Világ, 1911. május (2. évfolyam, 103-127. szám)
1911-05-30 / 126. szám
16 1911. május 30. VILÁG lyája kezdetén örökíti meg, egész alakban, amint közszereplésének első tere, Zemplén vármegye törvényhatósági közgyűlése felé tekint. A notabilitások melegen gratuláltak a művészeknek sikerült munkájukért. Thuránszky László vármegyei főjegyző szavalt el azután egy költeményt, majd Jókus Gyula, Zemplén vármegye főispánja, lelkes beszéd kíséretében átadta a szobrot Sátoraljaújhely rendezett tanácsú városnak, melynek nevében Farkas Andor polgármester vette át a szobrot Ezután a koszorúk elhelyezése következett. Az első koszorút a magyar képviselőház nevében és megbízásából gróf Apponyi Albert tette le e szavakkal: «A magyar parlamentarizmus megalkotójának — a magyar országgyűlés képviselőháza.» Apponyi beszédet intézett a jelenvoltakhoz. Az országgyűlési nemzeti munkapárt nevében Kende Péter országgyűlési képviselő, a Kossuthpárt nevében Bernáth Béla tette le a koszorút. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt nevében dr. Lovászy Márton országgyűlési képviselő tette le a koszorút annak kijelentésével,hogy a Kossuth Lajos által képviselt eszmékért, az emberi jogegyenlőségért és Magyarország függetlenségének megvalósításáért továbbra is rendületlen kitartással fognak küzdeni. Az országgyűlési kisgazdapárt nevében Szabó István országgyűlési képviselő tette le a koszorút. A koszorút hozó testületek között volt a magyar szabadkőművesség is, melynek nevében dr. Maiéter István, a, kassai «Resurrexi» páholy főmestere a következő szavak kíséretében tette le a koszorút: «A magyarországi szabadkőművesek testvéri szeretettel teszik is a legnagyobb magyar szabadkőműves szobrának talapzatára e koszorút. Kossuth Lajos felszabadította a röghöz kötött népet. És e nép most százezrével vándorol ki ebből az országból, hogy messze idegenben jobb hazát keressen, mert megélni s ez országban földhöz és munkához jutni nem tud. Egy uj jobbágy-elszabaditásra van szükség. S a népjogokért folyó küzdelemben, amelyben a munka megbecsülésén alapuló, demokratikus, szabadelvű Magyarország kivívása a cél, juttassa e szobor mindig eszünkbe Kossuth Lajos azon szavait, hogy Magyarország csak demokratikus és szabadelvű alapokon épülhet, és,élhet. Ezután koszorút helyeztek el a törvényhatóságok képviseletében megjelent alispánok és számos egyesület stb. Déli egy órakor lakoma volt a városi színházban. A lakomán Kossuth Ferenc gyengélkedése miatt nem vehetett részt. A vendégek nagy része délután négy órakor kocsikon Széphalomra utazott, Kazinczy Lajos negyvennyolcas honvédezredes szobrának leleplezésére, amelyen az ünnepi beszédet dr. Szirmay István vármegyei tiszti főügyész mondotta. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET Newyorki kabaré — Folies Bergére —• A «Folies Bergérek megnyitó estéjénegész Newyork árverezett a jegyekre; az első páholyért 700 dollárt fizettek, a legkissebbért is 400 dollárt. Földszinti ülésekért húsz-harminc dollárt adtak és azonkívül tengerpénzt adtak ki vacsorákra és pezsgőkre— és adnak ki mind e mai napig minden este. Newyork mulat benne. A «Folies Bergére»-ről van szó. Ez a párisi szó tipikus amerikai — pontosabban: newyorki — intézménynek a neve. Úgynevezett kabaré, de nemcsak az, hanem színház is, azonkívül vendéglő és mulatóhely, roppant drága árakkal, amerikai qualitású produkciókkal, fénynyel, pompával, számtalan trükkel és közben sok pezsgővel, az egyetlen itallal, amelyet hozzá méltónak tartanak. Borzasztóan, boszantóan komplikált intézmény, valami szörnyen nehézkes fajtája a mulatónak, amerikai technikával és ötletekkel, a mi fogalmaink szerint szörnyen szegényes művészettel. De mindenesetre tele van, ha hallatlanul drága is. Kívülről — ez az «óriási» trükkök után a legújabb trükk — kicsi az egész. Szürke és piros diszítésű, igen csinos házacska. Összesen csak 250 ember fér el benne. Két sor páholya van csak, a földszinten pedig nincsenek padok, kis asztalok körül székek vannak és minden asztal mellett— tévedések elkerülése végett — pezsgőhűtő. Kapni sört is, bort is, de nem igen szokás inni, csak pezsgőt. Minden olyan drága, az igaz, hogy nem is illik hozzá olcsóbb ital. Viszont a színpadi mutatványok föltétlenül megkívánnak egy kis mellékbódulatot. Józanabb levegőben nem igen tenne hatást ez a művészet. A művészet egyébiránt véges-végig át meg át van szőve evéssel-ivással. Mint a drága flórenci brokáton az aranyszál, úgy ütődik át a felvonások közein a fő cél, hogy némi zajban belepezsgőzze magát az ember az éjszakába. A mulatság hét órakor kezdődik, diner-vel. Pont egynegyed kilencre készen kell lenni az evéssel, mert kezdődik a színház. A diner alatt muzsika játszik, a színielőadás alatt azonban szigorú műélvezet uralkodik, mert nem kapni ételt. Csak — természetesen — pezsgőt és szivarokat. Tizenegy órakor vége a színháznak s a közönség kimehet sétálni a foyerba. Visszajőve megint fizetni kell, de csak másfél dollárt egy földszinti székért, ami elég kevés ahhoz képest, hogy az első belépés ára harmadfél dollár. Ezután kabaré következik, amely éjfél utáni egy óráig tart és amely alatt soupert eszik az ember, megint csak nem pezsgő nélkül. A kiszolgálás és a berendezés tele van «ötletekkel». Például, nehogy a műélvezetet zavarja a hiábavaló beszéd és jövés-menés, az asztalon automatikus és zajtalan pincérhivógép van. Az ember megnyom egy gombot, erre fölugrik egy kis piros korong, jelezvén, hogy pincét kerestetik. Az asztalok lapja üvegből van s az üveg alatt vannak igen szép, finom, csipkés asztalterítők, így a terítő nem piszkolódik s az asztal mégis tiszta... Nem praktikus, tökéletes, Európa-lefőző ötlet? Az éjjeli szuper-kabaréval is nagyra vannak, mondván: milyen kitűnő dolog az, ha az ember agyonfáradt és az idegeit agyontépette a Trisztán és Izoldában, milyen jó dolog, ha aztán a vacsorája közben fölfrissül a jó — de még milyen jó! — vicceken... Igen, a Trisztán és Izolde után jó a tingli-scangli, szól az ötletes kulturgankee, elmegya kabaréba, pezsgőzik és világéletében sohase megy a Trisztán és Izoldába. Sem eddis* sem ezután. (*) Opera. Szép estéje volt vasárnap az Operaháznak, mert figyelemreméltó tehetséggel ismerkedett meg a publikum. Bader Dóra, az Opera ösztöndíjas magánénekesnője mutatkozott be .A pillangókisaszszony“ Suzuki szerepében. Szép az alakja, e mellett kitűnően iskolázott, kellemes a hangja és teljes színpadi készültségű a játéka. A címszerepben Szoyer Ilonka nagy hatást keltett kiváló alakítása és gyönyörű éneke. (*) A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása. A Nemzeti Szalonban vasárnap délelőtt nyitotta meg Molnár Viktor államtitkár, gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter nevében a tavaszi kiállítást. Az államtitkárt az igazgatóság képviseletében Déry Béla igazgató fogadta. A kiállítás naponként reggel 9-től este 6-ig van nyitva. (*) A német operette-társulat a Vígszínházban. Vasárnap nagyon jó előadásban láttuk a német társulattól a »Denevér« régtől ismert kedves mókáit és hallottuk a kedves, felejthetően melódiákat. Különösen Jeritza temperamentumos Rosalindája és Holm Adél finom művészete tetszett, a férfiak közül pedig különösen Marischka. Ma este telt ház előtt megismételték „Az elvált asszony“-t, holnap, kedden pedig a vendégszereplő német társulat előadásában Strauss János „Wiener Blut“ című operettje kerül bemutatóra. (*) Munkácsy síremléke. A kerepesi temetőben már alapozzák Munkácsy síremlékét, amelyet az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat emel a mester pihenőhelye fölé. A síremlék fölavatása június hó 18-án, vasárnap délelőtt lesz és azon résztvesznek Munkácsy özvegye, József főherceg, a Társulat védője, a kormány, továbbá az országgyűlés két házának, a székesfővárosnak és az összes művészeti, tudományos és irodalmi intézményeknek képviselői. Testületileg lesz jelen a fölavatáson az Országos Magy. Kir. Képzőművészeti Főiskola és az Országos MagyarIparművészeti Iskola egész ifjúsága. Az ünnepélyen gróf Andrássy Gyula elnök mond bevezető beszédet, majd pedig Jendrassik Jenő festőművész, a Képzőművészeti Társulat helyettes igazgatója az emléket _________________ leleplezi és fölkéri dr. Bárczy István polgármestert, hogy azt megőrzés végett a főváros nevében vegye át. (*) Képzőművészeti hírek. "A Nemzeti Szalon 48-ik vidéki kiállítását tudvalevőleg Eszéken akarta rendezni, amely azonban a horvátok magatartása miatt abbamaradt. Mivel a horváti lapok nagy része a Szalon kulturakcióját politikai tendenciával vádolja, a Nemzeti Szalon igazgatásán kijelenti, hogy semmi egyéb célja nem volt a kiállítás rendezésével, mint bemutatni a magyar művészetet, másrészt ezen látogatás kapcsán meghívni a horvát művészeket Budapesten, a Nemzeti Szalonban rendezendő horvát kiállításra. Egyelőre a Nemzeti Szalon eszéki kiállítását október hónapra halasztották. A Mű vész ház június hó 14-én délután 6 órakor Kristóf tér 2. szám alatti helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Az Ingyentej Egyesület javára június 1—2. és 3-án rendezendő képaukció anyagát képező képek még kedden és szerdán egész napon át díjtalanul tekinthetők meg a Könyves Kálmán Nagymező utcai szalonjában. TUDOMÁNY IRODALOM. Az Akadémia összes ülése. A Magyar Tudományos Akadémia ma délután Berzeviczy Albert elnöklésével összes ülést tartott, amelyen elsőnek Simonyi Zsigmond rendes tag tartott emlékbeszédet Mistei Ferenc kültag felett. Misteli Ferenc bázeli tanár volt és ismert nyelvfilozófus, aki sok más nyelv között a magyar és finn nyelvvel is foglalkozott. Számos értekezésben tárgyalta a finnugor nyelvek szerkezetét. A nyelvfilozófiában Humboldt és Stendhal tanítványa volt. Főmunkájának címe: A főbb nyelvtípusok jellemzése. A magyar nyelv és a magyar tudomány iránti érdeklődéséért a Magyar Tudományos Akadémia 1889-ben kültagjává választotta. Utána Császár Elemér levelező tag tartott előadást Bessenyei Györgyről, halálának száz éves fordulója alkalmából. Mindkét előadást nagy figyelemmel hallgatták a jelen voltak. Ezután Heinrich Gusztáv főtitkár terjesztette elő a folyó ügyeket. Megemlékezett Böhm Károly és Karácsony Imre haláláról. Indítványára kimondta az ülés, hogy a 400 koronás Karácsonyi-jutalmat Shakespeare-munkák lefordítására szánják. Megválasztotta az ülés a Kóczánpályázat bírálóiul: Heinrich Gusztávot, Bayer Józsefet, Endrődi Sándort, a nyelvtudományi bizottság tagjaiul Bleyer Jakabot, Schmidt Józsefet, Vikár Bélát, Horger Antalt, Mészöly Gedeont és Schmidt Henriket, a klasszika-filológiai bizottságba Bódis Jusztint, Láng Nándort, Schmidt Józsefet, Förster Aurélt, Vértesi Dezső és Kallós Edét. Néhány jelentéktelenebb ügy letárgyalása után az ülés véget ért. 0 Erzsébet Üépalkadémia. Szombaton este tartotta nyolcadik évi rendes közgyűlését az Erzsébet Népakadémia. A közgyűlés jóváhagyta a a zárószámadásokat, megállapította a jövő évi költségvetést és megejtette a megüresedett igazgatótagsági helyekre a választásokat. Vasárnap délelőtt volt az ünnepi közgyűlés a régi műegyetem kerti épületének nagytermében. A közgyűlést Hegedűs István elnök nyitotta meg. Kegyeletes melegséggel parentálta el báró Bánffy Dezsőt és találóan jelölte meg azt a helyet, amelyet az elhunyt államférfin a magyar kultúra fejlődésében elfoglal. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Pályi Sándor alelnök mutatta be az évi jelentést. A jelentés meleg szavakkal emlékezik meg a Népakadémia előadójának, dr. Halmay M. Sándornak elhunytéról s köszönetet mond végül az előadóknak és az adományozóknak. A közgyűlés a jelentést és a szombati ülés választásainak eredményét tudomásul vette, mire megkezdődött a dr. Dittrich Vilmos rendezte hangverseny, amelyben részt vettek Trombitás Gyula, Beregi Oszkár, Soós Margit és Beuss Anna. Emilio Salciari: Az aranymezők királynője- Hogy milyen széleskörű olvasóközönséget hódított magának Emilio Salgari, meggyőzően bizonyította az a részvét, mely néhány hételőtt a nagy olasz író halála alkalmával, az őszinteség közvetlenségével nyilatkozott meg az égési művelt világon. Munkái azok közül valók, melyekről azt mondjuk, hogy nem tudjuk kezünkből letenni, melyeket úgyszólván egyfolytában kell végig olvasnunk. Ilyen «Az aranymezők királynője» is. A raffináltan érdekes események egy fiatal mérnök közé szövődnek, aki San Franciskóban megszeret egy leányt, akit azonban az ottani négerei egyike is feleségül szeretne venni. A mérnök: menyi asszonya édesatyjának, egy kiváló bányamérnöknél kiszabadítására indul, akit munkásai sztrájkjuk alkalmával egyik tárnába zártak el. A mérnököt és menyasszonyát regényes útjukon nemcsak a négerek, de az indiánok is üldözik. Egyik érdekfeszító kaland a másikat követi. Közben az exoti Kedd' „