Világ, 1911. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-22 / 69. szám

Szerda díszvacsorát rendezett tiszteletére. Elsőnek Z­i­p­e­r­­movszky Károly műegyetemi tanár, az egye­sület elnöke üdvözölte Stark Lipótot s egyben Bálla Pál műszaki tanácsost is. Bálla Pál a Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület nevében kö­szöntötte fel Stark Lipótot. Ezután J­a­k­o­b­o­­­vits Dániel főmérnök, a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület főtitkára beszélt. Perei Károly, az Első Magyar Kábelgyár Részvénytársaság igaz­gatója a megjelent vendégeket köszöntötte fel, Gáti Béla kir. főmérnök, mint az Elektrotech­nika volt főszerkesztőjét, S­z­ü­ll­ő Árpád, a Ganz­­féle villamossági részvénytársaság igazgatója, volt hivataltársai nevében, Harsány­i Jenő a sza­badalmi ügyvivők nevében üdvözölte Stark Lipó­­tot, aki meghatottan mondott köszönetet az ün­neplésért. Ezután Hubert Lipót, a Ganz-féle vil­lamos-társaság igazgatója méltatta Zipernov­­szky Károlyt, mint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökét. Stromszky Sándor felkö­­szöntötte Bláthy Ottó udvari tanácsost, mint a magyar elektrotechnikai mérnökök nagymeste­rét Felköszöntőt mondtak még dr. R­i­p­k­a Fe­renc, dr. B­a­l­á­s Elemér, T­o­l­n­a­y Kornél, K­a­­kulay Károly és Szél Lajos. A Déli Vasút tárgyalásai­ Parisból Je­lentik: Ma kezdődtek meg Parisban a déli vasúti bizottság és a Déli Vasúttársaság Parisba utazott képviselői között a tárgyalások. A tárgyalásokon a társaság részéről Weeber vezérigazgató, Ádá­m igazgató, Spitzmüller, a Credit Anstalt igazgatója és Landesberg tanár vesznek részt. A legdrágább budapesti telek. A fő­városnak legdrágább telke cserélt gazdát tegnap. Ez a Kossuth Lajos­ utca ,és a Károly-körút sarkán lévő telek, amelyen a Weiner és a Grünbaum­ cég négyemeletes bérháza emelkedik. A telek össze­sen 94 és hattized négyszögöl ,és a rajta álló házzal együtt 1 millió 145 ezer koronáért, tehát négyszögölenkint 11 ezer koronáért vásárolta meg a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság. Ehhez fogható magas árat még egyetlen telekért sem fizettek Budapesten. Ezt a házat hónapokkal ezelőtt a Budapesti Erzsébetvárosi Bank akarta megszerezni, de ez a vásár nem jött létre. Külföldi vasúti­gaz­gató Hier­ony­minél. Vicomte Paul de R­i­c­h­e­m­o­n­t, a Nemzetközi Vas­úti Hálókocsi Társaság párisi vezérigazgatója, aki néhány napig Budapesten időzött, Gerenday Lászlónak, a Hálókocsi Társaság magyarországi igazgatójának társaságában meglátogatta H­­­e­­r­ény­ai Károly kereskedelmi minisztert. A mi­niszter a külföldi vezérigazgatót igen melegen fo­gadta és behatóan érdeklődött a társaság ügyei iránt A miniszter megelégedéssel vette tudomásul, hogy a társaság az idei szezontól kezdve már több kocsit járat, mert a magyar gyárakban készített új kocsik egy része már május elsejére elkészül. A Beocsiui Cementgyár tőkeszaporí­­tása. Az ország legnagyobb cementgyári vállalata, a Beocsini Cementgyári Unió Rt. tőkeszaporítást határozott el. Ez a tranzakció nem nagyszabású, mert csak mindössze 400.000 koronát szerez be a társaság. Április 6-án tartja ezidei közgyűlését a társaság. A közgyűlés napirendjére kitűzték az igazgatóságnak azt az indítványát, amely sze­rint a részvénytőkét kétezer részvény kibocsáj­­tása által 7.600.000 koronáról kiegészítsék 8 mil­lió koronára. Az alaptőke kiegészítése összefüg­gésben van a «Croatia» zágrábi cementgyár rész­vénytársaságnál vállalt érdekeltséggel. Az Unió ugyanis megszerezte a «Croatia» cementgyár rész­vényeinek többségét és a részvények vételárának fedezése céljából egészítik ki az alaptőkét. Az új részvényeket az eddigi részvényesek — köztük a vállalatot finanszírozó Hitelbank — veszik át. Fapss-gyárosok gyűlése. A Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége kebelében működő papíripari szakosztály Herz Vilmos elnöklésével ülést tartott, melyen­­elsősorban a papíripar tarifa­ügyeit vitatta meg. A papírgyárosok iparuk vesze­delmét látják abban a tarifális politikában, amelyet az államvasutak a papírgyárakat illetőleg folytatnak és amelylyel úgy a celluloze-hulladék, fa, valamint a készáruküldemények szállítási dijai mód felett megdrágítják. Tárgyalták azután a földmivelési mi­niszter átiratát a papírgyárak fabeszerzéseit ille­tőleg és elhatározták, hogy ez ügyben újabb elő­terjesztéssel fordul a kereskedelmi és földmivelés­­ügyi miniszterekhez. A Hazai Biztosító közgyűlése. A Hazai Általános Biztosító Részvénytársaság tegnap tar­totta az 1910. üzletévről rendes évi közgyűlését. A beteg Kossuth Ferenc helyett gróf Be­­nyovszky Sándor elnökölt. A megjelent rész­vényesek tetszéssel fogadták az igazgatóság jelen­tését, amelyből kiderül, hogy a társaság az el­múlt évben is igen szép eredményt ért el. A je­lentékeny jégkárok dacára is, a vezetőség helyes és céltudatos üzletpolitikája következtében a tiszta­­ nyereség — a díjtartalékok Bőséges dotálása pián ! *­? SQ4132Q kfn­ona .6.4 füllure­­tjg. A­­közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy nemcsak az el­sőbbségi részvények, melyeknek szelvényeit 20 ko­ronával váltják be, hanem az élvezeti jegyek szin­tén a nyereségben részesülnek oly módon, hogy­ az élvezeti jegyek szelvényei egyenként 4 koroná­val kerülnek beváltásra. Az osztalék kifizetése 1911. év április hó 1-én kezdődik. A szelvényeket a társaság főpénztárán kívül a Magyar Általános Hitelbanknál is beváltják. A részvényesek nevé­ben dr. Hajdú Viktor mondott köszönetet úgy az igazgatóságnak, mint a tisztikarnak és különösen kiemelte H­e­n­t­a­ff­e­r Lajos vezérigazgatónak a társaság okszerű fejlesztése és a szép eredmény körül elért érdemeit. A «Poligén» közgyűlése. A Poligén Vá­rost Építő Részvénytársaság ma tartotta P­r­i­n­c­z Sándor elnöklete alatt első közgyűlését, amelyen elhatározták az alaptőkének 240 drb. 500 korona n. é. részvény kibocsátása útján 300,000 koro­nára való felemelését. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, mely szerint a társa­ság által alapított­­Zsófia kertváros iránt oly élénk érdeklődés nyilvánul, hogy a házhelyeknek eladása és családi házak építkezése nagy mérvben folyik. A mérleg tudomásul vétele és a felmentvény meg­adása után a közgyűlés elfogadta a nyereség fel­osztására vonatkozó jelentést és az osztalékot szel­vényenként 40 koronában (8°«) állapította meg. Az igazgatóság új tagjai lettek : C­z­u­k­o­r Béla és Hirsch István bankigazgatók és a fel­ügyelő-bizottságba beválasztották : H­e­i­n Jánost, B­r­ü­g­­­e­r Hugót, Fejér Gyulát, dr. Meller Izsót és K­r­a­u­s­z Miksát. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen elnökké P­r­i­n­c­z Sándort, al­­elnökké pedig C­z­u­k­o­r Bélát választották meg. A postatakarék-átutalások reformja. A magyar postatakarékpénztár legjobban funkcionáló intézményeink egyike, de azért még mindig akad javítani való mai szervezetén, így a számtulajdo­nosok követeléseinek más bankokhoz való átutalása körül vannak nehézségek, a mostani rendszer kissé körülményes. Ezen akar segíteni egy beadvány, amelyet egyik cég legutóbb az Iparegyesülethez intézett. A beadvány alapján az Iparegyesület fog­lalkozik majd az ügygyel. ITj iparvállalatok a vidéken. A Ceglédi Takarékpénztár Részvénytársaság az ottani sertés­hizlalók és más pénzintézetek bevonásával egy szalámigyárat szándékozik létesíteni. Az alaptőkét 400.000 koronára tervezik. A város az új gyárnak kedvezményes áron fog telket átengedni. — Debre­cenben Fá­bián László kocsigyárat alapít. A város kisebb kedv­ezménynyel járult hozzá a gyár alapításához. A vas- és gépipari kiállítás. A nem­zetközi vas- és gépipari kiállítás csarnokainak épí­tése annyira haladt, hogy az március végén be is lesz fejezve és így a gépek és nagyobb kiállí­tási tárgyak felállítását és szerelését már április elsején lehet megkezdeni. Az Iparcsarnokban a kiállítási tárgyak elhelyezését csak április hó 10-én lehet megkezdeni. Több, mint négyszáz kiállító je­lentkezett, melyeknek körülbelül egyharmada kül­földi. A kiállítás katalógusa magyar, német és francia nyelven fogja felsorolni a kiállítók tár­gyait és ismertetni majd a magyar vas- és gép­ipar fejlődését és mai helyzetét. Szess-szabadraktár. A Magyar Bank égisze alatt álló Magyar Szeszipar Részvénytársaság Szat­­máron szesz-szabadraktárt állít fel. A tőzsde rendkívüli, közgyűlése. A bu­dapesti áru- és értéktőzsde — mint azt említettük — március 20-án, csütörtökön, délután négy óra­kor az árutőzsde termében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek­­tárgya: a tőzsdetanács indítványa a tőzsdetanácsosok számának 45-ről 50-re való föl­emelése, illetőleg az alapszabályok 22. §-ának meg­felelő módosítása iránt. Magyar­ vállalatok Bécsben. Két magyar vállalat jegyeztette be legutóbb fiókját Bécsben. Az egyik a Gallus Reklám Részvénytár­saság, amely Czerv­en­ka Lipótot, a Duna­­gőzhajózási Társaság főrevizorát, bízta meg a fiók­nál való képviseletével. A másik társaság a Pro­­jectograph Mozgófénykép- és Gépgyár Rt. Ennek fiókját Ungerleider Mór igazgató és Somló József ü­zetvezető képviselik Bécsben. Van egy harmadik is, a Z­o­m­á­n­c-U­n­i­ó R.-T. Ez csak névleg magyar vállalat; a székhelye Pozsony­ban van ugyan, de a részvényesek osztrákok. Ennek a fiókja szintén nemrég telepedett le Bécsben. A szőlő trágyázása. Ilyen cím alatt Grab­­n­e­r Emil, az Országos M. Kir. Növénynemesítő In­tézet igazgatója a szőlő trágyázásáról irt egy ki­merítő, gyakorlati tanulmányai alapján nagy szak­tudásra valló könyvet, melyet minden szőlősgazda sikeresen használhat. A könyvet a «Pátria•. R.-T. i gazd. szakkönyvkereskedése .(Budapest, X., Üllői-ut­­­kom forgalomba és bolti alá 2 id­ona.­­ Baromfitenyésztők közgyűlése. A Ba­romfitenyésztők­ Országos Egyesülete minap tar­totta évi rendes közgyűlését gróf Teleki­­ Jó­­zsefné elnöklete alatt. A formaságok elintézése után az elnök alapszabály szerint lemond állásá­­ról, mire Lázár Pál elrendelte az uj választást, minek eredménye: elnök gróf Teleki Józsefné, alelnökök Makfal­vy Géza és Pirkner János, ügyvezető alelnök Jandaurek Vince. A napi­rend során terjesztette elő Winkler János titkár az 1910. évi működésről szóló jelentést. A je­lentés tudomásulvétele után Márnássy Ferenc gazdasági felügyelő bemutatta az 1910. évi zár­számadásokra vonatkozó számvizsgáló-bizottsági je­lentést és az 1911. évi költségvetést, amelyeket a közgyűlés vita nélkül jóváhagyott. Az 1911. évi működési tervezetet Jandaur­ek Vince ügyvezető alelnök-igazgató dolgozta ki és­­ajánlotta­­ elfoga­dásra. A Budapesten rendezendő baromfi-kiállítás sikere érdekében nagy propagandára készül az egyesület. Programmjába vette az egyesület a tojás­tőzsde tervezetének és szabályzatának ki­dolgozását. A helyi érdekű vasutak üzletvezetése. A Vasúti és Hajózási Clubban nemrég Lő­ri­n­c­z­y Mihály magyar államvasúti mérnök elő­adást tartott «Az építési és pályafentartási ki­adások csökkentése, valamint a központi igazga­tás egyszerűsítése helyi érdekű vasutakon» címen. Előadó a vicinális­­ törvény életbelépése óta eltelt 30 év tapasztalataiból kiindulva a felmerülő tény­leges üzleti költségekről és önköltségekről szólt. Kimutatta, hogy a h. é. vasutak legjava leginkább a személyszállításból él. És azt állapította meg, hogy a helyi érdekű vasutak és az államvasutak kezelése káros. A pályafelügyelet és pályafen­­tartás követelményeiről is beszélt. Az előadást az egyjegyűtt előkelő és szakértő nagyszámú közön­ség nagy tetszéssel fogadta. Az előadást vita követte, melyben Mandel Gyula, Rózsa Károly vettek részt, majd az előadó reflektált a megjegy­zésekre. Végül az elnöklő B­é­n­y­e­i Zsigmond főfelügyelő a szakosztály nevében előadónak kö­szönetét fejezte ki előadásáért. Fizetésképtelenségek. A bécsi Kreditoren­verein a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Belgrader K. és társa, gyarmatárukereskedő­­cég, Arad,Ferenczi Pál és társa kereskedőcégi Zenta; Szabó Aladár kereskedő, Székes­­fehérvár; Handel S. kereskedő, Balázs­­f­alva; K­redens Béla kereskedő, Losonci; Grünwald Albert hagyatéka, Brassó. Csőd. A komáromi­ törvényszék Steiger Nándor kereskedő ellen a csődöt megnyitotta. Csőd­biztossá dr. Németh Rudolf törvényszéki biró, tömeggondnokká Meszána Kálmán, helyettessé dr. Katona Sándor esztergomi ügyvéd neveztetett fk­i.. Bejelentési határidő április 30. __________VILÁG ________ 1911. március 22. 16 BISIUBu­dSkp táskák, retikülők, pénz-, szivar-, cigaretta- és i­ levéstárcák s a legjobb minőségben és dús vá­laszt­éiban. Kapható a készítőnél: Meller I. Utóda, Budapest, Károly-körut 3. Fiók-üzlet: Muzeum-körút 1. szám. SUd­T" Saját műhely. "^Sig TŐZSDÉK Áru- és terménypiac Budapest, 1911. március 21. Ma reggelre valamivel enyhébbre fordult az idő, bár a vi­dékekről további erős éjjeli fagyokat avizáltak és a vetésekben tényleges károsodásokról tettek em­lítést. A reggeli megnyitáskor hatalmas vétel­­kedv jelentkezett a piacon, a hűvös idő, nem­különben a vidéki rossz hírek tekintélyes vétel­­megbízásokat hoztak, amelyeket erősen emelkedő árak kapcsán eszközöltek a kulissz ügynökei. Az áremelkedés­ vehemens volt, szinte 4,6 fillérrel ugrottak az árfolyamok fölfelé és már-már úgy­­látszott, hogy a mai emelkedésnek a 24 koro­nás áprilisi és a 22 koronás októberi árfolyamo­kon alul nem is lesz határuk. Az áprilisi el is érte a 23.60, az októberi a 21.80 és a májusi a 23.14 koronás árat, tehát újólag majdnem a legmagasabb idei árakat, amidőn megszűnt a vá­sárlási kedv és miután a malmokról azt hírese­telték, hogy megállanak két hétre, mert a liszt­üzlet kedvezőtlensége még a redukált üzem foly­tatását sem engedélyezi és a vidéki telefonjelent­­­tések csendes, meleg eső­ híreket küldöttek, a ten­­­­dencia lassan csendesebbé vált. Ekkor akcióba lép­tek a sculigás és a kávéházi spekuláció ügynö-

Next