Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-11-22 / 93. szám
03. PESTEN, 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer; Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kivül. Hűfője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZERDA, november 22. Előfizethetni helyben és BudánEmieh Gusztáv úr könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szögleten) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal, az országban minden — azon kívül csak a cs. kir. főpostahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ czim alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Helyzetünk II. — Figyelemszó a „Két garas" czimei tervről ’s taglalatáról. — Kővárosi hírek’s események. Kinevezés. Névmagyarosítás. — Segélyezés a miskóczi tizkárvallottak részére. — Országgyűlési tudósítások: Novemb. 16 és I7kén CII. és Cilid. kerül. ülések. (Tanácskozási tárgy: a KK és RRK június 20kai határozata iránt kelt k. kir. levél.) Országgyűlési rövid közlés a nov. 18kai főrendi országos, és ford. ker. ülésről.) A Csanádi püspök 2dik nyilatkozata a FőRdek septemberi országos ülésében. (Vége.) — Megyei és más vidéki közlések. Vasi közgyűlés (a kegyelmes királyi leirat pártoltatik.) Niitrai közgyűlés : (a Rudek világos törvényjavaslatot szorgalmaznak a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában.) Turóczi közgyűlés (a k. kir. leirat pártoltatik.) Pozsegai közgyűlés (a RRk az adózó pert is szavazatjoggal ruházzák fel.) Varasdi közgyűlés (illr garázdálkodás; a főisp.h.a gyűlést újólag eloszlatja.) Borsodi és zalai közgyűlésekről rövid értesítés. Biiharból (humoristikai hír— Kolomp ; vége.) Spanyolország (Az oct. 31 -ei tanácsülésben szőnyegre jött tárgyak, többi közt a királyné nagykorúsága. Zendülésre vonatkozók.) Nagybritannia. (A kötésbeli kikötőknek minden nemzet számára megnyitandása iránt kétség támad) Francziaország.. (A Courrier Francais Görögországot orosz befolyástól félti.) Olaszország. (Földrengés Firenzében. — Közeledés az orosz kormány és szentszék között, a csend folyvást zavartatik.) Orosz és Lengyelország. (Hadi mozgalmak.) Görögország. (A kormánypárt választásbani győzelme.) Egyesületi és intézeti közlések. Magyar gazd. egyesület. Takarékpénztár-intézeti jelentés. Hírlapi kalászok. Hivatalos és magán hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. Pest, november 22. 1843. Helyzetünk. II. „Vannak eszmék örökök, változatlanok, mint a természet szent törvényei, mellyek minden emberkebelben megvannak,s következőleg, mellyek kifejtése és létesítése minden nemzetnél eszközölhető.“ Így okoskodnak, vagy legalább igy kell okoskodnak azoknak, kik minden külföldi csillogó eszmét nálunk honosítni iparkodnak, kik örökös kísérletekre készen, újabb meg újabb tervekkel, javaslatokkal lépnek fel hazánkban. És fölösleges volna mutogatni, mit már az élesszemű törvénybölcsész Montesquieu halhatlan művében olly valódian följegyzett, hogy száz meg száz körülmény van, mi ugyanazon eszmék kifejtését különböző népeknél akadályozza, lehetleníti, mi ugyanazon intézményeket az egyik nemzetnél boldogság, a másiknál átoll forrásává teszi! De a mi tervezőink vagy egészen feledik a franczia bölcsszavát, vagy azon rögzeszmében sínylenek, miszerint olly varázserejű a magyar népélet, olly ruganyos a magyar vér, hogy az minden idegen elemet magába fölvenni, azt szerencsésen megemészteni, és magával összehasonlítani képes. És a szomorú tapasztaláson nem okulnak e jó emberek! Tíz