gyanúsítom, mondván: „bizony bizony mondom nektek , a kit hivatalvágy bánt, és józan észszel bir, nem az én pályámon jár.“ Ezen, Evangelium mintájára szerkesztett szavai iránt tökéletesen egyértelemben vagyunk, és mivel az egész barsi közönség tudomására hivatkozva bátran állítom, hogy K. P. hivatalra, és pedig nagyon vágyott, szenvedje a magára kimondott ítéletet; ha pedig kedvencz védelmével, a nem igazzal, újabban előállna, megnevezem azokat, kik hivatalkeresési modorát, a becsület gyengéd érzésével összeegyeztetni nem tudván, őt föltételérül lebeszélni hasztalan iparkodtak. — Mit Juhász Benedekrül, magát mentegetve mond, sértő és silány, ’s annál fogva feleletet nem érdemel, de mivel kételkedni látszik , hogy elvbaráti által J. B. hivatalában biztosíttatott, örömest megnevezem ezeket, ha előbb J. P. megnevezi azokat, kik által hivatalvállalásra felszólitatok ; a névsorból majd kitűnik, milly jeles férfiak óhajták őt főügyészül, mert a választás alkalmával, egy fiatal atyafiát, és egy vendéget kivéve, mindnyájan elnémultak, sőt furcsa helyen szerzett elvrokont is, kigőzölögvén a beléjök öntött lelkesedés, igen gyéren mutatkoztak mellette. Van még sok, mi megrovást érdemlene, de ezeket mellőzve, csak azon szavait: „Juhász Benedek protestáns lévén tudtomra B. ellen lépést nem tön‚ mi oda mutat, mintha Barsban vallásos pártoskodás léteznék,— hozván elő, ezt ’s ehez hasonló hamis állításit kereken tagadván, időkimélésből, több hasztalan szóváltásba nem ereszkedem. — Ezen utolsó válaszomban még kezdő, és végsoraira van megjegyzésem. Kosztolányi Péter aVilág 4 60dik számában megjelent czikk íróját 3 Mephistophelesnek nevezi, pedig úgy látszik nem találta el ellenét; de ki mindig ördögökkel álmodik, mindent annak ismer, vagy talán mert Mephistophelesi élességet vélt szükségesnek , finomul szőtt cselszövényeinek felfedezésére, jutott e gondolatra; egyébiránt bármi indította K. Poilly elnevezésre, a czikk írója addig, mig vele vesződni kénytelen, nyert nevéhez hű marad. — A mi végre szememre hányt névtelenségemet illeti, bizonyossá teszem K. P.urat, hogy nem a tőlevaló tartózkodás hallgattatja el nevemet, mert mit róla írtam és írok, számtalanszor nyilván ki is mondottam; de hírlapi levelezők celebritása nem lévén hivatásom, ezentúl is anonimus, vagy ha kényszerit, Mephistopheles maradok. rvingyir Kiartridék. Fiume (folytatás.) „A tengerpartvidéknek mint Pesttel úgy a bánattal egyenes összeköttetése a magyar kereskedésre lényeges haszna lenne; mert a fölebb elsorolt indító okokon kívül kereskedésünk a kevésbbé javasolható dunai útról eltérne, a melly által daczára a ráfordított roppant áldozatoknak czért érnünk nem lehet , s mikép a tapasztalat mutatja, csak német gyárművek szállítására szolgál *) — ’s azon az ország nagyobb folyói használatával nemcsak az első szükségi czikkek, mint gabona, dohány, hanem más számtalan különnemű termények is, mint olajos magvak, kender, rongy, álati zsiradék, faneműek s. t.ell. a partvidéki kikötőkbe szállíttathatnának. Ezek szerint legfontosabb tárgyak, miket a jó közlekedés eszközlése tekintetében készítendő terv céljául szükség kitűzni: az áruszállítás könnyítése, a megérkezetteknek bizonytalanságból kivitele, az áruk gyors keretének a káros késedelemmel arányba-tétele , ’s a kereskedőknek olly állásba hozatala, hogy rendelményeikben ’s áruszerzéseikben az áru-keresetre számítást tehessenek. Elkészíttetvén illy módon ’s elintéztetvén a mondott közlekedési út az ország belseje ’s a partvidék között, ez a magyar termesztvényeknek olly szállitvány helyévé lesz, melly a versenyt Odessával ’s a Feketetenger bármelly kikötőjével bátran kiállhatja, mellyek különben is tavaszkora hajóknak veszélyesek ’s gyakran megközelithetlenek ; midőn a fiumei a Középtenger egyik biztos vidékén