Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-07-22 / 58. szám
58. PESTEN, 1843. Megjelenik a politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kivül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet, sorától három krajczárért pengő pénzben Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZOMBATI, julius* 22. F. Kifizethetni helyben — Emich Gusztáv ur könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szögletén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kivül csak a cs. hír. fő-postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czim alatt kéretik beküldetni. ЧГаНаЕош. Mezei műipar. II. — Fővárosi hírek és események. Kinevezések, nyugalm., halálozások. Segélyezés Ruccan város jégkárvallottai részére. — Országgyűlési tudósítások kiegészítéséül: felírási javaslatok és szenetek. Pozsonyi hírek. Vidéki vegyes közlések. , Zalából (Korteskedések az adó mellett és ellen.) Gömörbül (követválasztási gyűlés kir. biztos elnöklete alatt; katonai beavatkozás.) Zágrábi közgyűlés. Fehérből (közgyűlés és botrányos jelenetek.) Varasából (közgyűlés, magyar nyelv elleni torrongások.) Nyilatkozat Zalából (Hertelendy Károlyral). Miskolczi tűzvész. Spanyolország. (Az ország katonaságához Saragossa iratot intéz. Fölkelésre vonatkozók. — Legújabb: Narvaez Madrid ellen indul.) Nagybritannia. ( Connellia Edinburgban repealre i.gal. Vallási forrongások. Peel bukását hirdetik. A spanyol mozgalom iránya.) Egyesületi és intézeti közlések: Magy. G. egyesület a dinnye kedvelőkhez. — Oskolai figyelmeztetés. — Még egy szó a Magyar orvosok és természetvizsgálók f. é. aug. Skán Temesváron tartandó IVd. nagygyűlésének ügyében. Magyar dolgok külföldön. Hírlapi kalászok. Tátra». Nemzeti dal. (történeti beszély, folyt). Hivatalos és magán hirdetések. — Gabonaár. — Pénzkelet. — Duna vízállás. __________ Pest, julius 22. 1843. életes mifiipar* II. Felfogva előbbi számunkban megszakasztott fonalát az egyesületi „Vízjogi alapelvek“nek , itt adjuk azok hátralevő részét: „24. §. Miután a bíróság a szakférfiakat a helyszínére kivezette, ’s ott velők a dolog mivoltát az illető képviselők, ’s érdekeltek jelenlétében közlötte: a szakférfiak körülményesen megvizsgálván a felek között fenforgó követeléseket, okokkal támogatott véleményüket írásban, és pedig vagy közösen, vagy különkülön, legfelebb 30 nap mulva kijelölésük után beadják, ’s különösen kijelentsék: váljon a vállalkozók által adandó kárpótlás megfelel e, és mennyiben a szenvedőleg érdeklettek igazságos követelésinek? azon esetben pedig, ha a bemutatott tervet elfogadhatónak nem tartanák, vagy a vállalkozók által ajánlott kárpótlást nem eléglenék, adjanak arról is véleményt, vájjon a szándéklott vállalat, más módon, mint a tervben foglaltatik, nem létesíthető-e, vagy tán csak aránytalanul nagyobb költséggel? vájjon továbbá a vállalatból reménylendő haszon megfelel-e a reá fordítandó költségnek, vagy a miatta tán megszüntetendő egyéb haszonvételeknek?— 25. §. Mind a vállalkozók, mind a szenvedőleg érdeklettek képviselőinek , mind az érdekben különvált feleknek joguk van : aj A végvizsgáló szakférfiaknak a megelőző szakaszban kijelölt eljárásaiknál jelen lenni, ’s a tárgyalásról tökéletes tudomást szerezni, bj A másik fél által megválasztott szakférfiú képessége ellen okokkal támogatott kifogást tenni, ej A szakférfiaknak mindazon észrevételeket és közléseket tenni, mellyek az általok képviselt ügyet érdekelhetik, dj Szabadságukban áll a vizsgáló szakférfiak véleménye ’s az eljárás törvényszerűsége felett a biróság ebbe észrevételeket tenni, mellyeknek azonban a szakférfiak vélemény-adása napjától kezdve legalább 1 nap alatt be kell nyujtatniok, különben többé tekintetbe nem vétethetnek. — 26. §. Ha a képviselők