Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-07-22 / 58. szám

58. PESTEN, 1843. Megjelenik c politikai, tudományos és miivészeli Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szomba­ton. Hivatalos tudósításokon kiviil, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet, sorától három krajezárért pengő pénzben Nem-rendes le\clezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZOMBATJ, iulius* 22. F. Kifizethetni helyben — Emich Gusztáv ur könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szög- leién) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kiviil csak a cs. hír. fő-postahivatalnál Bécsbcn. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czim alatt kéretik bekiildctni. ЧГаНаЕош. Mezei műipar. II. — Fővárosi hírek és események. Kinevezések, nyugalm., halálozások. Segélyezés Ruccan város jégkárvallotlai ré­szére. — Országgyűlési tu dúsítások kiegészítéséül: fel írási javaslatok és izenelek. Pozsonyi hírek. Vidéki vegyes köz­lések: , Zaláb и l (Korteskedések az adó mellett és ellen.) Gö_ inörbiil (követválasztási gyűlés kir. biztos elnöklete alatt; katonai beavatkozás.) Zágrábi közgyűlés. Fehérből (közgyűlés és bo­trányos jelenetek.) Varasából (közgyűlés, magyar nyelv elleni torzongások.) Nyilatkozat Zalából (Hertelendy Károlyiul). Miskolczi tűzvész. Spanyolország. (Az ország katonaságához Saragossa ira­tot intéz. Fölkelésre vonatkozók. — Legújabb: Narvaez Madrid el­len indul.) Nagybritan nia. (0 Connell lia Edinburgban repealre i/.gal. Vallási forrongások. Peel R bukását hirdetik. A spanyol moz­galom iránya.) Egyesületi ’s intézeti közlések: Magy. G. egyesület a dinnye kedvelőkliez. — Oskolai figyelmeztetés. — Még egy szó a Magyar orvosok és természetvizsgálók f. é. aug. Skán Temes­váron tartandó IYd. nagygyűlésének ügyében. Magyar dolgok külföldön. Hírlapi kalászok. Tárra». Nemzeti dal. (történeti beszély, folyt). Hivatalos és magán hirdetések. — Gabonaár. — Pénzkelet. — Duna vízállás. ____^_____ Pe st, julius 22. 1843. élezel nriíijpar* II. Felfogva előbbi számunkban megszakasztott fo­nalát az egyesületi „Vízjogi alapelvek“nek , itt ad­juk azok hátralevő részét: „24. §. Miután a bíróság a szakférfiakat a hely színére kivezette, ’s ott velők a dolog mivoltát az illető képvise­lők, ’s érdekeltek jelenlétében közlötte: a szakférfiak kö­rülményesen megvizsgálván a felek között fenforgó köve­teléseket, okokkal támogatott véleményüket Írásban, és pedig vagy közösen, vagy különkiilön, legfelebb 30 nap mulva kijelölésük után beadják, ’s különösen kijelentsék: vájjon a vállalkozók által adandó kárpótlás megfelel-é, ’s mennyiben a szenvedőleg érdeklettek igazságos követelé­sinek? azon esetben pedig, ha a bemutatott tervet elfo­gadhatónak nem tartanák, vagy a vállalkozók által ajánlott kárpótlást nem eléglenék, adjanak arról is véleményt, váj­jon a szándéklott vállalat, más módon, mint a tervben foglaltatik, nem létesíthetö-é, vagy tán csak aránytalanul nagyobb költséggel? vájjon továbbá a vállalatból remény- lendö haszon megfelel-e a reá fordítandó költségnek, vagy a miatta tán megszüntetendő egyéb haszonvételeknek?— 25. §. Mind a vállalkozók, mind a szenvedőleg érdeklet­tek képviselőinek , mind az érdekben különvált feleknek joguk van : aj A végvizsgáló szakférfiaknak a megelőző szakaszban kijelölt eljárásaiknál jelenlenni, ’s a tárgya­lásról tökéletes tudomást szerezni, bj A másik fél által megválasztott szakférfiú képessége ellen okokkal támoga­tott kifogást tenni, ej A szakférfiaknak mindazon észre­vételeket 's közléseket tenni, mellyek az általok képvi­selt ügyet érdekelhetik, dj Szabadságukban áll a vizsgáló szakférfiak véleménye ’s az eljárás törvényszerűsége fe­lett a bitóság ebbe észrevételeket tenni, mellyeknek azon­ban a szakférfiak vélemény-adása napjától kezdve legalább \\ nap alatt be kell