éve múlt, mióta e tervezgetési és kisérlelgetési kórság hazánkat megszállta ; a magyar nemzetélet, a magyar vér állhatatosan küzd az idegen elem ellen; némelly intézkedés, mellytől jólétet, boldogságot vártak e jó urak, felsült már, de mind hiába! Mint véleményében megátalkodott orvos , ki ezer gyógyszert vált a beteg életmüszere körülménynek rendes működésbe nem hozhatását nem önmagában ’s fonák eljárásában, hanem váltig a betegben keresi — nem njug’osznak e magyar politicai műtevők , mig egészen fonálra nem kinzandják a sínylődő nemzettestet; ’s akkor felkiáltanak majd : mi nem mulasztottunk semmit körűlé ; megrendeltük számára a gyógyászat és sebészet minden magasztalt gyógy- és műtelszereit— nem használt! Szép volt 1832 ben látni, mint tőnek a nemzetatyák kísérletet lerázni a földnépről a bilincseket, mellyek századokon át nehezültek kezére! Az emberi méltóság magasztos érzete ült itt diadalt; de — csak igen csekély részben! Az úri hatóság alul, hol csak ritkán érezteték a járom, felszabadják a jobbágyot; de meghagyák jármát, mellyet a megyei önkény kis zsarnokai aggatnak nyomom nyakába. Elvevék a tulajdonjog némelly részecskéjét; de meghagyák mindazt , mi megyeileg terhes és nyomasztó; és csodálkoznak most, hogy földnépünk jólétben, az ország általános felvirulásában nem halad. Feledék megvetni alapját azon engedményeknek, mellyek csak az öneszmélés , az emberi méltóság öntudatában hiszelhetnek, és feledék a nép nevelése körül, ha már nem előlegesen, mi kivánatos volt volna, legalább azonegy időben intézkedni. Kísérlet vola ez, nem egyéb; az úri hatóság alóli felszabadításnak csak addig lön szabad mennie, hol a megyei hatalom határköve van. Itt a súly megmaradt; a pórnép olly szegény , olly nyomorult, mint előbb vala. A vaspályák jövének szőnyegre. Meghozatott a törvény; hét éve múlt, hogy betűje —• halva van! És örömmel hirdetik lapjaink, ha egyik, vagy másik megyében járható utak egyes vonalai készülnek el. Feledek honboldogító vaspálya-tervezgetőink, miszerint, ha megértünk is arra, hogy vaspályákon járjunk, de nem értünk meg arra, — ezer egyéb hiányaink mellett,— hogy tömérdek milliókat — mivel épen nem bírunk — áldozzunk egyes útvonalakra. És meghozattak 1840ben a váltó- és kereskedői törvények. — Rába együgyűség volna azok jelességét tagadni, azok egykori szükségességét nálunk is, kétségbe hozni; de az, miszerint azon üdvöt nem áraszták honunkra, mellyet igérénk , nyilván mutatja, hogy nem helyesen, nem elég óvatossággal, ’s még nem is kellő időben illesztettek azok nemzetintézményeink sorába! Mellette a kereskedés talán egy hüvelyknyivel sem emelkedett, midőn a földbirtokosok , ugyanazon időben , ha többet nem, bizonyosan egy egész lábnyit sülyedtek miatta. Kereskedőink nem gazdagunk , földbirtokosaink elszegényültek — csak némelly uzsoraüzér szedheté föl magát,’s igy a remény, mellyet hozzá ezren kapcsolának , meghiúsult: mert illy ridegségében áldáshozóvá, igen természetesen, nem is válhatott; 's legfölebb is arra szolgált, hogy meggyőzze politikus orvosainkat arról, mikép nem minden intézvény virulhat fel nálunk is, mi külföldön már dús gyümölcsöket termőleg mutatkozik, ’s kivált nem olly rideg átültetéssel, mint az a váltótörvényekkel történt volt. E törvényekkel együtt jött szóba a zsidók emancipatiója ! Gyönyörű eszme, melly ,egykor becsületére fog válni a magyar törvényhozó testületnek. Azonban, szerencséjére eldiribolt nemzeti testünknek, csak előző lépések történhettek