helyezve, ’s a fejedelem kegyes ajándékából nem sokára biztos kikötővel ellátva, az év bármelly szakában, ’s keleten történhető bármilly változások mellett az említett termények, minden pénzügyi akadály nélkül, kivitethetnek, ’s a belhasználatra szükséges árukért cserébe adathatnak. Európának egy tartománya sincs, hol vasutak gyorsabban, könnyebben ’s csekélyebb költséggel építtethetnének, mint Magyarország alsó vidékein ; e föld határtalan síkjain a szükséges földet’s roppant erdeiből a műveltség műipar és kereskedés illy nagyszerű közlekedési útjához megkivántató faneműeket igen csekély áron megszerezhetni. Mindkét, t. i. Pestről ’s a Bánságból fiúméig, tervezett ut Károlyvárosig sik földön futna át. Milly irányban kellene pedig azoknak politikai, gazdasági és kereskedési tekintetekből vonatni, az a műértők jóváhagyásától függne, mint szinte az is, hol kellene e két külön pályának egybekapcsoltatni. — Az említett vaspályában be kellene foglaltatni azon Sziszek és Károlyváros közti vonalnak is, mellynek tervei a nmguk. Helytartótanács elibe terjesztenünk. F2 vaspályának a tengerpartig vitelében tehát ugy látszik csak Károlyváros és Fiume között létezhetnek némi akadályai. Hogy tehát e vidékről a szükséges helyismeret megszereztessék, ’s a vasut-épités lehetősége a két város közt kipuhatoltassék, mulhatlanul szükséges lenne előleges vizsgálatot tétetni, melly után vonathatnék legkönyebben a Brod és Fiume közt fekvő hegyeken át a vaspálya , minthogy a korábbi időkben tett vizsgálatok szerint illy itt Brod és Károlyváros közt a Kulpa mentiben legkönnyebben sikerülne. Jelen bizottságban összegyűlt kereskedői küldöttség véleménye szerint ezen említett vizsgálatokra szükséges költségek fedezésére a fiumei lakosok nemeslelkűsége és honszeretete lenne felszólítandó. A Lajos-út mintegy 40 év óta szolgál a magyar tengerpartvidéki kereskedésnek emeltyűjéül, és ha legjobb reményt nyújtó okok nem harczolnának a Fiume és Károlyváros közti vasút létesítésére Károlyváros és Fiume között is folytattathatnék, úgy hogy az lenne a mondott városok közt a fő közlekedési út, és ha akkor a mostani rendkívüli magas vám teljesen eltörületnék (ez esetben az útjavítási és fentartási költségeket az ország fedezné) vagy a javítási költségekkel arányos vám határoztatnék, a nemzeti kereskedés rendkívüli kedvezést nyerne. Azon okok mellyek a vaspálya építését ajánlják következőkbe foglaltathatnak : Korunkban minden kereskedés virágzása az időgazdálkodástól függ. Megjegyezzük, hogy Európa legműveltebb népeinél bárha különben jó utak és csatornák léteznek is a belközlekedésre, még is versengve terveztetnek ’s építtetnek a tartományuk középpontjaival érintésben álló vasutak. °) Értjük e ezt uraim! —* A szerk. Az ausztriai birodalomban már több vaspálya, építtetett, mások készülőfélben vannak, ’s terveztetnek, mellyek közül a főbbek a status költségén vonatunk , mint például a bécs - triesti.—Mindenki láthatja ebből, hogy ha Pesttől és a Bánságból Fiuméig javaslati vasút nem valósíttatik, a magyar kereskedést a triesti német nagy részben el fogja nyelni. E veszély annyival fenyegetőbbé válik a magyar partvidékre nézve, minthogy Triest városa Horvátországgal és Karnioliával magát közvetlen összeköttetésbe hozni törekszik; és ha a Károlyváros és Fiume közti vasút fel nem épül, és a magyar áruk kénytelenek lesznek ujjokat a tengerre a német-ausztriai tartományoknak venni, Fiume kereskedése tönkre jutand. E partvidék magától a természettől rendeltetett a magyar kereskedés főszállítvány-helyéül, annálfogva Magyarország fő érdekében áll e vidékbeli közlekedésre alkalmas utat nyitni, mert saját nemzeti és független kikötőt csak illy módon biztosíthat magának. Hogy a magyar nemzet e czélt elérhesse, saját java tekintetéből szükséges lenne az 1846ki azon