nyujlatniok, különben többé tekintetbe nem vétethetnek. — 26. §. Ha a képviselők megválaszta­tásuk után 14 nap lefolyása alatt a részükről vizsgálat vé­gett választandó szakférfiút ki nem jelölnék, a bíróság azt belátása szerint nevezendi ki- De ha a kijelölt férfiú vagy a megválasztást einem fogadná, vagy arra alkalmatlannak találtatnék . vagy a reá bizott dologban a törvényes idő alatt einem járhatna: az illető fél 30 nap alatt más alkal­matos szakférfiút kénytelen kijelölni- — 27. §. Ha a szen- vedöleg érdeklett fél olly szakférfiút jelölne ki, ki az el­járás helyétől 15 mértföldnél tovább laknék: az ez állal okozandó költségtöbbség megtérítésére a vállalkozók ré­széről igénye nincs.—28. §. Vizsgáló szakférfiaknak nem alkalmatosak: aj azok, kik a törvények előtt tanúi érvé­nyességgel ’s hitelességgel nem birnak, és azok, kik a tárgyalás alatt álló vállalatban cselekvőiig. vagy szen­vedőig , vagy rokoni viszonyok által érlékelve vannak. — 29 §. Miután a szakférfiak által a bíróságnak benyúj­tott vélemény, mind a képviselőkkel, mind a tán nem kép­viselt, ’s szenvedőig érdekelt egyes felekkel közöltetet', a 25dik gusában d) alatt határozott idő pedig lefolyt, a bíróság összes tekintetbe vevén a vállalkozók terhét, a végvizsgáló szakférfiak véleményéi:, ’s a képviselők vagy egyes felek netalántáni észrevételeit, kimondja Ítéletét, a vállalkozók tervét végképen helybenhagyja, vagy vissza­veti , ’s az előbbi esetben a szenvedőig érdeklett felet il­lető kárpótlás mennyiségét a szakférfiak véleménye nyo­mán kimondja. - Ha azonban a vizsgáló szakférfiúk vé­leménye a kárpótlási somma meghatározásában egymástól eltérne: akkor a kárpótlási somma a különböző számki­fejezések középarányában állapíttalik meg. Ezen eljárásról a bíróság az illető törvényhatóság legközelebbi gyűlésén je­lentést tesz, egyszersmind pedig a feleknek az Ítéletet okokkal támogatva kiadja. — 30. §. Ha a tervezet hely­benhagyása ’s vállalat elfogadása esetében a szenvedőig érdekittek, vagy a terv bírói végvisszavetésc esetében a vállalkozók a bírói Ítélettel meg nem elégednének: e vé­gett eljebbvitel utján a megyei vagy városi törvényszék­hez folyamodhatnak; de a folyamodásnak 30 nap alatt azon naptól kezdve , mellyen a bírói ítélet kijelenletett, be kell nyujtatnia, ’s a rétöntözési bíróságnak bemutat- tatnia, különben későbben semmiféle ellenmendásnak he­lye nincs- Az alispán kötelessége azon esetre, ha )4nap lefolyása alatt köz- vagy kisgyülés nem tartatnék, a fo­lyamodást elnökiig is tárgyalás alá venni, ’s egy más, egészen részrehajlatlan, szakértő férfiút kinevezni, ki az előbbi vizsgáló szakbiztossághoz,’s a felek által is tetszés szerint újólag kinevezendő egyes szak férfihoz csatlakoz­ván, a tárgyat a hely színén még egyszer vizsgálja,’s jelentést tesz arról, vájjon a végvizsgálatra kiküldött szak- férfiak véleménye helyes volt-e vagy nem?— Első eset­ben a bírói ítélet megmarad , a másodikban ellenben a terv hiányinak részletesen ki kell mutaltatniok. ’S ekkor a vállalkozóktól függ uj terv mellett indítani meg a vállala­tot. — Azon esetre, ha a rétöntözési rendes bíróság Íté­lete helybenhagyatik, a feljebbvitel ’s az ujabbi szakfér­fiak kiküldetésének költségeit, a folyamodók tartoznak vi­selni.— 31. §. Azonnal a bírói Ítélet kijelentése vagy an­nak felebbviteli helybenhagyása után a vállalkozók, lete- vén a szenvedőleg érdeklett felek képviselőjének kezéhez a kárpótlási sommát, a bíróság által mindazon javak, haszonvételek és tárgyak birtokába tétetnek, mellyek a rétöntözési terv kivitelére szükségesek. — Ha azon­ban a szenvedőleg érdeklettek akár mindnyája, akár va­lamelyike a kárpótlási sommát keveslené, eziránti pana­szával az illető hatóság törvényszékéhez birtokon kívül íölyamodhalik orvoslás végett. — Ez ellenmondás azon­ban semmikép sem gátolhatja a vállalkozókat a biróilag