e tárgyban; de ezek is mutatják , hová viendett bennünket az eszmének egész terjedelmében létesítése, midőn maguk ezen előzőleges lépések a nélkül, hogy nemzetiségünk áltatok legparányibb támaszt nyert volna, elegendők valónak arra, hogy a szabadabban mozgó zsidóság vérünket több helyeken, a szó legvalódibb értelmében, kitolja, elenyésztesse! Még nem múlt el a szomorú hatás, melly ezen elhamarkodott, vagy félig végzett intézkedésekből származott, 's már újabb kísérletek vannak szőnyegen. — Az ősiség teljes eltörlése, a birtokjog általános kiterjesztése, az esküttszékek behozatala, a halálbüntetés eltörlése, a kerületi börtönök felállítása, 'sat. Távol legyen tőlünk e szándékok mindegyikére anathemát mondani. Nem vagyunk azok közöl , kik érvénykört akarnak taposni, hanem szeretnék, ha mindezek nem csupán kísérletül, a jövő jobb édesen kecsegtető reményében, hanem a lehetőségig biztos politikai számolással létesíttetnének, így hiszszük mi is, hogy az ősiség mai állapotában, meg nem állhat, mert kétségtelen, hogy az a nemzetgazdaság tényezőinek működését több oldalról akadályozza, és tudjuk , hogy eltörlése ezen akadályok megszüntetésére nem elég , hacsak egyúttal a hirhatásjog is meg nem állapíttatok. De azt tartjuk másrészről, hogy a hitrebizottságok, legalább egy ideig még, megállhatnának a nélkül, hogy iparunk és kereskedésünk általa senyvesztetnék; hogy a hirhatásjog — nemzettestünk szomorú tekintetéből — szabályokhoz köttetnék, mellyek a magyar elem idegenbei átolvadását, ’s talán végenyészetét akadályozzák; azt hiszszük továbbá, hogy a halálbüntető— mellyet egyébiránt védni nem akarunk — nem lehül, mondhatnók, vadon növekvő földnépünk tekinetéből hagyatnék meg legalább addig, mig a behozandó büntetések sikeres hatása terjedni fog, oly korlátok közt, mellyek azt majdnem lehetlenné teszik, mikint az országos választmány némelly tagjai ajánlák ;*) hogy a kerületi börtönöknek tömérdek, a nemzet által még most alig viselhető költségekkel történhető felállítása maradjon boldogabb időkre, 's addig, mig illy költségsúlyt megbizandunk, alkalmaztassanak a már meglevő megyei fogházak az országosan megállapítandó szabályok szerinti börtönökké, 's viselje minden megye bűnös polgárai költségét ; az esküttszékek, ezen majdnem egyedül magasztalt , de első arczuktól messzetört szüleményei a hűbéres, ököljogos középkornak, mellyek azért, hogy idegen formájokat megye- és városrendszeri kaptára hozzuk, még alig fognak illeni nemzetéletünkre, ne kényszeríttessenek magyarszabásu öltönybe idegen tagjaikkal; hogy a kereskedés küleszközeivel ne fáradozzunk olly mohón, míg a földművelés és műipar emelése körül úgy nem intézkedtünk, hogy mire ez némileg, úgyszólván bölcsőjéből kifejtik, vaspályáink elhagyatottságukban szétbomoljanak, és síneiket, szegeiket Pharao nemzedéke hordja el ülőjére........ Halljuk, mint riadnak fel ellenünk, avagy szánakozó mosolylyal mint néznek le bennünket kísérletszerető uraink, ok a hatalmasok, kik mellett óriási erővel nyilatkozik a „közvélemény!“ e közvélemény, melly az apró dézma eltörlését évek múlva korálta, vasutakat nem építe, a váltótörvényeket rész alá, a zsidóktól elidegenedett, ’s melly — ha törvénynyé fognak válni a kísérleti nagy szándékok — egypár év, sőt talán már egykét hónap múlva, keserűn fog zajogni az elhamarkodott népboldogító eszméknek attilába lett öltöztetése felett, ’s mindent, csak áldást nem fog szavazni kísérleti műtéteitekre! így vagyunk mi, ez a mi haladási helyzetünk, mellyböl hogy kiszabadulhassunk , mielőtt csontig emésztődjék a kórágyra fektetett nemzettest,, reményünk csekély. Almából ábrándokba rántatottj e nemzet, ’s mig azokból kieszmélend, sok kínos gyógyászi és sebészi műtételeken kell keresztül mennie. Vajha kijózanulása későn ne jöjjön ! Igazítás. Mizrt számunk irányczikkében I. has. 15. sorb. e kitételt „igen is törvényrendeletekben“ igy kérjük olvastatni „igen is jeles törvényrendeletekben.“ -----11 моООШЭВЗВИии» I ------ *) Az országos választmánynak kisebbségben maradt tagjai a halálbüntetést következő korlátok közt javassák megtartatni, hogy — ,,a) tekintetbe véve más nemzetek törvénykönyveit is, a lehető legkevesebb esetekre szomhatnék a halálos büntetés ; b) annak helye csak legvilágosabb, és az ellenkezők lehetőségét Figyelemszó a „hét garas“ czimik tervről és taglalatáról. Gr. Széchenyi István „Két garas“ czimű tervéhez csak azért kivántam én itt egy két szóval járulni, hogy teljesen megmutassam, miszerint ezen terv által még a 1 e g e 1 a dó sodott a b b földmivelők is, közvetlen tetemes pénznyereségre tennének rögtön szert, és így ezen terv—alább adandó némelly észrevélelemmel — egyetlen mód a közvetlen adónak, mely egyedül föltételezi jövendő nagyságunkat, sőt talán tételünket is, elfogadtatására. A némellyektől javaslati indirect adó ollyan ,akarnám is, nem is . Talán majd később legelne vele valamit csinálni, de kezdetben, lehetetlen lévén tudni, mi jön be belőle, de alig lévén, mint Széchenyi megjegyzi, mitől is fizetni, lehetetlen rá nagyszerű tervet és országos kölcsönt, melly nélkül még ha adózunk is, csak csigamódra haladhatunk, alapítni. A házi adóval még mind ez ideig nem tudtam megbarátkozni. Mert— kérem ne haragugjanak rám ezen ügy baráti—mire való volna a háziadó egy részének elvállalása? Hogy a megyei tisztviselők jobban fizettessenek? — Ez annyit tenne, hogy még jobban éorteskedjenek. — Hogy a megyék javára fordíttassék? Igen,de mire? utakra?—utakat okosan csak országos terv szerint készíthetni, különben egyik hatóság igy, másik amúgy, egyik erre, másik amarra akar járni. Igen jól tudjuk, hogy ahol az alispánok laknak, ott készittetnek többnyire az utak, hidak,’sat., úgy hogy néha alig veszi hasznukat más valaki. — Valami közhasznú intézetekre akarjátok fordítani ? — Igen szép, de ezek részint nem országos adóztatás tárgyai részint országos terv szerint czélszerűbben eszközölhetők — A jelen adózó nép sorsán akartok segíteni? Szinte szép, de ha egykét milliót a házi adóból felvállaltok is, egész adóján — körülbelül 10 millión —nem sokat könnyűtek; legfölebb, hogy ha egyesek 10 garas helyett 8-al fizetendnek, ’s micsoda rendkívüli inditóok volna ez a nemesség adóztatására? Tegyétek inkább képesekké a jelen adózókat is arra, hogy még sokkal többet ’s jószívvel áldozhassanak. Azon gyalázatot akarjátok magatokról elháritni, hogy saját szükségeiteket, saját választotta tisztviselőinek fizetéseit mások kizáró próbák mellett lehetne; c) az elítélésnél a szavazatok nevezetes többsége, ha nem egyhangúsága kívántatnék meg; d) és a fejdelem megkegyelmezési joga fenmaradna. Illy korlátok között majdnem lehetetlen , hogy a halálos büntetés ártatlanon végrehajtassák—és ez által azon eset, hogy az elítéltnek ártatlansága a büntetés végrehajtása után derüljön csak ki, az alig megtörténhetők sorába tartozván, a halálos büntetésnek jóvá nem tehetéséből (irreparabilitas) merített ellenvetésnek fontossága elenyészik.