Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-07-22 / 58. szám

58. PESTEN, 1843. Megjelenik a politikai, tudományos és mű­vészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szomba­ton. Hivatalos tudósításokon kivü­l, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet, sorától három krajczárért pengő pénzben Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZOMBATI, julius* 22. F. Kifizethetni helyben — Emich Gusztáv ur könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szög­­letén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kivü­l csak a cs. hír. fő-postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czim alatt kéretik bekü­ldetni. ЧГаНаЕош. Mezei műipar. II. — Fővárosi hírek és események. Kinevezések, nyugalm., halálozások. Segélyezés Ruccan város jégkárvallottai ré­szére. — Országgyűlési tu­dósítások kiegészítéséül: fel­írási javaslatok és szenetek. Pozsonyi hírek. Vidéki vegyes köz­lések. , Zaláb­ó­l (Korteskedések az adó mellett és ellen.) Gö­­m­örbü­l (követválasztási gyűlés kir. biztos elnöklete alatt; katonai beavatkozás.) Zágrábi közgyűlés. Fehérből (közgyűlés és bo­trányos jelenetek.) Varasából (közgyűlés, magyar nyelv elleni torrongások.) Nyilatkozat Zalából (Hertelendy Károlyral). Miskolczi tűzvész. Spanyolország. (Az ország katonaságához Saragossa ira­tot intéz. Fölkelésre vonatkozók. — Legújabb: Narvaez Madrid el­len indul.) Nagybritan­nia. (­ Connell­­ia Edinburgban repealre i­.gal. Vallási forrongások. Peel­­ bukását hirdetik. A spanyol moz­galom iránya.) Egyesületi és intézeti közlések: Magy. G. egyesület a dinnye kedvelőkh­ez. — Oskolai figyelmeztetés. — Még egy szó a Magyar orvosok és természetvizsgálók f. é. aug. Skán Temes­váron tartandó IVd. nagygyűlésének ügyében. Magyar dolgok külföldön. Hírlapi kalászok. Tátra». Nemzeti dal. (történeti beszély, folyt). Hivatalos és magán hirdetések. — Gabonaár. — Pénzkelet. — Duna vízállás. __________ Pest, julius 22. 1843. életes m­ifiipar* II. Felfogva előbbi számunkban megszakasztott fo­nalát az egyesületi „Vízjogi alapelvek“nek , itt ad­juk azok hátralevő részét: „24. §. Miután a bíróság a szakférfiakat a hely­színére kivezette, ’s ott velők a dolog mivoltát az illető képvise­lők, ’s érdekeltek jelenlétében közlötte: a szakférfiak kö­rülményesen megvizsgálván a felek között fenforgó köve­teléseket, okokkal támogatott véleményüket írásban, és pedig vagy közösen, vagy különkü­lön, legfelebb 30 nap mulva kijelölésük után beadják, ’s különösen kijelentsék: váljon a vállalkozók által adandó kárpótlás megfelel­ e, és mennyiben a szenvedőleg érdeklettek igazságos követelé­sinek? azon esetben pedig, ha a bemutatott tervet elfo­gadhatónak nem tartanák, vagy a vállalkozók által ajánlott kárpótlást nem eléglenék, adjanak arról is véleményt, váj­jon a szándéklott vállalat, más módon, mint a tervben foglaltatik, nem létesíthető-e, vagy tán csak aránytalanul nagyobb költséggel? vájjon továbbá a vállalatból remény­­lendő haszon megfelel-e a reá fordítandó költségnek, vagy a miatta tán megszüntetendő egyéb haszonvételeknek?— 25. §. Mind a vállalkozók, mind a szenvedőleg érdeklet­tek képviselőinek , mind az érdekben különvált feleknek joguk van : aj A végvizsgáló szakférfiaknak a megelőző szakaszban kijelölt eljárásaiknál jelen lenni, ’s a tárgya­lásról tökéletes tudomást szerezni, bj A másik fél által megválasztott szakférfiú képessége ellen okokkal támoga­tott kifogást tenni, ej A szakférfiaknak mindazon észre­vételeket és közléseket tenni, mellyek az általok képvi­selt ügyet érdekelhetik, dj Szabadságukban áll a vizsgáló szakférfiak véleménye ’s az eljárás törvényszerűsége fe­lett a biróság ebbe észrevételeket tenni, mellyeknek azon­ban a szakférfiak vélemény-adása napjától kezdve legalább 1­ nap alatt be kell nyujtatniok, különben többé tekintetbe nem vétethetnek. — 26. §. Ha a képviselők megválaszta­tásuk után 14 nap lefolyása alatt a részükről vizsgálat vé­gett választandó szakférfiút ki nem jelölnék, a bíróság azt belátása szerint nevezendi ki- De ha a kijelölt férfiú vagy a megválasztást el nem fogadná, vagy arra alkalmatlannak találtatnék , vagy a reá bízott dologban a törvényes idő alatt el nem járhatna: az illető fél 30 nap alatt más alkal­matos szakférfiút kénytelen kijelölni­ — 27. §. Ha a szen­­vedőleg érdeklett fél olly szakférfiút jelölne ki, ki az el­járás helyétől 15 mértföldnél tovább laknék, az ez által okozandó költségtöbbség megtérítésére a vállalkozók ré­széről igénye nincs.—28. §. Vizsgáló szakférfiaknak nem alkalmatosak, és azok, kik a törvények előtt tanúi érvé­nyességgel és hitelességgel nem birnak, és azok, kik a tárgyalás alatt álló vállalatban cselekvőiig, vagy szen­vedőig , vagy rokoni viszonyok által értékelve vannak. — 29 §. Miután a szakférfiak által a bíróságnak benyúj­tott vélemény, mind a képviselőkkel, mind a tán nem kép­viselt, ’s szenvedőig érdekelt egyes felekkel közöltetett, a 25 dik­lusában d) alatt határozott idő pedig lefolyt, a bíróság összes tekintetbe vévén a vállalkozók terhét, a végvizsgáló szakférfiak véleményét­, ’s a képviselők vagy egyes felek netalántáni észrevételeit, kimondja ítéletét, a vállalkozók tervét végképen helybenhagyja, vagy vissza­veti , ’s az előbbi esetben a szenvedőig érdeklett felet il­lető kárpótlás mennyiségét a szakférfiak véleménye nyo­mán kimondja.­­ Ha azonban a vizsgáló szakférfiak vé­leménye a kárpótlási somma meghatározásában egymástól eltérne, akkor a kárpótlási somma a különböző számki­fejezések középarányában állapíttatik meg. Ezen eljárásról a bíróság az illető törvényhatóság legközelebbi gyűlésén je­lentést tesz, egyszersmind pedig a feleknek az ítéletet okokkal támogatva kiadja. — 30. §. Ha a tervezet hely­benhagyása ’s vállalat elfogadása esetében a szenvedőig érdekeitek, vagy a terv bírói végvisszavetése esetében a vállalkozók a bírói ítélettel meg nem elégednének, e vé­gett eljebbvitel utján a megyei vagy városi törvényszék­hez folyamodhatnak; de a folyamodásnak 30 nap alatt azon naptól kezdve , mellyen a bírói ítélet kijelentetett, be kell nyuttatnia, és a rétöntözési bíróságnak bemutat­­tatnia, különben későbben semmiféle ellenmondásnak he­lye nincs- Az alispán kötelessége azon esetre, ha a 4 nap lefolyása alatt köz- vagy kisgyűlés nem tartatnék, a fo­lyamodást elnökiig is tárgyalás alá venni, é s egy más, egészen részrehajlatlan, szakértő férfiút kinevezni, ki az előbbi vizsgáló szakbiztossághoz,’s a felek által is tetszés szerint újólag kinevezendő egyes szak férfihoz csatlakoz­ván, a tárgyat a hely­színén még egyszer vizsgálja,’s jelentést tesz arról, váljon a végvizsgálatra kiküldött szak­­férfiak véleménye helyes volt-e vagy nem?— Első eset­ben a bírói ítélet megmarad , a másodikban ellenben a terv hiányinak részletesen ki kell mutattatniok. ’S ekkor a vállalkozóktól függ uj terv mellett indítani meg a vállala­tot. — Azon esetre, ha a rétöntözési rendes bíróság íté­lete helybenhagyatik, a feljebbvitel és az ujabbi szakfér­fiak kiküldetésének költségeit, a folyamodók tartoznak vi­selni.— 31. §. Azonnal a bírói ítélet kijelentése vagy an­nak felebbviteli helybenhagyása után a vállalkozók, leté­­vén a szenvedőleg érdeklett felek képviselőjének kezéhez a kárpótlási sommát, a bíróság által mindazon javak, haszonvételek és tárgyak birtokába tétetnek, mellyek a rétöntözési terv kivitelére szükségesek.­­ Ha azon­ban a szenvedőleg érdeklettek akár mindnyája, akár va­lamelyike a kárpótlási sommát keveslené, eziránti pana­szával az illető hatóság törvényszékéhez birtokon kívül folyamodhatik orvoslás végett.­­ Ez ellenmondás azon­ban semmikép sem gátolhatja a vállalkozókat a bíróilag helybenhagyott terv kiviteléhez fogni. Egyedül kötelessé­gük ez esetben, ha a szenvedőleg érdeklettek a kárpót­lási summát elfogadni vonakodnának, a pénzöszszeget bí­rói kezekhez letenni, melly után a vállalkozók a bíróság által legfelebb 3 nap alatt a kisajátítandó tárgyak valósá­gos birtokába helyeztetnek, a nélkül, hogy ezen eljárás az illető törvényszéknek a szenvedőleg érdeklett felek sé­­relmi panaszára hozandó ítéletét legkevésbbé is módosít­hatná. — 32. §. Azon törvényszéknek, mellyhez a szen­­vedőleg érdeklettek kárpótlási panaszukat felebbvitték, hatalmában áll ugyan , ha szükségesnek látja , a kárpót­lási somma alaposb kinyomozására uj beesőt rendelni, ’s e czélra a panaszlók költségén m­ás szakértőket is alkal­mazni ; de a kiknek véleményéhez magát nem kénytelen kötni; ’s a megbecsülés és laksálás alapja ekkor is az il­lető tárgyak valódi, nem pedig képzelt ára lehet, ’s ez esetben is az uj becsüsök véleménye csak úgy vétethetik egy részben a hatóság által tekintetbe, ha az előbb nyil­váníttatott, mintsem a vállalkozók a birtokukba vett tár­gyak változtatásához fogtak. — 33. §. Míg a vállalkozók által a bíróilag megítélt kárpótlási somma egészen le nem tétetett, addig a bíróság a kisajátítandó tárgyak és haszon­vételek módosítását vagy használhassát meg nem enged­heti. Ha pedig a kárpótlási summa kifizetése ellen egy har­madik személy törvényes követeléssel lépne fel, az illető pénz bírói kezekbe tétetik.­­ Ugyanez történik,­ ha a ki­sajátítandó birtok vagy haszonvétel holt kezeket illetne — Ha olly föld forogna kérdésben, mellyen kilenczed és dézma fekszik, akkor megbecsültesén a vállalat által el­foglalandó föld és dézma értéke, a becsérték 9ed vagy az úrbéri viszonyhoz képest 10ed része a dézma- vagy 9ed-tulajdonost illeti. — 34. §. Ha a bírói ítélet követ­keztében a vállalkozók által foganatba vett munkálatokat akárki is az ellenfelek közül akadályoztatni merészelné, az erőszakoskodó az 1840sk­ödik terv- czikk 6. §a ért­el­mében a kárnak és költségeknek az illető szolgabiró által rövid uton megveendő kétszeres megtérítésén fölül 100 fllal, vagy egy hónapig terjedhető fogsággal büntettessék-“ IV. .. azon retjavitási tervekről, mellyeknek fi ”­m­uiosuhalása csupán mapoklát a felektől fü­ggj.a 35. §. Ha a féltulajdonosok, földesurak, községek, vagy egyes vállalkozók az általuk c­élzott és tervezett ja­vítást foganatosíts képesek a­nélkül, hogy annak kivite­lére idegen vagyon kisajátítása lenne szükséges; vagy ha a felek az adandó kárpótlásra nézve egymással barátsá­gosan megegyeztek volna, akkor a vállalkozók azonnal a tervbe vett rétjavitás (öntözés vagy szárítás) kiviteléhez foghatnak, kötelességül tétetvén mindazáltal nekik ez eset­ben is , a kérdéses folyóvíz medrében annyi vizet meg­hagyni, a mennyi a határbeli lakosok szokásban levő va­lódi közszü­kségeik fedezésére kívántatik “ V. ,,Álalános rendszabályok 36. §. A bíróság kötelessége a megindított vállalat­nak a K­lik részben taglalt tárgyalása közben mindig azon lenni, hogy a felek megegyezése barátságos után eszkö­zöltessék. — 37. §• Azon rétöntözések, mellyek e rend­szabályok kihirdetése előtt egy évvel már valóságos gya­korlatban voltak , csak annyiban lehetnek új kérdés tár­gyai, a­mennyiben az általuk netalán másoknak okozott, tisztán bebizonyítható és a jelen terv illik részének értel­me alá eső rövidség kártalanítása végett az illető felek ál­tal a rézöntözés behozatala alkalmával a törvényes intés vagy követelés— valóságosan megtörtént — 38. §. Ha hogy a féljavulási vállalat kivitelére szolgáló tér több törvény­­hatóságok határaiban feküdnék, az ezen hatóságok kö­zött a kivitel felett netalán támadható egyenetlenség ese­tében ugyanazon eljárás állapítatik meg, melly az 1840 ki Xik t­cz. 8ik §ban részletesen foglaltatik. — 39. §. Azon A VILÁG TÁRCZÁJA. Nemzeti dal. Történeti készétej. III. Boldogságom képzetével utaztam Litvániába. Olly kö­zel a teljesülés üdvperezéhez, mégis olly messze, idegen helyen idegen emberek között némi leveretést éreztem itt­létem első napjaiban. Olinkát, mint szivem, gon­dolatom egyetlenét titokban imádtam, ’s nem volt óra , nem perez, mellyben ő ’s vele boldog jövendőm képe, mind édes álom ne lebegett volna előttem. E végett min­den társaságot szorosan nélkülözék, mert ha a boldog­ság virága minkeblünkben nyílik, akkor szívünk föl­dén minden más növény idegen. Kizárólag hivatalos fog­lalkozásomnak éltem, mert a szórakozás legbiztosb or­vosa a léleknek. Tiszttársaim között, kik nagyobbrészt oroszok Va­linak , leginkább bírta vonzalmam az ifjú Orlov, ki ezen ezrednél kapitányrangot viselt. Ez ifjú mintegy 22 éves, gazdag és előkelő családból származva kitűnő szigjósággal és műveltséggel birt, mit tehetős orosz családok gyerme­kei franczmaniával párosítva neveltetésül nyernek. Kellemes és idomos külseje, magas termetével, egy pár élénk szem­mel a nyílt homlok alatt őt nekegyenczére avatták, ’s nem múlt el hét, sokszor nap, mellyen újabb jeleket ne fűzött volna lisztrojtjához. E modort azonban bizonyos neme az állhatatlanságnak jellemzé, — ’s ő ki gyakorta magasztalólag szólott egy vagy másik nő erényéről, szép­ségéről , harmad napra vonásokat idéze fel, dicséretével ellenkezőket. Én ezeket önhittség és kényelműségnek tu­­lajdonitom, de baráti őszinteségét, melly naponta tisz­tábbra fejlett kísérleteim alatt, nem bírtam kétségbe vonni. «Szives közlékenysége még csiklandós belviszonyok felett is, viszonti bizalmat igényle ’s nem mulasztom el keblem legszentebb titkait feltárni előtte, mellyben Olinkávali vi­szonyom legfőbb szerepet játszott. Órákon át, miket szál­lásomon töltött, az arczkép nézésébe mélyedt, mit elvá­lásomkor nyujta szerelme zálogául Olinka. Tizenöt hó telt el kevés változatossággal, mellynek ollykori unalmait Olinka hő levelei oszlaták el, — ’s Or­lov mind mélyebbre szövé a viszonyt, melly a megszokás hatalmánál fogva is reám nézve nélkülözhetlenné vált. Egy délutáni napon sietve lépett szobámba Orlow: arcz­­kifejezése érdekes újságot gyanittatott ,s egy nekem szóló levelet nyujta­tt. E levél atyámtól volt rövid de megdöb­bentő tartalommal. ,Varsóban a lázadás kitört, hazafi és polgár vagy,— határozz.­ Egyéb mi sem volt írva. Érzem e néhány szó élet­­fontosságát, ’s nehéz beltusa közt járék fel ’s alá a szobában. Szabad-e tudnom leveled tartalmat, mi té­ged annyira nyugtalanít — kérdé barátom­ Minden tartózkodás nélkül megmondani azt. Másnap az ezredes, egy mogorva tekintetű férfiú hivatott. Midőn beléptem vastag szemöldivei alól gya­núsan hunyorgott reám ’s vonásimat fürkészve kérde: „Ott már bizonyosan tudja a lengyel határokróli leg­közelebbi újságot?“ ..Igenis ezredes ur.­ ,,’S mire határozta el magát?“ .Szolgálatomhoz bőnek maradni, felelém rövid bá­torsággal. „Ezt vártam öntől“ viszontá ritka nyájassággal vál­­lamat veregetve. „Ön katona ’s a katonának csupán egy kötelessége van, mellynek betöltésére esküvel kötelező magát, — most fogadja előléptetését 11 — ’s papír gyü­­lelet nyujta át, melly kapitányságra emeltetésem tar­­talmazá. „Holnap indulunk — monda, miután előléptetésem megköszönöm — lengyelföldre, azért tartsa készen magát­“ Néhány napra lengyelföld és Varsó vidéke feküdt előt­tem. Nem mondhatom ki, mit érzek hazám viszonlátásánál, — még inkább nem, ha magamra gondolok. Elhagyom a tábort— Varsóba menendő. Atyám szál­lásán nem vala található. — Ismerősek mondák mikint S­­• • » • - ky tábornokkal Osztrolenkához vonult. Közülem min­den idegenszerű­ volt, a várost, melly néhány nappal az­ elöli élet és kedvzajjal hullámzott, élettelenség zsibBasztó- Sötét gyanakodás , félelmes visszavonulás rémítenek min­den lépten.

Next