törvényczikkelyt —• mellynélfogva a bécs-trieszti vasútnak Magyarországon keresztül vitele megengedtetik — eltörleni, *) és megengedni soha nem kellene, hogy az ország bármelly részéből, s jelesen Horvátországból vasút vonassák az ausztriai német tartományok felé, melly nem ama fentemlitett magyar partvidékre szolgáló két vaspálya érdekében, ’s előmozdítására, hanem bizonyosan annak kárára válnék. Ezek szerint mindenek előtt a Lajos-út megváltása lenne szükséges, mellyen a magyar kereskedés a jelen körülmények közt e tengerpart felé kénytelen útját venni, érdemre fő okot szolgálhat azon rendkívül magas vám (mindennemű árukért 30 — 500) melly itt divatozik ’s kivált a gabna és fanemüekre — e piacz főárúczikkjeire —különösen nyomasztó. A szállítványok illy terheltetése okozza aztán , hogy azok Magyarországból a karmoliai úton küldetnek Triest felé, az ottani kereskedők nem csekély hasznával. Még 1826 ban a helybeli nagy kormányszékhez tett felterjesztés szerint megkezdettek az egyezkedések ezen új tulajdonos társasággal, mellyek ha szerencsésen bevégeztetnek, ő felsége kegyes jóváhagyása alá terjesztendők. A kereskedés jelen állása tehát tetemesen előmozdittatnék, ha a javaslott megváltás minél hamarább legfelső jóváhagyás alá terjesztetnék. Mit is a királyi szék zsámolyához nyújtandó alázatos felterjesztéssel eszközleni a t. kapitányi szék gondja leszen.“ (Folyt.) 103 A törvényhozási tekintetiii. Neque igitar dubitabo inter desiderata reponere opus aliquod de curationibus morborum, qui habentar pro isanabilibus ; ut evocentur et excitentur Medici aliqui egregii et magnanimi , qui huic operi quantum largitur natura rerum, incumbant; quando hoc ipsum , istos morbos pronunciare in sail ab iles neglectum et incuriam veluti lege sanctat, et ignorantiam ab infamia eximat. Fr. Vaco de Augm Scient LV. Az ország legközelebb lefolyt közgyűlése iratainak IVik kötetében 951k lapon 36n szám alatt a szarvasmarhák ragályos nyavalyáját illető rendőrségről tett kerületi választmány javaslata iránti határozat e tárgyat még újabb megfontolás, tanácskozás alá bizza ,,------minthogy az abban foglalt némelly elveket képviselői állásukban a Törvényhatóságok megegyezése nélkül elfogadni hatalmukban lenni nem látják, a Törvényhatóságok utasításait pedig elvárni az idő rövidsége meg nem engedné , nehogy azé részben illy körülmények közt leendő félszeg rendelkezése által az egész veszélyeztessék, annak tárgyalásával ezúttal felhagynak , hogy azonban az illető Törvényhatóságok az abban foglalt czélirányos eszmékkel megismerkedhessenek, és a jövő Országgyűlésre ez iránt követeiknek utasítást adhassanak, azon javaslatot egész kiterjedésében az országos irományok közé iktatni kívánják. Azon lélek sugárzik a törvényhozásban fáradozó Tanács ezen határzatából, melly valamint egy részről a törvény iránti tisztelettől függeszti fel a polgárzat boldogságát, úgy másrészről, kivált századunkban, csak azon törvénynek ígér szerencsét, ’s emberhez illő engedelmességet, melly a józan köz óhajtásból, a jónak nyilván tiszta érzetéből mint üdvös forrásból, veszi eredetét; — éppen azért, mivel követi utasításról van szó, midőn tudtomra már több megyei tárgyat országgyűlési tárgyakban dolgozó állandó választmányuknak ki is adták, sőt mivel már az újságok is , mégpedig Somogy fényére némi árnyékot vetve, erről szólaltak, helyén vélem lenni tudományos igazságnyomozással , tisztelettel, a nagyközönségnél e tárgy iránt figyelmet ébreszteni, és bár szigorú iskolai modor nélkül, azt, mit keblemben érzek, elmondani. Vegye az olvasó olly szívesen, milly *) **) Ezt, úgy hiszszük nem lesz szükséges tennünk , ’s az megbizottság megnyugtathatja aggályát, mert e törvény, mint a bécs-triesti vaspálya előmunkálatiból látjuk, különben is csak papiroson marad. A Szerk. 153