Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-01-26 / 8. szám
Megjelenik e politikai , tudományos és művészeti lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton , két-két íven. — Ilislője közül minden hirdetményt egy apró betüjű szeletsorátúl három ezüst kiért. VILÁG 1842. Előfizethetni helyben a szerkesztő-hivatalban ( Sebestyén) utcza 288 sz. alatt , földszintfélévre postán 6, különben 50 forinttal , az országban minden , azonkívül csak a cs. kir. főpostahivatalnál Bécsben. Szerda. •Január 2(. TRISTAIOJI: Magyarország és Erdély. I faladás, csatornák, részvények. — Fővárosi mozgalmak: Pesti nőegyesületi jövedelem. — A kisded-óvó int. III. t. egyesület; tartandó közgyűlése. — Fejérmegyei közgyűlés (folytás vége). Gyöngyösi kórház. — Aradmegyei közgyűlés és czáfolat. — Czáfolatok (Srbol, Esztergomból, és S. a. Újhelyről ) Erdélyi országgyűlés. Ivülföld. Francziaország: a parkamrának feliratfölötti vitatkozása. — A követkamra felirási javaslata. — A pairkamra átnyújtja a királynak a trónbeszédre a választ. — A Journé des Debats a lengyel ügyekről. — A National, Gazette de France, Nicole és Charivari perügye. — Salvando elhajtja Madridot. • Nagybritannia. A „Spectator” az angol vasúti vállalatok és gyakori balesetek fölött. — A walesi hg keresztelésnapja. — O’Connell, repealizgatói pályáján. — Dublini tory-jelölt. Spanyolország. Az egyház-rendszerizési törvényjavaslat némelly pontjai.— A hajóvizsgálati jog Anglia részérül ingerli Spanyolországot. Portugalfia. A Cortes-ülés megnyittatván, elhalasztózik. Németország. Stuttgart A rottenburgi püspöknek az egyházi békefentartásról szóló indítványának vázlata. Poroszország. Könyvvizsgálati és censurai szabályok. Orosz- és Lengyelország. Vagyonvesztésre ítélt lengyelek. Vegyes közlések. Dr. Hivatalos levelezés. Recipék. A bihari szabadelmü ifjúhoz. Hr 1ő. Hivatalos jelentés. Gabonaár , pénzkelet, dunavíz-állás. Magyarország és Erdély. Haladás, csatornák, részvények. A haladást gátolni lehetetlen. Javításokat akadályozni esztelenség volna , tehát mind annak, mi e kettővel kapcsolatban áll, ügyeink felszínén kell maradnia , mert hisz ezen czélra áll fen a státus , arra van irányozva minden törekvése mint szinte minden intelligenciáé is. Ha tehát ellenkező kísérleteket látunk , vagy legalább , mikép legtöbbnyire történik, ollyakat tétetni gyanítunk, úgy sem haladásról sem javulásokól, sem végre státusczélról nem bírunk azon tiszta fogalmakkal , és épen ezek hiányának tulajdonítható , hogy különböző pártok, különböző sőt ellenkező véleménynek alakulnak olly dolgokban is, hol bizton csak egy irányt követhetni , vagy , hogy a részvétlenség olly javításokat gátol, mellyeket minden módon elősegítni az értelmes embernek kötelessége. De ha valódi haladás, valódi javítások iránt sem vagyunk tisztában , még kevésbbé lehetünk tisztában az utak’s módok iránt, miket azok számára készítünk, ’s innen van , hogy majd erőinket meghaladók inditványoztatnak , majd ollyak, mik a népesség egy részét jogtalanul súlyosabban terhelik a másiknál, majd meg ollyak, mellyek sikere bizonytalan , ’s alkalmazásuk veszélyessé lehet. Mindezt éretten megfontolni, minden oldalról megvilágosítni, a hirlapírás szép hivatása. Minthogy pedig hazánkra nézve ez anyagi érdekek haladása és javítása olly kitűnő fontosságú (mi mellett a részvényügy olly nagy szerepet játszik) el nem mulaszthatjuk olvasóink figyelmét anyagi érdekeink e hatalmas emeltyűje iránt is ébreszteni, annyival inkább, minthogy reformokat szülő időnkben illy békés utakon a legnagyobbszerű javításokat létesíthetnek, mellyek más módon minden viszonyunkat megzavarnák, jogainkat sértenék, tehetségüiket kimentnék, vagy arra szolgáltatnának alkalmat, hogy gyámság alá keríttessünk, és nyomasztó áldozatokat gördítnének ránk olly valamiért, mit különben szabad akaratból saját nyereségünkre tehetnénk. Minden anyagi javítás közt fő fontosságúak Magyarországra nézve a csatornák,’s méltók minden figyelemre ’s erőkifejtésre. Olcsóföld , olcsó napszám: olcsó létesithetési biztosának ; sokféle, mind gazdasági mind mísipari és kereskedési érdekekre háruló nagyszerű eredmények pedig kétségtelen jövedelmezést, mi iránt tapasztalás szerint sehol sem forog fen kétség; — a ka 1adás tehát csatornákat követel. Minden országban az ébredő civilisatio első jelenségei a csatornák ; csatornák képezék terméketlen homokból a gazdag virágzó Hollandiát ;*) csatornák voltak az óriási angol iparűzés első forrásai; csatornák által magát Zahara sivatagát is buján-termésiránynyá lehetne változtatni, — ámde csatornákra szörnyű pénzösszegek kívántatnak, ’s óriási erők. — Hol ’s mikép lehet ezekre szert tenni ? Erre nézve csak egy mód van: közszelle 111, és részvények! — Közszellem és egyesült erő szoríta vissza Hollandiában a tengert, hogy földet nyerjenek egy haza számára ; közszellem és részvények által nyeré a hatalmas Anglia véghetetlen ázsiai birodalmát; ez által szerzett össze 900 millió font sterlingnyi tőkét vasút-és csatorna-rendszere számára, melly összeg által tömérdek státusadósságait még növelni alig volt szabad, ez hajt számtalan gőzöst a föld minden tengerein, szóval: ez téve Angliát a világ urává! Bámuljuk, nem irigység nélkül, azon hallatlan eredményeket, ismerjük a forrásokat ’s módokat, — — ’s még is elmulasztjuk azok haszonvételét!! A részvények eszméje volt ama szerencsés és hatalmas gondolat, melly illy roppant munkákhoz illy roppant erőforrásokat teremtett elő , mivel ez által az elszórt csekély összegecskékből a legnagyobb tőkék alakíttatnak a legnagyobb ezőr fokra, és a társaság minden osztálya, akár nagy, akár középszerű vagy kicsiny vagyonnál fogva részt vehet milliókba kerülő vállalatokban, miáltal a nyereség szintúgy mint az ügyértés és ügyszeretet a társaság minden osztályzatiba átszivárog. Ezek nyomán ismét uj gondolatok, uj gazdálkodványok keletkeznek, miknek kis összegei ismét nagy tőkékké, újabb hasznos vállalatok alapítására szolgálókká, növekedhetnek; ’s kétséget nem szenved, hogy, ha a közönség vagyonosabb része átlátná a részvények hasznosságát, mellyek a takarékpénztárak minden jótéteményivel még határtalan cselekvőséget is kötnek össze, minden ország, erőködés nélkül létesíthetné minden szükséges javításit, ’s ismét maga is húzhatna minden azokból áradó nyereséget, — míg egyes gazdagok által csak kevés létesítésik, mivel a legdúsabb gazdagság is korlátozva van hatáskörében, és szerencsés esetben a gazdagság kevés kezek közt maradna felhalmozva, szerencsétlen esetben pedig hasonló vállalatok mindig, vagy legalább sok időre, elmaradnának,bármi nagy szükség volna is különben rájuk. Értelmes publicistákra nézve ezen igazságok már olly közönségesekké lettek, hogy többé alig kivonnak szót, de a nagy közönség előtt még annyira nincsenek ismerve, hogy mikép már szomszédainknál látjuk, elsurran a haszonvehetés alkalma, még mielőtt megtanulná a haszonvehetés módját Vaspályákat nem nélkülözhet többé a státus, sem maga, sem a kereskedés részére ; okvetlenül tehát önmagának kell azokat építnie, ha e czélra részvénytársulatok nem alakulnak. Lesz, ki azt mondja: „annál jobb.” De a státus szinte csak a közönség pénzével építhet, mikép