megválasztatásuk után 14 nap lefolyása alatt a részükről vizsgálat végett választandó szakférfiút ki nem jelölnék, a bíróság azt belátása szerint nevezendi ki- De ha a kijelölt férfiú vagy a megválasztást el nem fogadná, vagy arra alkalmatlannak találtatnék , vagy a reá bízott dologban a törvényes idő alatt el nem járhatna: az illető fél 30 nap alatt más alkalmatos szakférfiút kénytelen kijelölni — 27. §. Ha a szenvedőleg érdeklett fél olly szakférfiút jelölne ki, ki az eljárás helyétől 15 mértföldnél tovább laknék, az ez által okozandó költségtöbbség megtérítésére a vállalkozók részéről igénye nincs.—28. §. Vizsgáló szakférfiaknak nem alkalmatosak, és azok, kik a törvények előtt tanúi érvényességgel és hitelességgel nem birnak, és azok, kik a tárgyalás alatt álló vállalatban cselekvőiig, vagy szenvedőig , vagy rokoni viszonyok által értékelve vannak. — 29 §. Miután a szakférfiak által a bíróságnak benyújtott vélemény, mind a képviselőkkel, mind a tán nem képviselt, ’s szenvedőig érdekelt egyes felekkel közöltetett, a 25 diklusában d) alatt határozott idő pedig lefolyt, a bíróság összes tekintetbe vévén a vállalkozók terhét, a végvizsgáló szakférfiak véleményét, ’s a képviselők vagy egyes felek netalántáni észrevételeit, kimondja ítéletét, a vállalkozók tervét végképen helybenhagyja, vagy visszaveti , ’s az előbbi esetben a szenvedőig érdeklett felet illető kárpótlás mennyiségét a szakférfiak véleménye nyomán kimondja. Ha azonban a vizsgáló szakférfiak véleménye a kárpótlási somma meghatározásában egymástól eltérne, akkor a kárpótlási somma a különböző számkifejezések középarányában állapíttatik meg. Ezen eljárásról a bíróság az illető törvényhatóság legközelebbi gyűlésén jelentést tesz, egyszersmind pedig a feleknek az ítéletet okokkal támogatva kiadja. — 30. §. Ha a tervezet helybenhagyása ’s vállalat elfogadása esetében a szenvedőig érdekeitek, vagy a terv bírói végvisszavetése esetében a vállalkozók a bírói ítélettel meg nem elégednének, e végett eljebbvitel utján a megyei vagy városi törvényszékhez folyamodhatnak; de a folyamodásnak 30 nap alatt azon naptól kezdve , mellyen a bírói ítélet kijelentetett, be kell nyuttatnia, és a rétöntözési bíróságnak bemutattatnia, különben későbben semmiféle ellenmondásnak helye nincs- Az alispán kötelessége azon esetre, ha a 4 nap lefolyása alatt köz- vagy kisgyűlés nem tartatnék, a folyamodást elnökiig is tárgyalás alá venni, é s egy más, egészen részrehajlatlan, szakértő férfiút kinevezni, ki az előbbi vizsgáló szakbiztossághoz,’s a felek által is tetszés szerint újólag kinevezendő egyes szak férfihoz csatlakozván, a tárgyat a helyszínén még egyszer vizsgálja,’s jelentést tesz arról, váljon a végvizsgálatra kiküldött szakférfiak véleménye helyes volt-e vagy nem?— Első esetben a bírói ítélet megmarad , a másodikban ellenben a terv hiányinak részletesen ki kell mutattatniok. ’S ekkor a vállalkozóktól függ uj terv mellett indítani meg a vállalatot. — Azon esetre, ha a rétöntözési rendes bíróság ítélete helybenhagyatik, a feljebbvitel és az ujabbi szakférfiak kiküldetésének költségeit, a folyamodók tartoznak viselni.— 31. §. Azonnal a bírói ítélet kijelentése vagy annak felebbviteli helybenhagyása után a vállalkozók, letévén a szenvedőleg érdeklett felek képviselőjének kezéhez a kárpótlási sommát, a bíróság által mindazon javak, haszonvételek és tárgyak birtokába tétetnek, mellyek a rétöntözési terv kivitelére szükségesek. Ha azonban a szenvedőleg érdeklettek akár mindnyája, akár valamelyike a kárpótlási sommát keveslené, eziránti panaszával az illető hatóság törvényszékéhez birtokon kívül folyamodhatik orvoslás végett. Ez ellenmondás azonban semmikép sem gátolhatja a vállalkozókat a bíróilag helybenhagyott terv kiviteléhez