helybenhagyott terv kiviteléhez fogni. Egyedül kötelessé­gük ez esetben, ha a szenvedőleg érdekleltek a kárpót­lási sommát elfogadni vonakodnának, a pénzöszszeget bí­rói kezekhez letenni, melly után a vállalkozók a bíróság által legfelebb 3 nap alatt a kisajátítandó tárgyak valósá­gos birtokába helyeztetnek, a nélkül, hogy ezen eljárás az illető törvényszéknek a szenvedőleg érdeklelt lelek sé- relmi panaszára hozandó Ítéletét legkevésbbé is módosít­hatná. — 32. §. Azon törvényszéknek, mellyhez a szen- vedöleg érdeklettek kárpótlási panaszukat felebbvilték, hatalmában áll ugyan , ha szükségesnek látja , a kárpót­lási somma alaposb kinyomozására uj beesőt rendelni, ’s e czélra a panaszlók költségén inás szakértőket is alkal­mazni ; de a kiknek véleményéhez magát nem kénytelen kötni; ’s a megbecsülés és laksálás alapja ekkor is az il­lető tárgyak valódi, nem pedig képzelt ára lehet, ’s ez esetben is az uj becsüsök véleménye csak úgy vétethetik egy részben a hatóság által tekintetbe, ha az előbb nyil­váníttatott, mintsem a vállalkozók a birtokukba vett tár­gyak változtatásához fogtak. — 33. §. Mig a vállalkozók által a biróilag megítélt kárpótlási somma egészen lenem tétetett, addig a bíróság a kisajátítandó tárgyak és haszon­vételek módosítását vagy használhassál meg nem enged­heti. Ha pedig a kárpótlási somma kifizetése ellen egy har­madik személy törvényes követeléssel lépne fel, az illető pénz bírói kezekbe tétetik. — Ugyanez történik,’ ha a ki­sajátítandó birtok vagy haszonvétel holt kezeket illetne — Ha olly föld forogna kérdésben, mellyen kilenczed és dézma fekszik: akkor megbecsülteién a vállalat állal el­foglalandó föld és dézma értéke, a becsérték 9ed vagy az úrbéri viszonyhoz képest lOed része a dézma- vagy 9ed-tulajdonost illeti. — 34. §. Ha a bírói Ítélet követ­keztében a vállalkozók által foganatba vett munkálatokat akárki is az ellenfelek közül akadályoztatni merészelné; az erőszakoskodó az I840jk Xdik förv- czikk 6. §a éri el­mében a kárnak és költségeknek az illető szolgabiró által rövid utón megveendő kétszeres megtérítésén fölül 100 fllal, vagy egy hónapig terjedhető fogsággal büntettessék-“ ÍV. ,, Лzon retjavitási tervekről, mellyeknek fi ” unuiosühalása csupán mapoklát a felektől fiiq<j.u 35. §. Ha a rcllulajdonosok, földesurak, községek, vagy egyes vállalkozók az általok czélzolt ’s tervezett ja­vítást foganatosíts képesek a nélkül, hogy annak kivite­lére idegen vagyon kisajátítása lenne szükséges; vagy ha a felek az adandó kárpótlásra nézve egymással barátsá­gosan megegyeztek volna: akkor a vállalkozók azonnal a tervbe veti rétjavilás (öntözés vagy szárítás) kiviteléhez foghalnak; kötelességül tétetvén mindazáltal nekik ez eset­ben is , a kérdéses folyóvíz medrében annyi vizet meg­hagyni, a mennyi a határbeli lakosok szokásban levő va­lódi közsziikségeik fedezésére kívántatik “ V. ,,Álalános rendszabályok 36. §. A bíróság kötelessége a megindított vállalat­nak a lilik részben taglalt tárgyalása közben mindig azon lenni, hogy a felek megegyezése barátságos utón eszkö­zöltessék. — 37. §• Azon rétöntözések, mellyek e rend­szabályok kihirdetése előtt egy évvel már valóságos gya­korlatban voltak , csak annyiban lehelnek uj kérdés tár­gyai, a mennyiben az általok netalán másoknak okozott, tisztán bebizonyítható’s a jelen terv Illik részének értel­me alá eső rövidség kártalanítása végett az illető felek ál­lal a rétönfözés behozatala alkalmával a törvényes intés vagy követelés^ valóságosan megtörtént — 38. §. Hahogy a réljavilási vállalat kivitelére szolgáló tér több törvény- hatóságok határaiban feküdnék: az ezen hatóságok kö­zött a kivitel felett netalán támadható egyenetlenség ese­tében ugyanazon eljárás állapílatik meg, melly az 1840ki Xik t-cz. 8ik §ban részletesen foglaltatik. — 39. §. Azon A VILÁG TÁRCZÁJA. Nemzeti dal. Történeti