a részvénytársulat, azon különbséggel, hogy az első esetben mindenkinek mindegyikre kell adózni, a másodikban csak annak, ki akar, ’s kinek van miből,s arra, melly neki hasznot hajt; első esetben senkinek sincs befolyása sem irányra, sem meggazdálkodásra, sem osztalékra, sem menetrendre’sat. ’sat.; a másodikban a tulajdonosok ezekre nézve s érdekeik szerint intézkedhetnek; az első esetben állandó fizetéses, s a még kiskorúnak nyilatkozó közönséget gyámságitó hivataloknak kell alapittatni, — a másodikban fizetésiben, a nagykorúnak nyilatkozó közönségtől választott igazgatóságok önállókig kormányozzák saját birtokukat,s mind személyzet mind eszközök tekintetében saját véleményök szerint korlátozhatják magukat, azt elbocsátva, kevesbítve'sat. ’sat. Hisz a status elégsokáig ellen is szegült ezen, az ő gépezetét ismét sokszorító szükségességnek, tetemes kedvezményekkel ruházva fel a társulatokat; de ezzel a közönség mit sem gondol, az egész részvénytömeget a pénztőzsérek és börzejátszók szabad kezére bízta, hogy azok csupán saját hasznukra zsákmányoljanak, mi meg is történt, — de bezzeg rosz hírbe is hozta az egész ügyet, mi ellen csak az lehetett volna mentőszer, hogy a részvények az egész országba 11 biztos kezekre jutottak volna, mikép ez Poroszországban ’s más német státusokban történt, hol csak csekély rész jutott a pénzcsarnokba , miszerint azok minden crisis daczára sem csökkentek pari alá; sőt annál sokkal fentebb állnak, noha ezen pályák jelenleg nem mutathatnak személyszaporaságot, mint például a bécsgyőri, mellynek részvényei mégis mélyen a pari alatt állnak, mivel minden részvény csupán a fővárosban van összehalmozva. De még most is, miután már rosz hírbe estek,s a statusnak legalább a vaspályák iránt el kelle magát határoznia, hogy e czélra a részvényeket tanulja nélkülözni, még most is elismerendő minden értelmes fő a részvények nagy czélszerűségét, ha meggondolja azt, hogy csak azért vesztettek hírekben, mivel az állatok lett roppant nyereségek mértéktelen játékdühöt szültek, miáltal homlokegyenest rohantak a szédelgések örvényibe. Egy magában értéktelen, hasztalan, jelentéktelen dolog nem bírhatja mozgásra az egész számoló világot, nem tehet olly kiszámíthatlan szolgálatokat a haladásnak , nem biztosíthat a civilisatiónak olly feltűnő eredményeket! A nagyveszteségek csak onnan származtak, mivel mások ezelőtt még nagyobb nyereségeket tettek, csak nagy nyereségért koczkáztat az ember, é s e szerint a részvények lényeges haszna még mindig tényleges és valódi , míg akár csak esetleges, könnyen elhárítható, mesterkélt rész valami, melly némi felvilágosodás mellett önként elenyészik. Tegyük fel, hogy Magyarországban négymillióba kerülő csatornát kell építeni. A csatorna felszámithatlan hasznú az ország két részére nézve, mellyek lakatlan puszták által vannak elválasztva ’s csak illy módon kapcsolhatók össze; a hozzá közeleső s a tiszai földek birtokosainak felötlő hasznokat igér, minthogy földjük most alig valami, azután pedig mindennemű 's a legnagyobb becsítésre lesz alkalmas; mert csatornák okai és nélkülözhessen teherhordói minden emberi közlekedésnek , ’s egész föld kerekségén az anyagi műveltség legháladatosb teremtvényei; ezt senki sem fogja tagadni, de az egész országban csak két három ember van, kik azt létesítni képesek volnának. ’S ha ezek történetesen nem akarnának,——elmaradna a csatorna, a rájok hárulandó *) Egy részben a felvirágzó Bácskát is. A ki látta a Ferencz-csatorna partján felgazdagult falvakat, annak nincs további okainkra szüksége, ki nem látta , nézze meg. — Szerk.