fogni. Egyedül kötelességük ez esetben, ha a szenvedőleg érdeklettek a kárpótlási summát elfogadni vonakodnának, a pénzöszszeget bírói kezekhez letenni, melly után a vállalkozók a bíróság által legfelebb 3 nap alatt a kisajátítandó tárgyak valóságos birtokába helyeztetnek, a nélkül, hogy ezen eljárás az illető törvényszéknek a szenvedőleg érdeklett felek sérelmi panaszára hozandó ítéletét legkevésbbé is módosíthatná. — 32. §. Azon törvényszéknek, mellyhez a szenvedőleg érdeklettek kárpótlási panaszukat felebbvitték, hatalmában áll ugyan , ha szükségesnek látja , a kárpótlási somma alaposb kinyomozására uj beesőt rendelni, ’s e czélra a panaszlók költségén más szakértőket is alkalmazni ; de a kiknek véleményéhez magát nem kénytelen kötni; ’s a megbecsülés és laksálás alapja ekkor is az illető tárgyak valódi, nem pedig képzelt ára lehet, ’s ez esetben is az uj becsüsök véleménye csak úgy vétethetik egy részben a hatóság által tekintetbe, ha az előbb nyilváníttatott, mintsem a vállalkozók a birtokukba vett tárgyak változtatásához fogtak. — 33. §. Míg a vállalkozók által a bíróilag megítélt kárpótlási somma egészen le nem tétetett, addig a bíróság a kisajátítandó tárgyak és haszonvételek módosítását vagy használhassát meg nem engedheti. Ha pedig a kárpótlási summa kifizetése ellen egy harmadik személy törvényes követeléssel lépne fel, az illető pénz bírói kezekbe tétetik. Ugyanez történik, ha a kisajátítandó birtok vagy haszonvétel holt kezeket illetne — Ha olly föld forogna kérdésben, mellyen kilenczed és dézma fekszik, akkor megbecsültesén a vállalat által elfoglalandó föld és dézma értéke, a becsérték 9ed vagy az úrbéri viszonyhoz képest 10ed része a dézma- vagy 9ed-tulajdonost illeti. — 34. §. Ha a bírói ítélet következtében a vállalkozók által foganatba vett munkálatokat akárki is az ellenfelek közül akadályoztatni merészelné, az erőszakoskodó az 1840sködik terv- czikk 6. §a értelmében a kárnak és költségeknek az illető szolgabiró által rövid uton megveendő kétszeres megtérítésén fölül 100 fllal, vagy egy hónapig terjedhető fogsággal büntettessék-“ IV. .. azon retjavitási tervekről, mellyeknek fi ”muiosuhalása csupán mapoklát a felektől függj.a 35. §. Ha a féltulajdonosok, földesurak, községek, vagy egyes vállalkozók az általuk célzott és tervezett javítást foganatosíts képesek anélkül, hogy annak kivitelére idegen vagyon kisajátítása lenne szükséges; vagy ha a felek az adandó kárpótlásra nézve egymással barátságosan megegyeztek volna, akkor a vállalkozók azonnal a tervbe vett rétjavitás (öntözés vagy szárítás) kiviteléhez foghatnak, kötelességül tétetvén mindazáltal nekik ez esetben is , a kérdéses folyóvíz medrében annyi vizet meghagyni, a mennyi a határbeli lakosok szokásban levő valódi közszükségeik fedezésére kívántatik “ V. ,,Álalános rendszabályok 36. §. A bíróság kötelessége a megindított vállalatnak a Klik részben taglalt tárgyalása közben mindig azon lenni, hogy a felek megegyezése barátságos után eszközöltessék. — 37. §• Azon rétöntözések, mellyek e rendszabályok kihirdetése előtt egy évvel már valóságos gyakorlatban voltak , csak annyiban lehetnek új kérdés tárgyai, amennyiben az általuk netalán másoknak okozott, tisztán bebizonyítható és a jelen terv illik részének értelme alá eső rövidség kártalanítása végett az illető felek által a rézöntözés behozatala alkalmával a törvényes intés vagy követelés— valóságosan megtörtént — 38. §. Ha hogy a féljavulási vállalat kivitelére szolgáló tér több törvényhatóságok határaiban feküdnék, az ezen hatóságok között a kivitel felett netalán támadható egyenetlenség esetében ugyanazon eljárás állapítatik meg, melly az 1840 ki Xik tcz. 8ik §ban részletesen foglaltatik. — 39. §. Azon A VILÁG TÁRCZÁJA. Nemzeti dal. Történeti készétej. III. Boldogságom képzetével utaztam Litvániába. Olly közel a teljesülés üdvperezéhez, mégis olly messze, idegen helyen idegen emberek között némi leveretést éreztem ittlétem első napjaiban. Olinkát, mint szivem, gondolatom egyetlenét titokban imádtam, ’s nem volt óra , nem perez, mellyben ő ’s vele boldog jövendőm képe, mind édes álom ne lebegett volna előttem. E végett minden társaságot szorosan nélkülözék, mert ha a boldogság virága minkeblünkben nyílik, akkor szívünk földén minden más növény idegen. Kizárólag hivatalos foglalkozásomnak éltem, mert a szórakozás legbiztosb orvosa a léleknek. Tiszttársaim között, kik nagyobbrészt oroszok Valinak , leginkább bírta vonzalmam az ifjú Orlov, ki ezen ezrednél kapitányrangot viselt. Ez ifjú mintegy 22 éves, gazdag és előkelő családból származva kitűnő szigjósággal és műveltséggel birt, mit tehetős orosz családok gyermekei franczmaniával párosítva neveltetésül nyernek. Kellemes és idomos külseje, magas termetével, egy pár élénk szemmel a nyílt homlok alatt őt nekegyenczére avatták, ’s nem múlt el hét, sokszor nap, mellyen újabb jeleket ne fűzött volna lisztrojtjához. E modort azonban bizonyos neme az állhatatlanságnak jellemzé, — ’s ő ki gyakorta magasztalólag szólott egy vagy másik nő erényéről, szépségéről , harmad napra vonásokat idéze fel, dicséretével ellenkezőket. Én ezeket önhittség és kényelműségnek tulajdonitom, de baráti őszinteségét, melly naponta tisztábbra fejlett kísérleteim alatt, nem bírtam kétségbe vonni. «Szives közlékenysége még csiklandós belviszonyok felett is, viszonti bizalmat igényle ’s nem mulasztom el keblem legszentebb titkait feltárni előtte, mellyben Olinkávali viszonyom legfőbb szerepet játszott. Órákon át, miket szállásomon töltött, az arczkép nézésébe mélyedt, mit elválásomkor nyujta szerelme zálogául Olinka. Tizenöt hó telt el kevés változatossággal, mellynek ollykori unalmait Olinka hő levelei oszlaták el, — ’s Orlov mind mélyebbre szövé a viszonyt, melly a megszokás hatalmánál fogva is reám nézve nélkülözhetlenné vált. Egy délutáni napon sietve lépett szobámba Orlow: arczkifejezése érdekes újságot gyanittatott ,s egy nekem szóló levelet nyujtatt. E levél atyámtól volt rövid de megdöbbentő tartalommal. ,Varsóban a lázadás kitört, hazafi és polgár vagy,— határozz. Egyéb mi sem volt írva. Érzem e néhány szó életfontosságát, ’s nehéz beltusa közt járék fel ’s alá a szobában. Szabad-e tudnom leveled tartalmat, mi téged annyira nyugtalanít — kérdé barátom Minden tartózkodás nélkül megmondani azt. Másnap az ezredes, egy mogorva tekintetű férfiú hivatott. Midőn beléptem vastag szemöldivei alól gyanúsan hunyorgott reám ’s vonásimat fürkészve kérde: „Ott már bizonyosan tudja a lengyel határokróli legközelebbi újságot?“ ..Igenis ezredes ur. ,,’S mire határozta el magát?“ .Szolgálatomhoz bőnek maradni, felelém rövid bátorsággal. „Ezt vártam öntől“ viszontá ritka nyájassággal vállamat veregetve. „Ön katona ’s a katonának csupán egy kötelessége van, mellynek betöltésére esküvel kötelező magát, — most fogadja előléptetését 11 — ’s papír gyülelet nyujta át, melly kapitányságra emeltetésem tartalmazá. „Holnap indulunk — monda, miután előléptetésem megköszönöm — lengyelföldre, azért tartsa készen magát“ Néhány napra lengyelföld és Varsó vidéke feküdt előttem. Nem mondhatom ki, mit érzek hazám viszonlátásánál, — még inkább nem, ha magamra gondolok. Elhagyom a tábort— Varsóba menendő. Atyám szállásán nem vala található. — Ismerősek mondák mikint S• • » • - ky tábornokkal Osztrolenkához vonult. Közülem minden idegenszerű volt, a várost, melly néhány nappal az elöli élet és kedvzajjal hullámzott, élettelenség zsibBasztó- Sötét gyanakodás , félelmes visszavonulás rémítenek minden lépten.