készét>j. III. Boldogságom képzetével utaztam Litvániába. Olly kö­zel a teljesülés üdvperezéhez; mégis olly messze, idegen helyen idegen emberek között némi leveretést éreztem itt­létem első napjaiban. Olinkát, mint szivem, gon­dolatom egyetlenét titokban imádtam, ’s nem volt óra , nem perez, mellyben ö ’s vele boldog jövendőm képe, mind édes álom ne lebegett volna előttem. E végett min­den társaságot szorosan nélkülözék, mert ha a boldog­ság virága minkeblünkben nyílik, akkor szivünk föl­dén minden más növény idegen. Kizárólag hivatalos fog­lalkozásomnak éltem, mert a szórakozás legbiztosb or­vosa a léleknek. Tiszltársaim között, kik nagyobbrészt oroszok Va­linak , leginkább bírta vonzalmam az ifjú Orlow, ki ezen ezrednél kapitányrangot viselt. Ez ifjú mintegy 22 éves, gazdag ’s előkelő családból származva kitűnő sziyjósággal és műveltséggel birt, mit tehetős orosz családok gyerme­kei franczmaniávalpárosítva neveltetésül nyernek. Kellemes és idomos külseje, magas termetével, egy par élénk szem­mel a nyílt homlok alatt őt nökegyenczcze avatták, ’s nem múlt el hét, sokszor nap, mellyen újabb jeleket ne tűzött volna lisztrojtjához. E modort azonban bizonyos neme az állhatatlanságnak jellemzé, — ’s ő ki gyakorta magasztalólag szólott egy vagy másik nő erényéről, szép­ségéről , harmad napra vonásokat idéze fel, dicséretével ellenkezőket. Én ezeket önhittség és künyelmüségnek tu- lajdonitám, de baráti őszinteségét, melly naponta tisz­tábbra fejlett kísérleteim alatt, nem bírtam kétségbe vonni. «Szives közlékenysége még csiklandós belviszonyok felelt is, viszonti bizalmat igényle ’s nem mulasztóm el keblem legszentebb titkait feltárni előtte, mellyben Olinkávali vi­szonyom legfőbb szerepet játszott. Órákon át. miket szál­lásomon töltött, az arczkép nézésébe mélyedt, mit elvá­lásomkor nyujla szerelme zálogául Olinka, Tizenöt hó telt el kevés változatossággal, mellynek ollykori unalmait Olinka hő levelei oszlaták el, — ’s Or­low mind mélyebbre szövé a viszonyt, melly a megszokás hatalmánál fogva is reám nézve nélkülözhellenné vált. Egy délutáni napon sietve lépett szobámbaOrlow: arcz- kifejezése érdekes újságot gyanittatott ’s egy nekem szóló levelet nyujta át. E levél atyámtól volt rövid de megdöb­bentő tartalommal. ,Varsóban a lázadás kitört, hazafi és polgár vagy,— határozz.1 Egyéb misem volt írva. Érzém e néhány szó élet- fontosságát, ’s nehéz beltusa közt járék fel ’s alá a szobában. Szabad-e tudnom leveled tartalmat, mi té.ged annyira nyugtalanít — kérdé barátom­Minden tartózkodás nélkül megmondani azt. Másnap az ezredes, egy mogorva tekintetű férfiú hivatott. Midőn beléptem vastag szemöldivei alól gya­núsan hunyorgott reám ’s vonásimat fürkészve kérde: „Ö11 már bizonyosan tudja a lengyel határokróli leg­közelebbi újságot?“ ..Igenis ezredes ur.1 ,,’S mire határozta el magát?“ ,Szolgálatomhoz bőnek maradni1 felelém rövid bá­torsággal. „Ezt vártam öntől“ viszonzá ritka nyájassággal vál- lamat veregetve. „Ön katona ’s a katonának csupán egy kötelessége van, mellynek betöltésére esküvel kötelező magát, — most fogadja előléptetését11 — ’s papír gyü- relet nyujta át, melly kapitányságra emeltetésem tar- talmazá. „Holnap indulunk — monda, miután előléptetésem megköszöném — lengyelföldre, azért tartsa készen magát-“ Néhány napra lengyelföld ’s Varsó vidéke feküdt előt­tem. Nem mondhatom ki, mit érzék hazám viszonláíásánál, — még inkább nem, ha magamra gondolák. Elhagyám a tábort— Varsóba menendő. Atyám szál­lásán nem vala található. — Ismerősek mondák mikint S- • • » • - ky tábornokkal Osztrolenkához vonult. Körülem min­den idegenszerii volt, a várost, melly néhány nappal az: elöli élet és kedvzajjal hullámzott, élettelenség zsibBasztá- Sötét gyanakodás . félelmes visszavonulás rémítőnek min­den lépten.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék